Csütörtöki András (1842-1892) győri csizmadia mester és családja

Csütörtöki András 1842. október 27-én született Ásványon Csütörtöki Pál (1812-1845) és Kránicz Rozália második fiaként. 1842. november 15-én keresztelték.

Csütörtöki Pál és idősebb fiának, Jónásnak (1840-1845) sorsát 1845-ben egy szörnyű katasztrófa pecsételte meg.

„1845. február. 7. Éjjel 9 óra tájban tűz támadott a jáger (erdész) háznál. Ezen kívül elégtek Kovács Márton, Bedő János, Dániel Mihály, Csütörtöki Pál, Fazekas Mihály házai, lerontattak és így végződött a nagy veszedelem.” /Rhónyi János ásványi plébános naplójegyzeteiből./

1845 júniusában halt meg az akkor öt éves Jónás, majd pár hónapra rá, októberben az apa, Csütörtöki Pál is.

Pál Eszter nevű lánya 1867-ben Lőre József molnármester felesége lett.

Pál kisebbik fia, Csütörtöki András (1842-1892) csizmadia mester lett Győrben.

A győr-belvárosi házassági anyakönyv szerint Csütörtöki András csizmadia mester, 30 éves,

született Ásványon Csütörtöki Pál és Kránicz Rozália fiaként, lakik Győr-Belváros 192. szám alatt

1872. augusztus 5-én nőül vette az akkor 17 éves Nemes Máriát,

aki Szent Ivánban (Győrszentiván) született Nemes Mihály főtanító és Szávár Erzsébet leányaként,

s Győr-Belváros 149. szám alatt lakott.

Előbbi tanúja Szabó Imre csizmadia mester, utóbbié Petánnics Mihály jegyző.

A győrszentiváni anyakönyv adatai alapján Nemes Mária 1856. április 5-én született Nemes Mihály és Szávár Erzsébet gyermekeként.

Csütörtöki András adománya a győri bencés gimnázium részére 1878-1879-ben:

A győri Szent-Benedek-rend katholikus gimnázium 1878-1879 évi értesítőjének 191. oldalán olvasható az iskola múzeumának felajánlott adományok között.

Sorozata azon termények- s készítményeknek,

melyekkel a győri kath. fögymn. muzeum jelen tanévben

gyarapodott.

10. pont alatt:

A kőzetek- és kövületekhez.

Bertha János kanonok ur ő nagyságától: Pectunculus-kövületek Nyékről; Ebenhöch Ferenc kanonok ur ő nagyságától : fakéregkövület; Pokorny Frigyes bencés jószágkormányzótól : Unió- és Paludina-kövületek Bársonyosról; incrustatio és Congeria Láziból; Asterias és Uniók Oszlopról; Kojánitz Franciska úrnőtől: Echinus-köviilet; Csigó Pál közbirtokostól Gulácsról: 8 db. Numulites, 1 db. görgyület, 1 db. horzsakő; Sághy Dezső püspöki számvevőtől: cápafog, Rákosról; Ruder Vincétől: Numulitesek Jákóról; Bakoss Jenőtől Ilonkáról: fakövület; Csütörtöki András csizmaziától: nagy Numilitesek ; Radics Kálmántól Hédervárról: darázskő ; Takács Ignáctól, Szőgyéről: mammutt-lapockacsont; Weisz Józseftől: ős-agancs ; Győrből: több kövült csonttöredék.

Értesülünk tehát róla, hogy Csütörtöki András győri csizmadia két nagy „Numilitest” adományozott 1878-79-ben a gimnáziumnak.

A Nummulites (népies nevén: Szent László pénze) a likacsosházúak (Foraminifera) törzsébe tartozó kihalt, harmadidőszaki egysejtűek neme.

András és Mária fia, Csütörtöki Lajos Sándor 1886-ban született.

A győr-újvárosi halotti anyakönyv szerint Csütörtöki András csizmadia, 50 éves ásványi származású győr-belvárosi lakos, Nemes Mária férje 1892. március 24-én hunyt el tüdővészben.

Csütörtöki Lajos Sándor (1886)

Győr-Újvárosi római katolikus keresztelési anyakönyv adatai:

Csötörtöki Lajos Sándor szül: 1886. augusztus 28. Apa: Csötörtöki András csizmadia, ásványi származású, Anya: Nemes Mária győrszentiváni származású.

A Soproni Magyar Királyi Főreáliskola 1898-99. évi értesítőjének adatai szerint Csütörtöki Lajos ebben az évben az I. A) osztály tanulója volt, de neve az osztálynévsorban a „Kimaradtak” pont alatt szerepel, tehát ténylegesen nem végezte el a tanévet.

Lajos részt vett az I. Világháborúban, erről tanúskodnak a korabeli sebesülési- és veszteség-listák. A katonaállítási lajstrom adatai alapján már a háború kitörése előtt, 1909-ben besorozták a hadseregbe.

Nachrichten über Verwundete und Kranke ausgegeben am (Hirek a sebesültek és betegekröl kiadatott)

1915. 01. 16. 10. oldal

Csütörtöki Ludwig, Inft., k. u. LIR. Nr. 31, 6. Komp., Győr, 1886, krank, ResSpit. in Eger, Böhmen.

Nachrichten über Verwundete und Kranke ausgegeben am (Hirek a sebesültek és betegekröl kiadatott)

1915. 01. 29. 12. oldal

Csütörtöki Lajos, Inft., k. u. LIR. Nr. 31, 6. Komp., Raab, 1886, krank, VereinsResSpit. in Marienbad

Verlustliste ausgegeben am (Veszteség lajstrom kiadatott)

1915. 10. 05. 11. oldal

Csütörtöki Ludwig, Gefr., k. u. LIR. Nr. 31, 10. Komp., Ungarn, verw

A Magyar Hadsereg számára 1918. december 7-én kiadott Rendeleti Közlöny – személyes ügyek - 179. szám 5070. oldalán található adatok szerint a magyar hadügyminister által megerősített kitüntetések között olvasható:

Az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásuk elismeréséül….

… a 2. osztályú ezüst vitézségi érem:

Csötörtöki Lajos (1886., 1909. – 271.), tartalékos tizedesnek, a 31. honvéd gyalogezredben.

Figyelemre méltó, hogy Csütörtöki Lajos vitézségi érmet kapott hősies magatartásáért.

Csütörtöki Lajos 1919. január 12-én vette nőül Szép Katalint (született 1890 aug. 19.), Szép Mihály és Schmidt Katalin leányát. A házassági anyakönyvben mindkettejük lakcímeként Győrújváros, Liget utca 62 van megjelölve, Katalin esetében még Pinnyéd település is.

Csütörtöki Lajos 1951 április 7-én hunyt el tüdőgümőkórban. Ekkor Győrben, a Lukács S. utca 14. szám alatt lakott házfelügyelőként. A Győr-Újvárosi temetőben nyugszik.