Közép-Európa fogalma:
Közép-Európa olyan történelmi–földrajzi régió, amelyik az északkelet-európai állattartó-földműves népeinek, az eurázsiai stepperégió, a bizánci és római civilizáció népeinek találkozásából született. Születésének ideje az 5-11. század közé tehető. Kialakulásában altájiak, germánok, irániak, a magyarok, a szlávok és az újlatin népek játszottak jelentős szerepet.
Közép-Európa magrégiója:
A történelmi Közép-Európa magja a Kárpát-medence volt egészen az újkorig. Nem szülőföldje egy új civilizációnak, hanem fókusza, amelyben többféle kultúrát gyűjt össze, és innen sugározza tovább. Olyan földrajzi-ökológiai egységet alkot/alkotott, amelyikben a az idők folyamán, hol a centripetális, hol pedig a centrifugális erők érvényesültek az itt élő népek életében. Ma csupán két olyan állama van, amelyiknek a határai nem terjednek túl a magrégión: Magyarország és Szlovákia. Ha a térség történetének 1600 évét vesszük alapul, azt látjuk, hogy csupán a hunoknak (kb.30 év), az osztrákoknak (207 év), az avaroknak (235 év) és a magyaroknak (677 év) sikerült a térséget tartósan egy államba tömörítenie. Nagy Lajos király(1342-1382) és Mátyás király(1458-1490) idejében pedig Magyarország Közép-Európa legerősebb hatalma volt. Korunkban az említett Magyarországon és Szlovákián kívül: Ausztria, Románia, Szerbia és Ukrajna birtokol a térségből jelentősebb területeket. Viszont államaik központjai a Kárpát-medence határán túl fekszenek. Tehát ez időtájt a centrifugális erők érvényesülnek.
Közép-Európa népei:
Az alábbiakban a magyar és a szlovák nép kivételével röviden bemutatom Közép-Európa népeit.
Bolgárok
A bolgárok kb. a 9-10. század fordulójától szláv nyelven beszélnek. Néppéválásukban (etnogenézisükben) a szláv-trák őslakosokon kívül nagy szerepet játszott a névadó és az onogurokkal (ungri) rokon bolgár nép, akiknek ősei Délyugat-Szibéria és Belső-Ázsia határvidékéről érkeztek Európába. A bolgárok jelenléte a Kárpát-medencében és az Al-Duna mellékén már a 470-es évektől kimutatható. A balkáni korai bolgár birodalom alapítójaként Aszparuch kánt tartják számon, aki 681-ben alapított államot a Balkán hegység és az Al-Duna között. A bolgár kánok Attila fiától, Irnikhtől származtatták magukat. A keresztény bolgár állam szervezője Borisz(852-888) fejedelem volt, aki bizánci keresztény hitre tért, és bizánci támogatással megszerveztette a keresztény egyházat, majd befogadta Konstantin és Metód Moráviából elűzött tanítványait, akik felvirágoztatták a szláv egyházi irodalmat. Ettől kezdve a bolgárok szláv nyelven beszéltek. A 10. századi óbolgár keresztény állam Simeon fejedelem (893-927) uralma idején élte fénykorát, akinek hatalma kiterjedt a Balkán-félsziget legnagyobb részére és a cári(cézári) méltóságot is viselte. A bolgár kultúra jelentős hatást gyakorolt a Kijevi Ruszra. 1018-ban Bulgária bizánci uralom alá került, s ez alól csupán két évszázadra szabadult fel az Aszenidák(egy kun dinasztia) vezetésével, de már 1390-től oszmán uralom alá kerül. Ettől kezdeve török hatás érvényesül, de a bolgár nép zöme nem adja fel nyelvét és hitét. Az 1877-es orosz-török háborúban felcsillan a szabadság reménye, azonban a berlini kongresszuson másképp döntenek: csupán autonómiát kap. Végre 1908-ban Bulgária ismét elnyerte függetlenségét. Az 1912-es Balkán-háborúban még együtt harcol Szerbiával a törökök kiszorításáért, ám a győztesek, akikhez Románia is csatlakozott, 1913-ban (2. Balkán-háborúban) a magukra maradt és kimerült bolgároktól elvették Dél-Dobrudzsát és Macedóniát. Ezután Bulgária kénytelen volt kibékülni az "ősi" ellenséggel, azaz Törökországgal, és a Német Birodalommal valamint az Osztrák-Magyar Monarchiával erősítette kapcsolatait. A bolgárok az ortodox civilizáció magállamában, vagyis Oroszországban a nagy szláv testvért érzik. Ez az érzés olyan mély, hogy noha mindkét világháborúban a másik oldalra kényszerültek, az oroszok ellen nem harcoltak. A törökökkel való kapcsolataikat megterheli a bulgáriai muszlimok helyzete, a szerbekkel pedig Macedónia miatt voltak konfliktusaik. Jelenleg Bulgária az Európai Unió tagja szeretne lenni, és nagyon magányosnak tűnik.Bosnyákok
A bosnyákok ősei a szerbekkel együtt költöztek a mai hazájukba, mai Délnyugat-Lenygyelország területéről. A honfoglalás időpontja a 7. századra tehető, népnevüket a Boszna folyóról nyerték. A középkor folyamán többnyire bizánci, horvát, magyar uralom alatt álltak, és csak rövid időre tudtak önállósulni. Szabadságvágyuk mindig is vallásukban nyert kifejezést. Először egy balkáni maniechus szektához csatlakoznak, amelyet Bogumil bolgár papról neveztek el. Rómát és Bizáncot egyaránt elutasítják. A 15. század végétől török uralom alá kerülnek, és az iszlám hitet választják, ezáltal betagolódnak a török elitbe, hogy azok szabadságát élvezhessék. 1878-1918 között Ausztria és Magyarország közös országa. Végül az 1990-es évek véres háborújában elnyerik függetlenségüket. Államuk-bosnyák, szerb, horvát hatalommegosztással - a nyugati, az ortodox és az iszlám civilizáció törésvonalába esik.Csehek
A cseh-szlávok szintén a 7. században nyertek tért a róluk elnevezett medencében, és legkevésbé érte őket az avar hatás. Etnogenézisükben szerepet játszottak kelták maradványok, germánok. Mindig is szoroson kötődtek a bajorokhoz és a szászokhoz. A 9-10.század fordulóján már van saját keresztény államuk, alapítója Szent Vencel, uralkodójuk hercegi rangú. E korban Prága Közép-Európa legnagyobb vásárvárosa. 962-től a Német-Római Birodalomhoz tartoznak. Legnagyobb középkori uralkodójuk II. Ottokár (1253-1278), aki egy az Adriai-tengerig terjedő birodalmat alapít. A csehek már a középkorban sikereket érnek el a polgári élet minden területén. Annál jobban fájt nekik a szabadság hiánya. Husz jános a cseh egyház megújításában és a hit reformjában látta a kiutat. Tanaiból született a huszitizmus, amelyet joggal tarthatunk a reformáció előfutárának. Amikor kitört a huszita háború, Közép-Európa összefogott ellenük vagy közömbös volt irántuk. (Ami a távoli jövőt illeti ezt megismételték 1620-ban, 1938-ban és 1968-ban) Csak a cseh nép belső megosztása után győzhettek a husziták felett, 1434-ben Lipanynál. Majd a győztesek örömmel fogadták szolgálatukba a huszita zsoldosokat. 1620-1918 között Csehország a Habsburgok "tartománya", illetve Ausztria része. A mai cseh állam az Európai Unió tagja, a cseh nép teljesítményében és mentalitásában a bajorokhoz és az osztrákokhoz áll közelebb.Horvátok
Ezt a szarmata nevű szláv népet Herakleiosz bizánci császár (610-641) hívta a meggyengült Avar Kagánság bekerítéséhez. Akkor a horvátok ősei a mai Dél-Lengyelország területéről indultak el 5 fivér vezetésével, hogy elfoglalják új hazájukat. Ez a 620-as években meg is történt. Birtokba vették a Kapella hegység és az Adria közti területet. Összekeveredtek az itt lakó avar, illir és újlatin népekkel. Sokáig tartott, amig eldöntötték,hogy a nyugati civilizációhoz csatlakoznak vagy Konstantin és Metód követői lesznek, illetve az ortodox kereszténységet választják. Végül a római katolikus vallás mellett döntöttek. Első keresztény királyuk Tomiszlav volt(925-928). Majd 1102-1918 közös királyuk van a magyarokkal. Ez idő alatt a két nép története szorosan összefonódik. Horvátország a délszláv államban(Szerb-Horvát-Szovén Királyság,Jugoszlávia) súlyos konfliktusokba kerül az ortodox szerbekkel. Végül 1991/92-ben európai támogatással(elsősorban német segítséggel) sikerült függetlenné válnia.Lengyelek
A szlávok őshazája a Visztula folyó és a Pripjatyi-mocsarak vidékén feküdt, innen vándoroltak szét nagyobb tömegben az 5.-7. század között, a hunok majd az avarok hatására. A mai Lengyelország területén lakó szláv népcsoportok(fehér horvát, fehér szerb, polján,mazován, ..stb) a 10. században egyesültek egy államban. Államalapítójuk I.Mieszko(960 ?-992) fejedelem volt, aki római katolikus hitre térítette népét. Az új népet a poljánokról nevezték el, csak mi hívjuk őket lengyeleknek, régebben polyákoknak is. Bátor Boleszláv (992-1025) szilárdította meg a keresztény lengyel államot és elnyerte a királyi méltóságot. A lengyel nemesség szarmata eredetűnek vallotta magát, és Európában egyedül alkotott nemesi köztársaságot. A lengyelek 1370-1386 között a magyarokkal, 1386-1569 között pedig a litvánokkal éltek perszonálunióban, mígnem 1569-ben megszületett Európa legnagyobb területű állama a Lengyel-Litván Unió. (Területe kiterjedt Fehéroroszországra és Nyugat-Ukrajnára, egészen a Dnyeper folyó mellékéig) Lengyelország befogadott kisebb-nagyobb keleti népcsoportokat: tatárokat, karaitákat. Azonban nem tanultak a magyarok példájából. Az államon belüli viszályok odáig fajultak, hogy a szomszédos hatalmak felosztották a területét 1772-ben, 1793-ban, 1795-ben, majd a bécsi kongresszus tartósan 1815-ben.Ausztria, Oroszország és Poroszország osztozkodott rajta. 1918-ban végre ismét elnyerte függetlenségét. 1945-ben az egész országot egy kissé nyugatra tolták. Ezzel konzerválták a lengyel-német, illetve a lengyel-orosz konfliktusok lehetőségeit. Mai Lengyelország keleti keleti határán érintkezik a nyugati civilizáció az ortodox világgal.Litvánok
A litván ősi balti nép.Legközelebbi rokonaik a szlávok. A 14. században katolikus hitre tértek, és emellett ki is tartottak a reformácói korában is. A többi balti nép evangélikus lett. A 14-16.század között ez a kisnép kiterjesztette hatalmát a Balti-tengertől a Fekete-tenger partvidékéig. Nagy államalapítójuk Gedimin(1316-1341) volt. A litván eredtű Jagello dinasztia tagjai eljutottak a lengyel, a cseh és a magyar trónra is (I.Ulászló, II.Ulászló, II.Lajos) is. 1991-ben ismét elnyerték függetlenségüket.Moldovánok
Moldávia mesterséges államalakulat, amelyet orosz érdekből választottak le 1812-ben a román Moldovától. 1991-ben független állammá vált. Létének garanciája az ortodox civilizáció magállama: Oroszország. A román többségű Moldovának tehát Románi és Oroszország "között" kell élnie, és ápolnia szükséges az ukrán kapcsolatokat. Területén két kicsiny államocska létezése felett hunynak szemet. Az egyiket az oroszok és az ukránok, a másikat a török gagauzok alkották.Osztrákok
Az osztrák nép az egykori római Noricum és Pannonia Superior területén alakult ki. Néppé válásában szerepet játszottak az avarokkal keveredő karantán szlovének, akiket venédeknek is neveztek. Az Avar Kagánság bukása után (803) bajorok és kisebb részben alemannok kerültek túlsúlyba, és magukba olvasztották az Enns -Lajta, illetve a Kampf–Morva közének avar-szláv-magyar lakóit is. A 13. századtól Ausztria a a Habsburg család örökletes birtoka lett, közülük választották a német-római császárokat. Az 1648-as vesztfáliai béke után a Habsburgok császári hatalma formálissá vált. Ettől kezdve egy közép-európai birodalom kiépítésén fáradoztak, Bécs központtal. Miután a Német-Római Birodalmat feloszlatták, 1804-6-ban megalakult az Osztrák Császárság, majd 1867-ben pedig az Osztrák-Magyar Monarchia. A Monarchia 1918-ban összeomlott, ezzel megkezdődött az önálló Ausztria története. Ausztriát ezer szál köti a németekhez, csehekhez, horvátokhoz, szlovénekhez, magyarokhoz, de a 20. században tilos volt például bármelyikkel is egyesülnie. Ma már ez nem probléma: Ausztria az Európai Unió tagja.Románok
A román nép a világ egyetlen ortodox hitű, újlatin nyelvű népe, ezért mindkét civilizációhoz kötődik. Őseik latinizált balkáni trákok és rokonaik, a géták és a dákok. Eredeti trák nyelvüket csupán az albánok őrizték meg. A Római Birodalom 395-ben vált ketté keletire és nyugatira. A dalmaták újlatin nyelven beszéltek és római katolikusok lettek, amig 19. században végleg beolvadtak a horvátokba, de hitüket megőrizték... A románok ősei viszont a ortodox keresztény hitre tértek,de nyelvüket megtartották. A történeti források egy nyugati szláv szóval vlachnak nevezi a románok őseit. Közép-Európában így hívtak minden újlatin népet. A vlach többes száma vlaszi,ebből van a magyar olasz szó. A románok a 12-14.század között zömükben a Dnyeszter és az Al-Duna között bukkannak fel, de laknak Kelet-Magyarországon is, az előbbi térségben megalakítják Moldovát, illetve Havasalföldet. E tájon nagy szerepet játszanak életükben a besenyők, az úzok, a kunok, majd a tatárok. Sőt Moldovában az iráni jászok is, akiknek emlékét Jászvásár város neve őrzi. A két fejedelemség magyar, lengyel, török függés után végre 1878-tól nemzetközileg elismert önálló államban egyesülhet, 1881-ben pedig királyság lesz. A román szigetállamnak ügyesen kellett laviroznia, és ebben nagy gyakorlatra tettek szert. A 19. században olasz és francia mintára megújították nyelvüket, fiaikat olasz és francia iskolákba küldték, s az egyházi nyelv is a szláv helyett román lett. Ezért aztán a franciák is felfedezték keleti nyelvrokonaikat, és a románok mindig számíthatnak jóindulatukra.Ma Románia az Eu-tagságra vár.Szerbek
A szerbek ősei a mai Délnyugat-Lengyelország területéről érkeztek lakhelyükre, a bizánciak hívására, nem sokkal a horvátok honfoglalása után. Őket is zsupánok vezették, akárcsak a horvátokat... A 7-12. század között bolgár, bizánci, időnként magyar hatalmat ismertek el, csupán rövidebb időre alkottak önálló államot. Ez idő alatt ortodox keresztény hitre térnek. Első nagy uralkodójuk, aki önálló birodalmat szervez:Dusán István(1331-1355). Az ő halála után államuk meggyengül, és 1389-től a törökök fennhatósága alá kerülnek. 1526-1699 között a keresztény-iszlám világ a Kárpát-medencében vívja harcát. A karlócai béke után, a Balkánról kivonuló keresztény hadak nyomában nagy tömegű szerb költözik Magyarországra,akik I.Lipót császártól hazát kapnak. Habsburgok iránti hűségük töretlen is marad,egészen a 19/20.század fordulójáig,amikoris rádöbbennek,hogy csak az oroszokra számíthatnak nemzeti érdekeik érvényesítésében.A szerbek a 20.században kétszer tettek kísérletet arra,hogy vezetésükkel egy erős délszláv államot alkossanak.Mindkét esetben kudarcot vallottak. (1918-1941, illetve 1945-1991) Ma Szerbia igazából csak Oroszország feltétlen támogatására számíthat. A ’90-es évek háborúi után,új konfliktusa alakult ki a koszovói albánokkal. A Nyugat saját civilizációját erőlteti a szerbekre, egyelőre nem nagy sikerrel.Szlovének
A szlovénekek még a 6. század végén költöztek mai lakhelyükre, az Avar Kagánság kialakulása idején. Eleinte venédeknek nevezték őket, és nagy részük beleolvadt az osztrákokba. Önálló államot nem sikerült alakítaniuk, de ma Közép-Európa legeredményesebb népei közé számítanak. 1991-ben végre elnyerték függetlenségüket.Ukránok
Az ukrán nép kialakulásának folyamata a lengyel-litván uralom idején fejeződött be. A Dnyeperen inneni ukránok mentalitása el is tér a folyótól keletre élőkétől. Nevezik őket ruszinnak vagy ruténnek, illetve kisorosznak is. A nyugati ukránok között sok a görög katolikus hitű. Az ukránok 1654-ben csatlakoztak Oroszországhoz. A 20. században kétszer is tettek kísérletet arra, hogy elszakadjanak Oroszországtól, végül 1991-ben sikerült. Ma Ukrajna súlyos gondokkal küzd.Katonailag és gazdaságilag az oroszoktól függ. Kelet-Ukrajnában és a Krímben jelentős számú orosz él. A legutóbbi elnök választás jól tükrözi a nép megosztottságát. A nyugatbarát elnökjelölt megbukott, de Nyugat-Ukrajnában ő kapta legtöbb szavazatot. Nyugatnak nem érdeke, hogy Ukrajnát megossza, hiszen akkor elvesztené az oroszok támogatását egy az iszlámmal vagy Kínával kialakult konfliktusban. A kérdés nyitva marad.Összegzés
A mai Közép-Európa minden megnyilvánulása a régmúltban gyökerezik, tudatosan és tudattalanul is. Kultúrája sokszínű, benne van az egész világ, de népei sokszor nagyon magányosak itt, Európa földrajzi közepén... Ha a magyar történettudományban is helyet kap a régiótörténet, a mi Közép-Európánkról is árnyaltabb képet kapunk. Talán tisztábban látjuk a jövőnket is.Közép- és Kelet- Európa az államalapítások korában
Cs.Szabó László(1941)