Somorja

A települést az okiratok 1238-ban említik első ízben, egy 1287-ben kiadott okirat Szentmária néven említi. Bél Mátyás és más neves történészek szerint a mai Somorja a hajdan Szűz Mária tiszteletére emelt templomról kapta nevét.

Zsigmond Somorját 1405-ben szabad királyi városi rangra emeli, így mindazon jogokat megkapta, amelyekkel akkor Pozsony bírt. Az okiratok szerint Zsigmond király 1411. október 15-én és 1425. március 6-án Somorján tartózkodott, és a városnak vámmentességi szabadalmat adott. Mátyás király 1466. november 9-én és 10-én járt Somorján.
Az első somorjai céhtársulást a szűcsök hozták létre 1555-ben. Később megalakult a szabók, a csizmadiák, a kalmárok, a molnárok, a bognárok, a fazekasok, a lakatosok, a szíjgyártók, az ötvösök, a takácsok, a szappankészítők, a késkészítők és a marhakereskedők céhe.

Már a 17. századból vannak adatok somorjai Mirkovicsokról. Az 1710-es évektől aztán felbukkant egy olyan csütörtöki származású Mirkovics (Merkovics, Milkovics) család is a városban, akik időnként használták a Csütörtöki nevet.

A somorjai Mirkovicsok (Milkovicsok) nemesi származására utaló adatok

A Pozsonyi Jezsuita Kollégium névtára említi 1677-1682 között Milkovicz István somorjai nemest, akit 1681-ben egyházi személyként (Clericus) jegyeztek be. Milkovics nevű nemesek Győr és Komárom vármegyében fordultak elő nagyobb számban a környéken, közülük legismertebb a méhkerti Milkovics család (lásd még később).

A Pozsony vármegyei nemességvizsgálatok adatai alapján 1725-ben Somorjáról Matkovics György és Pál próbálták igazolni nemességüket. Ennek során bemutatták a II. Ferdinánd király által 1622. október 4-én Bécsben Matkovics Mátyás és általa János és Jakab testvérei, valamint egy másik János részére kiadott armálist, melyet 1629. december 22-én hirdettek ki Pozsony vármegye nemesi közgyűlésén.

1765-ben igazolni próbálja nemességét a somorjai Milkovics család: Milkovics Ferenc és fiai, Ferenc, János és László. Péter Nagy-Megyeren egy másik Ferenc fia. Mihály és fiai, János és László. József Nagy-Megyeren. Egy másik Péter Tőkés-Újfaluban. György, Jakab és Ferenc György fiai. Márton, aki Pál fia, aki György fia Nagy-Jókán. János, aki egy másik János fia, a Veszprém vármegyei Pápán lakik. A nemességvizsgálat során bemutatták II. Rudolfnak Milkovics János és fiai, János és György részére 1606-ban kiadott és 1608-ban Moson vármegyében kihirdetett armálist. Állításuk szerint az armálisban szereplő császári vitéz Milkovics János fiainak, Jánosnak és Györgynek volt testvére Mihály, aki Ferencet nemzette, aki egy másik Ferencet és Györgyöt, aki Mihályt, Józsefet, Pétert, Györgyöt, Jakobot, Ferencet, és Pált, akik azonban nemességüket nem gyakorolták.

A hivatkozott 1606-os armálisban említett Milkovics Jánostól származtatja magát a méhkerti Milkovics család.

Méhkerti Milkovics család

Komárom varmegyei nemes család. Őse Milkovics János állítólag Dalmácziából Miksa főherczeg zászlója alatt Lengyelországba ment, ott elfogatván, a Visztula vizén keresztül úszva, szerencsésen megmenekült; a török háborúban ismét több alkalommal vitézkedett, s végre a Lisztiek várát Köpcsényt oltalmazta. Érdemeiért Rudolf király őt, és fiait Jánost és Györgyöt 1606-ban ismét a nemesek sorába emelte.

Közűlök János papóczi prépost, győri kanonok, olvasott férfiú hét nyelvet beszélt. Mihály jesuita, a kőszegi collegium igazgatója volt. Jakab 1741-ben a Győr megyei felkelő nemességnél főhadnagy, utóbb Győr vármegye szolgabírája s táblabírája. Neje derghi Somogyi Borbála.

A Csütörtöki Mirkovics család Somorján

A somorjai anyakönyvben 1711-ben tűnik fel Mirkovics Pál. 1713-ban Csötörteki Pálként jegyzik be a nevét, mikor Mária lánya megszületett. Úgy tűnik, a somorjai Mirkovics család egyes tagjai Csütörtök mezővárosból származtak. Csütörtök anyakönyvei alapján már a 17-18. században előfordult a Mirkovics név a településen. A család horvát származású lehet, talán egyike azon családoknak, melyeket még Szelepcsényi György érsek, Csütörtök egykori birtokosa telepített a faluba, és a szomszédos Erzsébet pusztára az 1660-as években.

A család közvetlen csütörtöki származására a somorjai házassági anyakönyvekben is van adat:

1718. június 12. Michaelem Mirkovics Juvenem Catholicum ex Csűtőrtők cum puella Elisabetha Catholica filia Stephani Snaer, Testes Paulus Bakics, Michael Sz. Győrgyi

/Mirkovics Mihály katolikus ifjú Csütörtökről házasságot kötött Snaer István hajadon leányával, Erzsébettel, tanúik Bakics Pál és Szentgyörgyi Mihály/ Ebből egyértelműen kiolvasható Mirkovics Mihály csütörtöki származása.

1725 május 22-ei bejegyzés szerint :”Pauli Mirkovics, alias Csőtőrtőki”-nek született Katalin nevű leánya.

Az 1720-as országos telekösszeírásban Paulus Csőtőrtőkyként szerepel Mirkovics Pál. Található még az összeírásban egy Merkovics Ferenc is.

1720-as évi országos összeírás, 3139-es doboz.

Pozsony vármegye , Sancta Maria (Somorja)

349. o.

Georgius Markovics

351.o.

Franciscus Merkovics …

…Paulus Csőtőrtőky Terra cub poss 10

(Csütörtök összeírása a 383.oldalon)

Mirkovics Pál és Ferenc nevével találkozhatunk abban a periratban is, amely a Csütörtök és Pozsonycsákány közötti mintegy 30 éven át húzódó határvitáról szól, s amelyben tanúként hallgatták meg őket 1726-ban és 1734-ben. Ez a körülmény igazolni látszik, hogy mindkettejüknek közvetlen köze volt Csütörtök mezővároshoz, bizonyára onnan származtak. A perirat említ egy Mirkovics Györgyöt is Nagy-Magyarról 1734-ben. Forrás: Békefi Remig: A Pilisi Apátság Története II (kivonat)

Érdekes, hogy Pál egész életén át többször használta a Mirkovics nevet, de az összeírásban Csőtőrtőkiként szerepelt. Két lánya, Mária és Katalin, akiket Csötörtökiként kereszteltek, mindketten ezt a nevet használták később is. Ilona nevű lánya Mirkovicsként született 1719-ben és Csőtőrtőky Ilonaként szerepel később, mint Búcsú György felesége.

A halotti anyakönyvben is szerepel egy Csötörtöki Pál 1759-ben. A neve melletti juvenes (ifjú) bejegyzés alapján nem azonos a fenti Csötörtöki Pállal, és az elhúnyt kora sem egyértelműen kiolvasható, de nem zárható ki az sem, hogy a fent említett Pálról van szó.

Körülbelül egy generációval később ugyanebben a családban az előbbihez hasonló kettős névhasználat figyelhető meg. Mirkovics János és felesége Nagy Éva fia, György születési bejegyzésében a név Mirkovics. De egy évvel később a halotti anyakönyvben már Csütörtöki György szerepel. Nagy Éva halálakor is a férj nevét Csütörtöki Jánosként írták be 1775-ben.

Szintén a kettős névhasználat figyelhető meg a somorjai születésű Mirkovics Erzsébet estében is. Feltehetően megegyezik azzal az Erzsébettel, aki 1718-ban született Mirkovics Ferenc lányaként. 1745. február 9-én ment hozzá Pozsonypüspökiben a vereknyei lakos Zeke Györgyhöz.

A pozsonypüspöki házassági anyakönyvben a feleség neve Mirkovics Erzsébet, mégis később, gyermekei születésekor az anya neveként Csütörtöki Erzsébet lett bejegyezve.

Pozsonypüspöki házassági anyakönyv:

1745. február 9. Juvenem Georgius Zeke Vereknyiensem cum puella Elisabetha Mirkovics incola Samariensem cum testibus Andreas Koky et Nicolas Horváth

Pozsonypüspöki keresztelési anyakönyv:

1749. november 1. Martinus, apa: Georgius Zeke, anya: Elisabetha Csötörtöky ex Vereknye, keresztsz: Joanes Molnár , Elisabetha Rajner

1751. szeptember 3. Elisabetha, apa: Georg Zeke, anya: Elisabetha Csötörtöky ex Vereknye, keresztsz: Joannes Molnár et Anna uxor

1754. február 25. Anna, apa: Georgius Zökö, anya: Elisab. Csütőrtőky ex Vereknye, keresztsz: Adamus Tűle, Anna Rajner

Az anyakönyvet átnézve összegyűjtöttem a Mirkovicsokról (és ehhez hasonló nevűekről, mint Markovics, Milkovics) szóló feljegyzéseket Somorjáról. Már az 1670-es évektől találkozni a somorjai anyakönyvben Mirkovicsokkal.

Egy 17. század végéről való összeírás említi (UC 6:60) Milakovics Andrást a Somorja melletti Gancsházán (talán ugyanaz, aki a somorjai anyakönyvben szerepel egy 1704-es bejegyzésben), a 18. század második feléből pedig gutori Mirkovicsokat említ a somorjai anyakönyv.