Csötörtöki Lőrinc (1613 körül)

Jánosi község lelkésze a 17. század elején (1613 körül)

Rimajánosi, (szlovákul Rimavské Janovce) ma Szlovákiában található magyar református község Rimaszombattól délre nem messze a mai magyar határtól az egykori Gömör vármegyében.

lásd bővebb információ< Jánosi - Wikipédia, a szabad enciklopédia

A község református temploma a 14. században épült, a 19. században teljesen átalakították.

E falak közt prédikált Csötörtöki Lőrinc református lelkész a 17. század elején, 1613 körül egy korabeli egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint. A község egyébként 1596-tól 1686-ig a török hódoltság része volt.

Egyes adattárak Csötörtöki Lőrinc működésének kezdetét 1596-ra datálják.

/A tiszáninneni református egyházkerület lelkészei. D27. (Jánosi község) A kezdetektől a millenniumig adattár Szerkesztette: Ugrai János Lektorálta: Dienes Dénes. Sárospatak – Tiszaújváros, 2007./

Ez az adat véleményem szerint téves, és a Millenium idején, 1896-ban készült összeíráson alapul, amikor az egyes egyházközségek saját bevallásai alapján készült lelkészlista. A Rimajánosi Egyházközség a Millenium idején ugyanis még csak az egyházlátogatási feljegyzéseket ismerte, és csak jóval később, 1929-ben jelent meg Zoványi Jenő tizedjegyzékeken és nyugtatványokon alapuló lelkész-adattára.

/Protestáns lelkészek nyugtatványai régi tizedjegyzékek mellett. Magyar Protestáns Egyháztörténeti Adattár XIII. 1929. 5-141./

Mivel a Csütörtöki Lőrincről készült feljegyzés volt a Millenium idején ismert legkorábbi adat, ami ráadásul még az 1613-as egyházlátogatást megelőző időből származik, az egyházközség joggal feltételezte, hogy Lőrinc lehetett az első református lelkész Rimajánosin. Mivel pedig az egyházközség születését – talán egy kicsit a Milleniumra is tekintettel – 1596-ra datálták, egyéb adat hiányában Csötörtöki Lőrinc működésének kezdetét is 1596-ra tették.

A Zoványi Jenő által közölt tizedjegyzékek és nyugtatványok adatai alapján viszont egyértelmű, hogy nem Csötörtöki Lőrinc volt Rimajánosi első református lelkésze, mivel már 1600-ban Mohácsi Mihály, 1608-ban Kecskeméti V. János volt ott a lelkész. Mindebből az következik, hogy Csötörtöki Lőrinc valamikor 1608. és 1613. között kerülhetett lelkészként Jánosira.

D27. Jánosi

Első említés: 1596.

Státus: anyaegyház.

Lelkészek névsora

Csötörtöki Lőrinc	1596-?	Mohácsi Mihály	1600^4
Kecskeméti V. János	1608^4	Csötörtöki Lőrinc	1613^1
Kapossi János	1665-1674	Szentpéteri István	1674-1680
Inczédi György	1680-1711	Kecskeméti János	1711-1714
Jósvafői András	1714-1718	Rimaszombati Ferenc	1718-1728
Mezei István	1728-1732	Tunyogi Péter	1732-1734
Átányi János	1734-1746	Katona Mihály	1746-1751
Rimaszombati Mihály	1751-1759	Kardos György	1759-1763
Nádaskay Mihály	1763-1767	Urbán István	1767-1768
Oláh Mihály	1768-1774	Harnócz Albert	1774-1775
Patay István	1775-1803	Nyíri Mihály	1803-1807
Patay János	1807	Janka József	1807-1817
Katona Mihály	1817-1824	Máthé István	1824-1826
Apostol Pál	1826-1827	Szombathy József administrator	1827-1829
Szeremley Császár Ábrahám, Mádról érkezett*	1829-1831	Szabon János	1831-1877
Ruszkay Gyula	1877-től

Források:

D.CXXXI. 74.332.

D28. Rimapálfala

Első említés: 1596.

Státus: Jánosi leányegyháza.

Egyházmegyei beosztásban bekövetkezett változás: -

Lelkészek névsora:

A jánosi lelkészek szolgáltak a gyülekezetben. /tehát Csötörtöki Lőrinc e községben is lelkészkedett)

Források:

D.CXXXI. 74.333.

Forrás:

A tiszáninneni református egyházkerület lelkészei. D27. (Jánosi község) A kezdetektől a millenniumig adattár Szerkesztette: Ugrai János Lektorálta: Dienes Dénes. Sárospatak – Tiszaújváros, 2007.

Református

Lelkész

Az egyházlátogatások feljegyzései

A korabeli egyházlátogatási jegyzőkönyvekből (16.o.) a következőket tudhatjuk meg:

A szöveget 1613-ban jegyezték le, de egy megelőző egyházlátogatás feljegyzése ekkor már készen volt.

A dőlt betűs szövegrészek utólagos kiegészítések.

Az 1613-at megelőző egyházlátogatás feljegyzései:

JANOSI

Pastor Laurentius Czótórtóki (Csütörtöki Lőrinc)

Filiales: Palfa (Rimapálfala) Belleni (Bellény), Dusa puszta (Dúsa)

Minden egészhelyes ember fél-fél Zombati köböl búzát ad. Félhelyes penig egy-egy Zombati szapu búzát. Zsellér, akinek barma nincsen, ad 12 dénárt. Özvegyasszony ad 3 sing vásznat. Temetéstől 12 dénár (1 forint). Esketéstől 12 dénár, tyúk, kalács, egy keszkenő. Halott temetéstől való prédikációért, amint a Prédikátorral megalkudhatnak a fizetés dolgából.

Filiales Palfalva, Belleni

Ezenképpen fizet Palfalva és Belleni, mint Janosi a Prédikátornak. Szántóföldek Janosiban két nyomásra vannak. Egyik nyomáson való földben megy cub. 6., melyet Út közinek hívnak. Másik földet Sár elei vagy Pap földjének hívják. Ebben is cub. 6. megy Zombati köböllel. Egy darab rét vagyon, mely minden esztendőben tilalmas, terem rajta 25 szekér széna.

Az 1613-as egyházlátogatás feljegyzései:

Visitatio Ecclesiae Janosiensis ANNO 1613. die 18 Aprilis. Totth Albert Juratus Judex (bíró). Aedilis Poros Georgi, Sipos Janos Civis.

Mostan minden ekés ember jobbágy fél-fél köböl búzát ad. Cimborás másfél szapu búzát ad. Zsellér ad 12 dénárt. Özvegyasszony 3 sing vásznat. Amely urak itt a helyben nem laknak, majorságokból huszadot (tizenhatodot) adnak most. Ez decimis sedecima jár.

Esketéstől 12 dénár jár. A vidékivel amint megalkudhat. Kereszteléstől tyúk, kenyér, egy-egy pénz minden komától. Temetéstől 12 dénár, ha énekel, ha prédikál, amint megalkudhat.

A Prédikátornak vám nélkül szabad őrölni a malomban. Minden helyes ember egy szekér fával tartozik. A Pap földjét háromszor megszántják, bevetik, beboronálják. Papis András a decimáért ad hét szapu búzát. Fatentes (tanúk): Papis András, Bíró Eva András, Polos János, Tót Bálint, Czobanka Imre.

Visitatores (egyházlátogatók) Caspar Gelei Senior, Laurentius Boldvai, Martinus Samsondi, Michael Aszalai.

Első nyomás a Rima melléke, Zombati út mellett. Csak egy nagy föld, kit hívnak Útköz földnek, hatköbölös. Második nyomás: A vízen túl egy nagy föld, Pap földjének hívják, ötköbölös. A földek Pap szabadságában vannak. Rét erdeje vagyon Geornieo Too Kőn (?).

Bellen, Palfalva

Szintén úgy fizetnek mindenben, mint a Janosiak. Palfalvaban vagyon egy föld, Pap földjének hívják.

Palfalva filialis

Kívánná meg a mater eklézsiától, hogy a három sátoros ünnepekben a Prédikátort második napján reggelén bocsássák Palfalvában. Ebbeli kívánságát a filiának az eklézsia megfontolván, illendő és méltó kívánságnak találta, hoc fundamento. Mert egyaránt fizetnek és a Prédikátor házát is egyaránt építik. Azért az eklézsia a Prédikátornak a kimenetelére szabadságot adott a sátoros ünnepek második napján való kimenetelre.

Szutor (kiegészítés a 17. század közepéről)

A szutoriak közül minden ekés jobbágy két-két szapu búzát, egy-egy szapu zabot. Halott temetéstől, kereszteléstől, esketéstől úgy fizetnek, mint a Janosiak. Vagyon egy rét a Tehanyi határban. Minden esztendőben tilalmas. Ez Prédikátor szabadságában vagyon, hová akarja tenni annak szénáját. Vagyon 4 hold föld, ötödös. Ha szántani akarja szabados vele a Prédikátor. Sedecima a királyéból.

Forrás: Dienes Dénes – Református egyházlátogatási jegyzőkönyvek 16-17. század, Osiris kiadó, Bp. 2001. (101-102.o.)