A pápai főtér Nagytemploma után a város második legértékesebb épülete a barokk bencés templom, amely a városképhez, a Jókai utca hangulatához hozzátartozik. A templomot a pálosos szerzetesek építették. Mind az épület, mind a szerzetesrend kalandos történelmet tudhat maga mögött. A pálos szerzetesrend az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, Boldog Özséb hozta létre, IV. Orbán pápa a veszprémi megyéspüspök hatáskörére és belátására bízva engedélyezte működésüket 1263-ban. A szerzetesek remete életmódot élnek, példaképük Remete Szent Pál, Remete Szent Antal és Boldog Özséb, szabályaikat az ágostonos regula határozza meg.

Pápán való megtelepedésük a rekatolizációval hozható összefüggésbe. Az 1520-as évektől 1626-ig a városban a katolikus hit fokozatosan eltűnt. A lakosok kezdetben evangélikus, majd református elveket vallottak, ebben földesurai, Thurzó Elek és Enyingi Török Bálint is támogatták, vezették őket. A nagy múltra visszatekintő katolikusság a szerzetesrendekkel együtt távozott Pápáról. 1612-ben már szinte a teljes város reformátussá lett és az ország nyugati felének protestáns központjává lett.

1626-ban nagy változás állt be, Gróf Csáky László katolikus földesúr kapta meg a várost. Döbbenten tapasztalta, hogy ez elmúlt száz év alatt teljesen kiveszett az itt élőkből a katolikus vallásfelfogás. Elhatározta, hogy elindítja az ellenreformációt, a pápaiakat visszatéríti a katolikus meggyőződésre. Ennek eszközeként 1633-ban felvette a kapcsolatot Gruskovics Márton pálos tartományfőnökkel, telket és kápolnát ígérve a pálosoknak a városban. Csáky a letelepedést engedélyező oklevelében a következőt írja: "… alig találtam rá a katolikus hit emlékeire a lakosok egyikénél-másikánál. Ezért magamba szállván meggyőződésem szerint ebben a terméketlenségben semmi hasznosabbat és üdvösebbet nem tehetek Isten neve dicsőségének előmozdítására, minthogy ezt a szerzetesrendet bevezessem a városba, amelyik nemcsak éjjel-nappal folyó könyörgéssel, hanem keresztény tanítással, azaz vallásos példájával is a kemény és műveletlen nyakas nép előtt jár"

A pálosok 1638. júniusában érkeztek a városba, rögvest megkezdődött Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére szentelt első templomuk megépítése, amelyet 1638. november 14-én már fel is szenteltek. Munkájukat hamar megkezdték, dolgoztak, tanítottak, hitüket terjesztették. A katolikusság határozottan terjedni kezdett. Hamar megkezdték saját oktatási intézményük megszervezését is, amelybe 1660-ban már száznál is több diák járt. A rendház hamarosan perjeli rangra emelkedett. 1761-ben Esterházy Ferenc támogatásával építették meg reprezentatív gimnáziumukat a templom bal oldalán. Ma gimnázium és szakközépiskola működik benne. A jobb oldalon álló rendházat 1716-ban Czuzy Zsigmond pálos szerzetes adományából bővítették kétszintesre, a későbbiek során átalakították, ma a Városháza intézményének ad otthont.

A templomot egy évszázad alatt kinőtte a pálosokhoz kötődött hívek sokasága, azonkívül állaga kritikussá vált, felújítása nem volt lehetséges. A pálos rend ebben az időszakban soha nem látott virágzását élte Pápán. Orosz Ferenc perjel 1737-ben alapjaival együtt elbontatta a kápolna méretű épületet, és megkezdődött az építkezés. Az alapkő megszentelésénél Prosper, Viktor, Bonifác és Desiderius vértanúk ereklyéit, valamint Szent László és Szent István arcképét helyezték el az alapkőben. Az építkezés anyagi okok miatt nehezen indult el, a szentmiséket a gimnáziumban tartották meg. 1739-ben Acsády Ádám veszprémi püspök jelentős adománnyal járult a költségekhez, majd 1741-ben kelt források szerint ismét segítséget nyújtott a megakadt nemes cél számára. Az építésszel - aki egyes feltételezések szerint győri karmelita templom tervezője, Martin Wittwer, más, korábbi források alapján Dubniczay István prépost volt - a finanszírozó püspök beleegyezésével 1741. január 19-én kötötték meg avval a feltétellel, hogy 1742-ben készen kell állnia az új templomnak. Valóban az ütemezésnek megfelelően haladtak a munkálatok, így már 1741-ben rákerült a falakra a tető, 1742. július 24-én szentelte fel Kuntár József perjel. Az első szentmisét két nap múlva, július 26-án a Pápán kezdettől fogva jelen lévő Szent Anna tiszteletről tanúskodva, Szent Anna ünnepén mutatták be falai között. Püspöki felszentelése csak augusztus 17-én került sor, amikor a templom mellett álló, 20 év múlva bontásra ítélt Szentháromság-kápolnában elhelyezték Szent Mariális és Szent Felicisszima ereklyéit. A háromnapos ünnepségsorozat keretein belül felszentelték oltárait. Ekkor a berendezés elkészítése még hátra volt, teljesen 1755-ben nyerte el végső formáját a belső tér.

II. József 1786. február 7-én kihirdette a pálos rend feloszlatását, teljes vagyonának elkobzását. Pápán a rendeletet március 20-án hirdették ki. A szerzetesek (16 fő) elhagyták a várost, a templomukat bezáratták, a könyvtárát és levéltárát az Országos Levéltárba szállították át. 1806-ban érkeztek meg a bencések, akik a pálosok nyomában új korszakot kezdtek, átvették és újraindították a gimnáziumot, közel 150 évig a város köz-és és hitéletének meghatározó szereplői voltak. 1950-ben a kommunista rendszer feloszlatta a bencéseket, Pápán mind a mai napig nem alakult újra sem a bencés, sem a ferences rend. Templomaik, így a bencés templom is voltaképp Pápa múltjának építészeti emlékei, a Nagytemplom plébániájához tartoznak. A bencés templomban jelenleg szentmiséket csak a búcsú napján, augusztus 15-én mutatnak be, évközben nem, és sajnálatos módon a turisták előtt is zárva van ajtaja.

Az épület Pápa városának rejtett értéke, a kisvárosias házak között szerényen bújik meg a kicsiny, kelet-nyugat tengelyben, keletelt szentéllyel ellátott, barokk templom. A főhomlokzat egy síkban van a korábbi rendház, mai Városháza és a Gimnázium épületével. Bejárata fölött Acsády püspök címere látható, fölötte szegmensíves szemöldökpárkány húzódik. A kapu gazdagon faragott kovácsoltvas alkotás, kőkeretezett, záródása egyenes. Főpárkánya alatt három félköríves ablak látható, a két szélső ablak felső félköre befalazott, míg a középső nagyobb méretű, a kórus megvilágítását szolgálja. Az erőteljes, több tagozattal ellátott főpárkány fölött emelkedik ki a templom tömegéből és a környező épületek közül a két meanderes oromfallal közrefogott, órapárkányos torony. Az 1744-ben készült toronyóra elpusztult, helye ma üresen áll. Két párnatagos, alacsony, ütemes vonalú rézsisakja jelentősen meghatározza az épület külső képét. További külső építészeti értékei körbeépítettsége miatt az utcán álló szemlélődő számára rejtve maradnak, a templom mögötti Telki Blanka utcáról csupán kicsiny szentélyét, kicsit távolabb menve a kupola fölött a házak tetőzete fölött a magasba törő tetőgerinc látható. Érdekes azonban a templom elrendezése, alaprajzi felépítése, amely egy központi tér köré szerveződik, amely fölé kupola borul, kívül itt magasba törő tető fedi az épületet, ehhez csatlakozik az elnyújtott előterű, félkörös szentély, a négy félkörös térbővület, az előcsarnok és a kórus.

A visszafogott külső szemlélése után a templomba belépve ámulatba ejtően gazdag, igényesen díszített-faragott, aranyozott, kiváló műalkotásokkal berendezett tér tárul elénk. Hossza 38, szélessége17 méter, a belső magasság 20 méteres. A szemeket a főoltár ragadja meg először, amely hatalmas méretével a teljes magasságot kitölti. A koporsó formájú oltárasztalon a kupolás szentségház áll, fölötte a híres Fekete Madonna kép, Szűz Mária a kisdeddel. A kép a 17. században készült a korábbi templom számára, a dicsfény sugarai veszik körül. Két oldalán Szent Pál és Szent Péter apostolok alakja áll karddal és a menny kulcsaival. Fölötte kis puttókkal körülvéve az áldást osztó Atya alakja jelenik meg. Az oltárépítmény remek összhangban áll a szentély ablakosztásával, az alsó, téglalap alakú ablakok a jón oszlopok között, a felső körablak a Szentlélek galambja mögött, két nagyméretű angyal alakja között engedi be a fényt. A főoltár Acsády Ádám püspök adományából készült. A felépítmény fokozatosan alakult ki, mesterét nem ismerjük, csak annyi valószínűsíthető, hogy a két apostolszobor Joseph Rössler munkája, a győri bencés templom főoltárának is ő volt a mestere. A hajót négy lendületes, gazdagon ékesített mellékoltár veszi körül, kialakításuk hasonlít a főoltáréhoz, annál kissé egyszerűbbek. A bejárat felöl nézve jobb oldalon a szentélytől távolabb Szent József oltárát láthatjuk, egyik oldalán Szent István szobra kormánypálcával, másik oldalán Szent Imre liliommal, mindketten 18. századi díszmagyarban, csizmában jelennek meg. Mint ahogy mind a négy oltáron, láthatjuk rajta Acsády püspök címerét. Ugyanezen az oldalon maradva, továbbhaladva a szentély felé Remete Szent Pál oltára látható. A koporsó formájú oltár fölött a tabernákulum és Remete Szent Pál festménye látható, két oldalán Boldog Özséb és Szombathelyi Tamás szobra. Az északi oldalon először Szent Anna, Szűz Mária anyjának oltára áll, a képet Szent Erzsébet és Szent Borbála fogja közre. A szentély felöli oltárépítményt Szűz Mária, a Rózsafüzér Királynéja tiszteletére szentelték, szobrai: Aquinói Szent Tamás és Szent Domonkos. A szentély északi oldalán a Golgota-kép látható, a megfeszített Krisztus alatt Szűz Mária és Mária Magdolna áll, a képet lendületes, rokokó keretbe foglalták. Eredete, mestere ismeretlen, azonban nagy rokonságot mutat az ugyancsak itt, a templomban lévő két képpel: Nepomuki Szent Jánoséval és Szent Borbáláéval, azok is hasonló, díszes, játékosan burjánzó képkeret foglalja magába. A Szent Borbála oltár 1756-ban készült, feltételezhető, hogy a Golgota-festmény is evvel egy időben készült. Részletgazdag faragású padjai 1755-ban készültek. Feltételezések szerint Hyngeller János alkotásai, a négy padsor elején és hátulján Remete Szent Pál életéből vett jelenetek láthatóak relief formájában:
1. Nővérétől búcsúzik magyaros ruhában 2. Angyal vezeti ki a pusztába
3. Imádkozik a barlangja előtt
4. Kereszt előtt imádkozik, mögötte ördögök menekülnek a háttérben
5. Szűz Mária jelenik meg Szent Pálnak
6. a Remete Szt. Antallal való találkozás
7. Kereszt előtt áll és fényárba borul arca
8. Pálmalevélből ruháját fonja

A berendezés kiemelkedő darabja a szentélyben álló stallum, amelyet 1753-ban Tatirek Félix pálos szerzetes faragott, a stallum rokokó stílusú. A szószék kosarán a négy evangélista alakja látható, két szélén Mózest láthatjuk a kőtáblákkal, illetve Krisztus egyházának szimbolikus alakját. A hangvető tetején a Jó Pásztor hatalmas szobra uralja az építményt, akit angyalok sokasága vesz körül, ugyancsak puttókat láthatunk a szószék ajtajának két oldalán.

A bejárat felöli belső kiemelkedő berendezése az orgona. A játékos, rokokó, égbetörő szekrényt Tatirek Félix pálos szerzetes készítette, magát a hangszert pedig egy győri mester, Peking Péter munkájának vélik a kutatók. Az I. világháborúban a homlokzati cin sípokat elvitték ágyúöntés céljából, ezeket 1920-ban pótolták. 1940-ben Rieger Ottó a hangszert teljesen felújította, a szekrényt kibővítette. A hangszer kétmanuálos, pedálos, 13 regiszteres.

220 kg-os, 76 cm alsó átmérőjű harangját 1744-ben Joseph Steinstock öntötte Pesten. Az evvel egy időben készült másik harangot az I. világháborúban elrekvirálták.

Bangha Béla: Katolikus lexikon. 1931-33.

Diós István: Magyar katolikus lexikon. Szent István társulat Bp., 1993.

Gerő László és Sedlmayr János: Pápa, Budapest, 1959.

Mezei Zsolt: Pápai templomok, Pápa, 2001.

Mezei Zsolt: Pápa, bencés templom, TKM kiadó, 2000.

Molnár István: A fehér barátok temploma Pápán. Pápa, 1942.

Solymosi Ferenc - Czár Attila: Magyarország orgonái. Magyarországi Orgonák Alapítvány, Kiskunhalas, 2005.

Tóth Lajos: Pápa megyei város múltja, jelene és környéke, Pápa, 1936