TURISZTIKAI ALAPFOGALMAK

A szükséglet olyan hiányérzet, mely cselekvést vált ki önmaga megszüntetésére.

Az áruk termékek és szolgáltatások. A szolgáltatások olyan tevékenységek, melyek eredménye a nem megfogható áru.

Általános szükségletnek nevezzük az emberiség egészére jellemzõ szükségleteket, speciális szükségletnek nevezzük az egy-egy kor vagy nép sajátjait.

Az elsõdleges vagy alapvetõ szükségletek mindazok a szükségletek, melyek létfontosságúak az emberi lét fenntartásához.
Másodlagos szükségleteknek nevezzük azokat a szükségleteket, melyek kielégítése nélkül is folytatni lehet az emberi életet.

A szükségletek preferencia-sorrendje alatt a szükségletek kielégítésének sorrendjét értjük.

Az egy fõre jutó létminimum az alapvetõ létfenntartás szükségleteire egy embernek minimálisan szükséges összegeket takarja.
A társadalmi minimum az alacsonyabbrendû, de nem létfontosságú szükségletek kielégítésére fordított minimális összegeket fedezi.

A kereslet nagysága az árak függvényétõl, a rendelkezésre álló pénzösszegtõl, a helyettesítõ termékektõl, a kiegészítõ termékektõl és a szükségletek változásától függ.

A kínálat változása az árak változásától rövid távon, az önköltség változásától hosszabb távon, a termelési kapacitás változásától, valamint a szükségletek és a kereslet változásától függ.

A fogyasztás a termékek és szolgáltatások felhasználását, általuk a szükségletek kielégítését jelenti.

A fogyasztó jövedelme a létminimum fedezésére szolgáló jövedelemre és a szabadon felhasználható jövedelemre oszlik meg.

A megtakarítás az illetõ gazdasági szereplõ jövedelmének és fogyasztásának különbsége; lehet negatív nagyság is.

Túlkínálatnak nevezzük azt a piaci állapotot, amikor a felkínált termékek vagy szolgáltatások mennyisége meghaladja a fizetõképes kereslet nagyságát.
Túlkeresletnek nevezzük azt a jelenséget, amikor a fizetõképes vásárlási szándék nagyobb a kínálat mennyiségénél.

Bruttó áron azt az árat értjük, amennyit a vásárlónak az áruért ténylegesen ki kell fizetnie. Ez az ár a fizetendõ adókat is tartalmazza.
A nettó ár adófizetés nélkül értendõ. A befolyt bruttó árból egy részt adóként be kell fizetnie, a maradék, a nettó árak jelentik a ténylegesen felhasználható, azaz nettó bevételt.

A termelõi ár a termelõhöz befolyt árat jelenti.
A fogyasztói ár a termelõi áron túl a kereskedelmi árrést és a fizetendõ adót is tartalmazza.

Az aktív turizmus a beutazó külföldi állampolgárok utazásai.
A passzív turizmus a kiutazó belföldi állampolgárok utazásai.

A szabadidõs turizmus során az utazó magánszemélyként, saját szabadidejének terhére és saját, szabadon elkölthetõ jövedelmének felhasználásával utazik.
A hivatásturizmus esetén az utazó nem a saját szabadon elkölthetõ jövedelmének terhére utazik, hanem költségeit a munkáltató fedezi.

A turisztikai kereslet jellemzõi: nagyfokú érzékenység, a divatorientáltság, a fogyasztó utazik a termékhez, a turista (általában) komplex szolgáltatást vesz igénybe, térbeli koncentráltság és a szezonalitás.

Az attrakció az a természeti, vagy ember alkotta érték, amely a fogyasztók turizmus iránti keresletére vonzerõt gyakorol.

A turisztikai infrastruktúra azokat az elemeket tartalmazza, melyek lehetõvé teszik az idegenforgalmi adottság körzetében a tartózkodást és a fogyasztást.

A turisztikai kínálat jellemzõi: egymásra épülõ, egymástól függõ termékelemek, helyhez kötöttség, térbeli és idõbeli koncentráció, valamint magas állandó költségek.

 

by Varró Zoltán