Mérey
síremlék (Csallóközcsütörtök)
A szentély északi falán a sekrestyébe való bejárat
mellett található a 16. század egyik messze földön legszebb síremléke, a vörös
és fehér márványból készült Mérey-epitáfium. Mérey Mihály alnádor és fia van a
szentély alatti kriptában eltemetve. A síremléket gyermekei állíttatták. A relief
középső párkánya alatt vörös márványból faragott és minden háttér nélkül a
falra erősített domborművű két arcképet látunk, melyek közül az egyik Mérey Mihály öregségtől megtört, markáns arcvonásait őrzi,
a másik oldalon fiának, a fiatalon meghalt Istvánnak az arcmása van.
Mérey Mihály a
község földbirtokosa volt. A Szentgyörgyi család kihalása után a birtok a
királyra szállván vissza, azt Ferdinánd 1544-ben Éberhard
várával és az ehhez tartozó birtokokkal, így Csütörtök mezőváros egy részével
is Mérey Mihálynak adta.
Mérey Mihály Somogy megyéből származott. Valószínűsíthető,
hogy a krakkói egyetemem tanult, közjogi ismereteket Thurzó Elek országbíró
titkáraként szerzett. Először a kormányzótanács tagja lett, majd 1554-től
országbíró. Több határkiigazítás döntőbírája volt. 1564-től Oláh Miklós érsek
mellett a királyi helytartó helyettese: „Pro-Palatinus Regni
Hungariae”, vagyis alnádor. Legjelentősebb
jogtudományi munkája az ún. Négyeskönyv, mely Werbőczy munkája után a legteljesebb
magyar joggyűjtemény.
1572-ben Mérey Mihály meghalt, nem sokkal később legidősebb
fia István is. Anna nevű lányának első férje Serédy Gáspár,
második férje pedig Balassa András lett, mindketten Csütörtök későbbi
birtokosai is. (A Balassa család egész az újkorig birtokosa a községnek.)
E szépmívű relief-síremlék három részre tagolt.
Legfölül Krisztus feltámadását ábrázoló, félköríves, fehér márványból faragott dombormű
van. Alatta az oszlopokra helyezett szemöldökgerenda márványlapján két részre
tagolva egy latin nyelvű szöveget véstek, mely magyarul így hangzik:
„Mihály, a Mérey nemzetség dicsősége,
jámborságban nagy és figyelemreméltó férfiú, egyben a magyar jogtudomány fénye
és közéleti méltóság, itt van eltemetve. A mi századunkban hozzá hasonló nem
volt, ámbár a végső öregség nagyon megviselte. Méltatlan kezünkből az irigy
halál ragadta el. Ezt a mérhetetlenül nagy veszteséget mielőbbi temetéssel és
szomorú gyásszal megsiratta a haza. Neked pedig, boldogult aggastyán, legyen
könnyű a porladás, és kiváló erényeidért társulhass a magas égiekhez.”
Az emlékmű középső része két vörös színű féloszlop
közé helyezett fehér márvány relief, mely Krisztus keresztre feszítését ábrázolja,
Krisztus kiömlő vérét angyalkák fogják fel serlegekben. A kereszt hátterében
egy városképet látunk, a keresztfa tövében pedig korabeli ruhákba öltözött
családtagok csoportja térdel és imádkozik.
Az alsó részen levélindával keretelt tábla van,
ugyancsak fehér márványból, amit félkörívesen a Mérey
és a Forgách családok címere zár le . A tábla
feliratán a Mérey Mihályra és családjára vonatkozó
latin szöveg magyarul így hangzik:
„Somogy megyéből származó Nagyságos Mérey úrnak, aki míg élt, Ferdinánd
és Miksa római császároknak, Magyarország királyainak hűséges és állhatatos
munkatársa volt; tőlük a nádorhelyettes méltóságot
kapta, és a jogszolgáltatásban mint fedhetetlen férfiú, mint példás jámborságú
aggastyán, a hazának dísze volt. Ezt az emlékművet élő gyermekei: Imre, Mihály,
Zsófia és Katalin állították a legkedvesebb szülőnek és házastársnak. Élt 72
évet, meghalt Krisztus után az 1572. esztendőben, február 26-án. Ugyanebben a
sorsban, nem sokkal utána követték őt felesége, Julianna és gyermeke, István,
aki 32 évet élt. Ezért ők is ugyanitt vannak eltemetve.
Akik életben vagytok, emlékezzetek a halandóságra.”
(Mindkét latin szöveg Sill Ferenc fordítása.)
Ipolyi Arnold úgy véli, hogy a síremlék veretes latin szövegét talán a
közelben, Felbáron birtokos és klasszikus műveltségű
történettudós, Istvánffy Miklós szerkesztette. Az emlékmű
egyébként a reneszánsz korban megszaporodó síremlékek közül is az egyik legművészibb
kivitelezésű, s máig nagyon jó állapotban van.
Besorolás |
|
Kategória |
|
Létező vagy eltűnt |
|
Állapot |
|
Település |
Csütörtök |
GPS |
48.097816, 17.356019 |
Pontos helyszín, cím |
A katolikus templomban található. |
Készítés dátuma |
16. század |
Készíttető neve |
a család |
Létrehozó |
ismeretlen |
Készítés céljának ismert oka |
kegyeletadás |
Gondozását felügyeli |
Katolikus egyház |
Forrásinformációk |
Kovács László: Csallóközcsütörtök
szakrális emlékei, Csallóközcsütörtök Önkormányzata,
2014 |
Forrás: Csemadok