Csütörtöki Károly Dávid (1872) családja

Csütörtöki Károly Dávid (született 1872. október 24) Csütörtöki Mihály (szül 1827) és Csonka Veronika fia.

1897. február 16-án vette el Soós Juliannát. Négy gyermekük született, Margit (1897), József (1900), Franciska (1902), és végül Károly (1904), aki csak három órát élt, s három hétre rá meghalt Soós Julianna is tüdőgümőkórban 1904. augusztus 9-én.

Károly hamarosan újra nősült, második felesége Lendvai Mária volt, 1905. március 5-én esküdtek meg Rárón.

Tizenegy gyermekük született: Anna, Mária, Julianna, Erzsébet, Károly, Mihály, Gizella, Gyula, Jusztina, Mihály és Teréz.

Károly részt vett az első világháborúban, a veszprémi 31. honvéd gyalogezred kötelékében harcolt, 1917 decemberében az olasz hadszíntéren volt.

Csütörtöki Károly (1912-1990) családja

Csütörtöki Károly Dávid és Lendvai Mária egyik gyermeke volt a hajóslegény Károly (1912-1990), aki 1940. november 19-én vette feleségül Patonyi Katalint.

Károly és Patonyi Katalin gyermekei voltak Károly (1944-1945), Gizella és Károly (1951)

Az 1951-ben született Károly fia szintén Károly, aki 1999-ben érettségizett a Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Középiskolában. Mindketten Ásványrárón élnek.

id. Csütörtöki Károly (született 1951) 2013-ban

ifj. Csütörtöki Károly

Mérnök üzletkötő

Érettségi tablóképe 1999

Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Középiskola

Csütörtöki Mihály, Ásványráró II. világháborús hősi halottai között

Ásványráró II. világháborús emlékművén a hősi halottak között olvasható Csütörtöki Mihály neve.

Az emlékművön megnevezett Csütörtöki Mihály kilétéről nincs biztos információm. Kizárásos alapon talán azzal a Csütörtöki Mihállyal egyezik meg, aki 1921. január 26-án született Ásványon Csütörtöki Károly és Lendvai Mária fiaként.

Az Új Magyarország 1993. január 14-ei 11. számában olvasható egy cikk az ásványi világháborús emlékmű avatásáról.

A cikkben név szerint felsorolt áldozatok között szerepel Csütörtöki Mihály.

Ásványráró nem felejt

…Ásványráró népéről azt hinné a földi halandó, hogy mostanában kizárólag a vízlépcsővel, a Szigetközt ért károkkal van elfoglalva. Sajnos azzal is, de a lakosság hálásan vette tudomásul az önkormányzat tervét, hogy emlékművet emelnek a második világháború néven nevezett katona és névtelen civil hőseinek. A végső indítékot az adhatta az ötlet kivitelezéséhez, hogy a községhez, valamint a tájékhoz ezer szállal kötődő Somogyi József szobrászművész felajánlotta az emlékmű elkészítését mint adományt az ásványráróiaknak. A tervet megtekintették az önkormányzati testület tagjai. Tetszett nekik a civilruhás alakot mennybe vivő bronz angyal.

Eredetileg még tavaly október 23-án szerették volna felavatni az alkotást, technikai okok miatt azonban csak később kerülhetett rá sor a rárói temető és a kálvária közti, a műútról jól látható részen. Látniuk kellett volna az amnéziát erőltetőknek az ásványráróiak felsorakozását, a hozzátartozók fájdalmát, megindultságát negyvenhét évvel a második világháború befejezése után. Az ásványráróiak, a túlélők nem felejtenek, fájdalmukat pedig csak fokozhatja az a szomorú tény, amit Böősy Imre polgármester ki is emelt köszöntőjében, hogy negyvenhét év elteltével kerülhetett sor az elengedhetetlen eseményre.

Györkös István, Kertész Pál, Fütty József, Vigh Sándor, Viola Frigyes, Budai József, Csütörtöki Mihály, Fazekas József és társaik emlékművénél Somogyi József szobrászművész is szólhatott még a kedves ráróiakhoz meggyőződését kifejezve, hogy hitre, felekezetre tekintet nélkül mindenkiért eljön egyszer az angyal. Az emlékművet dr. Pick Róbert ezredes, főhadsegéd, Göncz Árpád köztársasági elnök katonai irodájának vezetője avatta fel, a felszentelést Jász László ásványrárói plébános végezte, majd a hősök emlékére gyászmisét tartottak a rárói templomban. Az ásványráróink a Szigetközt fenyegető veszélyek közepette sem felejtenek.

Csütörtöki József, az utolsó magyar gőzhajók kormányosa

Feltehetően Csütörtöki József (1900-1985) József nevű fia (1923-2011) volt az, akiből szintén hajós lett, és az utolsó magyar gőzhajók kormányosaként vonult be a magyar hajózás történetébe.

Csütörtöki József Budapesten a MAHART folyamhajózási üzemigazgatóságának dolgozójaként 1974 áprilisában szolgálatteljesítés közben kimentett egy embert a Dunából a Vigadó téri hajóállomás közelében, amiért a Városházán a fővárosi tanács elnökétől, Szépvölgyi Zoltántól Életmentő emlékérmet vehetett át 1974 júliusában. (Népszava 1974.07.12. / 161. szám)

1966-1976 között a Kossuth gőzös működött sétahajóként a Vigadó térnél, feltehetően ott teljesített József szolgálatot, amikor az életmentés történt.

A Kossuth gőzös 1974-ben…

…és 2014-ben

A Kossuth leselejtezése után a hasonló típusú Petőfi gőzös vette át a szerepét, amely 1983-ig működött nosztalgia hajóként.

Egy korabeli újságcikk szerint 1983 júliusában még Csütörtöki József kormányozta a Petőfi gőzöst a Vigadó térnél (Népszabadság, 1983. július 31). Nem sokkal később, 1983 őszén a Petőfi gőzöst leselejtezték, ezzel megszűnt a magyar gőzhajózás.

A Petőfi gőzös az 1980-as évek elején

A Petőfi utolsó útjáról az alábbi bejegyzést találtam egy internetes fórumon:

„Sajnos ott voltam a Petőfi utolsó útján is, amikor stéget kötöttünk és a Lupa szigetnél a pk farrundót akart csinálni, de nem volt elég víz a kiságban, így a király tengely elgörbült!”

Ugyanaz a személy egy másik bejegyzésében megemlékezett (feltehetően) Csütörtöki Józsefről is:

„A MAHART-nak nincs archívuma ezekről az általam firtatott hajókról? Nem akar a cég egy emlékoldalt csinálni ennek az igazán hősinek nevezhető korszaknak? Igaz a későbbi korok is megérdemelnének egy oldalt, amikor radar nélkül hajóztunk fölfelé, olyan ködben, hogy a horgonycsörlőt sem láttuk, csak "tapogattuk" a vizet! :-)) Ilyenkor áldottuk a rutinos, öreg kormányosokat, akik még így is tudták, hol vagyunk! ( Vagy csak malacuk volt? :-)))) ) Pl Csütörtöki úr, aki, ha valami nem úgy ment, ahogy kellett volna, mindig szóba állt magával: Töki, töki, Csütörtöki, ... !”

A Kossuth gőzhajó 2004 óta a Lánchíd lábánál állóhajóként várja a látogatókat, a Petőfi gőzös 1989-ben leégett, roncsa 2003 óta a neszmélyi hajó skanzenben áll.

A családfa:

(lásd még: Polgári anyakönyvi jegyzetek, temetői sírfeliratok)