Mítosz és történelem
írta Cs.Szabó László(csszl41)

A magyar történelem hajnala

Bevezetés:

A kultúra évszázadokon keresztül képes megőrízni szerkezetét, vagyis a főbb rendezőelvek folyamatossága hordozza a kultúra legjellemzőbb vonásainak újratermeléséhez szükséges információkat.

(Georges Dumézil gondolata)

Hoppál Mihály éppen Dumezil munkásságát tanulmányozva jutott arra a következtetésre, hogy a "...középkori gesztáink történeti alakjai köré mitikus motívumok egész sora fonódott." Ugyanő javasolja, hogy meg kellene vizsgálni ilyen vonatkozásban is a kérdéses műveket. Természetesen nem vállalkozhatom a feladat elvégzésére, alábbi írásomat csupán kísérletnek tekintem, afféle szellemi "kalandnak". Tudomásul veszem, hogy az Árpád-korban elődeinket hunnak, avarnak, szkítának és ungrinak nevezték, ezért nem lep meg, hogy Anonymus kivételével valamennyi krónikakompozíciónk a kárpát-medencei hunok, más néven hungárusok "őstörténetéről" szól. (Annál talányosabb számomra az avarok nevének hiánya a magyar krónikákból!)
Előre kell bocsátanunk azt is, hogy minden nép története a mítoszok korából vezet felénk, és már az ókori Mezopotámiában vagy a Kaukázus vidékén kialakult arra egy séma, hogyan láttassuk a folyamatokat. Eszerint az "őstörténet" és a "történet" választóvonala a vízözön volt, az egyes népek külön története pedig a bábeli nyelvzavar után kezdődött. Az első vezérek/királyok alakja mitikus üzeneteket hordozott. Sokszor nehéz eldönteni, mennyire hús-vér lények avagy istenek. Továbbá azt is megállapíthatjuk, hogy a 10. századi kazárok is Jáfet nemzetségéből származtatták magukat, bár Bulan kagán már a 740-es években zsidó hitre tért. Ezek után a következő "mondákat" - szövegeket vizsgáljuk meg, az alábbi sorrendben:

1. Csodaszarvas monda
2. Csodaszarvas monda
3. Attila király
4. Csaba monda
5. Levédi és a kazár kagán dialógusa
6. Álmos monda
7. Fehér ló monda
8. Lél és Botond mondája

A szövegelemzéshez mindenekelőtt Anonymus, Kézai és Kálti Márk műveit használjuk. Erre az jogosít fel bennünket, hogy bizonyítottnak látjuk a szóbeli költészet beépítését műveikbe. A szövegstruktúrákat megjegyzések és magyarázatok követik.

Mondáink elemzése

I. Csodaszarvas monda, avagy a Magyar nép eredetmondája

A monda a bevezető séma (vízözön, nyelvzavar) után az alábbi szerkezetre épül:

1. Ménrót, az első fejedelem, Eneh nevű feleségének két fiút nemz: Hunort és Magort.
2. Hunor és Magor elsőszülött fiúk, ezért apjuktól külön sátorba költöznek, miután megkapták az apai részt. Más anyáktól származó fiatalabb testvéreik pedig a "szülői házban" maradnak.
3. Az elsőszülött fiúknak gondoskodniuk kell a vagyongyarapításról és új hazáról.
4. A fiúk mítikus vadászatra indulnak,hogy új hazát keressenek. Segítségükre siet a Csodaszarvas, aki miután feladatát elvégezte, "elillan" szemük elől. A táj, ahová vezette őket eszményi: fűben, fában, vízben, halban, vadban, szárnyas gazdag ingoványos, legeltetésre is alkalmas terület. (Meotisz vidéke)
5. A családalapításhoz már csak a feleség és a háznép hiányzik. A két fiú tehát ezúttal nem vadászni indul, hanem leányrablásra és zsákmányszerzésre. A pusztában rábukkannak Belár/Bereka fiainak asszonyaira és gyermekeire, s elragadják őket. A védtelenek éppen táncoltak - a Kürt ünnepét ülték.
6. A gyermekek között találták Dula alán fejedelem lányait, akiket Hunor és Magor feleségül vettek. Ezektől az asszonyoktól származnak a hunok, más néven hungarusok.
7. Hunor és Magor ágyékából 108 fiú született, ezektől ered a hunok 108 nemzetsége, akik megsokasodván az "őshazából" Szittyaországba költöznek.
   Majd ebből a 108 nemzetségből kiválogatnak 6 seregre valót, és 6 kapitány valamint 1 bíró vezetésével Pannoniába költöznek. A többiek Szittyaországban maradnak.

Megjegyzések:

1. A magyar teremtésmítosz szerint a többnejű "Szentlélek" (Ménrót) és a világot teremtő Istenanya(Enech) gyermekei Hunor és Magor, akiknek a féltestvérei Perzsia vidékén élnek. Enech jelképe a Szarvasünő, akit a Nappal, a Holddal és a Csillagokkal (gyertyákkal) ábrázoltak. A Szarvasünő égi követként jelenik meg, hogy új lakhelyre/hazába vezesse fiait. Lásd a hunok, a kutigur bolgárok történetét, valamint a váci, a váradi egyház alapítását, továbbá a gyula lakhelykiválasztását Erdőelvében. (Szarvasünő~Boldogasszony)
2. Az elsőszülött fiúk jogai a 19. századig népszokásként éltek
3. A honfoglalást megelőző mítikus vadászat motívuma megtalálható a számos eurázsiai nép mondájában, nálunk Anonymus Gestájában, a Gyula és Szent László történetében.
4. Ez a rész társadalmi hierarchiát is tükröz: Az elit Hunor és Magor alán feleségeitől származik, a többiek Belár fiainak feleségeitől és gyermekeitől születtek.
   (Hunor ~ Hunugor ~ Hun+uor (Az avar uar et chunni népnév) Belár= bolgár, Bereka= Mocsár)
5. A Duló nembeli Kuvrát kagán (635-665) alán fejedelem is volt. Asszony=fejedelemné szavunk alán eredetű.
6. A hat kapitány választásának szokását a székelyek őrizték meg. A 108 nemzetség értelme sok és 8 nemzetség. Ez utalás arra, hogy a kabarok csatlakozása után, a magyarok 8 nemre tagolódtak. A kabarok lelentették az igazi összeköttetést a Kazáriából távozó hétmagyar és a pannoniaiak között. (Anonymusnál a kunok)

II. Attila király

1. Attila története inkább királytükör, és nem mítosz a szó eredeti értelmében.
2. Attila földi küldetése az volt, hogy Isten ostoraként büntesse a bűnösöket.
3. Kiváló tulajdonságai mellett gyengéi is voltak, amelyek végül is bukását okozták, és megpecsételték népének sorsát is. Az egyébként minden másban mértéktartó király szerfölött buja volt és nem ismerte a mértéket a borivásban. Mint afféle nomád fejedelem, hatalmi vágyból megölte saját testvérét.
4. Elfelejtette, hogy az ő tiszte csupán az "ostor" lesujtása, nem pedig a világ feletti uralom. Büntetésül saját vérében fulladt meg. Halála után pedig fiai és népei egymás ellen fordultak.
5. Ezt a testvérharcot a nem hun alattvalók javukra tudták fordítani. Ugyanis a hunok a germán anyától született Aladár és a bizánci anyától született Csaba nevű fiai köré tömörültek, és nem tudtak megegyezni a hatalom gyakorlásában.
6. A "krimhildi csatában" tehát az európai Nyugat (Róma) és Kelet (Bizánc) ütközött meg, a győzelem Nyugaté lett.
7. Ebből a csatából, Csaba seregéből, szökött meg 3000 férfi, akik a Csigla mezején várták meg a hunok második bejövetelét. (Ők a székelyek ősei, akik az ország szélén kaptak új lakhelyet, de megtarhatták saját szokásaikat)

Megjegyzések:

III. Csaba monda

1. Csaba, Attila fia, amolyan kultúrhérosz, aki halála után a Hadak utján (Madarak/Lelkek útja) visszatér seregével a földre, hogy kimentse szökevény népét(a székelyeket) az ellenség karmaiból.
2. Csaba alakja az összekötő szál Attila hunjai és Árpád magyarjai között. Ő a krimhildi csatából 15000 hunnal Görögországba menekül, majd innen visszatér Szittyaországba, ahol arra biztatja a hunokat, hogy foglalják vissza Pannoniát.
3. Csaba Szittyaországban megnősült. Mivel édesanyja bizánci herceglány volt, nem kapott nemes szittya feleséget, hanem "Khwarezmből" nősült, fiát pedig Ednek hívták. Mindezek ellenére Csabát megtették az Árpádok ősének, sőt az Aba nem is attól az Ed és Edumen testvérpártól származtatta magát, amelyik apai ágon hun, anyai ágon pedig khwarezmi volt.

Megjegyzések:
1. Csaba nevét magyarázzák az ajándék, a kóbor pásztor és a bolyongó szóból. Emlékét a székelyek szólásaikban is őrizték. Anonymus Csabamagyarának nevezte a Görögországba költöző Szavárd népét.

IV. Levédi és a kazár kagán dialógusa

1. Levédi a "szávartü azfalü" nép "első vajdája" volt. Népe 7 "geneára" oszlott, és a kazárok közelében laktak.
2. Nemes származású, aki nemzetségének "fénye" és vitézsége jutalmául a kagántól nemes kazár lányt kapott feleségül, hogy az fiút szüljön neki.
3. Ez a házasság azonban meddő maradt.
4. Ezért csapás éri Levédit és népét. A kazároktól vereséget szenvedő kangárokat a földjükre telepítik. Emiatt kitör a kangar-magyar háború. Levédi pedig vereséget szenved, népük kettészakad.
5. Nem sok idővel ezután a kagán magához rendeli Levédit, akinek felajánlja az általa kreált fejedelmi tisztséget. Levédi ezt a "megtiszteltetést" illően elhárítja, és maga helyett egy másik "vajdát" Álmost/fiát Árpádot ajánlja.
6. Sor kerül a világ legtörvényesebb fejedelem-választására, kazár törvények és szokások szerint. Árpád pajzsra emelése!)
7. Újabb csapás: Megjelennek a besenyők, és a magyarokat menekülésre kényszerítik.

Megjegyzések:
1. Levédi neve származhat az alev-lev török szóból. Ez esetben láng, tűzimádó jelentésű.
2. A kagán kiházasította, tehát közbülső helyet foglalt el a kagán szövetségese (Azok az ő lányait vehették feleségül) és a hűbéres fejedelmei között. (Azok lányaikat adták a kagán "háremébe")
5. Ezt a fejedelmi tisztséget a kagán kreálta Levédi számára, elfogadása engedelmességgel járt volna. Ezért Levédi diplomatikusan a tényleges hatalommal bíró Álmosra, illetve Árpádra hárította a felelősséget. Nyilván tudta, mit tesz! Álmos és Árpád hatalmát elismerte a kagán, a korábbi vezér Levédi, a magyarok közössége. Tehát egyetemes értékrend szerint is törvényes volt. (Forrás: Bíborbanszületett Konstantinusz A birodalom kormányzásáról, 38. fejezet)

V. Álmos monda

1. Mágóg nembeli Ügek-ebből a nemzetségből származott Attila király is-Dentumogerben feleségül veszi Eunedubelianis vezér leányát: Emesüt.
2. Emesét álmában egy Turul madár látogatja meg, és ennek következtében terhes lesz, majd méhéből forrás fakad, amelyik tovafolyik és idegen földön hatalmas folyammá duzzad.
3. Másnap a jósok megfejtik álmát. Fia fog születni,aki új hazába vezeti népét, ott megsokasodnak, és Álmos nemzetségéből szent fejedelmek fognak származni.
4. Álmos égi küldetése tehát az lesz, hogy új hazába vezesse népét, ott azonban át kell adnia ahatalmat fiának. Ennek megfelelően a "hetumoger" fejedelemmé választja, és vérszerződést kötve, testvérré fogadják egymást.
5. Az új hazába tartó hétmagyart egy havasokon túli tartományban sasok kényszerítik arra, hogy mielőbb célba érjenek.
6. Erdőelvében Álmost megölik-szent áldozat lesz-mivel betöltötte földi küldetését. A hatalmat, fia Árpád veszi át (A havasokon innen).

Megjegyzések:

VI. Fehér ló monda-Árpád alakja

1. Erdőelvében a 7 kapitány közül Álmos fia Árpád első ember az egyenlők között.
2. A vezérek egyet értő akarattal Kündü fia Kusidot küldik Szvatopluk "marót" fejedelemhez, hogy földet, füvet, vizet kérjenek tőle.
3. Kusid egy fehér lovat visz ajándékba, amelyet aranyozott fékkel és nyereggel felszerszámoztak. Szvatopluk az ajándék hatására könnyelműen annyi földet ajándékozott nekik, amennyit csak óhajtottak, hiszen békés jövevényeknek tekintette őket.
4. Kusid a jóhírrel megérkezvén, mintát is vitt az adományból. Árpád pedig "övéitől" körülvéve, ivókürtjében megszentelte a Duna vizét, és a mindenható Istentől örök tulajdonul kérte a Szvatopluktól "vásárolt" földet. Ettől a pillanattól fogva érvénybe lépett az új törvény. "Akié a föld, a fű, a víz, azé minden!" Majd a magyarok Árpád vezetésével birtokba vették jogos tulajdonukat. Szvatopluk pedig abba a vízbe fulladt, amelyikből oly könnyelműen adományozott a magyaroknak.
5. Árpád, szittya törvények szerint, háborúban a sereg előtt járt, visszavonuláskor pedig mögötte.

Megjegyzések:
1. A kündü szó "Napfia" értelmű, Kus=madár jelentésű, azaz szentlélek-jelkép.
2. A fehér lovat a Napistennek áldozták fel.
3. Árpád szentként járt a hadak előtt és utána, nem pedig a csatlakozott népek kötelességét teljesítve.

VII. Lél és Botond

1. Tas fia Lél vezér bizonyára Árpád dédunokája volt, és Tormás nemzedékébe tartozott.
2. Vezéri jelvénye a kürt lehetett. A monda szerint kürtjével ölte meg Konrádot, hogy a németeken bosszút álljon az augsburgi vereségért.
3. Az "augsburgi mondakörhöz" tartozik még két fontos információ:
4. A magyarok Isten ostoraként mértek csapásokat a nyugati népekre, és Augsburgban már maguk is "kényszernek" érezték ezt az égi küldetést. Ám nem merték abbahagyni, met féltek, hogy akkor elpusztítják őket.
5. A németek hét magyar foglyot megcsonkítva küldtek haza, hogy otthon elriasszák a többieket az efféle küldetésektől. Jelképesen tehát az egész népet "megbüntették".
6. Anonymus Kölpény vezért rokoni kapcsolatba vonja Tassal. Kölpény fia Botond mondájában két motívum ötvöződik:
7. Botond a magyarok követe Bizáncban. A hadüzenet jeleként belevágja bárdját/buzogányát a bizánci kapuba. Azon akkora rést nyit, amelyből a császár láthatja, nem akárkik üzentek hadat neki.
8. A hadüzenő magyarok legkisebb vitéze birkozásban legyőzi a legnagyobb bizáncit.

Megjegyzések:
1. A lélek, szentlélek kulcsfogalma a magyar mitológiának, hiszen folyamatosságot biztosít a "sámánizmustól" a kereszténységig.
3. Ez a motívum a mongoloknál is megtalálható.
4. Botond nevét a germán követ szóból alkotották, mítikus alak. A bárd jellegzetesen varég fegyver. Apja nevét Kölpény egy kelet-európai skandináv népnévből magyarázhatjuk.

Összegzés
A magyar mítoszok akkor nyerték el feljegyzés előtti végső formájukat, amikor a kárpát-medencei hun-avar utódokkal a hétmagyar népe egyesült. A folyamatosságot Ménrót-Attila-Csaba-Álmos alakja biztosította). Ez a folyamat legkésőbb Géza fejedelem korára már befejeződött. A mítoszokból nem születtek eposzok, erre már nem volt "idő", de tovább éltek a középkori szóbeli költészetben és a népmesékben. Csak annyi információt közölnek, amennyi a célnak megfelelt. Olyan információkat tároltak, amelyek lehetővé tették az Európába való beilleszkedést számunkra.

Számláló

Források és kommentárok a 9- 10. századi történelmünkhöz

Európai napkelet