Sejt alapállománya : sejtplazma -> sejtszervecskék 
          beágyazódási helye, anyaguk: víz, ionok 
          és szerves molekulák (pl.: fehérjék: Enzim 
          formájában-> fonalrendszerek-> sejtszervecskék 
          mozgását segíti), kocsonyás szerkezet, anyag 
          átalakító rendszerek
          Határoló rendszerek: 
          a) sejt és környezete között: sejthártya 
          -> foszfatid molekulákból épül fel (kettõs 
          rétegû, melyek közt fehérjék vannak-> 
          szükséges anyagok felismerése, megkötése, 
          sejtbe juttatása, pl.: jelölõ fehérjék- 
          felismerik a behatoló káros anyagokat) 
          b) b) sejtben levõ határoló rendszer: endoplazmatikus 
          retikulum (1. sima felszínû: lipidek szintézise, 
          anyagok átalakítása, 2. durva felszíni változat: 
          rajta riboszómák vannak-> fehérje felépítés 
          zajlik itt) 
          Transzport folyamatok: 
          passzív transzport: Nincs Energia befektetés, pl.: 1.víz, 
          légzésigázok(diffúzió) 2.nagyobb 
          anyagok: glükóz, aminósavak, (fehérjecsatornákon 
          keresztül), 3.Egyéb molekulák: sejthártyán 
          feloldódnak és oldott állapotban jutnak be.
          Aktív transzport: Energia befektetést igényel (kisebb 
          koncentrációjú helyrõl a nagyobb felé 
          áramlanak az anyagok-> membrán fehérjék 
          megkötik, majd fehérje csatornákba juttatják)
          Endocitózis-> sejt bekebelezi az anyagot (sejthártyánál), 
          sejtben lévõ hártyánál: retikulumból 
          a fehérjék egy membrán hólyagban a Golg-i 
          készülékbe jutnak-, itt átalakulnak és 
          membránba zárva felhasználási helyükre 
          kerül. 
          Energiaátalakító rendszer:
          Színtest: küsõhártya: sejtplazmától 
          elválaszt, belsõhártya: redõzött, itt 
          zajlik a fotoszintézis fényszakasza, ATP szintézis 
          helye (a két hártya között van a sejt DNS-e), 
          plazmaállomány: sötétszakasz helye
          Mitokondrium: külsõhártya: elválasztja a plazmától, 
          belsõhártya: redõzött=> hatalmas felület, 
          itt zajlik a terminális oxidáció, ATP szintézis 
          helye (a két hártya közötti térben DNS), 
          plazmaállomány: citromsav ciklus helye
          Sejt információs rendszere:
          Sejtmag: 1. maghártya: kettõs membránréteg- 
          külsõ közvetlenkapcsolatban áll a retikulummal, 
          2. pólusok: fehérjék, nukleinsavak transzportja, 
          3. Magvacska: DNS-t tartalmaz=> rRNS szintézis helye, magplazma: 
          ionok, fehérjék, nukleinsavak (DNS fehérjékre 
          csavarodva-> kromatin állomány-> osztódáskor 
          tömör testekké rendezõdik-> kromoszómák)
          Sejtciklus: az osztódó sejt körfolyamata, amely a 
          DNS szintézistõl kiindulva a sejosztódáson 
          át, az újabb szintézisig tart.
          Szakaszai: 1. Nyugalmi szakasz: Enzimek képzõdése 
          és az mRNS szintézise, 2. DNS megkettõzõdése=> 
          DNS szintézis, 3. DNS szintézis utáni szakasz-> 
          fehérje szintézis, 4. sejtosztódás (számtartó 
          (mitózis), számfelezõ osztódás (Meózis))
          Mitózis osztódás szakaszai:
          1.: Elõszakasz: a kromoszómák 2db kromatida párból 
          állnak, melyek befûzõdésbe kapcsolódnak, 
          felbomlik a maghártya és a sejt két pólusánál 
          fehérje húzó fonalak képzõdnek, a 
          kromoszómák a sejt közepére rendezõdnek, 
          sejtmagvacska teljesen felbomlik.
          2.: Középszakasz: Középre rendezõdõ 
          kromoszómák kromotidái elválnak egymástól
          3.: Utószakasz: a kromatidák a pólusok felé 
          vándorolnak
          4.: Végszakasz: sejtek pólusain a kromatidák, kromatin 
          állománnyá alakulnak, új maghártya 
          alakul és új sejtmagok jönnek létre, a sejt 
          középsõ síkjában új hártya 
          képzõdik, amely a régi sejtet ketté osztja, 
          teljesen elvállnak és így kettõ utódsejt 
          lesz