A családi szájhagyományból kiindulva kezdtem el a család eredetének feltérképezését, mely szerint a nevünk egy csallóközi falura utal. Ezt látszik igazolni Kázmér Miklós nagyszerű könyve a Régi magyar családnevek szótára, melynek 272. oldalán többek között ez olvasható: …< csütörtöki ~ csötörtöki < Csütörtök hn. (Pozsony m.) + -i mn.-képző. M: birtok, lakó-v. szárm. hely.
Mellesleg minden családkutatónak ajánlom a könyvet, ugyan nem genealógiai, hanem etimológiai mű, mégis igen részletes információval szolgál a családnevek eredetéről ami alapján könnyebben foghatunk hozzá a kutatáshoz. Csütörtök - mai nevén Csallóközcsütörtök (Stvrtok na Ostrove) - Somorjától északkelet felé fekvő színmagyar település. Erről a helyről származnak a Csütörtökiek. A név valamikor a 16-17. században alakulhatott ki és azóta rengeteg változáson ment keresztül.
Így: Czótórtóki (1613), Czötörtöki (1635), Csőtőrtőkj (1667), Csőtőrteki (1713), Csőtőrteky (1715), Csőtőrtőki (1725), Tsütörtöky (1801), Csütörtöky (1791), de a legáltalánosabb a Csötörtöki forma a XVIII.-XIX: sz.-ban, végül pedig a Csütörtöki.
Csütörtök szavunk szláv erdetű,
a hét negyedik napjára utal. A csötört, csetert, szláv erdetű szó
„negyed”-et jelent, sok helyen (pl
Zemplénben) használták, különböző mértékek, mértékegységek jelölésére. A „tek” szó a szláv nyelvben „nap”-ot
jelent. Így csötört+tek
annyit jelent: a hét „negyedik nap”-ja. Az utolsó
magánhangzó hasonulásával alakult ki a „csötörtök”
szó, később pedig a „csütörtök” alak.
A nyugati-germán mitológiában Donner isten (Donnerstag), az északi-germán mitológiában Tór isten napja (Thursday), a rómaiaknál pedig Jupiter napja (Jovis, a Jupiter szó eredeti formájából ered ( Jovis Pater)). Egyébként Csallóközcsütörtökön is állt a templom közelében egy római korinak tartott torony, melyet a helyi szájhagyomány Fanum Jovis-ként ismert, mint Jupiter tiszteletére emelt szentélyt. Elképzelhető, hogy létezhetett itt római kori szentély, vagy őrtorony, hiszen itt húzódott a limes is az ókori Római Birodalom határán.
Itt azonban azt is meg kell jegyeznünk a pontosság kedvéért, hogy
több Csütörtök nevű helység is létezett/létezik a Kárpát-medencén belül. Valamennyi onnan kapta nevét, hogy vásárjait csütörtöki napon tartotta. Hasonló okból kapta nevét Nagyszombat, Csíkszereda, Rimaszombat, Dunaszerdahely, Szombathely, Vágszerdahely, Muraszerdahely, Muraszombat, Tardoskedd.
Eddigi kutatásaim alapján
a következő
Csütörtök nevű falvakról van tudomásom:
1.) Csallóközcsütörtök (Pozsony vármegye) Mivel a legtöbb Csütörtöki a Csallóköz-Szigetköz
régióban vagy Mátyusföldön fordult elő, ezt tekinthetjük a névadó helységnek.
3.) Csütörtökhely (Zala megye) falu, később malom a mai Zalalővő területén
a középkorban. Még az 1845-ös nemesi összeírás is említi a zalai helységek között.
Ennek környékén feküdt, vagy tán ezzel azonos egy bizonyos Solcsütörtök nevű település.
1275 Iványi B. Teleki cs. Gyömrői lt. 74.
4.) Csütörtökhely (Somogy megye) falu a mai Vízvár és Bélavár községek környékén
a középkorban.
> Vízvár-Wikipédia,
a szabad enciklopédia
11.) Monora (Manarade, Románia) kisközség az egykori Alsó-Fehér vármegye balázsfalvi járásában,
egykoron lutheránus szászok lakták. Középkori neve Csütörtökhely (Donnersmarkt). (1332-1337) Vat. I/1.99
12.) Csütörtökhely (Baranya megye). A mai Rózsafától délre fekvő egykori település a XVI. században eltűnt.
1426: Chwturthckhel (ZichyOkm.VII, 274 I)
13.) Csütörtökhely (Valkó vármegye –Szerémség) 1299: forum Cheturtekhel (ComSirm. 36); 1388: Chuturtukhel (Cs.II, 302);
1388: Cuturtukhel (Cs. II, 302); 1388: Chetertekhel (Cs. II, 302); 1476: Chetherthekhely (Cs. II, 302).
A XV. században Vérvárnak és Attak várának tartozékaként (Otok és Komletinci között) említik, ma nem létező település.
14.) Csütörtökhely (Zala megye) a mai Sármellék település helyén fekvő egykori falvak egyike.
A település mai északi részén feküdt Sármellék, Tüskevár, a déli részen, a zalavári út mellett Égenföld (Hégenföld) és Csütörtökhely.
> Sármellék – Wikipédia, a szabad enciklopédia
15.) Csütörtökhely (Bács-Bodrog vármegye) 1380: Cheterkhel (ZichyOkm.IV, 146); 1413: Chetortekhel (ZichyOkm XII, 91).
A falu a XV: században eltűnt, a mai Bátmonostor (Bács-Kiskun megye, bajai kistérség) környékén feküdt.
Helynevek:
16.) Nyitrától 12 km-re északra fekvő Vicsápapáti helynevei között található Csetertek
17.) Nyitrától 6 km-re keletre fekvő Pográny helynevei között ismert Csőtörtöki kút
18.) A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hollóháza környékén, a Nagy-Milic mellett
található Csütörtöki-rét.
Forrás: Baranyai Anett- A hely
szó a helynevekben (Szakdolgozat) Debrecen 2010