Csütörtöki Lajos (1891-1957) családja
(felül)
Csütörtöki Lajos és Mackó Mária
(alul
balról jobbra) Csütörtöki Mária (Mica),
Csütörtöki Edit (Edo) és Mica egy barátnője
Csütörtöki (néhol Csütörtöky) Lajos 1891-ben született Gután, 1919. október 22-én vette el Mackó Máriát, majd Komáromban telepedett le.
Egy érdekes és tanulságos eset kapcsolódik a nevéhez, ami Komáromban esett meg 1938. október 4.-én.
1938 őszén Magyarország tárgyalásokat kezdeményezett Csehszlovákiával a Trianoni határok revíziójáról. Erre a hírre a felvidéki magyarság igen izgatottan reagált, a lakosságból feltört az addig elfojtott nemzeti érzelem, érthető módon alig volt képes türtőztetni magát s ez néhol kis híján atrocitásokba torkollott.
Így volt ez Komáromban is.
1938. október 4-én este Komárom városa is bekapcsolódott az eseményekbe, ahol az esti misén (melyen reformátusok is részt vettek) a hívek elénekelték a himnuszt, majd a templomból kihozott zászló mögött az utcára vonultak. Ekkor már mintegy 5-6 ezer fõnyi tömeg gyûlt össze – feltehetõen szervezett akcióról volt szó –, amelynek egy része megpróbált feljutni a Duna-hídra, ám annak fegyveres õrsége visszafordulásra kényszerítette őket. A tömeg végül a városháza elé vonult, ahol néhány szónoklatot követõen elénekelte a Himnuszt, majd fokozatosan szétoszlott. A komáromi események talán az összes tömegmegmozdulás közül a leginkább magukban hordozták annak a lehetõségét, hogy a csehszlovák hadsereg beavatkozik, s akár komoly incidenssé is fajulhat a dolog. Ezt igazolják egy akkori bencés diák, Füssy László visszaemlékezései: „A templom ajtajában megjelent Gyõri Vince diák a koronás háromszínû magyar zászlóval. A tömeg hangosan követelte: »hozd ki« – »hozd ki« és elindultak a zászlóval a két országot összekötõ híd felé. – Idõközben megjelent a tömeg vonulása mentén a rendõrség és a csendõrség is. Akcióba akartak lépni, de a tömeg a magyar himnuszt kezdte énekelni. A himnusz éneklése alatt úgy a rendõrség, mint a csendõrség szolgálatában lévõ egységei vigyázban állva, tisztelegve várták az éneklés végét, ami azonban nem akart a végéhez érni. A tüntetõk azért mégis lassan elértek a hídfõhöz. Ekkor jelent meg elõttük Csütörtöki Lajos rendõrségi alkalmazott, aki egyébként a lakásbejelentõ hivatalban dolgozott. Csütörtöki figyelmeztette a tüntetõket, ne menjenek tovább, mert a hídõrséget már felszerelték nagy teljesítményû fegyverekkel. Ne menjetek tovább, kiabálta, ordította, majd könyörgött a tömegnek? »Ne tovább« – és csoda történt. A tömeg megállt, és a magyar himnusz éneklése után visszafordult, és e napra befejezték a tüntetést.”:
Mackó
Mária és Csütörtöky Lajos
Csütörtöki Lajos 1940 előtt a csehszlovák rendőrség alkalmazottja volt.
Adatok vannak róla, hogy Komárom Magyarországhoz való visszacsatolását követően 1940-ben magyar királyi rendőrségi segédtisztté, 1944-ben rendőrtisztté nevezték ki.
Belügyi Közlöny 1940. 06. 02./25. szám 823. oldal
Személyi hírek: Rendőrségi kinevezések: A magyar királyi belügyminiszter Csütörtöki Lajos komáromi lakos, volt csehszlovák államrendőrségi alkalmazottat magyar királyi rendőrségi segédhivatali segédtisztté kinevezte. (72.602/1939. B.M. szám)
Belügyi Közlöny 1944. 01. 16. /03. szám 87. oldal
Személyi hírek: Rendőrségi kinevezések, cím és jellegadományozások: A magyar királyi belügyminiszter az 1943. évi december hó 31. napján kelt 178.625/1943. B.M. VI. számú rendeletével a magyar királyi rendőrség állományában Csütörtöki Lajos hivatali segédtisztet magyar királyi rendőrségi hivatali tisztté kinevezte.
Magyarország tiszti cím és névtára szintén említi Csütörtöki Lajost 1944-ben, aki hivatásos tiszt volt Komáromban.
Csütörtöki Lajos 1957-ben hunyt
el, sírja Pozsonyban a Károlyfalvi temetőben
található.
Lajosnak és Máriának három gyermeke volt, Lajos, Mária és Edit:
1. Csütörtöky Lajos
ifj.
Csütörtöki Lajos 1938. március 25. Komárom
Neve feltűnik a komáromi Szent Benedek-Rend katolikus gimnázium értesítőjében 1931-1939 között. Érdekes adat, hogy a magántanulók között említik nevét, és származási helyéül Örsújfalut jegyezték be. (Komáromtól nyugatra fekvő település 1980 óta Komárom része) Tudjuk róla, hogy tagja volt az önképzőkörnek. Az 1934-35-ös tanévben az önképzőkör által meghirdetett irodalmi, fizikai, szociális és zenei tételekre meghirdetett pályázaton díjat nyert Csütörtöky Lajos V. osztályos tanuló a rádiólámpa nevű munkájával (feltehetőleg fizikai témakörben)
Az 1938-39. tanév végén az önképzőkör tagjaként könyvjutalomban részesült.
A szóbeli érettségi vizsgát 1939. június 12-19 között tette le vitéz Fraknóy József igazgató elnöklete alatt Mrenna József igazgató, mint kormányképviselő jelenlétében.
A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem 1939-1940 évi almanachja szerint Csütörtöki Lajos ezen évben az orvostudományi kar rendes orvostanhallgatója volt.
A Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetem 1942-1943 évi almanachja szintén megemlíti az orvostudományi kar rendes orvostanhallgatói között.
ifj Csütörtöki Lajos később elvette Katalint Békéscsabáról.
Személye feltehetőleg megegyezik azzal a Csütörtöki Lajossal, akit a Viharsarok Népe nevű újság többször is megemlít a békéscsabai Forgácsoló Szerszámgépgyár dolgozójaként:
Az 1953. november 24-ei (9. évfolyam, 275.) szám említi, hogy Hegedűs Bélával és Kotroczó Ferenccel Csütörtöki Lajos készített olyan újítást, mellyel az elkészített szerszámok rozsdásodását megszüntették.
Az 1955. november 02-ai (11. évfolyam, 258.) szám említi, hogy Csütörtöki Lajos csoportvezető és Varga István főmérnök két évvel korábban kísérletezett ki olyan eljárást, amely alapján hulladék-anyagból öntéssel csigafúrókat készíthetnek.
Az 1955. december 04-ei (11. évfolyam, 285.) szám pedig arról számolt be, hogy a gépgyárban Csütörtöki Lajos vezetésével kezdték meg a marókések újításának megvalósítását.
Csütörtöki Lajos az 1950-es évek végén folytatta orvostudományi tanulmányait a Szegedi Orvostudományi Egyetemen.
1957-ben végezte a III. évfolyamot. Az egyetem 1957. március 27-i tanácsülési jegyzőkönyve említi meg negatív példaként, mivel rendszeresen nem vett részt az elméleti és gyakorlati előadásokon.
A Békés Megyei Népújság 1960. március 22-i (5, évfolyam, 69) száma viszont már szegedi orvosként említi dr. Csütörtöki Lajost, aki az amatőrfényképészetről tartott ismeretterjesztő előadást a megyei könyvtárban.
dr. Csütörtöki Lajos körzeti orvosként 1970 júliusában hunyt el Szarvas és Kardos között egy autóbaleset vétlen áldozataként. (Népszava: 1970.07.21. / 169. szám)
1948-ban született Kati nevű lánya, aki a gyomaendrődi Kner Imre Gimnázium és Szakkollégium B. osztályában érettségizett 1967-ben. Csütörtöki Katalin férjhez ment és lett egy fia.
Feltehetőleg szintén Csütörtöki Lajos leánya lehet az a békéscsabai Szőke-Kissné Csütörtöki Judit Gabriella, aki a békéscsabai Hajnal utcai óvoda óvodapedagógusa és a békéscsabai Bartók Béla Vegyeskar tagja 2010-ben.
Csütörtöki
Katalin(szül 1948)
és
Csütörtöki Márta (szül. 1945) 1951-52 körül.
Márta
– Csütörtöki Jenő (szül. 1911) leánya –,
Csütörtöki Lajos (szül. 1891) Mária nevű
lányának volt a
keresztlánya
Csütörtöki
Mária (Mica)
és
barátnője 1939.06.29 Komárom
2.Csütörtöky Mária
Neve feltűnik a komáromi Szent Benedek-Rend katholikus gimnázium értesítőjében 1932-1940 között. 1940. június 10-11-én érettségizett le Gidró Bonifác tihanyi apát, tanügyi főtanácsos elnöklete alatt és Kékessy János lévai áll. gimnázium igazgató kormányképviselősége mellett.
Férjhez ment 40 éves korában egy volt atyához, Vendel Prochazkához, aki a Bencés gimnáziumban tanított, kilépett a celibatusból és elvette Máriát. Tatabányán laktak.
3.Csütörtöky Edit (Edo)
Férje Stefan Litomericky, két lányuk: Edit es Gertruda.