Csötörtöki Lőrinc (1613 körül)
Jánosi község lelkésze a 17. század elején (1613 körül)
Rimajánosi, (szlovákul Rimavské Janovce) ma Szlovákiában található magyar református község
Rimaszombattól délre nem messze a mai magyar határtól az egykori Gömör vármegyében.
A község református temploma a 14. században épült, a 19. században teljesen átalakították.
E falak közt prédikált Csötörtöki Lőrinc református lelkész a 17. század elején, 1613 körül egy korabeli egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint. A község egyébként 1596-tól 1686-ig a török hódoltság része volt.
Egyes adattárak Csötörtöki Lőrinc működésének kezdetét 1596-ra datálják.
/A
tiszáninneni református egyházkerület lelkészei. D27.
(Jánosi község) A kezdetektől a millenniumig adattár
Szerkesztette: Ugrai János Lektorálta: Dienes Dénes.
Sárospatak – Tiszaújváros, 2007./
Ez az adat véleményem szerint téves, és a Millenium idején, 1896-ban készült összeíráson alapul, amikor az egyes egyházközségek saját bevallásai alapján készült lelkészlista. A Rimajánosi Egyházközség a Millenium idején ugyanis még csak az egyházlátogatási feljegyzéseket ismerte, és csak jóval később, 1929-ben jelent meg Zoványi Jenő tizedjegyzékeken és nyugtatványokon alapuló lelkész-adattára.
/Protestáns
lelkészek nyugtatványai régi tizedjegyzékek mellett. Magyar Protestáns
Egyháztörténeti Adattár XIII. 1929. 5-141./
Mivel a Csütörtöki Lőrincről készült feljegyzés volt a Millenium idején ismert legkorábbi adat, ami ráadásul még az 1613-as egyházlátogatást megelőző időből származik, az egyházközség joggal feltételezte, hogy Lőrinc lehetett az első református lelkész Rimajánosin. Mivel pedig az egyházközség születését – talán egy kicsit a Milleniumra is tekintettel – 1596-ra datálták, egyéb adat hiányában Csötörtöki Lőrinc működésének kezdetét is 1596-ra tették.
A Zoványi Jenő által közölt tizedjegyzékek és nyugtatványok adatai alapján viszont egyértelmű, hogy nem Csötörtöki Lőrinc volt Rimajánosi első református lelkésze, mivel már 1600-ban Mohácsi Mihály, 1608-ban Kecskeméti V. János volt ott a lelkész. Mindebből az következik, hogy Csötörtöki Lőrinc valamikor 1608. és 1613. között kerülhetett lelkészként Jánosira.
D27. Jánosi
Első említés: 1596.
Státus: anyaegyház.
|
Csötörtöki Lőrinc |
1596-? |
|
Mohácsi Mihály |
16004 |
|
Kecskeméti V. János |
16084 |
|
Csötörtöki Lőrinc |
16131 |
|
Kapossi János |
1665-1674 |
|
Szentpéteri István |
1674-1680 |
|
Inczédi György |
1680-1711 |
|
Kecskeméti János |
1711-1714 |
|
Jósvafői András |
1714-1718 |
|
Rimaszombati Ferenc |
1718-1728 |
|
Mezei István |
1728-1732 |
|
Tunyogi Péter |
1732-1734 |
|
Átányi János |
1734-1746 |
|
Katona Mihály |
1746-1751 |
|
Rimaszombati Mihály |
1751-1759 |
|
Kardos György |
1759-1763 |
|
Nádaskay Mihály |
1763-1767 |
|
Urbán István |
1767-1768 |
|
Oláh Mihály |
1768-1774 |
|
Harnócz Albert |
1774-1775 |
|
Patay István |
1775-1803 |
|
Nyíri Mihály |
1803-1807 |
|
Patay János |
1807 |
|
Janka József |
1807-1817 |
|
Katona Mihály |
1817-1824 |
|
Máthé István |
1824-1826 |
|
Apostol Pál |
1826-1827 |
|
Szombathy József administrator |
1827-1829 |
|
Szeremley Császár
Ábrahám, Mádról érkezett* |
1829-1831 |
|
Szabon János |
1831-1877 |
|
Ruszkay Gyula |
1877-től |
|
|
|
Források:
D.CXXXI. 74.332.
D28. Rimapálfala
Első említés: 1596.
Státus: Jánosi
leányegyháza.
Egyházmegyei
beosztásban bekövetkezett változás: -
A
jánosi lelkészek szolgáltak a gyülekezetben.
/tehát Csötörtöki Lőrinc e községben is lelkészkedett)
Források:
D.CXXXI. 74.333.
Forrás:
A tiszáninneni református egyházkerület lelkészei. D27. (Jánosi község) A kezdetektől a millenniumig adattár Szerkesztette: Ugrai János Lektorálta: Dienes Dénes. Sárospatak – Tiszaújváros, 2007.
Református
Lelkész
Az
egyházlátogatások feljegyzései
A
korabeli egyházlátogatási
jegyzőkönyvekből (16.o.) a következőket tudhatjuk
meg:
A
szöveget 1613-ban jegyezték le, de egy megelőző egyházlátogatás feljegyzése
ekkor már készen volt.
A dőlt
betűs szövegrészek utólagos kiegészítések.
Az
1613-at megelőző egyházlátogatás feljegyzései:
JANOSI
Pastor Laurentius Czótórtóki (Csütörtöki Lőrinc)
Filiales: Palfa (Rimapálfala) Belleni (Bellény), Dusa puszta (Dúsa)
Minden
egészhelyes ember fél-fél Zombati köböl búzát ad.
Félhelyes penig egy-egy Zombati
szapu búzát. Zsellér, akinek barma nincsen, ad 12 dénárt. Özvegyasszony ad 3
sing vásznat. Temetéstől 12 dénár (1 forint). Esketéstől 12 dénár, tyúk,
kalács, egy keszkenő. Halott temetéstől való prédikációért, amint a
Prédikátorral megalkudhatnak a fizetés dolgából.
Filiales Palfalva, Belleni
Ezenképpen
fizet Palfalva és Belleni,
mint Janosi a Prédikátornak. Szántóföldek Janosiban két nyomásra vannak. Egyik nyomáson való földben
megy cub. 6., melyet Út
közinek hívnak. Másik földet Sár elei vagy Pap földjének hívják. Ebben is cub. 6. megy Zombati köböllel.
Egy darab rét vagyon, mely minden esztendőben tilalmas, terem rajta 25 szekér
széna.
Az
1613-as egyházlátogatás feljegyzései:
Visitatio Ecclesiae Janosiensis ANNO 1613.
die 18 Aprilis. Totth
Albert Juratus Judex (bíró). Aedilis
Poros Georgi, Sipos Janos Civis.
Mostan
minden ekés ember jobbágy fél-fél köböl búzát ad. Cimborás másfél szapu búzát
ad. Zsellér ad 12 dénárt. Özvegyasszony 3 sing vásznat. Amely urak itt a
helyben nem laknak, majorságokból huszadot (tizenhatodot) adnak most. Ez decimis sedecima jár.
Esketéstől
12 dénár jár. A vidékivel amint megalkudhat. Kereszteléstől tyúk, kenyér,
egy-egy pénz minden komától. Temetéstől 12 dénár, ha énekel, ha prédikál, amint
megalkudhat.
A Prédikátornak
vám nélkül szabad őrölni a malomban. Minden helyes ember egy szekér fával
tartozik. A Pap földjét háromszor megszántják, bevetik, beboronálják. Papis
András a decimáért ad hét szapu búzát. Fatentes (tanúk):
Papis András, Bíró Eva András, Polos János, Tót
Bálint, Czobanka Imre.
Visitatores (egyházlátogatók) Caspar
Gelei Senior, Laurentius Boldvai, Martinus Samsondi, Michael Aszalai.
Első
nyomás a Rima melléke, Zombati út mellett. Csak egy
nagy föld, kit hívnak Útköz földnek, hatköbölös. Második nyomás: A vízen túl
egy nagy föld, Pap földjének hívják, ötköbölös. A földek Pap szabadságában
vannak. Rét erdeje vagyon
Geornieo Too
Kőn (?).
Bellen,
Palfalva
Szintén
úgy fizetnek mindenben, mint a Janosiak. Palfalvaban vagyon egy föld, Pap földjének hívják.
Palfalva filialis
Kívánná meg a mater eklézsiától, hogy a három
sátoros ünnepekben a Prédikátort második napján
reggelén bocsássák Palfalvában. Ebbeli kívánságát a filiának az eklézsia megfontolván, illendő és méltó
kívánságnak találta, hoc fundamento. Mert egyaránt
fizetnek és a Prédikátor házát is egyaránt építik. Azért az eklézsia a
Prédikátornak a kimenetelére szabadságot adott a sátoros ünnepek második napján
való kimenetelre.
Szutor (kiegészítés a
17. század közepéről)
A szutoriak közül
minden ekés jobbágy két-két szapu búzát, egy-egy szapu zabot. Halott
temetéstől, kereszteléstől, esketéstől úgy fizetnek, mint a Janosiak.
Vagyon egy rét a Tehanyi
határban. Minden esztendőben tilalmas. Ez Prédikátor szabadságában vagyon, hová
akarja tenni annak szénáját. Vagyon 4 hold föld, ötödös.
Ha szántani akarja szabados vele a Prédikátor. Sedecima
a királyéból.
Forrás:
Dienes Dénes – Református egyházlátogatási jegyzőkönyvek 16-17. század, Osiris
kiadó, Bp. 2001. (101-102.o.)