Erdélyi Tudományos Füzetek

217

Bura László

A Szatmári
Református Kollégium
és diákjai
(1610-1852)

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadása
Kolozsvár 1994

Sorozatszerkesztő: Dávid Gyula

ISBN: 973-96946-0-8

TARTALOM

I. Iskolatörténeti vázlat

1. Szatmár feudalizmus korabeli politikai-közigazgatási helyzete

2. A szatmári iskolázás kezdetei

3. A gimnázium (kollégium) szerkezete és működése 1610-től 1754-ig

4. A kétosztályú grammatikai iskola korszaka és a gimnáziumi tagozat újraéledése (1754-1852)

5. Kitekintés: az abszolutizmus korától az iskola megszűntéig

II. Az iskola belső élete

1. Az iskola vezetése

2. Tantervek, tananyag

3. Az iskola könyvtára, a könyvtárjegyzék oktatástörténeti értékelése

4. Az iskola törvénykönyve

III. A kollégium diáksága

1. A források

2. A diáklétszám alakulása

3. A diákok származáshelye

4. A diákok továbbtanulása, pályaválasztása

5. A diákság társadalmi összetétele

6. A diákság létszáma, származási helye és társadalmi összetétele az abszolutizmus korától a második világháború végéig

Utószó

I. Iskolatörténeti vázlat

1. Szatmár feudalizmus korabeli politikai-közigazgatási helyzete

Művelődéstörténetünk sürgető feladata legrégibb középiskoláink történetének, illetőleg társadalmi szerepének eddig ismert kerettörténetüket meghaladó bemutatása.[1] Szatmáron a XVI. században két gimnázium létesült, a szatmári református kollégium, amely 1610-ben a már régen működő latin iskolából alakult gimnáziummá, és a Pázmány Péter által alapított, az 1630-as évek végén grammatikai tagozatként működő szatmári jezsuita kisgimnázium.

Munkánkban a szatmári református kollégium korszerű szempontú vizsgálatára törekszünk. Helyének kijelölése a magyar iskolázás múltjában megkívánja, hogy utaljunk a város feudalizmus kori politikai és közigazgatási viszonyaira, valamint az iskola előtörténetére.

Az alföld északkeleti szélén és a tőle keletre húzódó dombos vidéken már a XI. század folyamán kialakult a Szatmár váráról elnevezett, előbb királyi, majd később nemesi vármegye. Központja a Szamos mellé épített királyi vár, amely a vidéken átvezető fontos kereskedelmi utakat is ellenőrizte. A későbbi századokban földrajzi helyzeténél fogva katonai és politikai jelentősége is megnövekedett, minthogy erre a vidékre a Habsburg-királyság és az erdélyi fejedelemség egyaránt igényt tartott. Bár átmenetileg többször is gazdát cserélt a hatalmi harc során, Szatmár 1540-től a XVII. század második feléig többnyire Erdélyhez, azután a királysághoz tartozott.

Ezek a politikai és társadalmi viszonyok számottevően befolyásolták a szatmári iskolázás kezdeteit, a XVI. század derekától pedig a református iskola, később kollégium diákságának összetételét, nemcsak a diákok társadalmi eredetét, hanem származási helyét illetően is. A politikai és társadalmi viszonyok eredményeként e kor sajátos jelensége ugyanis a diákvándorlás, ami abban nyilvánult meg, hogy a Habsburg-uralom elől vagy a törökök által megszállt területekről – politikai vagy vallási okokból – sok vállalkozó szellemű diák iratkozott be szülőföldjétől igen távoli iskolákba. Gazdasági okok, vallási küzdelmek vagy a magyar nyelv tanulásának igénye számos erdélyi, székelyföldi vagy szászföldi diákot is távolabbi iskolák választására késztetett.

2. A szatmári iskolázás kezdetei

Szatmár és Németi XVI. század előtti iskoláira csupán kevés adatból s az ezekre vonatkoztatható analógiák alapján következtethetünk.

Iskola kezdeményezésére Szatmáron I. (Szent) István királynak ama rendelkezése alapján gondolhatunk, amely előírta, hogy a városi plébániák mellett iskola is létesüljön. Ilyen létesülhetett tehát a vár területén épült templom mellett.[2] Még valószerűbbnek vélhetjük iskola létesülését a XI. század elején bajor telepesekből alakult városkában, Németiben.[3]

Analógiák alapján okunk van arra, hogy föltételezzük: a XIII. század elejétől plébános vezette iskola működött – talán folyamatosan – Németiben is, Szatmáron is, ugyanis az ismert plébánosok közül többen oktatói-tanítói tevékenységük alapján magister, magyarul mester címet viseltek.[4]

A szatmári plébánia a XIII. század elejétől főesperesi vezetésű, kiváltságos – az esztergomi érseknek közvetlenül alárendelt – intézmény[5], amelynek vezetői – amint ezt Szatmárnémeti 1230. évi kiváltságlevele[6] is kiemeli – a főesperesi hatáskörnek megfelelő felkészültségűek és hozzáértésűek kellett hogy legyenek.

Bizonyos, hogy a főesperesek közt már a XIII. század elején s majd a XV. század folyamán többször is voltak külföldi egyetemet végzettek,[7] s talán az iskolák élére is került akademita. A ferencesek és a domonkosok szatmári, illetőleg németi rendháza is fontos bázisa lehetett egy (vagy akár több?) középkori skólának. Valószínűleg a domonkos szerzetesek iskolája volt az, amelyről a (későbbi) források azt írják, hogy tekintélyes, rendezett, latin iskolaként működött.[8]

Az intézményről azonban részleteket (néhány tanára s tanulója nevén kívül)[9] nem ismerünk. A domonkos szerzetesház (s valószínűleg az iskola is) 1560-ban még megvolt, 1570-ben szűnt meg.[10]

Hasonlóképp nincsenek ismereteink az 1535 utáni években kialakított első protestáns-humanista iskoláról sem. Az első konkrét adatunk 1610-ből való, amikor is a január 1-jén keltezett jegyzőkönyv szerint „a becsületes tanács úgy rendelte, hogy amikor alkalmatosság adatik, wittembergus scholamestert [fogadjanak], amikor pedig abban fogyatkozás lenne, honhazánkban tanult deákot”.[11] Ez azt jelenti, hogy külföldi egyetemen végzett rektort kívántak hívni (a wittembergus erre utal), de nem zárták ki a domidoctus „deák” alkalmazását sem.

A szatmári városi-humanista iskola – amely a források szintjén igazolhatóan 1594-ben biztosan működött[12] – magasabb szintre emelkedése Milotai Nyilas István szatmári református lelkész (1607-1618) közreműködésének eredménye. Példaképe a debreceni iskola (amelynek 1599-ben szeniora, 1603-ban tanára), ezért mindenekelőtt alkalmas helyett keres a tervezett gimnázium számára. A városi tanáccsal eladatja a régi paplak melletti iskola helyiségét és megvéteti a (mai) telket.

Egy jóval későbbi, a szatmári református egyház levéltárában található okmány expressis verbis úgy utal 1610-re, mint a kollégiumi típusú „középfokú” iskolává emelkedés évére: „Schola Sathmariana ab immemoriali tempore suos habuit rectores et studiosos togatus plus minus 10. Anno 1610 Schola haec in celebrem gyimnazii formam mutata est.”[13] (A XVII. századi latin szövegekben ezt a magasabb szintű iskolatípust még a hagyományos schola vagy gymnazium elnevezéssel illették. A kollégium szó a XVIII. században jelenik meg szövegekben a kiemelkedő protestáns iskolákra.)

A XVI. század második felében működő szatmári iskola szerepe a protestáns vezető réteg nevelése volt, részben nemes családok gyermekeiből, részben a városi polgárság felsőbb rétegeiből.

3. A gimnázium (kollégium) szerkezete és működése 1610-től 1754-ig

A kollégium típusú iskola szorosan kapcsolódott a korábbi külföldi és hazai előzményekhez, magába sűrítette a humanizmus hatásait, s olyan műveltséget nyújtott, amelynek alapvető tartalma a latin nyelv és a klasszikus szerzők műveinek beható ismerete volt. Ha a kollégiumnak akadémiai tagozata is volt, az említett műveltségre épült a hagyományos tartalmú arisztotelészi filozófia és a skolasztikus teológia.[14] A szatmári református iskola a kollégium gimnáziumi részlegét építette ki, amelynek ekkor három tagozata volt: elemi ismeretek; latin grammatika; poétika-retorika.

A harmadik tagozaton klasszikus prózaírók és költők műveinek irodalmi szempontú tanulmányozása folyt, ezzel párhuzamosan természetesen részletes elméleti poétika- és retorikaoktatás is.

Az iskola tanítóiról a XVI. század végéig nincs adatunk. A századfordulón – 1597-1605 között – Szegedi Lőrinc debreceni kollégiumi tanító lett az iskola rektora.[15] Ezt követően 1610-ig ismét nincs adatunk, 1610-től viszont az iskola anyakönyve megőrizte a tanárok nevét. Az iskola vezetője most már nem rektor, hanem professzor címet visel.

A szatmári iskola jórészt a debreceni kollégiumtól kapta a tanítóit, később tanárait, felépítésében, tananyagában is azt követte, feltételezhető tehát, hogy osztályszerkezete, illetőleg a tanulmányi évek megnevezése a XVII. század eleji szatmári iskolában a debrecenivel megegyező volt. A XVI. században a hatosztályú középiskola felé haladó debreceni iskola alsó- és középfokú osztályai a következőképp alakultak:

	Az osztály neve:[16]	Számozással:
I.	abc-darius	sextarius
II.	donatista	quintarius
III.	etymologicus	quartarius
IV.	syntaxista	tertiarius
V.	poetika	secundarius
VI.	retorika	primarius

A XVI. századi szatmári iskolában azonban a tanulókat még bizonyosan nem osztották be tanulmányi éveik szerint külön osztályokba, s ez az állapot folytatódhatott a XVII. század első felében is. Akárcsak az egykorú kollégiumokban, Szatmáron is minden bizonnyal elmosódott a határ az elemi iskola osztályai és a középiskola alsó osztályai között, s a középiskola osztálykeretei sem különültek el mereven egymástól.[17] Ezt igazolja Szatmári Miklós tanár 1652. évi felterjesztése is, amelyben előadja, hogy a szatmári iskolát classisokra (osztályokra) szeretnék osztani a váradi (fejérvári) és bányai iskolák mintájára. Ehhez a reformhoz a megye pénzbeli támogatását kéri, négy oktató számára fizetést. Minthogy a tanács nem nyújtott segítséget a fejlesztéshez, a szülők inkább a katolikusok iskolájába vitték gyermekeiket, s ezek maguk is oda kívánkoztak.[18]

A szatmári iskolában 1610-től kezdve a kollégium tanára nem egyedül, hanem a legidősebb diákok közül választott segítőtársak, az ún. collaborátor-ok[19] segítségével oktatott. A XVIII. századi anyakönyv bejegyzései szerint már 1610-ben két segédtanító (collaborátor és collaborátor secundus, azaz második segédtanító) működött a kollégiumban, a következő években néha három is.

A korabeli latin nyelvhasználat nem volt egyértelmű, minden körülmények között azonos jelentésű, így elképzelhető, hogy az 1643-as aláírási jegyzőkönyvben olvasható collaborátor primus, collaborátor secundus, collaborátor tertius az első, a második, a harmadik tanítót jelöli, de jelölheti a primarius, secundarius, tertiarius számozással jelölt osztály tanítóját is, ugyanis az anyakönyvekben egyaránt megtalálható a collaborator primarius (1654) és a collaborator primus (1660) megnevezés. A hatvanas évektől a tanító neve már praeceptor[20] (köztanító, osztálytanító). Az 1660-as jegyzőkönyvben a praeceptor tertius megjelölést találjuk, az 1665-ös jegyzőkönyvben pedig a praeceptor quartarius, praeceptor syntaxis, poesis és a praeceptor grammaticae megnevezést; mindez utóbbi feltételezésünket látszik igazolni.

A XVIII. század első évtizedeinek osztályrendszerét nem ismerjük. Az 1731. április 20-i iskolaszéki jegyzőkönyv nyolc, az 1738. november 20-i hét osztályt említ, 1752-ben viszont csak hat osztály neve fordul elő.[21] Az említett osztályok nevét – összehasonlítva a debreceni latin iskola 1742 óta érvényes osztályrendszerével – az alábbiakban közöljük:

1731	1738	1752	Debrecen, 1742
Alphabetistae Donatistae[22]	Lectores	Lectores	Comparatistae
Minores Rudimentistae	Comparatistae	Comparatistae	Sextarii decliniste
Majores Rudimentistae	Conjugistae	Conjugistae quintarii	conjugiste
Grammatistae	Grammatistae	Grammatistae quartarii	grammatista
Syntaxistae	Syntaxistae	Syntaxistae tertiarii	syntaxista
Poetae	Poetae	Poetae secundarii	poeta
Oratores	Rhetores	Rhetores primarii	orátorok és logikusok

Adatainkból megállapíthatjuk, hogy a szatmári református kollégiumban az osztályok megnevezése még ekkor sem szilárdult meg véglegesen, de nem fejeződött be az osztályokra való elkülönülés sem. A harmincas évek elején az alsó tagozaton még két csoportot, alphabetistákat (betűzőket) és donatistákat (a Donatus-könyv tanulóit)[23] említenek, a gimnáziumi tagozat első két osztályát egyaránt rudimentistáknak hívják, s elkülönülésüket csak a minores (kisebbek) és majores (nagyobbak) jelző jelöli. A harmincas évek vége felé aztán a kezdőket egységesen lektoroknak (olvasók) nevezik, s láthatóan ekkor szilárdul meg a hatosztályos gimnázium is.

Az osztályok megnevezése nem teljesen azonos a debreceni iskola osztályelnevezéseivel, de nyilvánvalóan látható, hogy a szatmári református gimnázium hatosztályszerűsége már a XVII. század második felében kiformálódott, a XVIII. század második negyedében pedig teljesen megszilárdult.

A Szatmáron működő felsőbb fokú iskola mellett Németiben is működött hasonló jellegű iskola, amelyről azonban csak nagyon szegényes ismereteink vannak. Tudjuk róla, hogy ez is a debreceni kollégium partikulája volt,[24] de csak a grammatikai osztályokig kifejlődött ún. csonka gimnázium. Feltehetően kevés tanulója volt, ami érthető is, hiszen a szatmári gimnázium közvetlen szomszédja volt. Ez lehetett az oka annak, hogy a németi iskolát 1749-ben egyesítették a szatmári kollégiummal.

Az 1660-as években a Habsburg-birodalom és a török nagyhatalom Erdély miatti hadakozásai Szatmárt is érzékenyen érintették, ugyanis a király zsoldos csapatai megszállták a várát, s az egész megyét szabadon rabolható területnek tekintették. A zsoldosok egyaránt sanyargatták a parasztságot és a nemességet, s így érthető, hogy a megyei közgyűlés már 1664-ben határozatot fogad el a nemesség és a parasztság felfegyverkezéséről, a lakosságot sanyargató zsoldosokkal való fegyveres szembeszállásról.

A szatmári kollégium diákjait is érzékenyen érintették a zsoldosok rablásai-harácsolásai, hiszen sokuknak a családja szenvedett tőlük, másrészt az idegen elnyomók elleni küzdelemre ösztönözhette őket a kollégiumban kapott nevelés is. Ezt igazolja a kollégium diákjainak a részvétele a batizvasvári ütközetben. Itt zajlott le ugyanis a korai kuruc kor első csatája.

A Wesselényi Ferenc nádor szervezte összeesküvés leleplezése után a bebörtönzés elől megmenekültek 1672-ben Teleki Mihály erdélyi kancellárt választották fővezérükké. Teleki Mihály a Szamoshát erdeiben meghúzódó szegénylegényekből – a nép kurucoknak[25] hívta őket – sereget toborzott, s első hadi vállalkozásként 1672 szeptemberében Szatmár elfoglalására készült. Seregéhez diákok is csatlakoztak, köztük a szatmári református kollégium 49 diákja.[26]

4. A kétosztályú grammatikai iskola korszaka
és a gimnáziumi tagozat újraéledése (1754-1852)

Az iskola történetében törést jelentett az 1754-es év, ugyanis a Helytartótanács az ellenreformáció szellemében az iskolát lefokozta és kétosztályú grammatikai iskolává minősítette. A tantestület azonban ebbe az állapotba nem nyugodott bele, s az iskola magasabb osztályait lassan ismét kifejlesztette. Nincsenek adataink az 1754 és 1788 közti időszakról, tudjuk viszont azt, hogy 1788-ban a gimnáziumban négy osztály működött: declinista, conjugista, grammatista és syntaxista. A gimnáziumi osztályok hivatalosan a lefokozott grammatikai iskola osztálykereteiben működtek, osztatlanul, egyetlen tanító vezette őket. Ugyanekkor az elemi iskola háromosztályos volt: lektorok, collektorok és elementáriusok.[27] Az elemi osztályok tanulóinak nagyon nagy száma két tanító alkalmazását tette szükségessé.

Az iskola alsó tagozatán ekkor már mind általánosabb lehetett a magyar nyelvű oktatás, aminek bizonysága éppen a szatmárnémeti iskolarektor magyar nyelven írt tankönyve. Szatmárnémeti Pap István 1756-ban maga nyomtatta ki Magyarország versekben való rövid leírása című, Nagykárolyban 1760-ban második kiadásban is megjelent könyvét, „mellyet az oskolákban tanuló nevendékeny ifjatskák taníttatásokra Sz. Németi Pap István rendben szedett”.[28]

A poétika és retorika osztály 1797-től indult újra, tanítóját, Laki Sándort – a hagyományokhoz híven – ezután professzornak nevezik, ő látja el az iskola igazgatói tisztét is. Két tanítót azonban az iskola csak a hivatalos állapot kijátszásával működtethetett. Úgy oldották ezt meg, hogy a poétikai és retorikai osztály tanítóját az egyháztanács második papnak választotta. Így tanítói fizetését papbér címen a hívektől kapta.

Az iskola kényszerű helyzetét az osztályok elnevezése is tükrözte. Az 1820-1852 közötti időszak anyakönyvi bejegyzései tanúsítják, hogy a gimnázium alsó tagozatán még ekkor is az első esztendős grammatista, második esztendős grammatista, novitius syntaxista, veteranus syntaxista megnevezéssel jelölték a tanulók tanulmányi évét, csakis így működtethettek négy osztályt a hivatalosan kétosztályúnak engedélyezett iskolában.

Ezt a XVIII. század utolsó évtizedeiben kialakult formát a kollégium újraindult felső tagozatán is bevezették. A poétika és a retorika osztály sem különült el évfolyamokra.

A református iskolákra – akárcsak a szatmári gimnáziumra sem – nem hatott az állami nevelésügy 1777-ben kiadott Ratio Educationis néven ismert szabályzata, sem a magyar közoktatásügy átfogó rendszerét és tartalmát szabályozó, 1806-ban nyomtatásban is megjelent II. Ratio Educationis,[29] ugyanis a protestánsok vallásszabadságát garantáló törvény biztosította teljes tanügyi önkormányzatukat, s így joguk volt a tanítás és tanulás módjának, szabályainak és rendjének saját elképzeléseik szerinti megállapítására, mindaddig, amíg a törvényhozás nem intézkedik a tanügy országos rendezéséről.

A protestánsok a törvényben biztosított tanügyi önkormányzatukra hivatkozva a két állami szabályzatot nem tartották magukra nézve kötelezőnek, s az oktatás és nevelés elméleti-gyakorlati kérdéseinek átfogó rendelkezésekkel, részleteiben, aprólékosan történő rögzítését szükségtelennek látták.[30]

A tiszántúli református egyházkerület egységesítő törekvésű nevelési-oktatási szabályzatát Budai Ézsaiás debreceni tanár állította össze. Az 1807-ben elfogadott Ratio Institutionis a latin iskolát továbbra is két részre osztja: a négyosztályos grammatikai és az utána következő háromosztályos „humán” tagozatra.

Ezt követte a szatmári református gimnázium is, amelyben a poétikai és a retorikai osztályt három tanulmányi év alatt végezték. Ezt az osztályszerkezetet Szatmáron megőrizték 1821 után is, holott ekkor a debreceni szabályzatot módosították, s a humán osztályok számát kettőre csökkentették, ahogy ezt az állami szabályzat elrendelte.[31]

A szatmári gimnáziumban a felső osztályok, illetőleg a tanulmányi csoportok megnevezése a húszas évek elején még ingadozó, veteranus orátorok, poéták, novitius orátorok (1820), (veteránus) poéták, mediocrisok, novitiusok (1821). Az 1824/25-ös tanévtől a poéta és orátor megnevezést együttesen használják: veteránus poéták és orátorok, mediocris poéták és orátorok, novitziusok, viszont a következő tanévtől már a harmadik esztendős, második esztendős, első esztendős rétorok és poéták megnevezés állandósul.

A kollégium tantestülete az 1820-as évektől három tanerős, egyikük tanítja a kétéves grammatista, másikuk a kétéves syntaxista, a professzor pedig a hároméves poétikai-retorikai osztályt.

Az 1820-tól vezetett anyakönyv a szatmári református kollégium alsó tagozatának osztályszerkezetében s feltehetően a tananyagban bekövetkezett változásokról is tanúskodik. Az anyakönyv szerint ugyanis az addigi középiskola négy alsó osztályának a novitius grammatista és a veteranus grammatista, a novitius és a veteranus syntaxista osztály felelt meg. Az anyakönyv ugyanakkor ezeket követően évről évre közli a Nagyobb Magyar Fiú Oskola és a Kisebb Magyar Fiú Oskola tanulóinak a névsorát is.

A fentiekből következően a kollégium intézményének keretében két különböző elemi iskola működött. Az egyik – a Nagyobb Magyar Fiú Oskola – a városi elemi iskolákra jellemző bővebb tananyaggal, a másik – a Kisebb Magyar Fiú Oskola – a falusi, ún. triviális elemi iskolának megfelelővel.

Az 1826/27-es tanév anyakönyvi bejegyzéséből aztán az derül ki, hogy a Nagyobb Magyar Fiú Oskola két osztályát tulajdonképpen declinista és conjugista osztálynak tekintik. A következő tanévtől viszont ugyanezeket az osztályokat az anyakönyv Nagyobb Nemzeti Oskola – azaz nemzeti nyelvű iskola –, a másik elemit pedig Kisebb Nemzeti Oskola néven említi.[32]

Az 1835/36-os tanévtől a Nagyobb Magyar Fiú Oskola az egyháztanács határozata értelmében ún. polgári iskolává alakult át.

A felsorolt tényekből arra kell következtetnünk, hogy a XIX. század első évtizedeiben valószínűleg, az 1820-as évektől bizonyosan szétválasztották a kollégiumi latin osztályokat az elemi oktatástól, amely magyar anyanyelvű volt. Másrészt pedig – feltehetően a jelentős számú városi polgárság igényeinek megfelelően – megteremtették az algimnázium első két osztályának megfelelő teljesen magyar nyelvű osztályt is. A grammatisták és a syntaxisták tehát továbbra is latinos tanulmányokat folytattak, a középiskola felsőbb osztályainak esetleges végzésére, míg a Nagyobb Magyar Fiú Oskola, illetőleg a polgári iskola tanulói anyanyelvükön polgári – iparos, kereskedő stb. – pályákra készültek.

1852-ben az abszolutizmus közoktatási reformjának, az Organisations Entwurfnak[33] a rendelkezései értelmében vagy csak nyolcosztályos fő-, vagy négyosztályos algimnáziumot ismertek el, nyilvánossági jogot csak a szabályzatnak megfelelő, az engedélyezett tanterv szerint működő iskola kaphatott. A rendelkezések szerint a nyolcosztályú gimnáziumban tizenkét, a négyosztályúban hat tanárnak kellett lennie, s mindegyiküknek 600-800 Forint fizetést kellett kapnia. A közoktatási reform ugyanekkor megkívánta az egységes állami tanterv alkalmazását, az állami iskolákban használatos tankönyvek bevezetését, a tanítóktól pedig tanári jogosítványt, bizonyítványt kért.

A gimnázium ezeknek a követelményeknek nem felelt meg, következésképp 1852 őszétől felső tagozatos osztályai már nem működhettek, s algimnáziuma is elvesztette a nyilvános iskolai státust, csak magángimnáziumként működhetett tovább, tehát államilag elismert bizonyítványt nem bocsáthatott ki. Ilyen magángimnáziumként működött hét tanéven át, egészen 1859-ig.

5. Kitekintés: az abszolutizmus korától
az iskola megszűntéig

Az Entwurf rendelkezései következtében elvesztett nyilvánossági jogot az iskola 1859-ben szerezte vissza: nyilvános algimnáziummá lett.

Természetesen azonnal feléledt az iskola teljes értékű középiskolává fejlesztésének óhaja és szándéka is, s ezért már a következő tanévekben (persze nem hivatalosan) megindították a gimnázium V. osztályát (1860/61-ben), majd a VI. osztályt (1861/62-ben). Az iskola nyolcosztályos teljes gimnáziumi rangját azonban csak 1890-ben ismerték el hivatalosan, ekkor megindult a VII., a következő tanévben pedig a VIII. osztálya.

Az 1890-es év jelentős állomása volt az iskola anyagi alapja fejlődésének is, az épület jelentős bővítését és második emeletének ráépítését ekkor fejezték be.

(Ismeretes, hogy Szatmáron az épületek a XVI-XVIII. században még vályogból és fából épültek; ilyen volt a régi iskola is, amely az egykori paplak mellett állott, de ilyen volt az iskola mai telkére a XVII. század elején emelt épület is. A ma is fennálló téglaépület építését 1805-ben kezdeményezték, s kivitelezése/felépítése másfél évtizedet igényelt. A hat osztály befogadására alkalmas egyemeletes épület – az akkori Rákóczi és Kazinczy utca sarkán – 1822-ben készült el. Az épület Kazinczy utcai részét az 1880-as évek második felében nyújtották meg és az egészre ekkor még egy emeletet húztak.)

A nyolcosztályos főgimnáziummá válás az épület további bővítését igényelte, az egykori Rákóczi utcai (ma Piaţa Păcii) részt 1902-ben toldották az épülethez, amely így elnyerte végleges (ma is meglevő) formáját. A múzeumi hatóságok műemléknek tekintik.

A szatmári református főgimnázium annak emlékére, hogy a mostani helyén 300 éve állt fenn (és vált – mai megnevezéssel – középiskolává), 1910. május 18-20-án jubiláris ünnepet rendezett. Az ünnepség egyik része a templomi ünnepély volt, amelyen – egyebek mellett – Bakcsy Gergely igazgató ismertette a főgimnázium 300 éves múltját és jelenét.

A jubileumi ünnepség keretében tanácskoztak az Országos Református Tanáregyesület tagjai; a tanáregyesület – tizennégy középiskola képviseltette magát – ekkor alakította meg az egyesület erdélyi körét és a tanítóképző intézeti osztályt.

Az első világháborút követően a református főgimnázium léte ismét veszélybe került. A román polgári-földesúri kormány 1924-ben megvonta nyilvánossági jogát. A tanulóknak más iskolában kellett vizsgázniuk, igen magas vizsgadíjat kellett fizetniük. Mindezek a gimnázium fokozatos leépüléséhez vezettek: 1928-ban már csak háromosztályos algimnázium.

Újbóli kiépülése 1930-ban kezdődik, ekkor indul meg ismét a negyedik algimnáziumi osztály, a következő tanévtől pedig a felső tagozat. Így fokozatosan ismét nyolcosztályos gimnáziummá válik, 1935-ben: líceum.

Ez a főgimnáziumi korszak a második világháborút követő társadalmi változások folytán rövid idejű, 1948-ban ugyanis az iskolák államosítása megszünteti ezt a felekezeti gimnáziumot is.

A szatmárnémeti Református Főgimnáziumot ekkor az 1944 őszétől Állami Magyar Fiúlíceum néven működött volt Királyi Katolikus Főgimnáziummal egyesítették, az új intézmény a református gimnázium épületében kezdte meg működését Állami Magyar Líceum néven. (Ugyanez történt a két lánygimnáziummal.)

1948. szeptember 1-től tehát szétválik az épület és az intézmény. A gimnázium épületében működő (még magyar tannyelvű) iskola nemsokára új nevet kap: 3-as számú Középiskola.

1957-ben újabb névváltoztatás következik: sikerül felvennie a Kölcsey Ferenc Líceum nevet. A névadás indoklására indítékot keres az akkori igazgató, s ez „az iskola fennállásának 400. évfordulója”, amelyet számos rendezvénnyel megünnepelnek; helybeli román iskolák diákjaival többek között együtt koszorúzzák meg a batizi emlékművet is! (A szervezők nem ismerték az iskolatörténeti tényeket, s a városban alakult első protestáns [elemi] iskola [feltételezett] évéhez mérték az évfordulót.)

1958-ban azonban, az újabb tanügyi átszervezés során, a gimnázium koedukációs iskolává válik, ezúttal 2-es számú Elméleti Líceum néven (ekkor a Kölcsey egy része a lánylíceumba költözött, az alig egy éve felvett név elenyészett).

1961-ben – újabb átszervezés keretében – a gimnázium a Mihai Eminescu Líceummal egyesül (annak magyar tagozatává válik); a református gimnázium egykori épületében általános iskola marad. 1965-ben aztán ezt újra középiskolává fejlesztik 3-as számú Elméleti Líceum néven.

1971. szeptember 1. A városban működő három líceum magyar tannyelvű osztályaiból minisztertanácsi határozattal magyar tannyelvű elméleti líceum alakul, a neve: Magyar Líceum. Az intézmény a „400 éves” iskola épületében kap helyet.

A romániai oktatásban bekövetkezett további változások azonban hamarosan érintik az iskolát, a változások jellegét az intézménynév változásai is jellemzik: 1976. aug. 31-től 1-es számú Reál-Humán Líceum (román és magyar tagozattal), 1977. aug. 1-től 5-ös számú Ipari Líceum.

Közben a líceum tíz párhuzamos osztályából a magyar tannyelvűek száma is fokozatosan csökkent, 1989-ben már csak három maradt.

Az 1989-et követő változások nyomán a líceum 1990 őszétől visszakérte és kapta nevét és jellegét. Ma Kölcsey Ferenc Elméleti Líceum, reál és humán profilú osztályokkal. (Az ipari osztályai az 1992/93-as tanév végére felszámolódtak; ismét magyar tannyelvű.)

* * *

Az iskolatörténet tényeihez hozzátartozik, hogy 1991 szeptemberétől Szatmárnémetiben két (tulajdonképpen felekezeti érdekeltségű) új Líceum is indult: a Szatmárnémeti Református Teológiai Líceum és a Hám János Római Katolikus Szemináriumi Líceum. Ezek állami és egyházi alárendeltségűek, nem azonosak a hagyományos felekezeti iskolákkal.

A két intézmény közül egyik sem rendelkezik saját épülettel, diákjai délután tanulnak a Kölcsey Ferenc Elméleti Líceum épületében.

II. Az iskola belső élete

1. Az iskola vezetése

Szatmár iskolája a reformáció utáni időszakban a városi tanács védnöksége alá került, a város vezetősége segítette, oltalmazta, főként miután a századforduló után megszületik a magasabb fokú, vagyis kollégiumi rangú iskola. Tanúsága ennek az, hogy 1608-ban az iskola számára telket vásárol, s fel is építteti a kollégiumot. A kollégium megindulásakor a városi tanács határozta meg a tanárok fizetését, a köztanítóknak járó díjakat, valamint a tanulók közösségét illető jövedelmi forrásokat.[34]

Másfél százados védnöksége alatt a tanács állapította meg a kollégium tanrendszerét, gondoskodott a tanári állások betöltéséről, meghatározta a tanárok és a diákok jogait és kötelességeit, s küldöttei révén részt vett a súlyosabb fegyelmi ügyek kivizsgálásában.

A kollégium ügyeit az iskolaszék vezette, amelynek állandó elnöke a kollégium professzora volt. Az iskolaszék tagja volt a diákság iskolagyűlése által évenként (szavazattöbbséggel) megválasztott vezetőség, a senior (a diákközösség feje), helyettese, a contrascriba (a diákközösség ellenőre és az iskolaszék jegyzője), az egyes osztályok nagydiákok közül választott tanítói, a collaborátorok, illetőleg praeceptorok, valamint a XVIII. század elejétől rendszerint négy juratus (esküdt diák, szavazóbíró).

A tanulóifjúság önkormányzati szerve a coetus (gyülekezet) volt, ennek tagja volt minden tógás diák. Az egész évre megválasztott fentebb említett vezető tanács mellett ez még más diák-tisztségviselőket is megválasztott, némelyeket ugyancsak egész évre, másokat rövidebb időszakra.

Az 1610-1754 közötti időszak tisztségviselőinek teljes névsorát nem ismerjük. Az aláírási jegyzőkönyvek rendszerint jelölik a seniort, contrascribát, gyakran a collaborátorokat, illetőleg a praeceptorokat, juratusokat, s számos esetben a többi tisztségviselőt, a kántort, a szolgadiákok gondnokát, a gazdadiákot, sáfárt, a kémlelőt (explorator), a könyvtárost, az ételesdiákot (coquus).

Diák-tisztségviselőkről a Matricula studiosorumban megőrzött iskolaszéki jegyzőkönyvek egy része is tudósít. Több szól a senior és a contrascriba megválasztásáról, olykor lemondásáról. Némelyik jegyzőkönyv a könyvtáros, egy-egy juratus, néha praeceptor kijelöléséről tudósít, a szolgák felügyelőjének kijelöléséről is találunk említést. Teljes tanács megválasztásáról egyetlen, az 1731. április 20-án készült jegyzőkönyv számol be.[35]

Az iskola vezető tanácsa felügyelt az intézeti rendre, és intézte a kollégium sokrétű gazdasági ügyeit. Az iskolaszéki jegyzőkönyvek tanúsága szerint a kollégiumi tanács kezelte a kollégiumnak adott pénzbeli adományokat, számba vette a vidéki iskolák által a tanítónak ment diákért fizetett díjakat.[36] Az iskolaszék kezelte azt az alamizsnából származó közös jövedelmet is, amelyet a nyári szünetben, illetőleg az ünnepek alkalmával a környező falvakban a diákok prédikációval szereztek.

Az iskolaszék volt a kollégium fegyelmi bírósága. A hanyagokat elmarasztalta, nyilvánosan megrótta, olykor kisebb büntetést is rótt rájuk (soron kívüli kapusszolgálat stb.). A fegyelmi ügyeket az iskolaszék a hetente tartott gyűlésein tárgyalta, a kihágások ügyében ítéletet hozott.

A közösség életét, munkarendjét, gazdasági ügyeit a vezető tanács – senior, contrascriba, collaborátorok – a többi megválasztott tisztségviselő segítségével irányította és ellenőrizte.

Ugyancsak főtisztviselő, tulajdonképpen a collaborátorral egyenrangú segédtanító volt a kántor – már 1612-től említik –, akinek feladata az iskolai énektanítás. Tisztségéhez tartozott a templomi és a temetési szertartáson részt vevő diákok énekének vezetése, így egy személyben a templom kántora is volt.[37]

A szolgadiákok gondnoka (curator, curator servilientum) felügyelt a kollégiumban tanuló szegénysorsú, magukat szolgai munkák elvégzése révén fenntartó diákokra. A debreceni kollégium gyakorlata szerint – a XVIII. század elejéig – nemcsak gondnoki teendőket látott el, hanem egyszersmind a keze alá adott gyermekek tanítója és nevelője is volt.[38] Feltételezhető, hogy ugyanebben az időszakban a szatmári iskolában is hasonló gyakorlat élt.

Az oeconomus (gazdadiák, sáfár) feladata volt a rend közvetlen fenntartása. Terhes feladat volt, s ezért mindig csak magasabb évfolyamú tanuló viselte. Nem állapítható meg, hogy a szatmári iskolában ez a megbízatás egész évre vagy csak rövidebb időszakokra szólt-e.[39] Valószínűleg ő ügyelt fel a gyűjtésből és az adományokból szerzett természetbeni javakra.

Az explorátor, kémlelő hivatala az ünnepi kántálás intézményével kapcsolatos. Neki kellett megtudnia, hogy a városban van-e valamilyen ünnepélyes összejövetel – lakodalom, születésnapi ünnepség, disznótor stb. –, ahol az énekes gyermekeknek érdemes, sőt illő megjelenni. Nyomozása eredményét a seniornak vagy a contrascribának kellett jelentenie, aki azután utasította, hogy vezesse az énekes diákokat a „laktató énekmondás” helyeire.[40]

Az ételesdiák, a coquus az ételhordás rendjére felvigyázó nagydiák volt. A diákok egy részét a város polgárai „sorkoszttal” élelmezték, az ételt kisdiákok vagy szolgadiákok hordták be a kollégiumba. A kollégiumnak nagy valószínűséggel saját főzőháza is volt, ennek működését a városi tanács által megajánlott javadalom biztosította, s feltehetően itt főzettek azok számára is, akik nem szorultak rá a polgárok segélyére. A kollégiumi konyha ügyvitele szintén az ételesdiák feladata volt.

Az aláírási jegyzőkönyvben évenként több ételesdiák is szerepel, ami azt sejteti, hogy a tisztség csak rövidebb, meghatározott időszakra szólt.[41]

A könyvtáros a kollégium könyvtárát kezelte, nyilvántartotta a könyvkölcsönzéseket, a jurátusok a kollégiumi bíróság ülésein az iskolai törvények igazságos alkalmazását vigyázták.

1747-ben a városi tanács az eklézsia ügyeinek intézésére egyháztanácsot (consistorium) hozott létre, s hatáskörébe utalta az iskolákat és az oktatás ügyét. Ezután az egyháztanács – elnöke a lelkész, jegyzője a kollégium professzora – ellenőrizte a tananyagot, a könyveket s a tanítási módszereket is. A szükségleteknek és a követelményeknek megfelelően határozott a tógátusok és a mendikánsok (szolgadiákok) számáról.

2. Tantervek, tananyag

A szatmári református kollégiumban a XVI. században és a XVII. század első felében tanító tanárok jelentős része tanulmányait a debreceni kollégiumban és a sárospataki kollégiumban végezte, többeket Erdélyből hívtak meg a professzori tisztségre. A közel másfél évszázad alatt itt működő tanárok közül 31-en külföldi akadémiákon szerezték meg a legmagasabb képzést.[42]

Az elmondottakból következik, hogy a debreceni és a sárospataki iskolából Szatmárra érkezett tanítók, tanárok az itteni iskolában is ugyanazt igyekeztek megvalósítani, amit ők diákkorukban maguk körül láttak. Érthető tehát, hogy a szatmári kollégium belső rendjében, tananyagában, tanulmányi szervezetében, egész szellemiségében a testvér kollégiumokkal azonosult.

A szatmári iskolának főként a debreceni kollégiummal alakult ki ily módon egy sajátos, kötetlen kapcsolata, melynek következtében a kollégiumot grammatikai iskolává való lefokozásáig a debreceni kollégium ún. partikulájának, résziskolájának tekintették.[43]

Az egyháztanács egy 1795-ben készült jegyzőkönyve azt igazolja, hogy az újból fejlődésnek induló gimnázium továbbra is a debreceni kollégiumhoz igazodik. A jegyzőkönyv ugyanis megállapítja, hogy a szatmári iskola egyes osztályaiban használt tantervek a debreceni kollégium azonos szintű osztályaiban alkalmazott tudományos tantervek alapján készültek.[44] Így aztán, ha a szatmári kollégium tantervei nem is maradtak fenn, valamelyest körvonalazhatjuk az itt tanított tananyagot és az oktatási módszereket.

A XVII. század eleji református iskoláktól sem kívántak mást, mint hogy alapos és pontos latin nyelvtudást s ehhez kapcsolódó, vallásos motivációjú klasszikus-humanisztikus műveltséget adjanak. Ennek oka nevelésük-oktatásuk legfőbb céljában rejlett. A protestáns iskolaszervezők szerint ugyanis minden protestáns értelmiségi férfi – pap, tanár, orvos, tudós stb. – számára szükséges az alapos vallási képzettség. A különböző életpályákra igyekvő tanulók aztán választott életcéljuknak megfelelően előbb vagy később abbahagyták a tanulmányokat, kimaradtak az iskolából. Aki viszont eljutott a protestáns kollégium legfelső, akadémiai tagozatáig, tulajdonképpen papi képzést-képesítést nyert.

Ez az állapot nem azt jelentette, hogy a történelmet, földrajzot nem tartották a műveltség fontos részének, csupán úgy vélték, hogy az iskola által nyújtott és elsajátított műveltség birtokában az ifjú és a felnőtt tökéletesen eligazodik a bőven rendelkezésre álló történelmi és földrajzi könyvek között, nem szükséges azt még külön „tanítani” is. Feleslegesnek ítélték az anyanyelvvel való oktatásszerű foglalkozást is, egyszerűen azért, mert úgy vélték, hogy anyanyelvét mindenki ismeri.[45]

A XVII. század negyvenes éveiben két alkalommal is megvitatták a teológiát célzó gimnaziális képzést adó református iskolák szervezetének, tananyagának, tankönyveinek a kérdéseit. Az 1646-os szatmárnémeti,[46] majd az 1748-as sárospataki zsinaton a fenti jellegű iskolák hagyományos rendjének további fenntartása mellett döntöttek.[47]

Bizonyosnak tekinthetjük, hogy a tanácskozások színhelyén – Szatmárnémetiben, Sárospatakon – az ott elfogadott módon és szellemben tanítottak. Mi lehetett a hagyományos rend? Valószínűleg az, amelyet a Sárospatakon 1621-ben készült törvénykönyv rögzített.[48] Eszerint az iskola tanulóinak a latin nyelvtan, a logika, retorika, valamint a vallási ismeretek elsajátítására kellett törekedniük, ugyanakkor azonban az iskolában tanítottak fizikát, metafizikát, görög és héber nyelvet is, valamint görög-római klasszikusokat.[49]

A sárospataki mintájára készült 1657-es debreceni szabályzat sem tartalmaz részletes tananyag-előírást, s nem sorolja fel a kötelező tankönyveket sem, következésképp az igen tág hagyományos kereteken belül (grammatika, poétika, retorika, filozófia, vallási ismeretek) nagy szabadságot enged a tanárnak az oktatásban. Nyilvánvalóan ez a szellem és szokásrend érvényesült a debreceni iskolát példaképül tekintő szatmári iskolában is. A már említett tantárgyak mellett Szatmáron is feltehetően a XVII. század végétől követelhették meg fokozottabban a történelem, földrajz, matematika, fizika megtanulását, ugyanis az iskolaszék fegyelmi jegyzőkönyveiben a filozófia, a héber és a görög nyelv tanulásának elhanyagolása miatti megrovások mellett ettől kezdve mind gyakoribb a történelem és a matematika tanulásában elkövetett mulasztások miatti elmarasztalás.[50]

A sárospataki kollégium gimnáziumi osztályainak XVIII. század eleji tantervét ismerjük. Ebből következtethetünk a debreceni kollégium azonos elnevezésű s a szatmári iskola megfelelő szintű osztályaiban érvényes követelményekre, illetőleg a megkívánt ismeretek körvonalaira is.

Az első gimnáziumi – Sárospatakon declinista (névszóragozónak fordítható), Szatmáron comparatista (összehasonlító) – osztályban elsősorban latin szavakat, a latin nyelv elemeit, a főnévragozást tanulták, bibliai történeteket és némi számtant is (továbbá főként az egyszeregyet gyakorolták). Vallási ismeretekből a tízparancsolat megismerése volt a tananyaguk.

A második – conjugista, magyarul igeragozónak nevezhető – osztályban mindennap latin beszédgyakorlatokat tanultak, egyszerűbb latin szövegeket fordítottak, továbbá hétköznapi mondatokat gyakoroltak, ugyancsak latinul. A XVIII. század második felétől bizonyos földrajzi ismereteket is tanultak. A számtantanulás tananyaga az összeadás-kivonás, a hittané pedig a keresztény vallás alapjai voltak.

A grammatisták – a harmadik osztály – már a nyelvtant tanulták. A főtárgy továbbra is a latinból és a latinra fordítás s a nyelvtani szabályok besulykolása. Ebben az osztályban már bizonyos szabad fogalmazásokat is írattak. Számtanból a szorzást, osztást tanulták, hittanból a Heidelbergi Kátét. Ezenkívül zsoltárokat énekeltek. A szintaxisták – a negyedik osztály – tananyaga a mondattan volt. Latinból fogalmazási gyakorlatokat végeztek, számtanból az arányszabályt gyakorolták, hittanból folytatták a Heidelbergi Káté tanulását. Az ötödik osztály (a rétorok) szónoklattant tanult. Latinból Cicerót fordították, latin szónoklatokat is kellett tartaniuk. Számtanból a különböző számolási módokat oktatták. A hittan és a földrajz tanítása folytatta az előző évben megkezdetteket. A hatodik osztály poétikát tanult, azaz a latin költészet szabályait. Tananyaguk Szenczi Molnár Albert latin grammatikája volt. A latin irodalom klasszikusait – Vergiliust, Ovidiust, Horatiust – fordították. Gyakorlatként – a tehetségesebbek – maguk is írtak latin verseket. A Heidelbergi Káté tanulása ebben az évben is folytatódott, számtanból viszont ismételték a korábban tanultakat.

Sárospatakon a logikusok külön osztályt alkottak, Debrecenben a poétika osztállyal együtt tanultak. Ők összefüggő latin dolgozatokat készítettek, számtanból a tizedes számok rendszerét tanulták.[51]

Az elmondottakból arra következtethetünk, hogy a tananyag elsajátíttatásában bizonyos koncentrikusság[52] érvényesült, s a tantárgyak osztályonkénti párhuzama lehetővé tette, hogy az alsóbb osztályokban lerakott alapokat évről évre bővítsék. A gimnáziumi osztályok legfontosabb tantárgya a református egyház hittételeinek rendszeres összefoglalása és az egyes tételek értelmezése, bizonyítása volt. Az idézett tantervből láthatjuk, hogy az alsóbb osztályokban ez a Heidelbergi Káté megtanítását és zsoltárok éneklését jelentette.

Szatmáron a retorikai és a poétikai osztályban – a jegyzőkönyvek tanúsítják – a professzor a fentieken kívül héber és görög nyelvet, valamint filozófiát, természetbölcseletet is tanított.

A kétosztályúvá lefokozott iskolában 1754-től csak a latin nyelv elemeit taníthatták. A Helytartótanács azt is megtiltotta, hogy a tanulók felsőbb osztályokra magánúton előkészítést nyerjenek. 1786-ban, amikor elrendelték a német nyelv tanítását, oktatására külön tanári állást létesítettek.[53]

Az 1792. szeptember 2-i egyháztanács-ülés a szatmári iskola számára a debreceni tanítási mód szerint készített tantervi és módszertani utasítást fogad el. Valószínűleg a helyi körülményekhez alkalmazva, kevés módosítással átvették a debreceni gimnázium tantervét.[54] A szatmári tantervi utasítások nem maradtak fenn. Ezt a tantervet 1800-ban módosították, de az újabb tantervből csak a declinista és a conjugista osztályra vonatkozó utalások őrződtek meg.

Az iskola tanítói és tanári kara 1827-ben készített részletes, minden osztály tárgyait és tananyagát kijelölő tantervet[55], amely a későbbiekben – kevés módosítással – alapját képezte az 1839-ben életbe léptetett, az Organisations Entwurf szerinti átszervezésig érvényben maradt tantervnek.[56]

Mindkét tanterv a debreceni kollégium tantervéhez, tankönyveihez igazodott.

3. Az iskola könyvtára, a könyvtárjegyzék oktatástörténeti értékelése

A XVII-XVIII. századbeli gimnáziumi osztályokban a diákok nem tankönyvekből tanultak, hanem jegyzetből, amit a rektor, illetőleg a professzor előadása nyomán maguk írtak. Nem tudunk e korból fennmaradt jegyzetekről, tehát nem állapíthatjuk meg a tanított tananyagot sem. Az iskola korabeli könyvtárának ismeretében, bizonyos könyvek jelenlétéből mégis valamelyest következtethetünk az oktatás tartalmára is.

A kollégium könyvtárára vonatkozó első feljegyzés 1632-ből való, azokat a könyveket sorolja fel, amelyeket Bethlen Gábor erdélyi fejedelem adományából vettek. A 38 kötet 44 munkát tartalmaz. Ugyancsak a fejedelem adományából vásárolták meg a könyvtár számára P. Vaari Bálint tanító hagyatékát, 57 könyvet.

Nem tudjuk, hogy ezek előtt hány könyvvel rendelkezett az iskola, azonban bizonyosra vehetjük, hogy valamelyes könyvtára addig is létezett. Az iskola könyvállománya aztán az évek során folyamatosan gyarapodott, ajándékozás és vásárlás útján. A matrikulába azonban csak egyetlen, 1672-ben kapott adománynak, nyolc könyvnek a címét jegyezték fel.

A könyvtár – feltehetőleg – első leltárát 1673-ban készítették. A könyvállomány ekkor 794 kötet.[57] Mindjárt a következő évben, 1674-ben a könyvállomány jelentősen, a meglevő mennyiségnek közel harminc százalékával gyarapszik, ugyanis Tarczali Bogdány Péter végrendeletileg 250 kötetet hagyományoz a kollégiumra. A következő évekből még négy adományt jegyeztek fel, 1687-ben Pongrácz Menyhért nyolc, 1688-ban Szathmári István hat, Komáromi István egy-egy, 1694-ben Szathmári Sámuel két könyvet adományozott a kollégiumnak. A könyvtár könyvállománya a század végére az ismert adatok szerint immár 1062 kötet.

A feljegyzések szerint az 1703-as tűzvészben a könyvtár java része is odaégett. Újabb adatunk a könyvállományról 1720-ból van, amikor újólag leltározták, most már nem szekrényenként, illetőleg polconként, hanem a szerzők nevének kezdőbetűje szerint. Az egykori gazdag könyvtár most 243 kötetnyire zsugorodott.

A könyvtár további állapotára vonatkozó adat a matrikulában nincs. Tudjuk viszont, hogy 1759-ben egy iskolaügyben a püspökhöz intézett levélhez a gimnáziumi könyvtár katalógusát is csatolták, e szerint a könyvállomány 618 mű.[58] Ezt követően a könyvtár állománya vásárlások és adományok útján sokat gyarapodott. Erről azonban mindössze az 1781-től vezetett anyakönyv utolsó, megmaradt lapján olvasható két bejegyzés tanúskodik.[59] Bizonyosan tudjuk azonban, hogy 1856-ban Bartók Gábor igazgató egy régebben készült könyvjegyzék alapján veszi át és rendszerezi a könyvtárat. Ez a jegyzék 2400 kötetet sorol fel, de igen sok, a jegyzékben említett könyv nem volt meg, számos könyv pedig nagyon megrongálódott vagy hiányossá lett, s így csak 970 ép, teljes munkát tud megtartani. A könyvállomány állapota érthető, hiszen a könyvtárnak 1754-től sem állandó helyisége, sem felelős gondozója, könyvtárosa nem volt, a könyvállomány így folyton vándorolt, tanárok, tanítók, lelkészek lakásán helyezték el.[60]

A kollégium könyvtárának ismeretében többé-kevésbé körvonalazhatjuk, hogy az iskola tanárai, tanítói tanultságuk és a tudományokban való jártasságuk alapján milyen bölcseleti és vallási ismeretanyagot használhattak fel az oktatásban, illetőleg mi állott a tanulni, önmagukat elmélyültebben művelni akaró diákok rendelkezésére.[61]

A könyvek között megtalálhatták a különféle természetbölcseleti, valamint vallási irányzatok számos képviselőjének a munkáit. A helvét irányzat vezető teoretikusai közül Kálvin művei – Institutio, kommentárok, levelek – mellett tanulmányozhatták az irányzat számos svájci – Bullinger, Béza, Oecolompad, Lavater, Musculus, Walther (Gualther), Polanus, Grynaeus –, németországi – Ursinus, Pareus, Scultetus, Piscator, Keckermann, Zanchius, Zepper –, francia – Mornay – és angol – Whitaker, Perkins – teológusának munkáit.

A filippinizmus emlékeként Luther, Melanchton és Brenz művei is feltűnnek. De megtalálhatók az ellenfelek is, főként a katolikus Bellarmina vitairatai. Az érdeklődő olvashatta a szigorú ortodox lutheranizmus képviselőinek, David Chytreus (Kockhaf)-nak és Christofor Pezeliusnak munkáit, a svájci reformáció elleni polemikus irodalmat – Osiander (Hosemann) –, a dán Hemming és az antitrinitarizmus ellen hadakozó Oto Cosmann írásait.

Magyar szerzők közül Kis István, Lisznyai Kovács Pál, Méliusz Juhász Péter és Tolnai Dali János munkáit olvashatták.

Rendelkezésükre állott a Biblia többféle kiadása is, valamint a régi egyházi irodalomból Lactantius és Hieronymus írásai.

A kollégiumi oktatás legfontosabb tantárgya a latin volt. Az alsóbb osztályokban folyó latintanításban használhatták Melanchton nyelvtanát és mondattanát, Ursinus és Bechmann, valamint Szenczi Molnár Albert latin nyelvkönyvét. A latin nyelvi ismeretekben elmélyülő tanulók a latin szavak értelmének megfejtésére elsősorban Szenczi Molnár Albert Dictionarium Latino-hungaricum és Dictionarium hungaro-latinum című, több példányban is rendelkezésükre álló szótárait használhatták. Emellett a könyvállományban – ugyancsak több példányban – megvolt Calepinus hétnyelvű és tizenegy nyelvű szótára is. Ez utóbbi a szavak magyar megfelelőjét is tartalmazta. Esetenként hasznosíthatták a könyvtár latin-német szótárát (Dictionarium Latino-Germanicum) is.

A két utolsó osztályban a tanulók görög és héber nyelvet is tanultak. A görögöt különféle nyelvtankönyvekből tanulhatták, Clenardi, Melanchton, Neander, Urbanus stb. munkáiból. A görög nyelv tanulásában a latinra is támaszkodhattak, mutatják ezt a könyvtár latin-görög (Pasor: Lexicon graeco-latinum...) és latin-görög-magyar (Dictionarium Latino-Graeco-Hungarum) szótárai.

A héber nyelv tanulására főként Johannes Buxtorf nyelvtankönyve. Thesaurus grammaticus linguae Hebreae szolgált, de forgatták Altingus, Bellarmino, Beringer, Melfürher és Paius nyelvtanát is. A szavak értelmezésére Avenarius, Buxtorf szótárát – mindkettő Lexicon Hebraicum –, valamint a Decimatorét – Sylva Hebraeo-Graeco-Latina – használták. A héber nyelvben való jártasság fokozására olvasmányul használhatták a héber nyelvű Bibliát (Biblia Hebraea; Biblia Hebraica) és a héber zsoltároskönyvet (Psalterium Hebraicum).

A három „szent nyelv”-en írt könyveken kívül az állományban más nyelvű kiadványok is voltak: legalább tíz német nyelvű, köztük nyelvtani vonatkozású (Liber Synonimorum Germanicorum), ezenkívül német nyelvű Biblia (Biblia Germanica), 1720 után angol-latin szótár, volt francia szótár is (Dictionarium Gallicum), valamint arab nyelvtan (Thomas Erpenius: Grammatica Arabica).

A magyar nyelvtani ismereteket Szenczi Molnár Albert latin nyelvű magyar nyelvtanából (Novae Grammaticae Ungaricae) tanulhatták. Volt a könyvtárban magyar nyelvű Biblia, s több kötet magyar nyelvű, de latinból átültetett prédikáció, Károlyi Péter, Félegyházi Tamás és Madarász Márton fordításában.

Magyarul írt munkák voltak a Temető praedicatiók Keresztszegi Istvántól, valamint Czeglédi P. István Csatázó lélek diadalma, Barátsági dorgálás, Malach doktor című könyvei.

A kollégium tékája gazdag volt történelmi tárgyú munkákban. Megvolt a könyvtárban Plinius világtörténelme (Historia mundi), Hérodotosz Historiája, Titus Livius római történelme (Rerum Romanorum ab Urbe condita libri), Julius Caesarnak a gall háborúról írt műve (De bello Gallico). A gall háború a tárgya Mercurius könyvének is (Gallo-bellici historicae narrationes). A zsidók történetét Josephus Flavius művéből (Antiquitates Judaicae), valamint Vosenius munkájából (De antiquis mensuris Hebraeorum) ismerhették meg.

Volt a könyvtárban a lombard, spanyol, egyiptomi stb. történelemről írt mű is (Historia Lombardica, Historia rerum Hispanicarum, Lusitanarum, Judaicarum et Aetyopicarum).

Olvashatták Bethlen János kancellár latinul írt magyar történelmét is (Rerum Transylvanicarum libri IV.), de egyháztörténeti munkákat is tanulmányozhattak (Historia Ecclesiastica). A történelem vitás kérdéseiről szólhatott Vossius könyve, a Controversiae historiae. És persze volt a könyvtárnak Eberi-féle Calendarium Historicum-conscriptuma is.

A XVII-XVIII. századi iskola fontos tantárgya volt a retorika, a szónoklattan tudománya, hozzátartozott az etika is. Szónoklattant Alstedius, Buzinkai Mihály, Dresserus, Isagogus Porphyrius, Ramus, Sturm, Scaliger, Keckermann és Voetius művei alapján tanulhattak.

A középfokú iskolában számottevő időt fordítottak a diákok vitakészségének kifejlesztésére, s ehhez kapcsolódóan önálló gondolkodásuk alakítására. A szatmári református kollégium diákjai a vitatkozás mesterségét, a dialektikát Sturm és Tittelmann könyvéből – mindegyik: Dialectica – sajátíthatták el. A dialektikához tartozott a logika tudománya is. Gazdag irodalom állt a diákok rendelkezésére, a szerzők nevének betűrendjében: Agricola, Alstedius, Arisztotelész, Dinaerus, Faber, Keckermann, Martinus, Piscator, Ramus, Timplerus, Tolnai Dali János, Zabarella logikája (valamennyi: Logica).

A nevelés kérdéseiről szóló ókori és korabeli munkák is helyt kaptak a könyvtárban, így Plutarkhosz (De libri educendi, De educatione puerorum), Junius (De natura hominis) és Comenius (Orbis sensualium pictus, Janua linguarum) művei.

A XVII. század első felében – mint ismeretes – az iskolában reál tárgyakat alig vagy keveset tanítottak, és a filozófia járulékos elemeiként magyarázták őket.

A szatmári kollégiumban – a többi protestáns iskolához hasonlóan – éneket és zenét is tanítottak. Mivel e kollégium a szerényebb anyagi lehetőségekkel rendelkező iskolák közé tartozott, az ének és a zene tanítására a nagyobb diákok közül választott segédtanítót, kántort alkalmaztak.[62] Az aláírási jegyzőkönyvek tanúsága szerint az idősebb diákok közül 1612-ben Teremi Mihály, 1614-ben Fanczikai István, 1621-től Hadadi István – aki ugyanakkor az iskola szeniora, 1623-ban osztálytanítója (collaboratora) is volt – látta el a kántori teendőket. Minden bizonnyal a későbbiek során is zenében járatosabb nagyobb diákok végezték az ének- és zenetanítás feladatát. A kollégiumi énektanítás anyaga a zsoltártanulás volt, ugyanis a diákoknak közre kellett működniük a templomi és a temetési éneklésben. Ezért naponta minden lecke előtt és után valamelyik zsoltárból 1-2 verset elénekeltek, szerdán és szombaton pedig (legalábbis 1751-től) az iskola valamennyi tanulója együttesen tanulta a zsoltárokat.[63]

A protestáns kollégiumok énektanításának segédeszköze a XVII. század negyvenes éveitől Geleji Katona István Öreg Graduál (1636) című munkája volt. E könyv előszava szerint a diákoktól a kottaolvasást is megkívánták.[64] Feltételezhetjük, hogy a kollégium könyvtárában Gradual Hungaricum néven feljegyzett zsoltároskönyv azonos a Geleji Katona István munkájával.

Nem tudjuk, milyen énekanyagot használtak fel az iskola életében új színt jelentő énekkar létesítésekor. A karéneket a szatmári református kollégiumban – mai ismereteink szerint – Bardócz Pál honosította meg 1742-ben[65] négy-öt évtizeddel megelőzve (Debrecent kivéve) a korabeli testvérkollégiumokat.

4. Az iskola törvénykönyve

A diákélet rendjét a kollégiumokban törvények szabályozták, ezeket írásba is foglalták.[66] Ilyen szabályzat a kollégium kezdeti korszakának törvényeiről Szatmáron nem maradt fenn, minden bizonnyal az 1703-i tűzvészkor pusztult el. Az 1720-1747 közti időszakból megmaradt iskolaszéki jegyzőkönyvekben azonban a megidézett 192 tógás diák fegyelmi ügyeinek tárgyalásakor gyakran idézik a rendszabályzat megsértett cikkelyeit, illetőleg a kiszabott büntetés alapjául szolgáló rendelkezéseit.

A jegyzőkönyvek az elveszett törvénykönyvnek többnyire a tanulmányokra vonatkozó (De studiis) és a tanulók erkölcseiről szóló (De moribus scholarium)[67] cikkelyeit emlegetik. Az iskola törvénykönyvének feltételezett, általunk kikövetkeztetett neve: Leges Scholae Szathmarinae de studiis, moribus officiisque scholarium.[68] A jegyzőkönyvben előforduló hivatkozások alapján megállapítható, hogy a szabályzatnak a tanulmányokra vonatkozóan legalább 18, a tanulók erkölcseire vonatkozóan pedig 37 cikkelye bizonyosan volt, ugyanis ilyen számú cikkelyekre is hivatkoznak. Az ügyek tárgyalásakor azonban csak a vétség mibenlétét, a vonatkozó cikkely számát és a kiszabott büntetést tudjuk meg, de a cikkely szövegét nem idézik. Az egyes esetek alapján mégis valamelyest körvonalazhatjuk a szabályzatot, következtethetünk a cikkelyek egy részének a tartalmára.

Az iskolai törvénykönyv kikövetkeztethető cikkelyei, törvényei a következő tartalmúak voltak:

A tanulmányokra vonatkozó fejezetből: 2. cikkely: A vallásos ismeretek tanulásának kötelezettsége; 5.: A tanulásban való előmenetel és a szorgalom kötelezettsége; 7.: A templombajárás kötelezettségei; 8.: A templomban való magatartás és öltözék; 13.: Az éjjeli őrség kötelessége; 18.: A kapusszolgálat kötelezettsége.

A tanulók erkölcseire vonatkozó fejezetből: 1. cikkely: Tiszteletteljes beszédmód és viselkedés a vezetőkkel, valamint a városi polgárokkal; 3.: A diáköltözék megállapítása, viseletének előírása; 6.: A részegeskedés, káromkodás, emberhez nem illő magatartás tiltása; 9.: Az iskolán kívüli viselkedésmód előírásai; a kocsmázás megtiltása; 11.: A botránykeltés elkerülése; 12.: A diáktársak testi sértésének tiltása; 15.: Az iskolából való kiszökés megtiltása; 16.: A kollégiumból való éjszakai (10 óra utáni, éjfél utáni) kimaradás büntetése; 17.: Engedelmesség az elöljárók iránt; a hűtlen tisztségviselés megbüntetése; 22.: A dohányzásra vonatkozó rendelkezések; 25.: Az anyagi kártételek megtérítésének módja; a lopás megtérítése; 26.: A szerencsejátékok tiltása; 27.: A legáció kötelezettsége; 28.: Az oeconomus tisztsége és kötelességei; 29.: A szemérmetlen beszédmód tiltása; 31.: A szenior kötelességei, a tisztségviselők iránti engedelmesség kötelezettsége; 34.: A kicsikre (alsóbb osztályok? elemi tagozat?) vonatkozó törvények; 35.: Az iskolaszék meggondolt vezetése; a törvényesség tiszteletben tartása; 37.: Az igazgatás, vezetés törvényei.

A fegyelmi jegyzőkönyvekből megtudjuk tehát, hogy mit vétett a tógás diák, ebből viszont következtethetünk az iskolai törvényekben előírt kötelezettségeikre.

A diákoknak kötelességük volt pontosan részt venni az órákon, figyelmesen hallgatni a tanár magyarázatait, a tanulásban szorgalmasan bizonyítani.

Mind a leckéken, mind a délutáni templomi könyörgésen köntösben kellett megjelenniük.[69]

A diák engedelmeskedni tartozott a kollégium választott tisztségviselőinek, tilos volt őket sértegetnie. A kisebbeknek hallgatniuk kellett a nagyobbakra.

Tilos volt a verekedés, az önbíráskodás, a bosszúállás, a szolgadiákok és a kisebbek bántalmazása. A szabályzat megkövetelte a diákmivoltukhoz illő beszédmódot és viselkedést. Nem volt szabad a kollégiumból engedély nélkül távozni, kiszökni, sem éjszaka kimaradozni. A szabályzatban előírt viselkedésmód az iskolán kívül is kötelező volt.

A tanulóknak számos közösségi feladatuk is volt. A kapunál – természetesen felváltva – szolgálatot teljesítettek, éjjel őrködtek. Felügyeltek a főzésre. Részt kellett venniük a temetéseken. Az idősebbek közül 3-3 hónapra kántort neveztek ki. Szombatonként a malomban felügyeltek az iskola búzájának az őrlésére. A nagyobb diákok legációba is jártak, ezenkívül adományokat gyűjtöttek (supplicálás) a kollégium javára.

A legidősebb diákok közül választották meg a két elemi és a hat gimnáziumi osztály tanítóit, valamint a tisztségviselőket, a seniort, a contrascribát, a könyvtárost, az oeconomust stb.

A jegyzőkönyvek minden egyes fegyelmi eljárás során közlik a kirótt büntetéseket is. A legkisebb büntetés az iskolaszék ülésén elhangzó figyelmeztetés, megintés volt. Ennek is fokozatai voltak, melyeket a vétség súlya szerint alkalmaztak. Némelyik esetben mérsékelt megintésről, dorgálásról, máskor szigorú megintésről tudósít a jegyzőkönyv. Esetenként a fenyítés szót használják.

A büntetés egyik módja a megsértett (egyén vagy közösség) megkövetése volt. Ez lehetett (bocsánat)kéréssel való megkövetés (deprecatio) vagy a vétket a közösség előtt is feltáró és beismerő nyilvános bocsánatkérés (declamatio).

A jegyzőkönyvből úgy tűnik, hogy a súlyosabban vétők ügyét a tanulók közössége meg is vitatta, azaz a közösség is elítélte, megrótta.

A vétkest érzékenyen érintő büntetés volt az ételosztalék megvonása. Gyakori volt a 3 napos ételmegvonás, súlyosabb kihágás esetén egyheti ételmegvonással büntették, előfordult teljes ösztöndíjmegvonás is.

A szolgálatot elmulasztó tanulót újólag beosztották hasonló szolgálat elvégzésére. Soron kívüli éjjeli őrségre való beosztással is büntettek.

Számos esetben (s többféle törvénycikk megszegése miatt is) pénzbeli büntetést róttak ki. A legkisebbek a 11-15 dénáros pénzbüntetések voltak, a leggyakoribb a 25 dénáros büntetés; többször 50, 75, ritkábban 100 dénáros büntetést is kiróttak. Az anyagi rongálásért és az elmulasztott kapusszolgálatért mindig 25 dénárt kellett fizetniük. A büntetésből befolyt pénzösszeg a közösség pénztárát gyarapította.

Gyakori büntetésként a tanulót sorrendben lejjebb helyezték (degradáció). A tanév kezdetén ugyanis, a törvények aláírásakor a tanulók érdemi-tanulmányi sorrendben írták alá a jegyzőkönyvet. A tanév folyamán aztán azért vetélkedtek, hogy a tanulói sorrendben előbbre kerüljenek. A sorrendben hátrébb kerülni kudarc, szégyen volt. Ezért alkalmazták a tanulói sorrendben hátrább helyezés büntetését. A jegyzőkönyvek bizonysága szerint a vétség súlyától függően alkalmazták; egy, három, nyolc, tíz sorrendi hellyel való degradációkról vannak adataink.

A közösség visszavonhatta a tisztségviselők megbízatását a megbízatás lejárta előtt.

A kollégium szabályzatát nagyon súlyosan megsértő tanulót az iskolából el is távolították. Ennek enyhébbik formája a csendes eltávolítás, kiközösítés (emissio, eliminatio) volt, súlyosabb esetben a megszégyenítéssel való kitaszítás (eiectio).

A szatmári gimnázium első szabályzata megegyező lehetett a debreceni kollégium régi – írásban fenn nem maradt – törvényével, amelyre az 1657-ben készült új debreceni szabályzat számos cikkelyében is hivatkozik.[70] Joggal feltételezzük ezt, mert ismeretes, hogy a debreceni diákok zendülését követően a meglevő iskolai törvényeket éppen az 1627-i szatmári zsinaton toldották meg új, a diáklázadások megbüntetésére vonatkozó cikkellyel.[71]

A legrégebbi iskolai szabályzat valószínűleg csak a tanulók tanulmányi és erkölcsi életét irányító rendelkezéseket tartalmazott, ezért készítették el 1657-ben a debreceni református főiskola új törvénykönyvét, amely egy általános és tizennégy különleges fejezetben pontosan előírta a rektorok feladatait, körvonalazta a tanulók tanulmányi és erkölcsi kötelezettségeit, a tisztségviselők és a különböző szolgálattevők munkakörét.[72]

Igazodott-e a szatmári gimnázium szokásrendje a megváltoztatott debreceni törvényekhez? Ismert cikkelyei alapján úgy véljük, hogy a szatmári gimnázium jobbára követte az 1657. évi debreceni iskolai szabályzat tanulmányokra vonatkozó fejezetének előírásait, s kisebb módosításokkal átvette a tanulók erkölcsi életére vonatkozó fejezetét. A szatmári kollégium XVII. század végi, XVIII. századi szabályzatából feltételezhetően hiányoztak a tisztségviselők kötelességeire vonatkozó fejezetek, helyettük néhány cikkellyel megtoldották mind a tanulmányokra, mind a tanulók erkölcsi életére vonatkozó fejezetet. Feltételezésünket a szatmári szabályzat ismert cikkelyeinek és a debreceni iskolai törvény vonatkozó fejezeteinek összehasonlítására alapozzuk. Tartalmában egyező a tanulmányokra vonatkozó fejezet 2., 5., 7-8. cikkelye. Minden valószínűség szerint a szatmári szabályzatból hiányoztak a filozófiai-teológiai vitákra vonatkozó cikkelyek, ezekre semmilyen utalást sem találtunk. Viszont ehhez a részhez csatolták az éjjeli őrségre, a kapusszolgálatra, a gazdadiák (oeconomus) feladataira vonatkozó rendszabályokat. A tanulók erkölcseire vonatkozó fejezet számos cikkelye (1, 3, 6, 9, 15-16, 22, 31.) egyező, néhány cikkely sorrendi helyéből mégis arra következtetünk, hogy ezen a fejezeten is módosítottak. A debreceni iskolai törvény azonos fejezete 31 cikkelyt tartalmaz, Szatmáron ezt a fejezetet megtoldották néhány, a kollégium vezetésére vonatkozó cikkellyel.

1754 után az iskola működési szabályairól és törvényeiről 1795-ig említés nem történik. Ekkor az egyháztanács egyik jegyzőkönyve említi, hogy az iskola rektora, a lelkész, az egyháztanács főkurátora és ennek helyettese, valamint a tanács egyik tagja megbízást kapott az iskolai szabályok és törvények kidolgozására.[73] Megbízatásuknak bizonyára eleget tettek, mert 1822-ben érvényes iskolai törvényei voltak a kollégiumnak. Ezeket feltehetően az előzők alapján állították össze. Szövegük így hangzik:[74]

Oskolai törvények

1. Cikkely. Az oskolába való járásról

1. Törvény. A tanulók kötelesek november 1-én, a tanévnyitás napján az iskolában megjelenni.

2. Törvény. Kötelesek pontosan megjelenni a tanítási órákon; nyáron 3/4 8-1/2 11, délután 3/4 3 és 6 óra között; télen 3/4 9-től 1/2 11-ig, délután 3/4 3-tól 5-ig; az iskolát a tanítás ideje alatt engedély nélkül nem hagyhatják el.

A késést, mulasztást (hiányzást) igazolniuk kell.

A törvény ellen vétők büntetése: dorgálás, degradálás, az iskola felettes hatóságának való jelentés.

3. Törvény. Az iskolai foglalatosságot délelőtt, délután énekléssel és imádkozással kezdik, ezen illedelmesen kell viselkedniük.

2. Cikkely. A tudományok gyakorlásáról

4. Törvény. Minden tanuló köteles a szükséges (templomi és iskolai) könyveket idejében megszerezni. Könyvek nélkül a diákot nem tekintik iskolai tanulónak.

5. Törvény. Minden tanuló köteles az órákon figyelni, fegyelmezetten viselkedni, a leckét megtanulni, a házi feladatot elkészíteni. A készületleneket megintik, megdorgálják, később degradálják, végül mint korhelyeket az iskolát ellenőrző tanácsbelieknek megbüntetés végett jelentik őket.

Az a tanuló, aki a tananyagot a tanév végéig sem tudja, nem léphet felsőbb osztályba. A tanulókat ismereteik és erkölcsük alapján három csoportba sorolják. A harmadik csoportba helyezettek csak külön vizsga (pótvizsga) alapján léphetnek a következő osztályba.

3. Cikkely. A templomba való járásról

6. Törvény. Minden tanuló délelőtt és délután énekeskönyvvel, rendben, párosával, lárma nélkül köteles megjelenni a templomi éneklésen és imán. Ott a helyhez illően kell viselkedniük; a köztanítóknak rendelt diákoknak hivatalbeli kötelességeiket maradéktalanul teljesíteniük kell.

4. Cikkely. A tisztességes magaviseletről

7. Törvény. Minden tanuló engedelmességgel és tisztelettel tartozik tanítóinak. Az obszervátorok kötelességeiket hűséggel végezzék.

8. Törvény. A tanuló köteles mind az iskolában, mind az iskolán kívül szelíden, jámborul és emberségesen viselkedni; kerülnie kell a civakodást, szitkozódást, kergetőzést, hajigálást, az utcán való lármázást, estéli kóborlást, télen a sikankózást, nyáron a szülői felügyelet nélküli fürdőzést.

Megbüntetik a káromkodást, a trágár és fajtalan beszédet, az orvosi engedély nélküli pipázást, a nyerészkedő játékokat űzőket.

9. Törvény. Minden tanuló köteles a mellette elmenőket illően köszönteni.

10. Törvény. A latinul tanulók kötelesek mind az iskolában, mind azon kívül latinul beszélni; aki ezt nem cselekszi, azt a latin iskolából a magyarba degradálják.

11. Törvény. Tilos más tanuló könyvének, írásának vagy egyéb dolgának ellopása. A másodszor is vétőt kicsapják.

12. Törvény. Tilos a falakra és a kerítésekre való firkálás, festegetés; hasonlóképp bankócédulák (pénz) akár tréfából való rajzolása; tilos a székekre való metszegetés.

13. Törvény. A tanulónak rendes öltözékben, tisztán kell járnia. A piszkos tanulót nem engedik be az iskolába.

A fenti törvényeket 1846 januárjában még öt ponttal kiegészítették:

1. Rendetlenkedés esetén egyszerre legfeljebb két osztályt engednek ki órák közti szünetre.

2. A tanulók közvetlenül tanítójuk felügyelete alatt állnak, a kihágásokat – azok fokozatai szerint – vagy a tanító, vagy az iskolaszék bünteti.

3. Az iskolában lakó tanítók felügyeleti joga minden osztályra kiterjed, a kihágást elkövetőt vagy saját tanítója, vagy az iskolaszék bünteti.

4. Az iskolaszék tagjai kötelesek az iskolát látogatni, jelenteniük kell az ott vagy másutt tapasztalt rendellenességet.

5. Tilos az iskola kapujában ácsorogni, csoportosulni, a toronyba feljárni, a kútra – a kirendelteken kívül – veszélyes volta miatt járni.

III. A kollégium diáksága

1. A források

A kollégium feudalizmus korabeli képét két kiadatlan forrásanyag közlésével, szakszerű feltárásával és feldolgozásával (sok szempontból) jelentősen körvonalazhatjuk, egyúttal a kollégiumról eddig ismert képet is pontosabbá tehetjük.

A feudalizmus korabeli diákság bemutatásakor azokat a szempontokat és elveket érvényesítjük, amelyeket a nagyenyedi kollégium diáknévsorainak bemutatása és elemzése során követtek.[75] Ez lehetővé teszi az adatok egybevetését, összehasonlítását, s azt, hogy oktatásunkról a későbbiekben megírandó összefoglaló tanulmány alapja egységes elvek és módszerek szerint megszerkesztett anyag legyen.

A két forrás egyike a kollégium tanulóinak aláírási jegyzőkönyve, az ún. Matricula studiosorum[76], amely 1610-től 1737-ig tartalmazza a kollégiumban tanult felsőbb osztályosok névjegyzékét, s 1720-tól 1747-ig az iskolaszék jegyzőkönyveit; a másik pedig A Szatthmári Ref. Oskolába járt Tanulók Neveiket magába foglaló Könyv, amely nem egyéb, mint az iskolában 1820-1855 közt tanuló diákokról vezetett beírási anyakönyv.[77]

Az iskola tógás tanulóinak nevét 1737 után is bizonyára feljegyezték, a XVIII. század közepéig, de ez a kötet nem maradt ránk, 1754 után pedig az iskola egy időre elvesztette középfokú jellegét. Bizonyosan tudjuk, hogy létezett még egy anyakönyv, amelybe 1781-től 1820 októberéig jegyezték fel az iskola tanulóit, tanítóit, tanárait. Bizonyítékunk az anyakönyv fennmaradt utolsó lapja, valamint a XIX. század első feléből való anyakönyv utolsó lapján olvasható bejegyzés.[78]

Az aláírási jegyzőkönyveket és az iskolaszéki jegyzőkönyveket tartalmazó kézirat 156 lapos, a lapok mérete 29,4/19 cm. A bőrkötésbe a díszítőmotívum közé több helyütt az 1668-as évszámot nyomták. Nyilvánvalóan ez bekötésének időpontja. A kézirat lapjainak vízjele nem egyforma, más vízjelűek a XVII. és ismét más vízjelűek a XVIII. századi rész lapjai. Feltehetően az anyakönyv bekötésekor a régi kéziratot – előrelátóan – üres lapokkal megtoldották.

A kötet általában jónak minősíthető állapotban van, számos lapjának a szélére vékony papírcsíkot ragasztottak a lap további szakadozástól való megóvása érdekében, néhány lapon a kiszakadt részeket ráragasztott papírfolttal toldották meg. Feltehetően az eltévesztett írás helyesbítését célozta három lap alján az eredeti írás leragasztása és átírása, illetőleg négy helyütt két-két lap összeragasztása.

A kolozsvári Egyetemi Könyvtár restauráló laboratóriumában 1974-ben a kötetet restaurálták, a leragasztott, illetőleg összeragasztott lapokat szétválasztották. Ez utóbbi lehetővé tette, hogy a megfelelő részeket összehasonlítsuk, illetőleg ennek eredményeképp néhány kiegészítést tehessünk.

A kézirat 156 lapjából 31 üres, a többi (a 107-109. lap magyar nyelvű szövegeinek kivételével) latin nyelvű feljegyzéseket tartalmaz.

A matrikula 1610-től 1738-ig tartalmazza a tanulók névsorát. Ez a rész foglalja el a kódex 1-72. lapját. Ezt követik (a 82. laptól) a jegyzőkönyvek, majd a Cathalogus studiosorum defungentium ab anno 1614 című – a meghaltakat soroló – fejezet. Ez 194 nevet említ. A továbbiakban (133-137. lap) közli a kollégium könyvtárának teljes jegyzékét 1632-ből és 1673-ból. Ezeket a pénzügyekkel foglalkozó bejegyzések követik (Series pecuniae sacrae ab anno 1675), majd az iskola könyveinek az 1703-as tűzvész után készített új leltára.

A becses iskolatörténeti emlék ma a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tulajdonában van. Viszontagságos múltja indokolja féltését, hiszen – amint a fedőlap belső oldalára írt bejegyzés tanúsítja – 1703-ban az égő iskolából, a tűzvészből kellett kimenteni, 1709-ben raboló katona kezéből. És majdnem elveszett akkor is, amikor az egykori iskola tanári könyvtárát az 1960-as években elszállították.

Másik forrásunk az iskola 1820-1855 közti diáknévsorait – az alsóbb osztályok, a polgári iskola és az elemi iskola névsorait is – tartalmazza. A kemény kartonba kötött, bőrrel szegélyezett könyv 254 lapot tartalmaz, a lapok mérete 40,5/25 cm. A fedőlapra ragasztott, szív alakú papírlapon ez olvasható: A Szatthmári Ref. Oskolába járt Tanulók Neveiket magába foglaló Könyv.

Az anyakönyv jó állapotban van. 193 lapon (385 oldalon) tartalmazza a tanulók névsorát, 60 lapja üres, a végén pedig az előző anyakönyvre és a kollégium tantestületére vonatkozó bejegyzések találhatók.

Az anyakönyv teljes egészében magyar nyelvű.[79] A diákok névsorát és adatait ebbe az anyakönyvbe tanáraik, tanítóik jegyezték be. A diákok neve mellett feltüntették apjuk keresztnevét és foglalkozását, a tanulók származási helyét, ha pedig a tanuló Szatmárnémetiben lakott, az utcát is, amelyben lakott.

A rétorok (orátorok) és poéták, tehát a felsőbb osztályosok neve mellé később olykor további pályájukra vonatkozó adatokat is bejegyeztek.

2. A diáklétszám alakulása

A kollégium első matrikulája tehát az 1610-1737 közti időszak adatait tartalmazza. Ez alatt a 127 év alatt 82 tanévben vezették be a matrikulába a kollégiumban tanuló nagyobb diákokat. A hiányzó évek egy részében háborús események, máskor járványok akadályozták a kollégium működését, s ezért maradhatott el a törvény aláírása. Számos esetben azonban nem találjuk kellő magyarázatát az aláírások hiányának. Az bizonyos, hogy a hiányzó évek legtöbbjében is tanítottak a kollégiumban, ha ennek nem is maradt nyoma a matrikulában. Tudjuk például, hogy 1735-ben a diákok hathetes, október 6-tól november 16-ig tartó lázadása, illetőleg az ezzel kapcsolatos fegyelmi intézkedések folytán jelentősen megfogyatkozott a tógás diákok létszáma, csak 18 diák maradt meg a kollégiumban, majd decemberben a létszám pótlására a debreceni kollégiumból 12 jó erkölcsű tógás diákot küldtek.[80] És tanítottak a kollégiumban 1737 után is, hiszen a matrikulában található fegyelmi jegyzőkönyvek, valamint a közpénztár bejegyzései még további 21 olyan évből őriztek meg tanulóneveket, néha 30-40-et is, amelyekből nem maradt ránk subscriptiós névsor.

A matrikulába foglalt tanulói létszámot sem tekinthetjük teljesnek, mert – amint erre a Bethlen Kollégiumról írt tanulmányában Jakó Zsigmond már rámutatott – subscriptióra az egykori kálvinista kollégiumokban csak az ún. studiosusok, azaz tógát öltött, felsőbb éves „deákok” voltak kötelezve. Hiánytalanul közülük is csak a kollégiumban bentlakó ösztöndíjasok (alumnus) szerepeltek. A városi polgároknál szállást tartó vagy saját háztartást vivő ún. publicusok neve a XIX. század elejéig csak elvétve bukkan fel a matrikulák lapjain.[81] De nem ismerjük a szolgadiákok számát sem. Erre esetünkben mindössze egy 1754-ben készült jegyzőkönyv utal, amely szerint a tógás diákok mellett ugyanannyi a szolga.[82]

1747-et követően 1820-ig egyáltalán nincsenek a diáklétszámra vonatkozó adataink. Az azonban bizonyos, hogy az 1781-1820 közötti időszakban is létezett iskolai anyakönyv, amelybe az iskola tanulóit bevezették. Ez azonban elveszett. E matrikula megmaradt egyetlen, utolsó lapján olvasható feljegyzésben az iskola rektora összegzi az anyakönyvben foglalt időszak osztályszerkezetét, vagyis az osztályok felépítését a 39 tanév során. Az utolsó lap alján ez olvasható:

„Jegyzés

Három ízben 3-3 Classisokra voltak osztva a Tanulók 11 esztendő alatt

Két ízben 2-2 Classisokra voltak osztva a Tanulók 6 esztendő alatt

Négy Classis állván elő tartott az úgy 14 esztendeig.

Öt Classis támadván fenn áll már 8 esztendő olta.

Az 1820. évi Octóbertől fogva valók az Új Könyvben találtatnak, e’ pedig bétetett a Thecaba.

Signavit Vajai R.”[83]

Az 1820-1852 közti tanévekről vezetett anyakönyv – az 1820. évi kivételével[84] – minden évben pontosan közli a diáklétszámot. A szatmári református kollégium felsőbb osztályaiba e három évtized során 951 tanuló járt.

A két matrikula összesen 4148 beírt felsőbb osztályos tanuló nevét tartalmazza.

A felsőbb éves diákok létszáma a kollégium történetének régebbi és újabb korszakában is, de az egyes korszakokon belül tanévenként is nagyon változó volt.

Az 1610-1737 közti évek létszámingadozását jól szemlélteti a következő táblázatunk:

A tanulók száma	Tíznél kevesebb (6-9)	10-19	20-29	30-39	40-49	50-59	60-69	70-79	80-89	105	129	149
Hány (tan)évben?	11	2	14	16	14	5	5	3	1	1	1	1

Az 1610-et követő évtizedben folyamatosan, minden évben bejegyezték az iskolában tanulók neveit, évenkénti létszámuk ebben az évtizedben kiegyensúlyozottnak tekinthető. 1621-1629 közt már nagyobb ingadozások tapasztalhatók, az egymást követő években 50, majd 7, majd 58 diák írta alá az iskola törvényeit.

Nyitott kérdés marad, hogy 1628 és 1631 közt miért nincs a matrikulában semmilyen bejegyzés. A változó politikai-közigazgatási viszonyok folytán nem tanítottak az iskolában, vagy csupán – talán az események hatására – nem készült aláírási jegyzőkönyv?

1632-től öt éven át ismét folyamatos a matrikula. 1634-ben ugrásszerűen megnövekedett a tógás diákok száma, 58-an írták alá a matrikulát. Ismét öt éves űr következik, majd 1641-et követően a hetvenes évekig egy-két évre ismételten, többször is megszakad a matrikula folytonossága. Nem írták alá a törvényeket 1642-ben, 1644-ben, 1645-ben, 1648-ban, 1651-ben, 1653-ban, 1659-ben, 1661-ben, 1663-ban és 1670-ben. A negyvenes évek közepétől a hetvenes évekig a létszám az előző évtizedek átlagánál jóval nagyobb, többnyire negyvenen felüli, sokszor haladja meg a hatvanat.

1671-től a matrikulát folyamatosan vezették 1703-ig, a város kuruc uralom alá jutásának időpontjáig. Ez alatt a három évtized alatt a tanulók létszáma nagyon változó. A hetvenes évek végétől néhány év (1675, 1678, 1684, 1688, 1697, 1703) kivételével a tanulók létszáma viszonylag alacsony.

Az ostrom idején leégett iskola csak négy év múlva folytatta tevékenységét, s ekkor, 1707-ben készült is aláírási jegyzőkönyv, ezt követően azonban csak 1713-ban, s az utolsó jegyzőkönyv időpontjáig, 1737-ig még hétszer, többnyire nem egymást követő években. Ebben az időszakban a diákok száma igen megnövekedett.[85]

Ismeretes még az 1754. évi létszám, ugyanis a helytartótanács megbízottjának a kollégium lefokozása előtt benyújtott jelentése szerint ekkor a kollégiumban 40 tógás diák volt.[86]

1820-tól a harmincas évek elejéig az osztályok létszáma általában 33-35, néhány évben (1828, 1829, 1831) negyvenen felüli. A harmincas években kevesebben tanulnak, az átlag 30-ra, a negyvenes években még tovább, 25-re csökken.

A XIX. századból való Anyakönyv minden évben közli az iskola alsóbb osztályaiba járt tanulók számát is, valamint az ún. Nagyobb Fiú Oskola (a későbbi polgári iskola) és a Kisebb Magyar Fiú Oskola, azaz az elemi iskola tanulóinak létszámát is.

A kollégium alsó osztályaiba a három évtized alatt 3515 tanuló járt, a Nagyobb Magyar Fiú Oskolába, illetőleg a polgáriba 2855. A kollégium alsóbb osztályainak látogatottsága 1821-1835 közt évi átlagban 140 tanuló, míg a Nagyobb Magyar Fiú Oskoláé ugyanebben az időben átlag 60 tanuló. Ez az arány jelentősen megváltozik a polgári iskola megalakulása után. Ezt követően az alsóbb osztályok átlaga 74 tanuló (egyes években csak 33, 44, 46), míg a polgári iskoláé ugyanebben az időszakban átlag 118-ra növekszik. A polgári iskolában mindössze két tanévben alacsony a tanulók létszáma, 1842-ben (50) és 1847-ben (35).

Az elemi iskola I-III. osztályában 1820-1855 közt, tehát a három és fél évtized alatt 4965 tanuló járt, évi átlagban 141-142. Kevés elemi iskolás (82-86) csak 1820-ban, 1831-ben, 1833-ban és 1834-ben volt. Az elemiben tanulók létszáma több évben kétszázon felüli is volt. Így 1826-ban 261, 1844-ben 205, 1848-ban 230, 1849-ben 225.

Az iskola összes tanulóit számba véve azt kell megállapítanunk, hogy a XIX. század három és fél vizsgált évtizedében évi átlagban több mint 350 diák tanult az iskola falai közt, összlétszámuk öt tanulmányi évben meghaladta a négyszázat, egyben az ötszázat.

Az 1. számú táblázatunk a kollégiumban a XIX. század első felében anyanyelven működő osztályok felépítését, létszámát mutatja be, a 2. számú táblázat pedig a latin nyelvű kollégiumi osztályok létszámát is, az anyanyelvűekét is.

1. számú táblázat

A kollégium keretében működő anyanyelvű osztályok
– polgári és elemi iskola – tanulóinak létszáma
1820-1855 közt

Év	Nagyobb Magyar Fiú Oskola	Kisebb Magyar Fiú Oskola
1820	-	84
1821	54	120
1822	67	118
1823	47	123
1824	43	143
1825	52	149
1826	68	261
1827	56	153
1828	61	124
1829	76	123
1830	60	149
1831	63	86
1832	51	101
1833	56	85
1834	81	82
1835	89	105
1836	63	115

2. számú táblázat

Összesítő táblázat a kollégiumban 1820-1855 közt tanult diákokról

────────────────────────────────────────────

Év Kollégium Nagyobb magyar Elemi Összesen

Felső Alsó Fiú Oskola osztályok

osztályok osztályok Polgári iskola I-III.

1837-től

────────────────────────────────────────────

1820           35                       92                       -                   84                  211
1821           33                     121                     54                 120                  328
1822           36                     136                     67                 118                  357
1823           27                     156                     47                 123                  353
1824           37                     163                     43                 143                  386
1825           34                     171                     52                 149                  406
1826           34                     139                     68                 261                  502
1827           38                     153                     56                 153                  400
1828           44                     132                     61                 124                  361
1829           48                     118                     76                 123                  365
1830           34                     144                     60                 149                  387
1831           41                     128                     63                   86                  318
1832           28                     160                     51                 101                  340
1833           25                     155                     56                   85                  321
1834           24                     114                     81                   82                  301
1835           23                     119                     89                 105                  336
1836           33                       95                     63                 115                  306
1837           34                       80                     85                 133                  332
1838           26                       81                     91                 102                  300
1839           29                       66                   114                 105                  314
1840           22                       72                   112                 136                  342
1841           26                       46                   114                 140                  326
1842           20                       89                     50                 162                  321
1843           25                       94                     97                 196                  412
1844           23                       84                   101                 205                  413
1845           21                       93                   110                 126                  350
1846           32                       84                   116                 173                  405
1847           32                       77                     35                 137                  281
1848           27                       44                     71                 230                  372
1849           24                       33                   111                 225                  393
1850           21                       46                     89                 147                  303
1851           15                       50                   127                 133                  328
1852             -                       57                   137                 118                  312
1853             -                       57                   120                 113                  290
1854             -                       66                     97                 116                  279
1855             -                         -                     91                 147                  238

───────────────────────────────────────────────

Összesen 951 3515 2855 4965 12286

───────────────────────────────────────────

3. A diákok származáshelye

A XVII-XVIII. századi szatmári diákok származási helyének megállapítása igen nehéz. Jelentős többségük esetében a családnevük igazít el. Ez azért lehetséges, mert a családnevek kialakulásának és megszilárdulásának kezdeti korszakában a nevek többsége a származás helyét feltüntető helységnévből képzett. S ugyanehhez a csoporthoz sorolhatók a megye- vagy tájegységnevet tartalmazó családnevek is. A vizsgált matrikulák éppen a családnevek megszilárdulásának korából valók, ami a birtokos osztálynál zömében a XV. század körüli időre, az alsóbb néprétegeknél pedig zömében a XVI-XVIII. századra tehető.[87]

E nyelvtörténeti és társadalomtörténeti tények mérlegelése alapján követjük mi is Jakó Zsigmond eljárását, aki 1740-ig minden diákot abból a helységből valónak minősít, amelyikre a neve utal.[88]

Néhány birtokos nemes származásának valószínűsítésében segítségünkre volt Szatmár vármegye monográfiája.[89]

A szász tanulók a subscriptiókor családnevük mellé bejegyezték származási helyüket is (Cibiniensis, Nagyschelkensis stb.).[90]

Nehézséget jelentettek azok a származási helyet (vagy a birtokot) feltüntető családnevek, amelyek egyszerre több megyében is előforduló azonos nevű helységekre (pl. Daróc) utalhatnak. Számos ilyen esetben a nevét bejegyző egy-egy betűvel eligazít, esetleg a tájegység megjelölésével segít (K.Namény: Kisnamény, P.Daróc: Pusztadaróc, K.Daróc: Királydaróc, Almasi, Transylvanus).

Máskor a falu földrajzi helyzete és korabeli felekezeti hovatartozása révén valószerűsíthettük a származási helyet. Ha egyik módon sem sikerült, akkor az olyan neveket, amelyekből több is volt az adott korban (Szentgyörgy, Szentpéter stb.), inkább a bizonytalanok kategóriájába soroltuk, hogy ne csökkentsük adataink hitelét.

A XIX. századi beírási anyakönyv kevés kivétellel minden diák származási helyét is közli.

A szatmári református kollégium diákságának származási hely szerinti összetétele felől három táblázatunk és az azok alapján készült grafikon tájékoztat. A 3. számú táblázat évenként, a 4. számú táblázat pedig évtizedenként összesítve és százalékban kifejezve mutatja, hogy hány diák tanult a kollégiumban Szatmár megyéből, hányan jöttek az erdélyi megyékből, a Székelyföld, a Szászföld településeiről, hányan az Erdélyen kívüli területekről, illetőleg hánynak maradt bizonytalan a származási helye. Az 5. számú táblázat afelől igazít el, hogy a Szatmár megyéből származó diákok közül a XIX. században hányan származtak Szatmárnémetiből és hányan a megyebeli falvakból.

3. számú táblázat

A tógás diákok létszáma, származási helye

─────────────────────────────────────────

Év Lét- Szatmár Erdélyi Székely Szász Erdélyen Bizony-
szám megye megyék székek székek kívüli talan

─────────────────────────────────────────

1610               34                 8                     7                     -                 -                 16                3
1611               24                 7                     7                    1                1                   8                 -
1612               36               14                     4                     -                2                 15                1
1613               18                 7                     3                    1                 -                   7                 -
1614               30                 9                     4                    1                 -                 15                1
1615               29                 9                     6                     -                 -                 14                 -
1616               11                 3                     1                     -                 -                   7                 -
1617               21               13                     2                     -                 -                   6                 -
1618               24               11                     3                    1                 -                   8                1
1619               24                 5                     4                     -                1                 11                3
1620               10                 3                      -                     -                 -                   7                 -
1621               50               10                   12                     -                 -                 28                 -
1622                 7                  -                     1                    1                 -                   5                 -
1623               58               20                     7                     -                 -                 29                2
1624               39               14                     7                    1                3                 13                1
1625               23                 7                     2                     -                 -                 14                 -
1626               20                 7                     1                    1                 -                 11                 -
1627               31                 8                     3                    2                 -                 16                2
1632               30               11                     3                    2                5                   8                1
1633               25               10                     1                    1                1                 12                 -
1634               78               35                     3                    1                 -                 38                1
1635               24               13                     2                    1                1                   6                1
1636               18                 4                     1                    1                 -                 11                1
1641               37               15                     5                    1                 -                 15                1
1643                 7                 3                      -                    1                 -                   2                1
1646               60               20                     9                    4                 -                 26                1
1647               45               19                     6                    6                2                   9                3
1649               38               12                     5                    5                 -                 15                1
1650               40               14                     5                    3                1                 16                1
1652               69               12                   10                  11                7                 22                7
1654               42               12                   11                    4                4                   7                4
1655               46               18                     6                    8                3                   7                4
1656               57               22                     7                    4                3                 18                3
1657               45               22                     4                    2                 -                 15                2
1658               63               24                   10                    4                1                 20                4
1660               47               19                     5                     -                 -                 19                4
1662               42               20                     3                    2                 -                 13                4
1664               35               13                      -                    2                1                 18                1
1665               63               14                     3                    2                2                 39                3
1666               70               21                     4                    5                5                 35                 -
1669               69               21                     5                    1                 -                 37                5
1671               27                 6                     1                     -                 -                 18                2
1672               19                 6                     1                     -                 -                 10                2
1673                 8                 1                      -                    1                1                   4                1
1674               15                 7                      -                     -                 -                   7                1
1675               45               13                     1                     -                 -                 28                3

─────────────────────────────────────────

Év Lét- Szatmár Erdélyi Székely Szász Erdélyen Bizony-
szám megye megyék székek székek kívüli talan

─────────────────────────────────────────

1676               10                 4                     1                    1                 -                   3                 1
1677               10                 6                     1                     -                 -                   3                  -
1678               41               14                     3                     -                 -                 22                 2
1679                 9                 3                     1                     -                 -                   4                 1
1680               17                 6                     2                     -                 -                   9                  -
1681                 6                 2                      -                     -                1                   2                 1
1682                 8                 3                     1                     -                 -                   3                 1
1683                 7                 3                     1                     -                 -                   3                  -
1684               41               17                     2                    1                 -                 19                 2
1685               24                 7                     1                     -                 -                 13                 3
1686               34               12                     3                     -                 -                 17                 2
1687               14                 4                     1                    1                 -                   8                  -
1688               42               23                     3                     -                 -                 15                 1
1689               13                 6                      -                     -                 -                   7                  -
1690               10                 3                     1                     -                 -                   6                  -
1691               15                 9                      -                     -                 -                   5                 1
1692               14                 3                     1                     -                 -                 10                  -
1693                 7                 4                      -                     -                 -                   3                  -
1694               33               17                     1                     -                 -                 14                 1
1695                 8                 2                      -                     -                 -                   4                 2
1696               11                 4                      -                     -                 -                   4                 3
1697               39               11                      -                     -                 -                 20                 8
1698               13                 5                     1                     -                1                   6                  -
1699               19               10                     1                    1                 -                   7                  -
1700                 7                 2                      -                    1                 -                   3                 1
1701               16                 5                     2                     -                 -                   9                  -
1702               15                 2                     1                    2                 -                 10                  -
1703               52               20                     6                    1                 -                 21                 4
1707               41                 8                     9                    1                 -                 18                 5
1713               30                 7                     6                    1                 -                 11                 5
1714               77               16                   10                    2                 -                 41                 8
1719             106               24                   15                     -                 -                 61                 6
1720               12                 2                      -                    1                 -                   6                 3
1721               17                 6                     2                     -                 -                   8                 1
1722               13                 4                      -                    1                 -                   7                 1
1723               56               11                   15                     -                 -                 27                 3
1724. nov.     61               41                   30                     -                 -                 77                 3
1725                 7                 2                     2                     -                 -                   1                 2
1726               23                 7                     2                     -                 -                 12                 2
1727               27               12                      -                     -                 -                 10                 5
1728               30                 9                     1                     -                 -                 17                 3
1729             133               39                   19                    2                 -                 61               12
1730                 1                  -                      -                     -                 -                    -                 1
1731               37                 8                     2                    1                 -                 19                 7
1732               43               12                     1                     -                 -                 21                 8
1733               41               13                     4                     -                 -                 16                 7
1734               29               11                     3                     -                 -                 10                 5
1735               39               11                     1                     -                 -                 18                 9
1736                 2                 1                      -                     -                 -                   1                  -

─────────────────────────────────────────

Év Lét- Szatmár Erdélyi Székely Szász Erdélyen Bizony-
szám megye megyék székek székek kívüli talan

─────────────────────────────────────────

1737               80               22                     9                    6                 -                 32                11
1738                 2                 1                      -                     -                 -                   1                   -
1739                 2                 2                      -                     -                 -                    -                   -
1740                 2                  -                      -                     -                 -                   1                  1
1741                 2                  -                      -                     -                 -                    -                  2
1742                 2                 1                      -                     -                 -                    -                  1
1746                 2                  -                      -                     -                 -                   1                  1
1747                 2                  -                      -                     -                 -                   1                  1
─────────────────────────────────────────────────
1820               35               35                      -                     -                 -                    -                   -
1821               35               32                      -                     -                 -                   1                   -
1822               36               34                     1                     -                 -                    -                  1
1823               27               27                      -                     -                 -                    -                   -
1824               37               35                      -                     -                 -                   2                   -
1825               34               33                      -                     -                 -                   1                   -
1826               34               32                     1                     -                 -                   1                   -
1827               38               36                     2                     -                 -                    -                   -
1828               44               41                     1                     -                 -                   2                   -
1829               48               47                     1                     -                 -                    -                   -
1830               34               32                     1                     -                 -                   1                   -
1831               41               40                     1                     -                 -                    -                   -
1832               28               27                     1                     -                 -                    -                   -
1833               25               24                      -                     -                 -                   1                   -
1834               24               22                      -                     -                 -                   2                   -
1835               23               23                      -                     -                 -                    -                   -
1836               33               29                      -                     -                 -                   4                   -
1837               34               30                      -                     -                 -                   2                  2
1838               26               25                      -                     -                 -                   1                   -
1839               29               27                      -                     -                 -                   1                  1
1840               22               22                      -                     -                 -                    -                   -
1841               26               24                      -                     -                 -                   1                  1
1842               20               20                      -                     -                 -                    -                   -
1843               25               24                      -                     -                 -                    -                  1
1844               23               23                      -                     -                 -                    -                   -
1845               21               21                      -                     -                 -                    -                   -
1846               32               31                      -                     -                 -                   1                   -
1847               32               31                      -                     -                 -                   1                   -
1848               27               26                      -                     -                 -                    -                  1
1849               24                 1                      -                     -                 -                   2                  1
1850               21               21                      -                     -                 -                    -                   -
1851               15               15                      -                     -                 -                    -                   -
─────────────────────────────────────────────────
Összesen: 4148           1950                 347                108              45             1457              241
─────────────────────────────────────────────────

4. számú táblázat

A diákok származási hely szerinti megoszlása
(évtizedenként)

Évtized	Évek száma	Létszám		Szatmár megyei		Erdélyi megyék			Székelyföldi megyék		Szászföld		Erdélyen kívüli		Bizonytalan
Évtized	Évek száma	szám	%	szám	%		szám	%	szám	%	szám	%	szám	%	szám	%
1610-9	10	251	100	86	34,22		40	15,92	3	1,15	4	1,59	108	43,02	10	3,98
1620-7	8	238	100	69	28,99		33	13,86	5	2,1	3	1,26	123	51,26	5	2,1
1632-6	5	175	100	73	41,68		10	5,71	6	3,43	7	4	75	42,82	4	2,28
1641-9	5	187	100	69	39,84		24	12,81	18	9,54	2	1,06	67	35,11	7	3,71
1650-8	7	362	100	126	34,75		49	13,52	38	10,48	19	5,24	105	28,98	25	6,9
1660-9	6	326	100	109	33,35		18	5,51	13	3,98	8	2,45	161	19,27	17	5,2
1671-9	9	184	100	60	32,58		9	4,89	2	1,08	1	0,54	99	53,75	13	7,06
1680-9	10	206	100	83	40,25		8	3,88	3	1,45	1	0,48	93	45,1	18	8,73
1690-9	10	169	100	68	40,19		5	2,95	1	0,59	1	0,59	79	46,69	15	8,63
1700-7	5	131	100	37	28,23		19	14,5	5	3,81	-	-	61	46,54	10	7,63
1713-9	3	213	100	47	22,37		31	14,76	3	1,42	-	-	113	54,21	19	9
1720-9	10	469	100	133	28,17		71	14,98	4	0,84	-	-	226	47,09	35	7,46
1730-9	10	276	100	81	29,32		20	7,24	7	2,53	-	-	120	43,44	48	17,37
1740-9	5	10	100	1	10		-	-	-	-	-	-	3	30	6	60
1820-9	10	366	100	350	95,36		6	1,64	-	-	-	-	7	1,91	3	1,09
1830-9	10	297	100	279	93,75		3	1,01	-	-	-	-	12	4,03	3	1,01
1840-9	10	252	100	243	95,62		-	-	-	-	-	-	3	1,98	4	2,38
1850-2	3	36	100	36	100		-	-	-	-	-	-	-	-	-	-
összesen:	135	4148	100	1949	46,78		346	8,30	107	2,35	46	1,10	1457	34,96	244	5,85

5. számú táblázat

A Szatmár városi és a Szatmár megyei tanulók megoszlása 1820-1852 közt

──────────────────────────────────────────────────
Év Létszám Származási helyük

──────────────────────────────────
Szatmárnémeti %-ban Szatmár megye %-ban
──────────────────────────────────────────────────

1820           35                              23           65,71                              12              34,29
1821           33                              21           63,63                              11              33,33
1822           36                              20           55,55                              14              38,88
1823           27                              10           37,03                              17              62,97
1824           37                              12           32,43                              23              62,16
1825           34                              12           35,29                              21              61,76
1826           34                               9           26,46                              23              67,64
1827           38                              12           31,57                              24              63,15
1828           44                              15           34,09                              26              59,09
1829           48                              19           39,58                              26              54,16
1830           34                              17           49,99                              15              41,11
1831           41                              20           48,78                              20              48,78
1832           28                              16           57,14                              11              39,28
1833           25                              12           48,00                              12              48,00
1834           24                              11           45,83                              11              45,83
1835           23                              11           47,82                              12              52,18
1836           33                              16           48,48                              13              39,39
1837           34                              13           38,23                              17              50,00
1838           26                              15           57,69                              10              38,46
1839           29                              13           44,82                              14              48,27
1840           22                               9           40,90                              13              50,10
1841           26                              14           53,84                              10              38,46
1842           20                              13           65,00                                7              35,00
1843           25                              15           60,00                                9              36,00
1844           23                              16           69,56                                7              30,44
1845           21                              14           66,66                                7              33,34
1846           32                              21           65,62                              10              31,25
1847           32                              19           59,37                              12              37,50
1848           27                              15           55,55                              11              40,74
1849           24                               8           33,32                              13              54,16
1850           21                              11           52,37                              10              47,63
1851           15                               8           52,33                                7              46,67
─────────────────────────────────────────────────
Összesen: 951                            460           48,37                            448              47,10
─────────────────────────────────────────────────

A táblázatok tanúsága szerint a szatmári református kollégium diákságának közel 47 százaléka Szatmár megyei származású volt. A Szatmár-vidékiek részaránya azonban koronként változó. A XVII. században és a XVIII. század első évtizedeiben a kollégium diákságának mintegy 32 százaléka volt Szatmár megyei származású. Ez a részarány néhány évtizedben – A XVII. század harmincas-negyvenes éveiben, valamint a nyolcvanas-kilencvenes években – az átlagosnál jóval magasabb volt, a XVIII. században viszont 27 százalékra csökkent. 1820-1852 közt az iskolába beírt felső osztályosok több mint 95 százaléka volt Szatmár megyei, közülük is több volt a Szatmárnémetiből származó (48,37%), kevesebb a megye más helységeibe való (47,1%).

Az erdélyi megyékből összesen 347 diák (8,32%) tanult a kollégiumban. A kollégium történetének első korszakában, tehát 1610-1747 között a kollégium diákságának átlag 10-11 százalékát alkották erdélyi diákok. Számuk tíz vagy ennél nagyobb 1621-ben, 1652-ben, 1654-ben és 1658-ban volt, illetőleg a szatmári békekötést követő években, 1714-ben, 1719-ben, 1723-ban, 1724-ben, 1729-ben és 1737-ben.

Az 1820-1830-as években összesen 9 erdélyi származású diák tanult a kollégiumban (0,21%); számuk az adott kor diákságának alig 1-1,5 százaléka.

Az erdélyi megyék közül általában a szomszédosak adtak több diákot Szatmárnak: Közép-Szolnok 107-et, Kraszna 41-et, Belső-Szolnok 25-öt; sokan jöttek a távolabbi Alsó-Fehér (29) és Küküllő (23) megyéből is.

A kollégiumban székely diákok csak a XVII-XVIII. században tanultak, összesen 108-an (2,59%). Ez a szám az iskola első korszaka diáklétszámának 3,32 százaléka. A székely diákok száma 1640-1660 közt jelentősebb (8-9%), más évtizedekben (általában) csak 1-2 százalék.

A székely székek közül Háromszék településeiről érkezett a legtöbb diák a szatmári kollégiumba, 83 tanuló (1,99%), a székely diákok háromnegyede.

A Szászföld településeiről 45 diák (1,08%) tanult a szatmári kollégiumban, valamennyi a XVII. században. A legtöbben Szebenszékből (19 diák) és Brassó-vidékéről (12 diák) jöttek.

A szász diákok az aláírási jegyzőkönyvbe mindig teljes német nevüket írták be, mellette jelölték nemzetiségüket vagy származási helyüket is: saxo, Cibiniensis. Így megállapíthatjuk, hogy a kollégiumban összesen 15 szász diák (0,36%) tanult. A többi szászföldi diák az ottani magyar településekről származott.

Görögkeleti és görög katolikus diák, következésképp román és ukrán nemzetiségű tanuló református kollégiumban a Türelmi Rendelet (1781) megjelenéséig nem tanulhatott, ilyeneket tehát a szatmári református kollégiumban sem találunk.

A fent tárgyaltakon kívül a többi nem erdélyi megyéből való a kollégiumban tanult diákok 34,96 százaléka. Számuk különösen a XVII-XVIII. században jelentős. Ezekből, valamint a törökök által megszállt területekről származók alkották ekkor a kollégium diákságának legalább 45 százalékát. A XVII-XVIII. századbeli diákságból 1433 e területekre való diák származási helyét valószerűsítettük (34,39%), s még mintegy 129 diákról (2,92%) bizonyosnak tekinthető, hogy a nem erdélyi területekről való, de – a már említett okok miatt eldönthetetlen –, hogy az azonos nevű helységek melyikéről is van szó.

Az Erdélyen kívüli területekről származott a XVII-XVIII. században 1254 tanuló (az akkori diákság 38,87%-a), a török hódoltságból pedig 179 diák (5,55%).

Amelyik faluba egyszer bevette magát a tanulás szokása, ott az iskolázottak számos fiatalabb családtagjukat és más falubelijüket vonták maguk után a kollégiumba.[91] A tanulás szokása mértékének szemléltetésére összeállítottuk azoknak a helységeknek a jegyzékét, amelyekből 1610-1747 és 1820-1852 közt tízen vagy ennél többen tanultak a szatmári református kollégiumban. Ezek a következők:

10: Bereg, Cégény, (Szamos)Dob, Fancsika, Gencs, Kisvárda, Kölcse, Losonc, Makód, (Kis-, Nagy) Peleske, Récse, Szaniszló, Szentgyörgy, (Máramaros)Sziget, Tárkány, Vaja, Veresmart, Zsadány

11: Gyügye, Léva, (Nagy)Muzsaly, (Kis)Namény, Sára, Veszprém

12: Angyalos, Bökény, Fülesd, (Sándor)Homok, Kecskemét, Nagybánya, Szeben, Tarpa, Tasnád, (Komlód)Tótfalu, Ura, Vác

13: Csegöld, (Puszta)Daróc, Krassó, Szárazberek, (Kis-, Nagy)Majtény

14: (Aranyos-, Nyír)Meggyes, Sárköz, Ungvár

15: Huszt, Nagyar, (Kis-, Nagy)Szekeres, Szenc, Tass, Udvari, (Hernád)Vécse

16: Borosjenő, Bökény, Gacsály, (Kántor)Jánosi, (Kraszna)Horvát, Patak, (Nagy) Szőllős, Rápolt, Técső, Zsarolyán

17: (Kis-, Nyír)Bátor, Cegléd, Cseke, Kisar, Matolcs, Szentpéter

18: Batiz, (Felső-, Kapnik-, Nagy)Bánya, (Nagy)Kálló, Sályi, (Bereg-, Nagy-, Tisza) Szőllős

19: Erdőd, Jánk, Rozsály

21: Tunyog, (Szinér)Váralja

23: Lázári, Óvári, Porcsalma, Újlak

25: Császló, (Ér)Szentkirály

26: (Avas)Újváros, Vetés

29: Várad

30: Porcsalma

32: Almás

34: Visk

37: Debrecen

38: (Nagy)Károly

39: Beregszász

43: Mikola

54: (Fehér)Gyarmat

56: Csenger

58: Vári

149: Németi

493: Szatmár

A kollégium anyakönyveiből ismert 4148 tanuló jelentős többségének, 3903 diáknak (93,67%) ismerjük tehát a származási helyét, 68 diákról (1,63%) pedig tudjuk azt, hogy melyik tájegységről jött a kollégiumba.

A Matricula studiosorumban szereplő 2845 tógás diák és 274, az iskolaszéki jegyzőkönyvekben megemlített, tehát összesen 3119 diák származáshelyét illetően sikerült meghatározni a helységet, amelyikből a diák származik. Ebből az időszakból való az a 68 diák is, akinek esetében csak a nagyobb tájegységet tudtuk valószerűsíteni.

A XIX. századi anyakönyvben szereplő 951 diák közül mindössze tíznek nem ismerjük a származási helyét.

A pontosan meghatározott származási helyű diákok megoszlását az 1848 előtti közigazgatási beosztás szerint közöljük, a helység neve után következő számmal jelölve, hogy az illető helységből hányan tanultak a szatmári református kollégiumban.

Szatmár megyéből 1950 olyan diák tanult a kollégiumban, akiknek a származási helye pontosan ismeretes, közülük 743 a XVII., 299 a XVIII. és 908 a XIX. század első felében tanult az iskolában. Ezek a tanulók a következő helységekből jöttek a kollégiumba:

Szatmár megyéből a következő elosztásban tanultak a kollégiumban: Adorján 8, Angyalos 12, Apa 1, (Dobrács)Apáti 8, (Mező)Aranyos 4, Aranyosmeggyes 10, (Kis-, Nagy)Ar 4, Atya 7, (Csenger)Bagos 5, (Felső-, Kapnik-, Nagy)Bánya 18, Batiz 18, (Kraszna)Béltek 5, Bere 1, Borzova 6, Börvely 2, Cégény 10, Csaholc 5, Csanálos 1, Császló 25, Csegöld 13, Cseke 17, Csenger 56, Csomaköz 2, (Cégény)Dányád 7, (Szamos)Dara 1, (Fülpös)Daróc 1, (Puszta)Daróc 13, (Fülpös-, Király-, Puszta)Daróc 9, Dengeleg 2, (Nyír)Derzs 3, (Szamos)Dob 10, Domahida 9, (Nagy)Ecsed 17, Egri 9, (Ér)Endréd 5, Erdőd 19, Erdőszáda 2, Fábiánháza 1, Fehérgyarmat 54, Felsőbánya 9, Fülesd 12, Gacsály 16, Garbolc 6, Gebe 1, Géberjén 2, Gencs 10, Géres 3, Gilvács 2, Görbed 2, Gyügye 11, Hermánszeg 5, Hirip 5, Hodász 1, (Nagy)Hodos 3, (Sándor)Homok 12, Iklód 1, Iriny 1, Istvándi 5, Jánk 19, (Kántor)Jánosi 16, Jármi 4, Kálmánd 4, (Nagy)Károly 38, Kér 1, Királydaróc 2, Kisar 17, Kiskolcs 3, Kisnamény 4, Kisszekeres 5, Kocsord 1, (Szamos)Kóród 4, Kökényesd 8, Kölcse 10, Kömörő 2, (Szamos)Krassó 13, Lázári 23, Lippó 2, (Kis-, Nagy)Majtény 13, Majtis 1, Mánd 8, Matolcs 17, (Aranyos-, Nyír)Meggyes 14, Mikola 43, Milota 1, Misztótfalu 2, Nábrád 7, Nagyar 15, Nagybánya 12, Nagydobos 3, Nagykolcs 1, Nagyszekeres 1, (Kis)Namény 11, Németi 149, Olcsva 1, Ombód 2, (Vámos)Oroszi 7, Óvári 23, Ököritó 9, (Bot-, Kis-, Nagy)Palád 8, (Ó)Pályi 8, Panyola 1, Patóháza 2, (Kis-, Nagy)Peleske 10, Penyige 6, Mezőpetri 2, Pettyén 9, Piskolt 2, Porcsalma 30, Rápolt 16, (Kőszeg)Remete 4, Ricse 2, Rozsály 19, Sályi 18, Sár 1, Sárköz 14, Sárközújlak 1, (Csenger)Sima 2, Sonkád 2, Szakasz 2, (Máté)Szalka 3, Szamosszeg 1, Szaniszló 10, Szárazberek 13, Szatmár 483, Szatmárhegy 1, (Kis-, Nagy)Szekeres 15, Szentmárton 2, Szentmiklós 7, Szinérváralja 21, Tarpa 12, (Tőke)Terebes 5, (Mező)Terem 3, Tiszabecs 8, Tiszaberek 1, (Komlód)Tótfalu 12, Tunyog 21, Tyukod 9, Udvari 15, (Csenger)Újfalu 6, (Szamos)Újlak 25, (Avas)Újváros 26, Ura 12, Uszka 2, Vállaj 1, (Szamos)Veresmart 10, Vetés 26, Vezend 2, Zsadány 10, Zsarolyán 16. – Összesen 1950 diák (46,80%).

A többi 1954 diák, akinek származási helyét ismerjük, a következő megyékből, illetőleg helységekből származik:

Abaúj vm.: Balogd 3, Buzinka 3, Eszkáros 1, Fony 2, Füzér 4, Gönc 11, Halmaj 1, Héce: Hejce 2, Ináncs 5, Kassa 3, Nagyida 2, Pere 1, Pólyi 3, Regmec 5, Rozgony 3, Selyeb 1, Somodi 4, Szepsi 5, Szikszó 8, Vizsoly 8. – Összesen: 75 diák (1,8%).

Baranya vm.: Csuza 1, Eszék 3, Gyűd 1, Karancs 2, Kölked 2, Laskó 1, Liget 1, Mohács 4, Pécs 6, Sepse 1, Somogy 2. – Összesen: 24 diák (0,57%).

Bars vm.: (Ó-, Új)Bars 2, Ény 1, Keresztúr 3, Kisszecse: Felsőszecse 2, Léva 11, Radóc 1, (Kis-, Nagy)Salló 8. – Összesen: 28 diák (0,67%).

Békés vm.: Békés 3, Bélmegyer 2, Füzesgyarmat 2, Gyoma 1, Szeghalom 1. – Összesen: 9 diák (0,22%).

Bereg vm.: (Kis-, Nagy)Bégány 1, Bene 1, Beregszász 39, (Bereg)Bükös 1, Csaroda 4, Csetfalva 5, (Kis-, Nagy)Dobrony 2, Fejércse 3, Gát 4, Gulács 8, Halábor 2, Ilosva 4, (Mező)Kászon 7, (Tisza)Kerecsen 1, (Kis-, Nagy)Lónya 1, Munkács 3, (Nagy)Muzsaly 11, Szombati 9, (Bereg)Szőllős 1, Tarpa 11, Vári 58. – Összesen: 176 diák (4,23%).

Belső-Szolnok vm.: Décse 3, Dés 4, Domokos 1, (Nagy)Mező 1, Ormány 1, Retteg 7, Szentbenedek 1, (Szamos)Újvár 6. – Összesen: 24 diák (0,57%).

Bihar vm.: (Ér)Adony 1, Albis 3, Árkus 1, Bagamér 6, (Nagy)Bajom 3, Belényes 2, (Berettyó)Újfalu 2, Bihar 1, Bogyoszló 1, Bojt 1, Csatár 3, Csokaly 1, (Bihar)Diószeg 8, Fegyvernek 1, Harsány 1, Illye 2, (Kis)Kereki 1, Kismarja 4, Kistóti 1, Konyár 2, Kölesér 1, Kőrösszeg 1, (Nagy)Léta 1, Margitta 4, (Ér)Mihályfalva 7, Ottomány 1, Szalacs 8, (Nagy)Szalonta 4, Székelyhid 1, Szentandrás 1, Szentelek 2, Szentimre 6, Széplak 3, Tárkány 14, Telegd 1, Várad 29. – Összesen: 130 diák (3,12%).

Borsod vm.: Bessenyő 3, Diósgyőr 1, (Sajó)Galgóc 2, Fejéregyháza 1, Galvács 1, (Tisza)Kezi 1, Miskolc 8, Ónod 2, Szederkény 4, Szendrő 3. – Összesen: 26 diák (0,62%).

Csanád vm.: Csanád 1, Makó 7, (Hódmező)Vásárhely 4. – Összesen: 12 diák (0,29%).

Csongrád vm.: Szeged 9, Szentes 1, (Tisza)Földvári 1. – Összesen: 11 diák (0,26%).

Doboka vm.: Göc 2, Kenes 1, Sárvár 2, Szék 2, Veresegyháza 1. – Összesen: 8 diák (0,19%).

Esztergom vm.: Esztergom 1. – Összesen: 1 diák (0,02%).

Fehér vm.: Alvinc 5, Gyulafehérvár 7, (Nagy)Enyed 6, Kutyfalva 1, Martonfalva 1, Meggykerék 4, Sorostély 1, Tűr 1, Vajasd 4. – Összesen: 30 diák (0,72%).

Fejér vm.: Csut 1, Füle 1, Mány 4, Pákozd 3, Polgárdi 1, Székesfehérvár 1, Tácz 2. – Összesen: 13 diák (0,31%).

Gömör vm.: (Alsó-, Felső)Balog 1, (Alsó)Bátka 1, Gömörnánás 2, Hamva 5, Harmac 6, Kisfalu 1, Kövi 1, Páskaháza 1, Pást 1, Pelsőc 1, Rimaszombat 3, Szkáros 3. – Összesen: 26 diák (0,62%).

Győr vm.: Győr 1. – Összesen: 1 diák (0,02%)

Hajdú kerület: (Hajdú)Böszörmény 8, (Tisza)Csege 1, Debrecen 37, Nánás 7, (Hajdú)Szoboszló 3, Téglás 6, (Balmaz)Újváros 1, (Vámos)Pércs 1. – Összesen: 64 diák (1,54%).

Háromszék: (Közép-, Nagy-, Száraz)Ajta 9, Aldoboly 3, Almás 5, Árkos 4, Barót 1, Bita 1, (Sepsi)Bodok 3, Bodola 7, (Kis)Borosnyó 5, (Alsó-, Felső)Csernáton 2, Dálnok 4, Gidófalva 2, Hidvég 2, Illyefalva 2, Kézdivásárhely 2, Köpec 1, Lécfalva 2, Maksa 2, Nagyajta 1, Oltszem 1, Papolc 3, Páva 2, Réty 4, Torja 6, Uzon 2, Zabola 2, Zágon 3, Zalán 2. – Összesen: 83 diák (1,99%).

Heves vm.: (Kis)Bátor 1, Csász 5, Felnémet 1, Gyöngyös 4, Maklár 2, (Tarna-, Tisza)Örs 2, Pásztó 2, Poroszló 5, Ugra 3. – Összesen: 25 diák (0,60%).

Hont vm.: Bagonya 1, (Egyház)Marót 1. – Összesen: 2 diák (0,05%).

Hunyad vm.: Cserna 1, Déva 3, Kéménd 1. – Összesen: 5 diák (0,12%).

Jászság: (Tisza)Bura 1, Mesterszállás 1. – Összesen: 2 diák (0,05%).

Kiskun kerület: (Kiskun)Halas 4, Szabadszállás 3. – Összesen: 7 diák (0,17%).

Kolozs vm.: Drág 3, Gyalu 1, Hunyad 1, Kolozsvár 3, Komlód 1, Mócs 4, (Magyar)Nádas 1, Nyires 2, Zentelke 1. – Összesen: 17 diák (0,41%).

Komárom vm.: Csúz 4, (Kis-, Nagy)Igmánd 1, Kolta 3, Komárom 9, Neszmély 2, Páth 1, Szomód 2, (Ó)Szőny 4, Tata 6, Udvard 2. – Összesen: 34 diák (0,82%).

Kőrös vm.: Kőrös 3. – Összesen: 3 diák (0,07%).

Közép-Szolnok vm.: Ákos 8, Alszeg 1, Ardó 7, Baksa 3, Bősháza 1, (Szilágy)Cseh 5, (Magyar)Décse 2, Dobra 5, Hadad 6, Krasznacégény 1, Lele 1, Menyő 2, (Ér)Mindszent 1, Monó 1, (Magyar)Nádasd 1, Nagyszeg 3, Pér 3, (Tasnád)Szántó 2, (Tasnád)Szarvad 1, (Ér)Szentkirály 25, Sziget 2, Tasnád 12, (Szamos)Udvarhely 7, (Szamos)Újlak 1, Zilah 5, Zsibó 1. – Összesen: 107 diák (2,57%).

Kraszna vm.: (Kraszna)Horvát 16, Kémer 9, Ráton 4, Récse 10, Varsolc 2. – Összesen: 41 diák (0,98%).

Küküllő vm.: Apátfalva 1, Halmágy 5, Jövedics 1, Királyfalva 2, Kiskond 1, Kóród 4, Küküllővár 1, Miklóstelke 1, Radnót 2, Szentpál 1, Szépmező 4. – Összesen: 23 diák (0,55%).

Külső-Szolnok vm.: (Mező)Tur 6, Szolnok 1. – Összesen: 7 diák (0,50%).

Máramaros vm.: Bogdány 1, Hosszúmező 4, Huszt 15, Jablonca 3, Jód 1, Lipcse 3, (Máramaros)Sziget 10, Técső 16, Vajnág 3, Visk 34. – Összesen: 90 diák (2,16%).

Marosszék: Fintaháza 1, Galambod 1, Kibéd 1, (Mező)Madaras 4, Makfalva 5, Marosvásárhely 1. – Összesen: 13 diák (0,31%).

Nógrád vm.: Balassagyarmat 2, Fülek 1, (Nagy)Géc 1, Gergelyfalva 1, Kosd 5, Losonc 10, Lőrinci 3, Nógrád 4, (Sáros)Patak 16, Szécsény 1, Veres 2, Verőce 1, Veselény 1. – Összesen: 48 diák (1,15%).

Nyitra vm.: Érsekújvár 1, Geszte 1, Péterfalu 4, Ság 2, Sasvár 1, Sellye 1, Sempte 5, Szécs 2, Szentmihályúr 1, Szolcsány 1, šrmény 1, Visnyó 2. – Összesen: 22 diák (0,53%).

Pest vm.: Apostag 2, Buda 1, Cegléd 14, Dömsöd 7, Gödelő 1, Hévíz 1, Kecskemét 12, Monor 1, (Alsó-, Kis)Némedi 1, Solt 1, Szentendre 2, Szeremle 2, Sződ 1, Vác 12. – Összesen: 58 diák (1,39%).

Pozsony vm.: Alistel 1, Csákány 2, Csataj 1, Csötörtök 2, Nagyszombat 2, (Alsó-, Felső)Nyárasd 2, Szempcz: Szenc 15. – Összesen: 25 diák (0,60%).

Sáros vm.: Eperjes 2, Hámbor 1, Harság 1, Magas 4, Megye 2, Rabóc 4, (Kis-, Nagy)Sáros 1, Somos 1, (Kis-, Nagy)Vitéz 2. – Összesen: 18 diák (0,43%).

Somogy vm.: Bara 1, Denna 2, Szentlászló 1, Path 3, Pata 2. – Összesen: 9 diák (0,22%).

Szabolcs vm.: (Nyír)Ábrány 1, Apagy 2, Balkány 1, Bátor 19, Bereg 10, Bogát 2, (Nyír)Bogdány 1, (Tisza)Eszlár 1, Gyulaháza 2, Nagykálló 18, Kemencse 2, Kisvárda 10, (Püspök)Ladány 4, (Nyír)Lugos 1, (Nagy-, Nyír)Máda 4, Makód 10, Mándok 4, Mogyorós 2, Nádudvar 3, Nagyfalu 1, Nyíregyháza 6, Őr 7, Pap 2, Pazony 1, Petneháza 1, Polgár 1, Sáp 1, Sényő 1, Szentmihály 5, Tass 12,Vaja 10, (Kis-, Nagy)Zádor 3. – Összesen: 148 diák (3,55%).

Szászföld: Apáca 2, Bogács 2, Csernátfalu 4, Doborka 4, Felmér 1, Kisselyk 1, Krizba 6, Moha 2, Nagydisznód 1, Nagyselyk 2, Omlás 1, Segesvár 2, Szászmeggyes 1, Szászváros 1, Szeben 13, Veresmart 3. – Összesen: 46 diák (1,10%).

Temes vm.: Temesvár 2. – Összesen: 2 diák (0,05%).

Tolna vm.: Decs 1, Máza 1, Paks 3. – Összesen: 5 diák (0,12%).

Torda vm.: Berkes 1, (Kis)Görgény 2, (Alsó)Jára 1, Magyari 1, Torda 2. – Összesen: 7 diák (0,17%).

Torna vm.: Hídvégardó 1. – Összesen: 1 diák (0,02%).

Torontál vm.: Asztalos 1, Becse 1, Pána 1. – Összesen: 3 diák (0,07%).

Trencsén vm.: Trencsén 1. – Összesen: 1 diák (0,02%).

Udvarhelyszék: (Székely)Dálya 1, (Kis-, Nagy)Galambfalva 2, (Székely)Keresztúr 2, Mátisfalva 3, Muzsna 1, Újszékely 2, Vágás 1. – Összesen: 12 diák (0,29%).

Ugocsa vm.: (Fertős)Almás 32, Bökény 16, Csedreg 4, Csepe 3, Csoma 4, Dabolc 2, Fancsika 10, Farkasfalva 5, Gyula 5, Halmi 4, Kökényesd 8, Nagyszőllős 16, Péterfalva 1, Salánk 7, Sasvár 7, Szászfalu 3, Szirma 2, Tekeháza 6, Tivadar 2, (Tisza)Újhely 6. – Összesen: 143 diák (3,44%).

Ung vm.: Baranya 5, Csap 1, Csicser 3, Helmec 4, (Kis-, Nagy)Kapos 2, Nevicke 1, (Ung)Nyarád 1, Solymos 1, Szenna 1, Szerednye 3, Szobránc 3, Tiba 1, Ungpéteri 1, Ungvár 14, Zahar 2. – Összesen: 42 diák (1,01%).

Vas vm.: Dávidháza 4, (Hidas)Hollós 1, Ispánk 2, Karakó 1, Körmend 8, Kőszeg 3, Muraszombat 1. – Összesen: 20 diák (0,48%).

Veszprém vm.: Devecser 2, Doba 4, Enying 1, Gyimót 1, Lepsény 2, Pápa 3, Veszprém 11. – Összesen: 24 diák (0,58%).

Zala vm.: Páka 1, Vince 1. – Összesen: 2 diák (0,05%).

Zaránd vm.: Erdőhegy 2, (Boros)Jenő 15, Vadász 3. – Összesen: 20 diák (0,48%).

Zemplén vm.: Abara 2, Borsi 5, Gercsely 1, Gesztely 6, (Király)Helmec 2, Kraszna 3, Karcsa 1, Kozma 1, Lask 1, Legenye 4, Luc 1, Mád 4, Megyaszó 3, Mislye 1, Modra 1, (Hernád)Németi 1, (Kis-, Nagy)Ráska 8, (Kis-, Nagy)Ruszka 2, Sára 9, Sztára 1, Szőlőske 7, Tarcal 7, Tokaj 9, (Kis-, Nagy)Toronya 1, Varannó 2, Vécse 12, Vitány 2, Zemplén 1. – Összesen: 98 diák (2,35%).

Zólyom vm.: Mátyásfalva 1, Pónik 1, Zólyom 1. – Összesen: 3 diák (0,07%).

A tájegységet jelölő nevek alapján Szatmár vagy Bereg megyeinek kell tartanunk a két Szamosközi nevű diákot, Erdélyből valónak az Erdélyi (7), Transilvanus (4), Kraszna, Közép-Szolnok esetleg Szatmár megyeinek[92] a Szilágyi (42), Székelyföldre valónak a Baconi (1), Kovásznai (2) nevűeket. Tokajhegyaljára való a Submontanus (1), a Dunántúlra – valószínűleg Zala megyébe – a Muraközi (1).

Csak megyéket megjelölő nevek: Árvai (1), Liptói (1), Szerémi (4), Turóci (2).

A XIX. századi beírási anyakönyv adatai alapján pontosan ismerjük az 1820-1855 között az alsóbb osztályokba járt tanulók származási helyét is. Közülük 2405 (68,46%) a Szatmárnémetiből, 1056 (29,99%) a megye különböző helységeiből származó, s csak 54 (1,55%) a más megyebeli diák.

Az egyes osztályok diákjainak származási helyét a 6-os számú táblázatban mutatjuk be:

6. számú táblázat Az alsóbb osztályok tanulóinak létszáma és származási helye

	Első esztendős grammatisták	Második esztendős grammatisták	Novitius syntaxisták	Veteránus syntaxisták	Összesen	Szatmárnémeti illetőségűek	Százalékban	Szatmár megyei illetőségűek	Százalékban	Más megyebeliek	Százalékban
1820	25	25	24	18	92	58	63,04	33	35,64	1	1,08
1821	42	31	21	27	121	80	66,13	41	33,87
1822	39	47	25	25	136	86	63,23	50	36,77
1823	52	40	34	30	156	101	64,74	55	35,26
1824	53	48	29	33	163	98	60,13	63	38,63	2	1,24
1825	90	60	45	36	171	114	66,66	57	33,34
1826	33	33	39	34	139	111	79,86	28	20,14
1827	38	27	24	44	153	139	90,85	12	7,85	2	1,3
1828	45	30	26	31	132	100	75,76	30	22,73	2	1,51
1829	43	29	26	20	118	98	83,06	20	16,94
1830	50	37	28	29	144	118	81,94	25	17,35	1	0,71
1831	29	42	32	25	128	109	85,16	17	13,28	2	1,56
1832	69	26	30	35	160	126	78,75	29	18,12	5	3,23
1833	54	43	24	34	155	115	74,2	35	22,17	5	3,23
1834	26	29	37	22	114	86	75,44	28	24,56
1835	44	21	17	37	119	83	69,75	34	28,57	2	1,68
1836	33	24	19	19	95	59	62,71	35	36,84	1	1,05
1837	17	16	28	19	80	57	71,25	23	28,75
1838	18	17	24	22	81	56	69,14	20	24,69	5	6,17
1839	26	11	14	15	66	50	75,75	13	19,7	3	4,55
1840	24	26	14	8	72	50	69,45	13	19,7	3	4,55
1841		9	25	12	46	30	65,22	16	34,78
1842	29	33	10	17	89	64	71,99	24	26,89	1	1,12
1843	33	18	32	11	94	63	67,02	29	30,82	2	2,16
1844	28	21	24	11	84	47	55,96	33	39,28	4	4,76
1845	26	21	21	25	93	53	57	38	40,85	2	2,15
1846	26	17	23	18	84	39	46,45	43	51,17	2	2,38
1847	29	18	14	16	77	41	53,26	36	46,74
1848	11	12	11	10	44	29	65,92	14	31,81	1	2,27
1849	9	7	7	10	33	18	54,55	13	39,39	2	6,06
1850	23	9	9	5	46	20	43,49	23	49,99	3	6,52
1851	16	15	9	10	50	20	40	30	60
1852	21	15	12	9	57	28	49,13	29	50,87
1853	21	13	14	9	57	29	50,88	28	49,12
1854	29	19	10	8	66	30	45,45	33	50	3	4,54
Összesen:					3515	2405	58,46	1056	29,99	54	1,55

4. A diákok továbbtanulása, pályaválasztása

A testvérkollégiumok hagyományai Szatmáron is érvényesültek, a diákok az előző években a kollégiumban tanult társaik neve mellé megjegyzéseket írtak a Matricula studiosorumba, s bejegyezték diákelődeik életpályájára vonatkozó ismereteiket is.

Vegyük számba először azokat, akik nem fejezték be kollégiumi tanulmányaikat. A bejegyzések tanúsága szerint 39 diák (0,14%) tanulmányai végzése közben meghalt. A matrikula utolsó részében – az időpontot nem jelölve – viszont 194 nevet említ. Ez – hat kéz írása – utólagos számbavételnek tűnik.

A tanulói létszám megfogyatkozásához a szigorú iskolai rendszabályzat is bizonyosan hozzájárult, némelyeket távozásra késztetett a tanulásban tanúsított hanyag magatartásuk is. Összesen 49 tanulóról jegyezték fel, hogy megszökött az iskolából. A diákközösség feltehetően elmarasztalta őket, ugyanis majdnem kivétel nélkül azt jegyezték be az eltávozottakról, hogy titokban megszökött, sokuknál még azt is odaírták, hogy dicstelenül, másoknál azt, hogy az akasztófáravaló.

Tíz tanulóról tudjuk, hogy elbocsátották – azaz csendesen eltávolították –, negyvenötöt kizártak, hetet pedig becstelenségben bocsátottak el – a kizárás legsúlyosabb módja volt ez –, vagyis a kollégiumból fegyelmi úton 1610-1747 között összesen 62 diákot távolítottak el.

Hat tanuló házasságot kötött, ezért távozott.

Az aláírási jegyzőkönyvek nem tájékoztatnak a vétségekről, amelyeknek következménye az erőszakos eltávolítás lett. Viszont az iskolaszék 1719-1747 közti fegyelmi üléseiről tájékoztató jegyzőkönyvek két ilyen esetet is megörökítettek: Pályi János seniort részegség, garázdaság, a feljebbvalók iránti engedetlenség és a közvagyon elprédálása miatt csapták ki a kollégiumból, Debreczeni Jánost pedig az 1735 októberében hat hétig tartó diáklázadás megszervezéséért. A lázadásban az egész diákság részt vett, Németi Sámuel professzor magatartása és nevelői hibái ellen lázadtak fel, de botokkal támadták meg a város polgárait is. A lázongók közül csak az a 18 maradhatott meg a kollégiumban, aki újból letette az engedelmesség esküjét, a többieket kiutasították.[93]

A Matricula studiosorum adataiból megállapítható, hogy a kollégium XVII-XVIII. századi korszakában a kollégiumnak a legtöbb kapcsolata a debreceni, a sárospataki, a kolozsvári és az enyedi kollégiummal volt. A szatmári diákok Debrecenben való továbbtanulása az egész ötnegyed századra jellemző, ez idő alatt a szatmári református kollégium 102 diákja tanult tovább a Debreceni Kollégiumban.

Gyulafehérváron 5, majd a Nagyenyedre költözött kollégiumban 14 diák tanult tovább, valamennyi a XVII. század második felében.

Sárospatakon is (32), Kolozsváron is (29) sokan folytatták tanulmányaikat, többen a XVII. század utolsó negyedében, java részük azonban a XVIII. század első harmadában.

Szórványosan más kollégiumokba (iskolákba) is eljutottak szatmári diákok, így Marosvásárhelyre (4), Kassára (2), Győrbe (1).

A szatmári református kollégium 20 tanulójáról jegyezték fel, hogy akadémián tanult tovább.[94] A Matricula csak két tanuló esetében jelöli meg, hogy melyik egyetemen tanult, mindkettő Hollandiában, Franekerben. Eszéki Istvánról (1658) viszont csak azt közli, hogy Hollandiában tanult, s ott írta Prima veritas defensa című könyvét.

Azok a tanulók, akik más kollégiumokba mentek tanulmányaikat folytatni, olykor mindjárt a következő (tan)évben, gyakorta azonban csak rövidebb-hosszabb megszakítás után iratkoztak be a másik kollégiumba. A megszakítások többnyire anyagi okokra vezethetők vissza. Ismeretes, hogy a XVII-XVIII. századi diákok továbbtanulásuk anyagi fedezetének biztosítása érdekében átmeneti időre, egy-két évre (falusi) tanítóságot, rektorságot vállaltak, s ezalatt megfelelő pénztartalékot gyűjtöttek.[95]

A Medgyesi A. András (1714) nevéhez bejegyzettekből például megtudjuk, hogy Szatmárról Kolozsvárra ment, onnan Görgénybe rektornak, majd Enyedre, onnét pedig Debrecenbe rektornak.

A diákok pályaválasztására vonatkozóan közel háromszáz bejegyzés található a matrikulában, ezek a diákság mintegy kilencedének életútjára utalnak.

A megjegyzések csupán 37 diák esetében jelölnek meg egyházi pályát (pastor, teológus), valószínű azonban, hogy jóval többen mentek egyházi pályára, viszont ezeket azok közt kell keresnünk, akik (többnyire teológiai) tanulmányaik folytatása végett Debrecenbe, Sárospatakra, Nagyenyedre mentek.

Bizonyos azonban, hogy a kollégium diákjainak (jelentős) többsége világi pályát választott. A XVIII. század közepének felekezeti villongásai idején a kollégium létét szükségtelennek tartók ezt a tényt használták fel ellene, azt állítván, hogy a tógátusok közül kevés lesz pap, legtöbben tanítókká válnak, akinek pedig ilyen állás sem jut, mesterember lesz vagy visszatér az eke szarvához.

A bejegyzések közt valóban számottevő a tanítói-nevelői pályára vonatkozó: 208 diák lett iskolai rektor, kilencen pedig főnemesi családoknál nevelők lettek.

A XVII. századi, de még a XVIII. század közepén működő tanítókról meg kell mondanunk, hogy e korban őket is egyházi értelmiséginek tekintették.[96]

A tanulók neve mellé írt bejegyzések általában szűkszavúak. Az eddig említetteken kívül még 49 esetben megjelölik a helységet, ahová a diák szolgálatra hívatott, anélkül azonban, hogy megneveznék magát a szolgálatot. Ezek a diákok is valamennyien iskolai tanítómesterek vagy rektorok lettek. Egyértelműen bizonyítják ezt a matrikulában megtalálható pénzügyi feljegyzések, amelyekből (a legtöbb esetben) pontosan megállapítható, hogy a falusi iskola éppen ezekért a tanítóvá lett tanulókért mekkora összeget fizetett a kollégium pénztárába a bursa sacra számára.

Összesen 266 tógás diákból lett tanító. Többségük falusi iskolában, 21-en városi iskolában. Rajtuk kívül még három diákból lett tanár, egy-egy diákból debreceni, illetőleg szatmári professzor, egyből pedig teológiai tanár.

A kollégium diákjaiból alakult a vidék világi értelmisége is, erre vonatkozóan azonban nagyon kevés az adatunk. Az 1700-as években négy diákról jegyezték fel, hogy „világi állapotba lépett”, hétnek a neve mellé jegyezték be a politicus[97] jelzőt; három diák jegyző lett.

Néhány diák kereskedői pályát választott, 1678-ból és 1713-ból van erre összesen három adatunk. Többen választottak még pontosabban meg nem határozható polgári pályát (civis factus est).

Katonai pályára öten léptek. Közülük három tiszti rangot kapott, brigadéros, zászlótartó, illetőleg tiszt lett.[98]

Ha a kollégium szellemének társadalmi és földrajzi hatósugarát kívánjuk vizsgálni, számba kell vennünk azokat a területeket, amelyekre egykori diákjai eljutottak, amelyeken működtek, illetőleg azokat a rétegeket, amelyekkel az egykori diákok kapcsolatba kerültek.

Az erre vonatkozó adataink nagyon hiányosak, ezért következtetéseink nem általánosíthatók. A diákság közel kilenctized részének sorsáról nem tudunk. S bizonyára ezek a távolabbi területekre elkerült, illetőleg az oda visszatért diákok. Valamelyes képet mégis kaphatunk a kollégium hatósugaráról, ha számba vesszük azokat a helységeket, amelyekben a kollégium diákjai egy vagy több évre tanítóságot vállaltak, s munkásságukat kifejtették, illetőleg az időpontokat, amikor az illető helységbe kerültek.[99]

Az adatokból a következő kép alakul:

Szatmár megyébe a következő iskolákba mentek tanítónak a kollégium diákjai:[100]

Adorján (1658), Apa 1680, 1687, 1694, 1697, 1719, (1726), Béltek (1658), Cégény (1687, 1688, 1689), 1697, Cseke (1727), 1731, Csenger 1624, 1658, (1660), 1672 (ketten), (1673), 1678 (ketten), 1684, 1685, 1687, 1691 (ketten), 1694, 1719, (1727), 1729, 1733, Dara 1652, Daróc (1676), 1732, (Nagy)Ecsed 1697, Egri 1660, Endréd 1736, Erdőd 1654, (1671, 1678, 1687), 1734, Feketeardó 1673, Felsőbánya 1671 (ketten), 1678, Géberjén (1727), Gencs 1672, Géres (1728), (Fehér)Gyarmat 1657, 1658, 1679, 1683, 1684, 1687, (1688), 1690, 1697, 1719, (1726, 1727), 1732, 1734, Hirip 1660, Homok (1728), (Kántor)Jánosi (1623), 1678 (ketten), Jármi 1713, (Nagy)Károly (1676), 1678, 1680, 1683, 1684, (1689, 1691), 1694, 1697, 1707, 1714 (ketten), 1719, 1729, Királydaróc 1719, Kisszekeres 1686, Kolcs 1684, Kölcse (1685), 1686, 1729, Körtvélyes 1678, Krassó 1685, 1686, (Nagy)Majtény 1633, 1647, (1652), 1655, (1659, 1676, 1688), Matolcs 1694, 1697, 1707, 1719, 1724, (1727, 1728), 1732, (Aranyos)Meggyes 1676, (1676), 1686, 1688 (ketten), 1703, Mikola 1671, Milota (1726), Misztótfalu 1688 (ketten), 1697, Nábrád 1697, 1729, 1733, Nagyar 1689, Nagybánya 1688, Németi 1713, 1714, 1734, (1727), Óvári 1729 (ketten), Piskolt 1719, Porcsalma 1658, (1675), (Kőszeg)Remete 1676, Sályi 1729, Sárköz 1685, 1687, 1714 (ketten), Sonkád 1671, (Máté)Szalka 1733, Szamosújlak (1728), Szaniszló 1686, 1694, 1697, (1726), Szatmár, Hóstát (suburbium)[101] 1657, 1660, 1671, 1676 (ketten), 1678 (ketten), 1679; a kollégiumban: 1662, 1664 (hárman), 1680, 1686, 1703, 1713, Tunyog (1658), 1733, Udvari (1658), (Avas)Újváros (1671), 1678, (1685, 1686), 1686, 1687, 1688 (ketten), 1694 (ketten), 1697, (1728), Vámfalu 1672, 1678, 1680, 1684 (ketten), 1686, 1688 (ketten), 1707, (Szinér)Váralja 1671, (1684), 1686, (1690), 1728, Vetés 1656.

A kollégium diákjai más megyékbe a következő helységek iskoláiba kerültek tanítónak:

Abaúj vm.: Gönc 1688, Kassa 1688, Vécse 1713,

Alsó-Fehér vm.: Nagyenyed 1729,

Bereg vm.: Bereg 1686, Gulács 1658, 1686, Kászon 1682, 1684 (ketten), 1686, 1687, 1688, Munkács 1679, 1681, Muzsaly 1656, 1658, 1731, Miszti 1694, Tarpa (1680), 1688, 1694, (1697), 1731, Vári 1678, 1682, 1684 (ketten), 1686 (ketten), 1687 (ketten), (1688),

Bihar vm.: Margita 1649,

Hajdú kerület: Debrecen (1679), (1683), 1701,

Közép-Szolnok vm.: Tasnád (1673, 1675, 1676), Terem 1633,

Máramaros vm.: Dolha 1633, Hosszúmező (1675), 1694, 1697, Huszt 1735, (Mező)Kászony 1686, 1688, 1714, 1733, Técső 1675, (1676), 1678 (ketten), 1680, (1681, 1683), 1687, 1694, (1699), Visk (1672, 1676), 1678, 1679, 1681, (1682), 1684, (1685), 1686, 1688 (ketten), 1707 (ketten),

Marosszék: (Kis)Görgény 1713,

Nógrád vm.: Losonc 1678,

Pest vm.: Cegléd (1677),

Sáros vm.: Kende 1658,

Szabolcs vm.: Őr (1676), (Nagy)Máda 1633, 1675,

Ugocsa vm.: (Fekete)Ardó 1658 (ketten), Bökény (1676), 1694, 1703, 1719, Farkasfalva 1714, 1719, (Nagy)Szőllős (1671, 1675), 1678, 1680, (1684), 1686, Péterfalva (1726), Salánk (1660), 1671, 1672, Sásvár 1658, Tivadar 1684, Újhely 1671,

Ung vm.: Ungvár 1678.

Az adatokból következően mintegy 25 iskoláról állíthatjuk, hogy a kollégium hatósugarába tartozó olyan kisiskola volt, amely tanítót, rektort folyamatosan a kollégiumból kért. Ezek – az oda küldött tanítók számát is jelölve – a következők: Apa 6, Cégény 4, Csenger 18, Erdőd 5, (Fehér)Gyarmat 14, Hosszúmező 3, Károly 14, Kászon 4, Kölcse 3, Majtény 7, Meggyes 4, Matolcs 8, Nábrád 3, Németi 4, Nagyszőllős 6, Sárköz 4, Szaniszló 4, Szatmár: Hóstát 7, Tarpa 5, Técső 10, Újváros 12, Vámfalu 9, Vári 9, Váralja 5, Visk 12.

Ezeknek az iskoláknak a tanulmányi rendjét a rektornak küldött diákok révén a szatmári kollégium szabta meg, illetőleg irányította, vagyis a szatmári anyaiskola partikulái voltak.

Földrajzi elhelyezkedésüket alábbi ábránk szemlélteti:

A szatmári iskola partikulái (ide küldték a rektorokat)

Tehát a kisebb városokban s a nagyobb falvakban is működtek alsóbb fokú iskolák, a rendszeres falusi iskoláztatást azonban ebben az időben nem tudták megoldani, nem oldotta meg azt a református egyház sem. A tanítókkal ellátott iskolákat számba véve mégis azt kell megállapítanunk, hogy Szatmár megye iskolaügyi helyzete a XVIII. század hetvenes éveiben jónak mondható. Míg ugyanis 1770-1771. évi statisztikai felmérés adatai szerint a falvakban és királyi városokban működő mintegy 4000 iskolából csak 2000-nek volt külön tanítója, a többiben a jegyző vagy a lelkész tanított.[102] Az 1772 tavaszától 1773 szeptemberéig tartó széles körű összeírás pontos adatait rögzítő helytartótanácsi Lexicon szerint Szatmár megye 225 falujából 211-ben és mind a 19 mezővárosban volt tanító. A megye református felekezetű falvai közül 57-ben, valamint 8 mezővárosban működött egy-egy, 33 faluban pedig két‑két tanító. Minthogy – az előzőkben ismertetett adatok szerint – a szatmári református kollégium 56 helység iskoláiba bizonyosan küldött tanítókat, kultúraközvetítő szerepét számottevőnek kell mondanunk.[103]

A kollégium 1820-1852 közti diákságának közel 6 százaléka morzsolódott le: 4 meghalt, egyet kizártak, 11 elhagyta a kollégiumot, 13 pedig elszökött, vagyis titokban hagyta ott az iskolát.

Huszonhat diákról jegyezték fel, hogy inassá lett (gubás, csizmadia, gombkötő, tímár, takács, szabó, mészáros, borbély). Valószínűnek kell tartanunk, hogy ezek a diákok megszakították kollégiumi tanulmányaikat s úgy kezdtek az iparosmesterség elsajátításához.

A kollégiumnak, mint említettük, a XIX. század első felében nem volt nyilvánossági joga, látogatottságát viszont magyarázza a tantestületnek az a törekvése, hogy a tanulókat az elismert iskolák szellemi szintjén tartsák. Eredményes munkájukat tanúsítja az a tény is, hogy más (elismert) iskolák átvették és a megfelelő osztályban tanították tovább a szatmári református kollégiumból átiratkozó tanulókat.

Azok a tanulók, akik hivatalosan is elismert tanulmányokkal kívántak rendelkezni, illetőleg a kollégiumban nem működő bölcseleti osztályokat is el akarták végezni, tanulmányaikat a római katolikus Szatmári Püspöki Lyceumban[104] (20 diák, 2,1%), a Máramarosszigeti Líceumban (10 diák, 1,05%) vagy a Debreceni Kollégiumban (38 diák, 3,99%) folytatták.

Néhányan Sárospatakon (5), Eperjesen (3) tanultak tovább, egy-egy diák pedig Nagyenyeden, Nagykárolyban, Nagykállón, Hajdúböszörményben. Egy diákról csak annyit jegyeztek fel, hogy más iskolába ment.

Többen Késmárkra (4) és Lőcsére (3) mentek németül tanulni. Az anyakönyvbe a húszas-negyvenes években csak szórványosan jegyezték be egy-egy diák későbbi pályáját: rektor (tanító) lett 2 diák, prókátor 1, patikárius 1, professzor Szigeten 1, bányaőr, gazda (összesen) 3.

Feltételezhetjük, hogy a több mint 80 továbbtanuló diák különféle egyházi és világi pályákon helyezkedett el. A pályák megoszlásáról azonban közelebbit csak akkor tudhatnánk meg, ha a Szatmári Püspöki Lyceum, a Debreceni Kollégium, a Máramarosszigeti Líceum és a többi iskola anyakönyveinek diáknévsoraiban nyomon követhetnők az oda beiratkozott szatmári diákok útját.

5. A diákság társadalmi összetétele

Az 1610-1747 közötti szatmári diákság társadalmi eredet szerinti összetételéről bizonyítottan semmit sem mondhatunk; a Matricula studiosorum erre vonatkozó adatokat nem tartalmaz.

Összesen négy tanuló neve mellé jegyezték be azt, hogy nemes (nobilis), illetve hogy paraszt[105] származású. Néhány családról – melyekből mintegy harminc diák tanult a kollégiumban – Szatmár megye monográfiája alapján megállapítható, hogy birtokos nemesi származású. A többiek közt nemesi, értelmiségi, polgári származásúakat egyaránt feltételezhetünk. Ezeket az utóbbiakat főként a Szatmárról és Németiből való diákok közt kell keresnünk. Pontos adataink vannak viszont az 1820-1852 közti diákság társadalmi eredet szerinti összetételéről. A felső tagozatos diákok társadalmi eredetét évenként és évtizedenként összesítve a 7-8. táblázaton mutatjuk be:

7. számú táblázat

A kollégiumban 1820-1852 közt tanult felső tagozatos diákok társadalmi összetétele

────────────────────────────────────────────

Év Lét- Birto- Kis- Pol- Katona Értel- Föld- Egyéb
szám kos nemes gár miségi műves
────────────────────────────────────────────

1820     35             3          5               16                           6            4           1
1821     33             2          4               15                           7            3           2
1822     36             7          3               14            1             8            1           2
1823     27             7          3                 8                           6            1           2
1824     37             5          6                 7                         13            2           4
1825     34                       13                 7            1           11            1           1
1826     34                       13                 8            1           10            2
1827     38                       13               14                         10            1
1828     44                       14               17                         12            1
1829     48                       12               13                         10            4           9
1830     34                         9               13                         10            2
1831     41                       14               14                         10            2           1
1832     28             1          8               12                           6            1
1833     25                         6                 7                         11            1
1834     24             1          3                 4                         11            1           4
1835     23             1          3                 3                         10            1           5
1836     33                       16                 6                           5            2           4
1837     34                       15                 6                           5            4           4
1838     26                       12                 4                           3            5           2
1839     29                       13                 7                           3            3           3
1840     22                       12                 6                           4
1841     26                       15                 7                           1            2           1
1842     20                       12                 6                           2
1843     25                       14                 9                                         1           1
1844     23                       15                 5                           1                          2
1845     21                       13                 4                           2                          2
1846     32                         6               13                           7            1           5
1847     32             1          2                 9                         10            5           5
1848     27             4                           10                           7            1           5
1849     24             3          4                 5                           4            3           5
1850     21             2                             4                           6            7           2
1851     15             3                             2                           3            5           2
───────────────────────────────────────────

Össze-
sen: 951 40 278 275 3 214 67 74
───────────────────────────────────────────

8. számú táblázat

A kollégiumban 1820-1852 közt tanult felső osztályos diákok társadalmi eredete évtizedenként

Évtized	Létszám Százalék	Birtokos	Kisnemes	Polgár	Katona	Értelmiségi	Földműves	Egyéb
1820-9	366	34	86	119	3	93	20	21
1820-9	100%	6,56	23,47	32,49	0,82	25,38	5,46	5,73
1830-9	297	3	99	76		74	22	23
1830-9	100%	1,01	33,33	25,98		24,91	7,43	7,74
1840-9	252	8	93	74		38	13	26
1840-9	100%	3,16	36,82	29,36		15,07	5,14	10,32
1850-52	36	5		6		9	12	4
1850-52	100%	13,88		16,66		24,93	33,32	11,11
Összesen:	951	40	278	275	3	214	67	74
Összesen:	100%	4,2	29,19	28,87	0,31	22,47	7,03	7,77

A felső tagozaton a legszámottevőbb a nemesi származású diákréteg, 318 tanuló (33,39%); 40 (4,20%) közülük birtokos nemes, 278 (29,19%) pedig kisnemesi családból való.

A polgárok rétegét 275 diák képviseli (28,87%). Jelentős az értelmiségi és a papi családból származó diákság száma is (214 diák, 22,47%). Amint táblázataink tanúsítják, sok földműves, kisgazda (67 diák, 7,03%) is taníttatta gyermekét. Ezek főként Szatmár és Németi földműves lakosainak gyermekei. Egyéb[106] származású 74 diák (7,77%).

Minthogy az 1820-1855-ös évekből az alsóbb osztályok, sőt az elemi iskolák tanulóinak társadalmi eredetét, tehát az egyes osztályok társadalmi összetételét is ismerjük, össze tudjuk hasonlítani a kollégium alsóbb és felsőbb osztályait, s megállapíthatjuk, hogy az egyes társadalmi osztályok, illetőleg rétegek milyen mértékben és milyen fokon iskoláztatták gyermekeiket.

Az alsóbb osztályok tanulói társadalmi eredetének vizsgálatára a fenti időszakból öt évet választottunk, minden évtized kezdő évét, tehát az 1820-as, 1830-as, 1840-es és 1850-es évet, s történelmi jelentősége kapcsán az 1848-as évet. A kollégium négy alsó osztályának, illetőleg a kollégium keretében működő Nagyobb Nemzeti Iskola – később Polgári Iskola –, valamint a Kisebb Nemzeti Iskola, később Református Kezdő Iskola, majd Elemi Iskola tanulóinak társadalmi eredetét a jelzett tanévekben a 9. számú, iskolatípusonként összesítve a 10. számú táblázatunkon mutatjuk be:

9. számú táblázat

A kollégium alsó osztályaiban, valamint a polgári iskolában és az elemiben járók társadalmi eredete

──────────────────────────────────────────────
Év Osztály Lét- Ne- Pol- Kato- Értel- Föld- Egyéb
szám mes gár na miségi műves
──────────────────────────────────────────────
1820

I. osztályos
grammatista                25        3         9                    7              2         4
II. osztályos
grammatista                25        9         8         1         1              1         5
Novicius syntaxista      24        2       10                    5              6         1
Veteranus syntaxista   18        2       11                                    4         1
Kisebb Nemzeti
Iskola                         84                 67                    2              3       22

1830

I. osztályos
grammatista                50        5       40                    2              2         1
II. osztályos
grammatista                37        5       23                    7              2
III. osztályos
grammatista                28        2       21                    2              3
IV. osztályos
grammatista                29        2       19                    5              2         1
Nagyobb Nemzeti
Iskola                         60        2       46                    2              9         1
Kisebb Nemzeti
Iskola                       149        3      112                    5            21

1840

I. éves grammatista     24        3       14                    3              4
II. éves grammatista    26        1       16                    4              1         4
I. éves syntaxista        14        3         6         2         3
II. éves syntaxista         8                   5         1         2

I. oszt. 54 4 36 1 3 8 2
II. vagy utóosztály 58 7 35 10 6

Református kezdő iskola

I. osztály                36        3       22                    2              3         6
II. osztály               35                 20                                    1       14
III. osztály             64        3       35                                    8       18

1848

I. éves grammatista     11        2         8                                    1
II. éves grammatista    12        2         6                    4
I. éves latin szófűzők   11        4         3                    3              1
II. éves latin szófűzők 10        1         2                    1              6
Felsőbb polgári iskola

I. osztály                25                 24                                              1
II. osztály               21                 15                                    5         1
III. osztály             25        2       17                    1              4         1

Alsóbb polgári iskola

I. osztály 22 1 13 1 7
II. osztály 36 27 3 4 2

Elemi iskola

Alsó osztály 80 56 3 4 17
Felső osztály 50 35 2 3 10

1850

Grammatisták, I.         23        4       11                    3              5
Grammatisták, II.          9        1         1                    4                         3
Latin szófűzők, I.          9        2         4                    2              1
Latin szófűzők, II.         5        1                               2              2
4. osztályú népiskola

I. oszt. 25 24 1
II. oszt. 20 15 1 4

3. osztályú népiskola

I. oszt. 24 15 3 2 4
II. oszt. 20 14 1 2 3

2. osztályú népiskola 56 39 1 3 13
Alsó elemi iskola

Alsó osztály 47 29 1 3 14
Felső osztály 45 31 2 3 9

10. számú táblázat

A kollégium alsó osztályos tanulóinak, a polgári iskolába és az elemi iskolába járó tanulóknak társadalmi eredete az 1820-1850-es évek átlagában

───────────────────────────────────────────

Év Létszám Nemes Polgár Katona Értelmiségi Földműves Egyéb

───────────────────────────────────────────

A kollégium alsóbb osztályai:

1820         92           16           38           1            13              13              11
1830       144           14         103                         16                9                2
1840         72             7           41           3            12                5                4
1848         44             9           19                           8                8
1850         46             8           16                         11                8                3

───────────────────────────────────────────

Összesen: 398 54 217 4 60 43 20

% 100 13,56 54,25 1,00 15,00 10,80 5,12

───────────────────────────────────────────

Nagyobb nemzeti iskola/Polgári iskola:

1820             Nem írták be!
1830         60             2           46                           2                9                1
1840       112           11           71           1              3              18                8
1848       129             3           96                           5              14              11
1850       145                        107                           7                7              24

───────────────────────────────────────────

Összesen: 446 16 320 1 17 48 44
% 100 3,68 71,68 0,22 3,81 10,75 9,86

───────────────────────────────────────────

Elemi iskola:

1820         84                          57                           2                3              22
1830       149             3         112                           5              21                8
1840       135             6           77                           2              12              38
1848       130                          91                           5                7              27
1850         92                          60                           3                6              23

───────────────────────────────────────────

Összesen: 590 9 397 17 49 118
% 100 1,71 67,08 2,87 8,28 19,94

───────────────────────────────────────────

Az összesített adatok százalékarányát átlagosnak fogadva el, megállapíthatjuk, hogy a kollégium négy alsó osztályában sokkal – 20,08 százalékkal – kevesebb a nemesi származású diák, mint a felső tagozaton, mintegy hét és fél százalékkal kisebb az értelmiség részaránya is, viszont 4,22 százalékkal nagyobb a városi földműves és a jobbágyszármazású diákok jelenléte, és több mint 25 százalékkal a városi iparos rétegek gyermekeinek a száma.

Világosan kikövetkeztethető, hogy az iparosság és a városi földművesek, valamint a jobbágyok gyermekei közül sokkal kevesebb tanult tovább, mint a nemesi, értelmiségi és szabad polgári származású családokból.

Az iparos és a földműves réteg gyermekei közül az 1820 és 1855 közötti időszakban igen sokan nem a kollégium (gimnázium) alsóbb osztályaiban tanultak tovább az elemi iskola elvégzése után, hanem az anyanyelven oktató ún. Nagyobb Magyar Fiú Oskolában, illetőleg 1837-től az ebből alakult Polgári Iskolában. Ebben az iparosság gyermekei alkották a diákság 85,57 százalékát, a földműveseké pedig a 10,75 százalékát.

A kollégium épületében és keretében működő elemi iskola tanulóinak többsége (67,08%) a polgárság gyermekeit ölelte fel, de jelentős volt a zsellér- és szolgacsaládok (19,94%) és a földműves gazdák itt tanuló gyermekeinek számaránya (8,28%) is. Az elemiben tanulók 2,77 százaléka származott értelmiségi, 1,71 százaléka nemesi családból.

A kollégium, valamint a keretében működő polgári és elemi iskolák a Szatmáron lakó tanköteles korú református fiúgyermekeknek átlag 30 százalékát iskolázták. A beiskolázás aránya nyilvánvalóan más volt a kollégiumi osztályokban és más a polgári iskolában, illetőleg az elemiben. A következő táblázat ezt szemléletesen érzékelteti:

──────────────────────────────────────────────

Az osztályok       A tanulók       %           Közülük      A lét-      A város református
                           átlagos                          szatmári       számhoz fiúgyermekeinek
                           (évi)                             illető-                              számához
                           száma                           ségű                 viszonyítva
                                                                                          (%-ban)

──────────────────────────────────────────────

A kollégium felső
osztályai               29             100             14             48,27                 5,98
A kollégium alsó
osztályai             104             100             72             69,23               15,51
Polgári iskola        75             100             74             98,66               15,95
Elemi iskola        147             100           147           100,00               31,68

──────────────────────────────────────────────

Összesen: 355 100 297 83,66 30,30

──────────────────────────────────────────────

6. A diákság létszáma, származási helye és társadalmi összetétele
az abszolutizmus korától a második világháború végéig

Az 1862-1944 közti időszakban mintegy 21 337 diák[107] tanult a szatmári református gimnáziumban, közülük 6596 a felsőbb osztályokban, 14 741 az alsó tagozaton. Az osztályok létszámáról – az iskolai értesítők nyomtatásban megjelent adatai alapján – statisztikai táblázatunk tájékoztat:

11. számú táblázat

A gimnázium nyilvános tanulóinak létszáma

────────────────────────────────────────────

Év Alsó tagozat Felső tagozat Összesen

osztály Összesen osztály Összesen a gimná-

I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. ziumban

──────────────────────────────────────────────────────

1862       43       32       29       17         121          14       13             -           -            27            148
1869                                                                                                                                            165
1870       38       34       28       27         127          13       17             -           -            30            157
1871       56       33       33       23         145          24       24             -           -            48            193
1872       45       54       33       22         154          19       11             -           -            30            184
1873       46       34       43       23         146          20       20             -           -            40            186
1874       42       30       33       43         148          31       11             -           -            32            180
1875       58       38       30       25         151          32       14             -           -            46            197
1876       62       36       33       21         152          20       22             -           -            42            194
1877       57       35       36       21         149          17       19             -           -            36            185
1878       61       49       35       21         166          20       12             -           -            32            198
1879       43       45       42       32         162          17       13             -           -            30            192

──────────────────────────────────────────────────────

Év Alsó tagozat Felső tagozat Összesen

osztály Összesen osztály Összesen a gimná-

1880       58       37       42       28         165          17       12             -           -            29            194
1881       54       41       28       27         150          13       12             -           -            25            175
1882       60       47       30       21         158          20       12             -           -            32            190
1883       49       51       46       27         173          21       21             -           -            42            215
1884       62       36       41       37         176          24       14             -           -            38            214
1885       49       44       38       30         161          25       20             -           -            45            206
1886       54       41       45       34         174          21       23             -           -            44            218
1887       49       48       35       39         171          19       20             -           -            39            210
1888       45       42       40       31         158          28       19             -           -            47            205
1889       52       37       44       29         162          27       24             -           -            51            213
1890       61       47       36       41         185          35       27           29           -            91            276
1891       77       45       44       34         200          32       27           25         23          107            307
1892       57       48       39       29         173          14       24           22         21            81            254
1893       62       47       47       34         190          22       14           22         20            78            268
1894       58       51       43       34         186          29       20           13         22            84            270
1895       67       56       44       43         210          34       25           19         11            89            299
1896       51       48       48       45         192          40       24           21         18          103            295
1897       55       47       46       43         191          29       28           24         21          102            293
1898       57       47       45       39         188          37       28           23         23          111            299
1899       54       44       42       43         183          34       38           28         27          127            310
1900       53       45       41       39         178          35       26           31         31          123            301
1901       63       48       41       31         183          38       31           21         26          116            299
1902       68       48       51       43         210          36       32           34         22          124            334
1903       68       62       54       48         232          40       34           27         37          138            370
1904       68       66       60       51         245          42       45           33         23          143            388
1905       68       68       68       57         261          48       38           44         30          160            421
1906       65       64       61       70         260          47       42           38         45          172            432
1907       74       52       57       56         239          62       45           45         35          187            426
1908       61       64       55       44         224          50       53           43         42          188            412
1909       62       60       58       56         236          35       40           56         41          172            408
1910       70       62       62       63         257          51       31           42         51          175            432
1911       69       62       56       61         248          54       41           35         37          167            415
1912       89       58       62       49         258          45       42           43         36          166            424
1913       69       87       57       58         271          38       37           50         41          166            437
1914       68       59       77       57         261          48       38           33         47          164            425
1915       64       63       63       66         256          36       42           26         48          152            408
1916       74       53       65       66         258          47       34           37         12          130            388
1917       69       67       57       57         250          55       45           29         28          157            407
1918       72       70       70       54         266          59       60           44         21          184            450

──────────────────────────────────────────────────────

Év Alsó tagozat Felső tagozat Összesen

osztály Összesen osztály Összesen a gimná-

1919       99     156     132     149         538        100     103           95         94          393            930
1920       98       83       69       72         322          62       43           46         50          201            523
1921       70       78       51       53         252          40       45           36         39          160            412
1922       49       52       75       53         229          32       31           42         29          134            363
1923       37       40       54       61         192          25       31           25         37          118            310
1924       30       26       26       39         121          21       12           17         15            65            186
1925       44       32       18       14         108          10       17           11           6            44            152
1926       49       22       32       13         116          15         9           12           4            40            156
1927       28       36       19       18         101          13       14             6           8            41            142
1928       27       23       30          -           80             -          -             -           -               -              80
1929       42       16       18          -           76             -          -             -           -               -              76
1930       46       30       17         6           99             -          -             -           -               -              99
1931       46       28       27       14         115            8          -             -           -              8            123
1932       47       46       32       22         147          14         9             -           -            23            170
1933       55       39       46       29         169          18       14             9           -            41            210
1934       48       45       39       45         177          14       18           14           -            46            223
1935       44       38       39       32         153          21       14           18         12            65            218
1936       41       33       34       34         142          17       19           13         17            66            185
1937       31       36       25       27         119          21       20           15         10            66            185
1938       40       31       29       26         126          18       21           18         13            70            196
1939       48       36       26       29         139          28       23           16         18            85            224
1940     108       60       49       37         254          40       35           28         31          134            388
1941     149     104       92       48         393          36       44           28         30          138            531
1942     130     130     108       86         454          38       33           36         27          134            588

──────────────────────────────────────────────────────

21365

──────────────────────────────────────────────────────

E korszak diákságának származási helyéről a következő táblázat tájékoztat:

12. számú táblázat

A tanulók származási helye (1862-1942 közt)

───────────────────────────────────────────

Év Helybeli Megyebeli Más - Horvát- és Más állam- Össze-
megyebeli Szlavonországból ból sen

───────────────────────────────────────────

1862                                                                                                      148
1869                                                                                                      165
1870                                                                                                      157
1871                                                                                                      193
1872                                                                                                      187
1873         67            119                                                                         186
1874       103             64                13                                                      180
1875         80             76                33                                                     189
1876                                                                                                      194
1877                                                                                                      185
1878       150                                 38                                                      188
1879       154                                 38                                                      192
1880         54             88                33                                                      175
1881         56             89                28                   1                    1            175
1882         57             95                25                   2                                 179
1883         68             94                36                                        1            199
1884         73             90                25                                        1            189
1885         74             86                22                                        4            186
1886         87             86                21                                        1            195
1887         69             89                22                                        1            181
1888         68             92                28                                        2            190
1889         68             97                34                                        2            201
1890         81            105                55                                        2            243
1891       123            116                37                                                      276
1892       118             94                36                                                      248
1893       116            107                30                                                      253
1894       101            129                22                                                      252
1895       124            131                26                                                      281
1896       126            122                30                                                      278
1897       124            146                23                                                      293
1898       118            140                40                                                      298
1899       131            131                36                                                      298
1900       124            132                44                                                      300
1901       130            119                43                                                      292
1902       142            161                29                                                      332
1903       176            148                41                                        1            366
1904       180            165                43                   1                    1            390
1905       201            175                48                                                      424
1906       200            177                39                                                      416
1907       183            180                42                                                      405
1908       184            174                51                                        1            410
1909       211            160                44                                                      415
1910       196            160                73                   1                                 430
1911       187            154                66                                        3            410
1912       180            174                61                                        3            418
1913       194            161                82                                        4            441
1914       212            133                72                                                      417
1915       225            127                47                                                      399
1916       249            141                56                                        1            447
1917       265            157                48                                                      470
1918       264            150                36                                                      450
1919       175            220                34                                       94            523
+              30               5                                                            2            37 lány
1920       303            130                  4                                        5            442
+              22               4                                                                          26 lány
1921       320             94                19                                        5            438
1922       258            116                17                                       12            403
1923       226             78                  4                                        4            312
1924       138             42                  1                                        2            183
1925       119             31                  1                                                      151
1926       100             42                12                                        1            155
1927       115             47                                                                         162
1928         51             33                                                                           84
1929         58             27                                                                           85
1930         70             36                                                                         106
1941       248            237                95                                        1            581
1942       221            273                93                                        1            588

E statisztikából nem derül ki, milyen az alsóbb és a felsőbb osztályosok területi hovatartozása, ezért csupán feltételezzük, hogy a nem helybeliek és a más megyéből valók többsége felsőbb osztályos lehetett.

A két és fél évtizednyi időszak alatt itt tanult 21 337 diák közül 17 429-nek ismerjük a lakóhelyét. Közülük 8365 volt Szatmárnémetibe való, 6931 Szatmár megyei, 1972 más megyéből, 161 pedig más országból származó. Amint ezek az adatok tanúsítják, a gimnázium a XIX. században túlnyomórészt a Szatmár városi és a Szatmár megyebeli diákság taníttatását szolgálta.

Az 1878-1891 közötti, valamint az 1941-es és 1942-es értesítők a más megyebeli diákok származását megyénként is felsorolják. Ezekből a kimutatásokból megállapítható, hogy a más megyebeliek többsége ez idő tájt a szomszédos megyékből származott (Ugocsa 83, Szabolcs 44, Bihar 38, Bereg 31, Közép-Szolnok 22, Máramaros 15, Hajdú 15).

A Habsburg-monarchia más országaiból, illetve külföldről ebben az időszakban Bukovinából (6), Galíciából (4), Ausztriából (3), Szlavóniából (1) és Angliából (1) tanultak a gimnáziumban.

A más megyebeli tanulók lakóhelyét az előbbi időszakokban 13. számú táblázatunk mutatja be:

13. számú táblázat

A más megyebeli tanulók származási helye (1878-1891 és 1941-1943 között)


A megye (ország)	1878	1879	1882		1883		1884	1885		1886	1887			1888	1889	1890	Összesen		1941	1942	Összesen	Végösszeg
Arad	3	5						1		1							10					10
Bars																				1	1	1
Bereg	1	1	6		3		3			2	5			1	2	7		31	1		1	32
Beszterce-
Naszód															3	2		5				5
Bihar	1	2	2		1		6	5		2	3			5	5	6		38				38
Borsod																				1	1	1
Csanád																				1	1	1
Csongrád					1													1	2	1	3	4
Fejér								1										1	1	1	2	3
Gömör														1	1			2				2
Hajdú					1					1	2			1	1			6	7	5	12	18
Háromszék																			1		1	1
Heves																				1	1	1
Jász-Nagy-
kun-Szolnok			1		2		1	1										5				5
Kolozs			1		5		1	1		1					1			10				10
Komárom											1				1			2				2
Máramaros	7	3			1			1		1	1					1		15	2		2	17
Nagy-
Küküllő											1							1				1
Nógrád								1		1	1			1				4	1	1	2	6
Pest	2						1			1					2	1		7	1	7	8	15
Pozsony															1	1		2				2
Szabolcs	5	3	3		3			2			1			6	5	16		44	6	8	14	58
Szepes		1			2		1	1						2	2	3		12				12
Szilágy	6	4	1		3					2	1			1	1	3		22	15	16	31	54
Szolnok-
Doboka		1	1		1		1								1			5	1		1	6
Temes													1					1				1
Tolna												1	1					2				2
Ugocsa	13	16		4	9	11			8	3		3	3		4	9		83	21	26	47	130
Ung					1							1	1		1			4				4
Zala																			1	1	2	2
Zemplén				2	2	1							1			2		8				8


A megye (ország)	1878	1879	1882	1883	1884	1885	1886	1887	1888	1889	1890	Összesen	1941	1942	Összesen	Végösszeg
Anglia										1		1				1
Ausztria									1	1	1	3				3
Bukovina	1	1	1	3								6				6
Galícia				1	1	1	1					4				4
Szlavónia	1											1				1
Háromszék													1		1	1
Heves														1	1	1
Jász-Nagy-
kun-Szolnok			1	2	1	1						5				5
Kolozs			1	5	1	1	1			1		10				10
Komárom								1		1		2				2
Máramaros	7	3		1		1	1	1			1	15	2		2	17
Nagy-
Küküllő								1				1				1
Nógrád						1	1	1	1			4	1	1	2	6
Pest	2				1		1			2	1	7	1	7	8	15
Pozsony										1	1	2				2
Szabolcs	5	3	3	3		2		1	6	5	16	44	6	8	14	58
Szepes		1		2	1	1			2	2	3	12				12
Szilágy	6	4	1	3			2	1	1	1	3	22	15	16	31	54
Szolnok-
Doboka		1	1	1	1					1		5	1		1	6
Temes									1			1				1
Tolna								1	1			2				2
Ugocsa	13	16	4	9	11	8	3	3	3	4	9	83	21	26	47	130
Ung				1				1	1	1		4				4
Zala													1	1	2	2
Zemplén			2	2	1				1		2	8				8
Anglia										1		1				1
Ausztria									1	1	1	3				3
Bukovina	1	1	1	3								6				6
Galícia				1	1	1	1					4				4
Szlavónia	1											1				1

A fenti korszak diákságának társadalmi eredetéről a 14-es számú táblázat tájékoztat.108

14. számú táblázat

A gimnázium tanulóinak társadalmi eredete (1869-1944 között)

(1869-1881)

Társadalmi eredet	1869	1870	1871	1872	1873	1874	1875	1876	1877	1878	1879	1880	1881	Összesen
Nagybirtokos, Középbirtokos						36	48							84
Kisbirtokos, földműves						10	12	64	60	54	51	58		309
Gazdasági tisztviselő						4	2							6
Kisiparos, Ipari v. bányatisztviselő						34	37	39	52	20	32	48		262
Nagykereskedő, Kiskereskedő, Kereskedelmi tisztviselő						3	2							5
Egyéb kereskedelmi személy						2								2
Köztisztviselő						20	30							50
Pap, tanár, tanító						36	31	76	59	63	64	58		387
Másféle értelmiségi						12	20							32
Közhivatali altiszt, szolga, Katonatiszt, Katonaaltiszt, Nyugdíjas tisztviselő, Nyugdíjas altiszt, szolga						23								23
Magánzó (magántisztviselő)						2	1	7		20	19	15		64
Egyéb és ismeretlen						5	13							18
Munkás								8	4	17	15	16		60
összesen						185	196	194	175	174	181	195		1300

(1882-1890)

Társadalmi eredet	1882	1883	1884	1885	1886	1887	1888	1889	1890	Összesen
Nagybirtokos, Középbirtokos
Kisbirtokos, földműves	37	46	54	42	44	53	45	46	64	431
Gazdasági tisztviselő
Kisiparos, Ipari v. bányatisztviselő	50	42	52	58	64	48	48	48	52	462
Nagykereskedő, Kiskereskedő, Kereskedelmi tisztviselő
Egyéb kereskedelmi személy
Köztisztviselő
Pap, tanár, tanító	76	99	30	39	62	38	51	34	46	475
Másféle értelmiségi
Közhivatali altiszt, szolga, Katonatiszt, Katonaaltiszt, Nyugdíjas tisztviselő, Nyugdíjas altiszt, szolga			26	37	9	13	23	36	53	197
Magánzó (magántisztviselő)	14	4	17	14	6	17	13	22	22	129
Egyéb és ismeretlen										18
Munkás	1	9	7	10	10	12	12	11	6	78
összesen	178	200	186	200	195	181	190	197	243	1770

(1891-1907)

	1891	1892	1893	1894	1895	1896	1897	1898	1899	1900	1901	1902	1903	1904	1905	1906	1907	Összesen
Nagybirtokos	38	17	12	6	5	11	22	20	25	11	7	11	13	16	8	11	25	258
kisbirtokos	46	51	64	74	88	66	72	86	71	79	85	94	103	99	121	122	105	1426
alkalmazott	13	12	11	7	6	4	8	5	6	12	6	7	2	1	3	2	6	111
nagyiparos		2	3		1	2	1	1	1	1	2	1	34	1	4		3	57
kisiparos	35	31	36	32	38	33	36	34	33	29	28	31	2	33	47	44	50	572
ipari alkalmazott		2	2	2	3	4	1			1	3	1	7					26
nagykereskedő	6	3	2	1	2	2	1	4	4	1	4	6	20	7	5	4	6	78
kiskereskedő	11	11	12	10	21	30	23	16	21	24	14	19	2	17	16	8	9	264
kereskedelmi alkalmazott			1	1	2	3	2	1			6	2	62	1	3	3	3	90
állami tisztviselő	31	43	40	40	36	42	40	43	48	49	40	55	11	76	68	70	54	786
magántisztviselő	13	7	10	9	9	9	6	6	6	8	7	6	10	14	13	13	9	155
katona	3	2	1	1	2	2	3	2								2	1	19
más értelmiségi	62	46	41	51	45	82	52	52	56	46	54	66	64	73	82	84	90	1046
munkás, napszámos	9	8	4	6	7	7	4	7	6	8	7	12	10	13	13	17	13	151
magánzó, nyugdíjas	9	13	14	12	16	19	22	21	21	31	29	21	36	39	41	36	31	411
Összesen:	276	248	253	252	281	316	293	298	298	300	292	332	376	390	424	416	405	5450

(1908-1920)

	1908	1909	1910	1911	1912	1913	1914	1915	1916	1917	1918	1919	1920	Összesen
Nagybirtokos	3	5	4	4		2	4	3	2	3	2	19	7	58
Középbirtokos	34	32	24	21	13	18	12	14	31	16	23		5	243
Kisbirtokos, földműves	74	75	72	57	86	83	58	52	41	61	71	195	55	983
Gazdasági, tisztviselő	4	4	3	9		5	6	4	1	6	4			46
Alkalmazott, napszámos		2	4											6
Gyáros		2	2		3							98	2	110
Kisiparos	50	44	47	43	44	40	42	43	44	48	49	128	86	708
Ipari v. bányatisztviselő	1	8	3	4		4	4	1	2	3				30
Egyéb ipari segédszemélyzet	2	3	5	4	2	2	3	4		2				21
Nagykereskedő	2	3	5	4	2	2	3	4	3		7	5	6	46
Kiskereskedő	5	7	16	11	18	16	21	20	33	41	40	31	54	313
Kereskedelmi v. közlekedési tisztviselő	24	27	37	32	39	37	41	36	32	41	9			355
Kereskedelmi altiszt, szolga, segéd	11	16	20	17	9		9	15	13	12				122
Keresk. v. közlekedési munkás				4	5	13		8						30
Köztisztviselő	44	53	36	37	48	55	55	50	50	58	45	207	112	850
Pap, tanár, tanító	59	55	68	53	48	48	49	47	53	55	83	99	47	785
Másféle értelmiségi (és ezek írnokai)	22	20	29	34	36	10	37	35	50	33		72	31	409
Közhivatali altiszt, szolga	8	7	3	9	11	4	8	12		7	2			71
Katonatiszt		1	1	2	2		2	1	4	2	1			16
Katonaaltiszt	2	2	3	3	3	4	3	3	1	3	2			29
Nyugdíjas tisztviselő	5	8	14	10	1		21	19	16	18	14	32	18	176
Nyugdíjas altiszt					9		3	7	5	1				25
Magánzó	31	33	22	38	32	37	34	28	49	57	44	53	43	501
Egyéb és ismeretlen	1	2	1	4	4	3	3	2	1					21
Napszámos	28	16	12		2	9	7	1		2	8			85
Összesen:	410	425	430	396	425	390	422	400	440	469	450	960	468	6039

(1921-1930)

	1921	1922	1923	1924	1925	1926	1927	1928	1929	1930	Összesen
Kisbirtokos, földműves	53	54	45	18	16	21	21	13	15	16	272
Nagybirtokos	3	5		8	7	8	3				44
Nagybirtokos, bérlő, földműves, napszámos	1										1
Kisiparos	3										3
Gyáros	87	75	65	40	36	30	32	18	21	33	437
Kiskereskedő	8	7	7	6	5	2	1				36
Nagy-	52	42	34	20	10	8	7	5	3	6	187
kereskedő	7	7	3		1	2					20
Pap	12	9	7	3	3	4	3	4	3	3	51
Tanító	19	17	10	8	7	6	3	5	5	6	86
Tanár	8	6	5	3	3	2		1	1	2	31
Tisztviselő	60	92	80	53	32	52	39	22	13	21	464
Nyugdíjas	25	11	16	12	8	4			1	2	78
Egyéb értelmiségi	56	31	24	10	11	8	16	4	4	6	169
Magánzó	44	37	13	2	7	4	4	2	3		116
Szolga					5	2	6	8	13	11	45
Háztartásbeli						2	2		2	1	7
Árva						19					19
Összesen:	438	403	309	183	151	155	156	82	84	106	2067

(1941-1942)

	1941	1942	Összesen
Középbirtokos	20	6	26
Kisbirtokos	176	168	344
Napszámos	3	18	21
Őstermelő	2	8	10
Gazdasági tisztviselő	5	9	14
Földműves, napszámos	1		1
Nagyiparos		1	1
Kisiparos	94	98	192
Bányatisztviselő	8	10	18
Ipari segédszemélyzet	4		4
Nagykereskedő	2	7	9
Kiskereskedő	32	26	58
Kereskedelmi tisztviselő	5	5	10
Közlekedési kisvállalkozó	6	34	40
Közlekedési tisztviselő	23	23	46
Közlekedési alkalmazott	28		28
Napszámos	1		1
Köztisztviselő	49	52	101
Pap, tanár, tanító	60	47	107
Más értelmiségi	19	21	40
Értelmiségi alkalmazott	5		5
Közhivatali alkalmazott	9	13	22
Katona	1	2	3
Katonaaltiszt	7	4	11
Nyugdíjas tisztviselő	21	13	34
Tőkés, háztulajdonos	2	1	3
Napszámos	9		9
Ismeretlen	1	12	13
Árva		1	1
Összesen:	595	580	1175

Az adatok összegzéséből kitűnik, hogy e korszakban a diákság túlnyomórészt értelmiségi családokból származott; tisztviselő, tanár, tanító, pap és más értelmiségi család gyermeke 8327 tanuló (46,61%). Ezt követően a legszámosabb réteg a kisbirtokos, azaz földműves – 3771 tanuló, 21,80% – és a polgári – kisiparos, kiskereskedő – családból származó diákságé: 3488 tanuló, 19,52%. Nagybirtokos, középbirtokos, nagykereskedő, nagyiparos, gyáros családból való 1071 diák (5,98%); napszámos, szolga gyermeke 808 (4,52%), munkásoké 322 (1,80%). Egyéb foglalkozású családból származott, valamint árva 79 diák (0,44%).

A tanulók felekezeti és nemzetiségi hovatartozásáról a 15-ös számú táblázat tájékoztat.

15. számú táblázat A református gimnázium tanulóinak vallás szerinti megoszlása 1869-1944 között

Év	Református	Ágostai evangélikus	Római katolikus	Görög katolikus	Görög- keleti	Unitárius	Izraelita	Összesen
1869								157
1870	173		2	5			13	193
1871
1872	153		7	12			21	193
1873
1874	125	1	5	17			17	165
1875	146	1	6	15			21	197
1876	137	1	3	12			24	194
1877	133	1	14	13			14	185
1878	144	1	13	12			28	198
1879	155	1	5	9			23	193
1880	159	2	6	8			15	190
1881	146	1	9	2			16	175
1882	159	1	7	2			18	190
1883	149	1	13	8			29	200
1884	145	3	8	11			33	200
1885	140	2	11	9			23	185
1886	143		10	7			35	195
1887	139		7	10			25	181
1888	136	3	12	6			33	190
1889	143	3	11	8			32	197
1890	165	7	13	16			42	243
1891	181	12	12	10			61	276
1892	168	8	14	5			53	248
1893	177	6	14	5			51	253
1894	188	7	17	8			39	252
1895	191	7	10	9			57	281
1896	187	11	13	7	1		59	278
1897	210	12	15	6			50	293
1898	222	11	10	8			47	298
1899	221	5	10	9			53	298

Év	Református	Ágostai evangélikus	Római katolikus	Görög katolikus	Görög- keleti	Unitárius	Izraelita	Összesen
1900	222	9	11	3	1		54	300
1901	219	9	9	4			51	292
1902	246	6	7	4			69	332
1903	261	6	10	4			85	366
1904	288	5	13	10	1		73	390
1905	323	7	15	9			70	424
1906	331	9	18	8			50	416
1907	329	4	23	9			40	405
1908	333	3	16	12		1	45	410
1909	340	6	17	9		1	42	415
1910	343	5	14	14	1	1	52	430
1911	315	11	16	12	2		52	410
1912	316	10	18	14			60	418
1913	324	8	22	18	1		68	441
1914	305	12	25	9	1		69	421
1915	292	9	18	7		1	73	400
1916	314	9	20	7			97	447
1917	329	10	21	8			102	470
1918	312	2	16	7			113	450
1919	354	3	312	41			209	923
lány	17		2				18	37
1920	270	6	21	12			134	443
lány	13		2				10	25
1921	272	7	14	9		1	135	438
1922	274	7	4	4			114	403
1923	218	7	5	2			77	312
1924	128	3	8				44	183
1925	105	3	22				21	151
1926	94	3	53				6	156
1927	107	6	46				3	162
1928	54	2	28					84
1929	66	2	17					85
1930	82	4	20					106
1941	531	9	21	3		1	24	588
1942	541	9	13	3	1	1	19	587
Összesen:	13532	324	945	495	9	7	2228	18594

A református gimnázium tanulóinak anyanyelv-
és nyelvismeret szerinti megoszlása
1869-1944 között

(a 15. sz. táblázat folytatása)

Év Magyar Németül Német Németül Román Ruténül Horvát- Olaszul Angolul Fran-
és románul szerbül ciául
─────────────────────────────────────────────

1869
1870
1871
1872
1873        179                          3                              4
1874        165
1875        189                          4                              4
1876        142       31                             13              5             2                                              1
1877        154       11                             16                             3                                              1
1878        173       14                               8              2             3
1879        157       27                               6                             1
1880        148       15                               7                             1
1881        166         9                               1
1882        145       15                               7
1883        165       22                               8                             3
1884        175       13                             11                             1
1885        169         7                               5                             4
1886        183         7                               5
1887        149       18                             11                             2                                                                 1
1888        172       13                               3                             1                                                                 1
1889        175       18                               4
1890        213       19                             11                                                                             1
1891        209         3                               3                                                                             1
1892        244         1                               3
1893        250                                          2                                                                             1
1894        249                                          3
1895        277                                          3                                                                             1
1896        276                                                                         2
1897        291                                                                         1
1898        298
1899        298
1900        300
1901        292
1902        332
1903        366
1904        389
1905        423         1
1906        416
1907        405
1908        391       12               3              -              2              -            2 (szlovák)
1909        414         1

Év       Magyar Németül Német    Németül   Román     Ruténül   Horvát-   Olaszul   Angolul Fran-
                                                          és románul                                szerbül                                  ciául
───────────────────────────────────────────
1910    428         1
1911    410
1912    417                                                         1
1913    441         19                                            7              1              1
1914    389         21                                            8              2              1
1915    399                                                         1
1916    447         23                           6               -               1              1              1
1917    470         21                           5
1918    450         16                           5
1919    923
lány: 37
1920    443
lány: 25

1921        438
1922        403
1923        308            1
1924        183
1925        151
1926        149           6 (zsidó)
1927        162
1928          84
1929          85
1930        106
1941        588            1
1942        587            1
───────────────────────────────────────────────────
Össze-
sen:     18265        370           10        146              34          28             5               1             5           2
───────────────────────────────────────────────────

Az értesítők azt tanúsítják, hogy a később Szatmári Református Főgimnáziumnak nevezett kollégiumban nemcsak református vallású diákok jártak, tanultak. 1869-től a gimnáziumban tanult közel három és félszáz más protestáns (324 evangélikus, 7 unitárius), majdnem másfélezer katolikus (945 római katolikus, 495 görög katolikus), 2228 izraelita és néhány (9) görögkeleti vallású diák.

E tanulók túlnyomó többsége magyar anyanyelvű, magyar nemzetiségű volt. Az évkönyvek konkrétan csak 52 tanulóról közlik, hogy más nemzetiségű, köztük román, német, zsidó, szlovák származásúak. Minden bizonnyal azonban a "nyelvismeretről" készített statisztika idegen nyelvek ismeretét jelölő rovatában közölt adatok egy része nemzetiséget takar. Joggal feltételezhető, hogy a 146 németül és románul is, a 28 ruténül is tudó tanuló közül legtöbb román, illetőleg rutén családból származott, s feltételezhetően a németül beszélők között is voltak német, illetőleg sváb származású diákok.

Utószó

A szatmárnémeti református kollégium történetéről szóló tanulmány megjelenését több mint két évtizedes munka s a már megírt kézirat évtizedes hányódása előzte meg.

A munka megírásának gondolatát (néhai) Dankanits Ádám történész barátom sugallta. A Hét munkatársaként 1972-ben olvasótalálkozón járt Szatmárnémetiben, tőle szereztem tudomást a matrikula létezéséről (és lelőhelyéről). Meg kellene írni – mondta – a matrikula alapján az iskola történetét, ahogyan Jakó Zsigmond és Juhász István megírta az enyedi diákokét a nagyenyedi diáknévsorok alapján.

Az adatgyűjtés- és feldolgozás elveit, a követendő módszereket Jakó Zsigmond professzor úr körvonalazta számomra (mindezért s a munkavégzés folyamán kapott mindig hasznos segítségéért ezúton is köszönetet mondok), aztán munkához láttam.

A latin nyelvű matrikula lemásolása, a sokféle kézírás, gyakran csak nagyítóval kiolvasható bejegyzés pontos, betűhű leírása, a rövidítések feloldása, a szövegek megfejtése, értelmezése magától értetődően igen sok időt igényelt.

Minthogy a kéziratos könyvet az idő (és hányattatása) megviselte, a szöveg elsődleges rögzítése (a leírás és a fényképmásolat elkészítése) után a matrikulát az egyetemi könyvtár szakembere szakszerűen restaurálta. Ennek során szétválasztotta a matrikula több összeragasztott lapját is. (Minden esetben téves bejegyzések, elrontott szövegek kerültek elő; közülük többet a feldolgozásban hasznosíthattam; két összeragasztott lap pedig XVII. századi latin képverset rejtett.)

Mindjárt munkám kezdetén Jakó Zsigmond professzor úr figyelmeztetett: a szakszerű történeti forráskutatás a hivatkozott dokumentumok ellenőrzött ismeretét, hű idézésüket követeli meg. A szatmárnémeti református kollégium XVII-XVIII. századi matrikulája esetében ez mindenekelőtt azt kívánta meg, hogy szakemberek ellenőrizzék latin szövegmásolataim pontosságát, hitelességét. Az első ellenőrzést a bukaresti Nicolae Iorga Történeti Intézet kutatója, Vekov Károly végezte el 1973-ban. Együttesen olvastuk el a teljes latin nyelvű szöveget, egyeztettük az én olvasatommal, megvizsgáltuk a feloldott rövidítéseket.

A latin szövegek másodszori ellenőrzését a kéziratnak a Kriterion Könyvkiadóhoz való benyújtása előtt Kiss András kolozsvári levéltáros végezte el. (Mindkettőjük fáradságos munkáját ezúton is megköszönöm!)

A matrikula történetéhez, féltő óvásához az is hozzátartozik, hogy semmiképp sem akartuk a figyelmet ráterelni, így a róla közölt (egyetlen) fénykép (Jakó Zsigmond: Írás, könyv, értelmiség) alá sem írtuk oda a lelőhelyét.

Mindenképpen utalnom kell a forráskutatásban megtapasztalt tényre: elődeink bizony nem mindig voltak pontosak a források felhasználása, idézése során; következésképp nem helytálló adatok, utalások is napvilágot láttak. Mindezekből pedig (természetszerűleg) nem valóságos állítások, következtetések (is) születtek.

A matrikulát – több mint három és fél évszázados megléte során többen is forgatták, hivatkoztak rá. Pontatlanul idézett számadatok, hibásan, elferdítetten közölt nevek tanúsítják: nem mindig hozzáértően jártak el.

Egyik példája ennek az, amit az 1672-es batizvasvári csatában részt vett és elesett szatmári diákokról a század elején megírtak. A mai batizi temetőben áll az a hatalmas obeliszk, amelyet a Szatmárnémeti Református Főgimnázium diákjai állítottak (1914-ben) a batizvasvári csatában a kurucok oldalán harcoló, elesett, a tömegsírba eltemetett egykori kollégiumi diákok emlékére.

Erről a XX. század elején feltárt tömegsírról azt írta Ferenczi János (újságíró, helytörténeti munka szerzője), hogy a sok száz halott közt található a kollégium e csatában elesett 49 diákja is. Név szerint fel is sorolja őket. Közlése – nem tudni, milyen forrásra alapozta – már csak azért sem lehet hiteles, mert a felsoroltakból 25 diák a csatát követő években is a kollégiumban tanult, évenként aláírta az ún. aláírási jegyzőkönyveket.

A kutatómunka során azt is megtapasztaltam, hogy egy-egy régi (egykorú), nyomtatott forrásban (is) megjelent állítás is lehet téves. A debreceni kollégium történetével foglalkozó munka (valószínűleg) meghaltnak nyilvánít olyan tanítót, aki „eltűnése” után adataink szerint Szatmáron tanított.

A második alapforrás, a XIX. századi anyakönyv teljesen magyar nyelvű, mindvégig szép, olvasható kézírással vezetett munka, olvasata semmilyen gondot nem okozott.

A tanulmány utolsó fejezetében kitekintek az 1852-es évet követő időszakra is, e korszak sok számadatát idézem (táblázatokba foglaltam), forrásaim a gimnázium nyomtatásban megjelent évkönyvei. Az évkönyvek java része megtalálható a kolozsvári Egyetemi Könyvtárban, illetőleg a marosvásárhelyi Teleki Téka dokumentációs részlegén. A hiányzók adatait a budapesti Országos Széchényi Könyvtárból tanulmányoztam.

Az elkészült munkát Szatmári diákok 1610-1852 címen 1983-ban benyújtottam a Kriterion Könyvkiadóhoz, de – mint ismeretes – tárgya miatt (magyar művelődéstörténet) nem jelenhetett meg, a mintegy 30 letiltott könyv közé került.

Közben azt javasolta Jakó Zsigmond professzor úr, hogy fel kellene kutatni és meg kellene írni a (szintén XVII. századi) Pázmány Péter alapította katolikus kollégium anyagát/történetét is.

Kevés reménnyel láthattam munkához, mert a jogutód iskolában (valamikor az államosítás utáni években) kidobták a régi irattári anyagokat. Nem várt felfedezés eredményeképp igen jelentős irattári anyagra bukkantam, s ebből az derül ki, hogy a Pázmány alapította kollégium mellett a XIX. század elején még egy, az akkori középiskolára épülő, ennél magasabb fokú intézmény, az ún. Püspöki Líceum is működött Szatmárnémetiben.

A Szatmári diákok 1610-1852 című munka így kétkötetessé vált. Természetesen ezt már nem adtam oda a Kriterion Könyvkiadónak. A könyv megjelenésének egyetlen lehetséges módjává a külföldi kiadása vált. Ez azonban (elsősorban a már fentebb említett okból) egyelőre nem volt lehetséges.

Mindkét kötet tartalmazta a szatmári iskolák könyvtárának anyagát is, ezek leltárát, gyarapodási módját; előkerült ugyanis a szatmári jezsuita rendi kolostor és a pálos rendiek könyvtárjegyzéke is.

A szegedi József Attila Tudományegyetem I. sz. Magyar Irodalomtörténeti Tanszékén működő könyvtártörténeti kutatócsoport munkaközössége (Keserű Bálint professzor szerkesztésében) Adattár XVI-XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez címen megjelenő sorozatának 14. kötete a Partiuni könyvesházak 1623-1730. Ebben a kötetben közöltem a munkámból ide illeszthető részt 1988-ban Szatmár – A református kollégium könyvtára 1632-1727 címmel. Terjedelme 45 lapnyi; természetesen álnéven (Kulcsár György) vállalkozhattam az akkori közlésére.

Elérkezett végül a könyv megjelentethetőségének az ideje, kiadására a JATE régi magyar irodalmi tanszéke vállalkozott.

Minthogy a munkát (az adattár könnyebb hasznosítása céljából) diáknévmutatókkal kellett ellátni, s ezek elkészítése időigényes volt, a megjelentetésben időbeli csúszást okozott.

Változtatni kellett azonban magán a munkán is, mivel az a Fontes Rerum Scholasticarum sorozatba került. Konkrétan: a tanulmányi részeket ki kellett iktatni; ezt rövid bevezetők (mindegyik iskola előtt) helyettesítik.

A Szatmári diákok 1610-1852 (Szeged 1994) ilyenformán mindhárom iskola dokumentumanyagát tartalmazza, amelyből azonban kimaradtak a könyvtárak. A tanulmányi rész pedig két külön kiadványban jelenik meg. Az egyikben (itt) a református kollégium, a másikban a katolikus iskolák anyagának a feldolgozása. (Sajnos mindegyikből kimaradt a képanyag.)

Habent sua fata libelli – tartja a régi latin közmondás. Romániai magyar tudományosságunk viszontagságos történetéhez e munka kiadástörténete is beszédes adalék.

Szatmárnémeti, 1994. július 15.

[1] A korszerű iskolatörténet feladatait Jakó Zsigmond körvonalazta A Bethlen Kollégium diáktársadalma a feudalizmus korában című tanulmányában. = Jakó Zsigmond – Juhász István: Nagyenyedi diákok 1662-1848. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest 1979. 41-80.

[2] A szatmári püspöki egyházmegye Emlékkönyve fennállásának századik esztendejében (Schematismus centenarius) 1804-1904. Szatmár 1904. 118-120.

[3] Györffy György: István király és műve. Gondolat, Budapest 1977. 512.

[4] Szirmay Antal: Szatmár vármegye fekvése, története és polgári esmérete. Buda, 1800. I. 39-40.

[5] Catalogus Clerii Szathmariensis, 1827.2.; Tonk Sándor: Erdélyiek egyetemjárása a középkorban. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest 1979. 136-137.

[6] Kovács István: A szatmári ref. iskola története. Debrecen 1880. 3.

[8] Bagossy Bertalan és munkatársai: Szatmár-Németi sz. kir. város. = Szatmár vármegye monográfiája. Magyarország vármegyéi és városai. Országos Monográfia Társaság kiadása. Budapest, é.n. [1907]. 167-168.

[9] Az iskolában tanított Thomas de Zothmar (1340); Martinus Horváth, Bakócz Tamás és testvére tanára: Petrus Bachkay tanári beiktatása 1554-ben történt.

Bura László: Épület és intézmény. Szatmári Friss Újság 1993. július 3., és uő. A szatmári katolikus gimnázium. Kézirat.

[11] Bakcsy Gergely: A szatmárnémeti ev. ref. főgimnázium története. Szatmár 1896. 8.

[14] Mészáros István: Az iskolaügy története Magyarországon 996-1777 között. Budapest 1981. 240.

[15] Herepei János: XVI-XVII. századbeli papok, mesterek, diákok a Szatmári Református Egyházmegyéből. Egyháztörténet, 1943. 29. Debrecenben egyébként Szegedi Lőrincről úgy tudták, hogy elesett az 1596-i mezőkeresztesi csatában, s ezt az aláírási jegyzőkönyvbe neve mellé be is jegyezték. Vö. Nagy Sándor: A debreceni kollégium mint egységes intézmény az egyetem kialakulásáig. [Debrecen] 1940. 32.

Ugyancsak Herepei idézett tanulmányának 30. lapján az 1610. évtől megemlíti Gönczi András tanító nevét, aki ekkor a várbeli iskolában működött. Neve egyébként az Erotemata Gvardini per Georgium Rithaymer pro rei necesitate aucta című könyv bejegyzésében maradt fenn. A könyv jelenleg a volt kolozsvári református kollégium könyvtárában található, száma 95990. A bejegyzés utolsó mondata: „Ipsequidem Andr[eas] Geonczi Ludimagister Arcis Zatthmarien[sis] dono dabat Discipulo suo chariss[im]o Pet[ro] B. Zatthmari Anno 1610.”

Az adat egyébként megdönti Bartók Gábornak azt az állítását, hogy a várbeli iskolát Bethlen Gábor létesítette volna a várkatonák gyermekeinek oktatására, akkor, amikor 1622-ben birtokába vette a várat. (Vö. Bartók Gábor: Szatmár-Németi szabad királyi város egyházi és polgári történetei. Szatmár 1860. 115. és uő.: A szathmári és németi ref. egyházak és iskolák története. Sárospataki Füzetek, 1880. 306.

[16] Az osztályokat a korabeli leírások felülről lefelé haladó sorban, tehát a legnagyobbaktól kezdve sorolják fel; mi viszont a ma megszokott sorrendben, az alsóbb osztályoktól kiindulva.

[17] Rúzsás Sándor – Trócsányi Zsolt – Bodolay Géza – Kiss József – Pölöskei Ferenc: A pápai kollégium története. Budapest 1981. 17.

[18] A vármegyei jegyzőkönyvekre hivatkozik (1652. év, folio 335.). Szatmár vármegye. Bp. [1907] Magyarország vármegyéi és városai. Szerk. Borovszky Samu. 445, 526.

[19] A collaborator a XVI. században általában a rektor melletti felnőtt tanár neve. Vö. Mészáros: i.m. 254., a református kollégiumokban később így hívják a rektor nagydiákok közül választott segítőtársait, segédtanítóit, akik a kisebb tanulókkal foglalkoztak a gimnaziális képzésben. Vezetőjük az első collaborátor. Vö. Mészáros: i.m. 314.

[21] Vö. Matricula studiosorum. 96. és Bakcsy: i.m. 54.

[22] A comparatisták neve korábban Debrecenben is alphabetisták (betűzők) és lektorok (olvasók). Vö. Mészáros 1981. 616.

[23] Donatus könyvének tanítása magyarul folyt. Mészáros: i.m. 138-144.

[26] Ferenczy János közlése szerint (Művei V. 57-59.) a batizi temetőben található, a XX. század elején feltárt tömegsírban a sok száz halott között 73 diák (ifjú) is nyugszik, köztük a szatmári református kollégiumnak mind a 49 ott elesett diákja. Felsorolja a nevüket is: Szatmári István, Dányádi György, Biltzki János, Bikinyi Mihály, Poroszlai István, Baksai Mihály, Szenczi János, Tatai Sámuel, Nádudvari György, Szőlőskei István, Szalacsi János, Selyebi Mihály, Asrihai András, Diószegi Ferenc, Tunyogi Miklós, Belényesi János, Ladányi István, Csengeri András, Gacsályi Ferenc, Ecsedi János, Pákai Benedek, Maróthi István, Miskolczi István, Vecsei István, Borsvai Ferenc, Nagyari Ferenc, Dombi Ferenc, Gyarmathi Mihály, Czeglédi Oláh István, Kállai Mihály, Szőllősi Ferenc, Gyügyei Ferenc, Ujlaky István, Csengeri Mihály, Turi Sámuel, Tarpai András, Vári Miklós, Beregi Ferenc, Patóházi Pál, Miszti István, Szeremi István, Misztótfalusi Bálint, Szőlőskei János, Pályi György, Debreczeni János.

Forrásait nem ismerjük, viszont adatairól megállapítjuk, hogy nem hitelesek, ugyanis a Matricula studiosorumban csak az 1671-ben aláírt Stephanus Szőlőskei neve mellett olvasható: „25. Nov. Venit Sonkadinum ad rectoratum. Decollatus Batizini 20. Sept. anni 1672 a Germanis hujus loci, cum multis aliis studiosis.” A Ferenczy névsorában több név feltehetően hibás olvasat vagy elírás, ugyanis Nagyari Ferenc és Asrihai András a jegyzőkönyvben Franciscus Nagyari és Andreas Aszchai, a közlésében olvasható Biltzki János az 1671-ben aláírt Johannes Bélteki lehetne. Bikinyi Mihály esetében a Bökényi családnévre gondolhatnánk, viszont ilyen nevű diák a kollégium anyakönyvében az adott időpont előtti tíz évben sem szerepel. Névsora azért sem hiteles, mert a felsorolt 49 név közül 25 diák neve szerepel az aláírási anyakönyvben a következő évben. Mindössze 24 tanuló neve nem fordul elő többé, ezek valóban meghalhattak a batizvasvári csatában.

[29] Mészáros István: A magyar nevelés története. 1790-1849. Budapest 1968. 12.

[32] A Ratio Educationis nyomán a XVIII. század végén meghonosodott s a századforduló után is használatos „nemzeti iskola” kifejezés nemzeti – esetünkben magyar – nyelvű iskolát jelentett. Ezekben az olvasás, ének, írás tanítása magyarul folyt. Mészáros i.m. 17., és uő.: Népoktatásunk szervezeti-tartalmi alakulása 1777-1830 között. Budapest 1984. 29.; Bajkó Mátyás: Kollégiumi iskolakultúránk a felvilágosodás idején és a reformkorban. Akadémiai Kiadó. Budapest 1976. 64.

[33] Teljes nevén Entwurf der Organisation der Gymnasien und Realschulen.

[35] Harmaczi Gergely az orátorok, Tokai László a poéták, Tarczali János a syntaxisták, Kállai Ábrahám a grammatisták, Betsei György a nagyobb rudimentisták, Csengeri Pál a kisebb rudimentisták, Hidvégi István a donatisták, Sárközi Ferenc az alfabetisták praeceptora lett.

Ugyanekkor Harmaczi Gergelyt seniorrá, Csengeri Barhász Istvánt contrascribává választották.

[36] A Matricula studiosorum 124-125. lapjának bejegyzései szerint a kollégiumtól kapott tanítókért az egyes egyházközségek a következő összegeket fizették:

Időpont	A falu	A tanító neve	Forint, dénár
1725. január	Apa	Josephus Németi	1,50
	Péterfalva	Valentinus Vári	3,06
	Csenger	Michael Nyíregyházi	3,06
	Milota	-	0,27
	Gyarmat	Johannes Vári	1,36
május 1.	Szaniszló	Samuel Török Szathmári	3,06
1727. január 8.	Gyarmat	-	1,50
	Németi	-	0,60
	Géberjén	-	0,43
	Matolcs	Nicolaus Rápolti	3,00
	Cseke	Franciscus Szathmári	1,53
1728. április 20.	Gyéres	Nicolaus Czeglédi	1,51
	Újváros	Josephus Lévai	1,50
	Matolcs	Andreas Sz. Szathmari	1,51
	Sz. Váralja	Martinus Varallyai	1,51
október 9.	Szamosújlak	Samuel Göntzi	1,52
október 20.	Homok	-	0,45

Valamennyi tanító 1724-ben a matricula jegyzőkönyvében diákként szerepelt, tehát a következő év(ek)ben kerülhetett a tanítói állásba.

[37] Mészáros 1981. 254, 324. és Nagy: i.m. 98.

[39] A debreceni kollégiumban az ökonómus tisztségét hetente más-más tanuló látta el. Nagy: i.m. 100.

[40] Benkő Samu: Sorsformáló értelem. Művelődéstörténeti dolgozatok. Bukarest 1971. 141.

[41] A debreceni kollégium 1657. évi törvénykönyve szerint (VIII. fejezet, 1-6. cikkely) egy-egy nagydiák két hónapig ellenőrizhette az ételhordás és a főzés rendjét. Nagy: i.m. 100.

[42] A Matricula studiosorum azokat a tanárokat, akik külföldi egyetemeken tanultak, clarissimusoknak nevezi. Nevük megállapítható a tanárok felsorolásából. Vö.: Bura László: Szatmári diákok 1610-1852. Fontes Rerum Scholasticarum V. Szeged 1994. 9-10.

[44] Bakcsy idézett művének 82. lapján utal a debreceni ev. ref. főgimnázium 1894-95. évi Értesítőjére, amely a Ratio Educationis előtti, alatti és közvetlen utána fennálló helyzetet mutatja be.

[46] A „Szatmárnémeti” helynév 1715 előtt mindig Németire vonatkozik.

[48] A sárospataki református kollégium. Tanulmányok alapításának 450. évfordulójára. Budapest 1981. 43-46.

[51] A sárospataki református kollégium. 100-101.

[52] A koncentrikusság elvét akkor mai értelemben nem ismerték.

[54] Konkrétan a debreceni kollégium 1770-ben kiadott, 1791-ben kevés változtatással második kiadásban megjelent rendszeres tantervére, az ún. Methodusra gondolunk.

[55] Bakcsy: i.m. 61-66. Az 1827-ben készített tanterv tankönyvül ajánlhatta Jenei György (szatmári tanácsnok) Katechismus, a debreczeni útmutatásból szedegetve (Kolozsvár 1826) című könyvét, az 1839-ben életbe lépett tanterv pedig ugyancsak Jenei György Közönséges ó história a tanulók számára (S.Patak 1838) című munkáját.

[56] Szövegét Bakcsy idézett könyvének 67-74. lapján közli.

[57] A könyvtárjegyzékeket (Kulcsár György álnéven) A református kollégium könyvtára 1632-1727 címen közöltem. = Partiumi könyvesházak 1623-1730. Budapest-Szeged. A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának kiadása, 1988. 325-373.

[59] Az anyakönyv utolsó lapján olvasható latin nyelvű bejegyzés szerint 1789-ben egyházi alapból vásárolták és a közösség használatára bocsátották a következő könyveket: Samueli Pavai Catechesis maior, Cellarii Grammatica, Abecedarium Germanicum, Anreae Törsök Languii Colloquia, Josepho Henter Orthographia Hungarica et Abecedarium Germanicum, Georgio Szilasi Hübneri Historiae, Josepho Sárközi Rudimenta Linguae Latinae.

Egy 1790 májusában Gyenge János praeceptor által a tanulók közössége részére vásárolt könyv a Biblia S(acra) Hungarica; 1792-ben Nagy Ari Mihály könyvszerzését jegyezték fel (Psalterium; Compendium historiae sacrae).

[61] Nem minden könyvet sikerült azonosítani, mert a feljegyzések némelyike nem könyvcím, csak utalás, jelzés.

[64] Vö. Benkő: i.m. 140., ahol hivatkozik Szabolcsi Bence A XVIII. század magyar kollégiumi zenéje című munkájára.

[66] Thury Etele: Iskolatörténeti adattár. I-II. Pápa 1908. 68-96., Rúzsás: i.m. 15-17., A sárospataki református kollégium. 43.

[67] A törvénykönyvet a Matricula studiosorum jegyzőkönyveiben nem sokszor idézik (a 91-94. lapon), megnevezik viszont a vétséget és az érte kirótt büntetést.

[68] Vö. a debreceni kollégium szabályzatával! Thury: i.m. 68.

[69] A diákviseletet 1624-ben I. Rákóczi György fejedelem állapította meg a váradi zsinat határozata alapján: bokáig érő fekete köntös, fehér gombokkal kapcsolódott; ehhez járult a sárga szegélyes zöld alapú posztószűr, az ún. tóga; a diákoknak hosszú, henger alakú nyestbőrből készült kunsüveget, ún. sinkót kellett viselniük; lábbelijük a csizma volt. 1774-ben helyettük a kalpagot és a fekete palástot vezették be. (Vö.: Nagy 1940. 72-74.)

[74] A teljes eredeti szöveget vö. Bakcsy: i.m. 84-86. Ezt régies nyelvezete miatt nem közöljük, helyette – a törvények felépítését megőrizve – mai köznyelven a lényegre szorítkozunk.

[75] Vö. Jakó Zsigmond – Juhász István: Nagyenyedi diákok 1662-1848, valamint Bura László: Szatmári diákok 1610-1852 (a közlés módjáról elmondottakkal).

[76] Részletes leírása a Szatmári diákok 1610-1852 című kötetben. 5-7.

[78] „Az ezen új Könyv előtt levő, melly az 1781^ik Oktoberig eltőlt időt foglalja magában, ezen Oskola Thecajába a’ többi Oskola Könyvei közzé tétetvén, [ebben] itt kezdődnek beíródni a Tanúlók neveik.” (Vö.: Anyakönyv 509.)

[79] A magyar nyelvű anyakönyvezésben a szatmári református gimnázium megelőzte a többi gimnáziumot, ugyanis Eperjesen is – az iskolatörténet ezt tartja a legkorábbinak – csak 1840-1841-ben vezették be. Vö. Bajkó: i.m. 166.

[81] Jakó Zsigmond – Juhász István: i.m. 43.

[83] Az elveszett matricula egyetlen megtalált lapját az 1610-es matricula kéziratának 159. lapja után beragasztottuk.

[84] 1820-ban Országh Pál nem vezette be a Nagyobb Magyar Fiú Oskolába járó diákokat. Az anyakönyv negyedik lapján a kollégiumba járó grammatisták névsora után ez a bejegyzés olvasható: „Itt rendszerént következtek vólna az Országh Pál ér Tanítványi, de Tanítói hivatalában itt már bizonnyal esendő változását okozott bajainál fogva lett bosszús restsége miatt f[el] n[em] jegyzette.”

Az anyakönyv utolsó lapján írt feljegyzésben pedig ez olvasható:

„Ezen újabb Könyvből pedig ki lehet látni

1. Hogy Ország Pál Úrnak, ki még a más Könyvben feljegyzett, és még tán 1811-ben Nagy Bányáról hozatott tanítónak (:meghalván az az előtt több esztendeig is volt Bottyán János érdemes tanító:) Tanítványi nincsenek feljegyezve, mivel 1822-ben Hivatalából ki esett...”

[85] Volt olyan év, amikor 129, másikban 149 diák írta alá a jegyzőkönyvet. Minthogy ez utóbbi esetben két jegyzőkönyvről van szó, az egyiket tavasszal írták, a másikat ősszel, novemberben, elképzelhető, hogy az egyik nem az adott évre vonatkozott, hanem a megelőző évét pótolta, esetleg a következő évét jelenti. A helyes létszám ez esetben 60 körüli lehetett.

[87] Vö. Bárczi Géza – Benkő Loránd – Berrár Jolán: A magyar nyelv története. Tankönyvkiadó, Budapest 1967. 378-84.; Kálmán Béla: A nevek világa. Gondolat, Budapest 1969. 72-73.

[90] A helységneveket 1808-ban számba vevő kimutatásból az derül ki, hogy ekkor az országban 52 Keresztúr, 20 Szentandrás, 8 Szentbenedek, 59 Szentgyörgy, 32 Szentiván, 27 Szentkirály, 56 Szentmárton, 15 Szentpál, 51 Szentmihály, 34 Szentpéter nevű helységet tartottak számon. Vö. Kálmán: i.m. 155.

[92] A Szilágyi elnevezésen vidéket kell érteni, ugyanis a Szilágyság nem azonos teljes egészében Kraszna és Közép-Szolnok vármegyékkel. A Szilágy vidéke... kiterjedt Szatmár vármegyének egyes részeire is, s egyszer nagyobb, másszor kisebb területet jelöltek Szilágy névvel. Vö.: Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája. I-VI. Budapest 1901-1904. I. 91-92.

[94] A következőkről: Stephanus Bathori 1649, Stephanus Eszéki 1657, Georgius Dányádi, Sámuel Wáradi, Johannes Bélteki, Michael Baxai, Johannes A. Szenczi 1675, Nicolaus éjvárosi 1684, Johannes Pataki, Michael Tatai, Stephanus Váári 1686, Georgius D. Győri 1687, Martinus S. Újvárasi, Nicolaus Újvárasi 1688, Johannes Pataki 1693, Sigismundus Deák, Georgius Árkosi 1713, Johannes Mogyorósi 1714, Stephanus Szentimrei 1729, Balthasar Kondor 1737.

Megjegyezzük: az évszámok azt jelzik, hogy a diákok mikor írták alá a jegyzőkönyvet, tehát (külföldi) akadémiákon csak későbbi időpontokban fordulhattak meg.

[95] Benkő: i.m. 98-100. és vö. Jakó Zsigmond nagyenyedi diáknévsoraival.

[97] A politicus, secularis világi pályán működő személyre utaló megjegyzések. Vö. Jakó 1979. 74.

[98] A jegyzőkönyvek bejegyzései szerint Udvarhelyi Balázs (1610) brigadéros, Szőlősi András (1636) Thököly háborújában zászlótartó, Udvarhelyi István (1649) tiszt, (had)vezér lett.

[99] A helység neve utáni évszám a legtöbb esetben azt az évet jelöli, amelyben a tanítóvá lett diák nevét bejegyezték. Többször viszont – főként a XVIII. században – az évszám a tanítóság kezdetét jelöli.

[100] A zárójelbe tett évszámok az olyan tanítókat jelölik, akikről nem jegyezték be, hogy tanítói szolgálatra mentek, de ez a kollégiumi pénztár (Pecunia sacra) gazdasági bejegyzéseiből megállapítható.

[101] Szatmár külvárosában, a Hóstátban 1642-ben létesült református elemi iskola, amikor a lakosság annyira megszaporodott, hogy külön egyházközséggé alakult. Az iskolát a szatmári református kollégium látta el tanítókkal. 1680-ban Apafi Mihály erdélyi hadai és a török csapatok teljesen elpusztították a Hóstátot, iskolája is megsemmisült. Vö.: Bakcsy: i.m. 11. és Borovszky: i.m. 210.

[104] A Pázmány Péter által 1636-ban alapított jezsuita iskola 1786-ig működött a városban. Később 1807‑ben négyosztályos gimnáziumként újrakezdi működését, 1808-tól pedig már hatosztályos (4 grammatikai és 2 humán osztály).

A hat osztályt végzett ifjak filozófiai továbbképzésére 1804-ben alakult ugyancsak a szatmári római katolikus püspökség hatáskörében a kétosztályos Püspöki Líceum. A líceum a papi szeminárium keretében működött, de világi tanulók is látogatták, függetlenül vallási hovatartozásuktól. Vö. Borovszky: i.m. 82.

[106] Ide soroltuk azokat, akiknél az apa állapotát – azaz a foglalkozást – jelölő rovatban a magánzó megjelölés, vagy az apa neve és foglalkozása helyett az özvegy édesanya neve szerepel, valamint mindazokat, akiknél a rovat kitöltetlen.

[107] Az 1862/63-as tanév diáklétszámát a Debreceni Kollégium levéltárában őrzött jegyzék – A helvét hitv. szatmárnémeti hat osztályú Gymnasium tanulóinak név és osztályzati jegyzéke az 1862/3-ik isk. év első feléről – alapján, az 1869. évtől kezdődő időszak diáklétszámát pedig az évenként megjelent iskolai értesítők alapján állítottam össze. Az értesítők a kolozsvári Egyetemi Könyvtárban A-1480-as jelzettel, a marosvásárhelyi Teleki Könyvtárban Bo 26512-es jelzettel találhatók.

108 Eltérés mutatkozik több értesítõben a diáklétszámról, illetõleg a tanulók társadalmi eredetérõl közölt adatok és végösszegek közt. Pontatlanok a tanulók vallási hovatartozására és nyelvi ismereteire vonatkozó táblázatok is. Konkrétan az 1875, 1876, 1877, 1881, 1886, 1894, 1895, 1911, 1923. és 1941. évi értesítõkben találtam ilyen pontatlanságokat. Az adatokat változatlanul közlöm, de a fenti okból a táblázatok végösszegét nem készítettem el.