Benelux államok (általános jell.):
          Tranzit vagy átmenõ forgalom jellemzõ- legsûrûbb 
          út és vasút hálózat +belvízi 
          hajó utak
          1580: Hollandia függetlenedik
          1800: teljes függetlenedés
          1946: Benelux unió 
          Belgium:
          Lakói: flamandok(hollandok) és vallonok(franciák)
          Fõvárosa: Brüsszel
          Tájak és mez. gaz.:
          Flandriai síkság: len termesztés=> lenvászon
          Brabanti dombság: (kontinentális) Búza, cukorrépa, 
          gyümölcs
          Meuse folyó völgye: iparvidék
          Ardennek: (variszkuszi rög) erdõ gazdálkodás, 
          állat teny.
          Ásványkincsek és ipar:
          Nehézipar: (Vallónia területén) gépgyártás, 
          cementgyártás, kristály és táblaüveggyártás, 
          
          Könnyûipar: (Flandria területén) textil ipar 
          
          1 fõre jutó acél termelésben elsõ
          Ardennek- hg.: feketeszén
          Hollandia:
          Lakói: flamandok
          Fõvárosa: Amszterdam
          Hága: Királyi székhely
          Tájak és mez. gaz.:
          Sík terület: mélyföld(Marsch vidék)+alföld(Gest 
          vidék) 
          Sok csapadék=> dús füvû legelõk=> 
          áll. teny. Pl.: fríz tehenek: tej ipar (Edam)
          Növ. Term.: mélyföldön: poldereken (lecsapolt 
          terület)
          Jellemzõ: Ijssel- tóból jött létre
          Belterjes gazdálkodás (legtöbb mûtrágya 
          használata)
          Földgázzal fûtött üvegházak: zöldségek, 
          virág termesztés(tulipán)
          Holland- alföld: kisebb paraszt gazdaságok: rozs, burgonya, 
          (óceáni égh)
          Ásványkincsek és ipar:
          Behozott alapanyagokból, gépgyártás=> 
          elektronika pl.: Philips
          Földgáz: Északi- tenger=> vegyipar (Shell)
          Iparvidéke: patkó alakú városok összessége: 
          Randstad
          Franciaország:
          89% francia, többi: bretonok, baszkok, németek
          Fõvárosa: Párizs
          Földtörténet:
          Ó-idõ: Rögdarabok, pl: Bretagne, Francia- khg
          Közép-idõ: tenger elöntés, pl: Párizsi- 
          medence
          Újidõ 1/3 idõszak: Eurázsiai- hgr kialakulása, 
          pl.: Pireneusok, Alpok
          Újidõ 1 idõszak: jégkorban kevés 
          hatás
          Jelenkor: mai partvonal=> Doveri szoros, 
          mai folyóhálózat=> Szajna, Loire, Rhöne 
          (delta) 
          Mez. gaz. és égh. jell.:
          Óceáni: Pl.: Bretagne- fsz, Normandia
          Nyár: Hûvös
          Tél: enyhe
          Sok csapadék=> takarmány növények=> 
          áll. teny. (szarvasmarha), halászat (tõkehal)
          Kontinentális: Pl.: Párizsi- medence
          Nyár: meleg
          Tél: hideg
          Növ. term.: Észak: búza, cukorrépa
          Dél: kukorica, szotyi
          Takarmány növények(sertés)
          Szõlõ termelés (Champagne, Cognac- bor párlat)
          Mediterrán: Pl: Földközi- tenger
          Nyár: forró
          Tél: enyhe
          Csapadék: Télen és õsszel sok
          Növény termesztés: szõlõ, citrusfélék, 
          olajfa, olívabogyó, virágok (rózsa)
          Hegyvidéki: Pl.: Alpok, Pireneusok
          Nyár: hûvös
          Tél: zord
          Csapadékos
          Állat tenyésztés
          Erdõ gazdálkodás
          idegenforgalom 
          
          Energiagazdaság:
          Kõolaj (arab országokból behozatal)=> hõerõmûvek
          Feketekõszén (nagyrészt behozatal)=> hõerõmûvek
          Uránérc (EU-ban 1.)
          Vízenergia: Alpok, Pireneusok
          Ár- apály erõmû: St. Maloi- öböl 
          1966
          Ipar:
          Feketekõszén+ vasérc (behozatal)=> gépgyártás
          Repülõgép=> Concorde
          Autók=> Peugeot, Citroen, Renault
          Hadiipar, elektronika, ûrkutatás, élelmiszeripar 
          (sajt)
          Ipar városok: Párizs, Lyon, Marseille, Bordeaux, Strasbourg 
          (ENS székhelye)
          Pireneusi- fsz:
          Mezeta(óidõ)
          Pireneusok, Sierra Nevada (újideji rög hg)
          Argon- medence, Andalúzia, Portugál- alföld (alföldek)
          Éghajlatok: óceáni, száraz kontinentális, 
          mediterrán, hegyvidéki
          Spanyolország:
          Fõvárosa: Madrid
          Lakossága: 72% kasztíliai spanyol, 18% katalán, 
          6% gallegok, 1,5% baszkok
          Történelme: Régi neve: Hispánia
          1479: egységes spanyol állam létrejötte
          1936: polgárháború (Franco dikatúrája)
          1986: belépnek az Eu-ba
          Mez. gaz. és égh. jell.:
          Óceáni: Észak- Nyugat: Gallicia
          Dús legelõk: áll. teny.
          Halászat
          Száraz kontinentális: Mezeta
          Öntözõ rendszerek, kis birtokok
          Búza, kukorica, juh, kecske
          Mediterrán: Földközi tenger partvidéke
          Gyümölcs term.: citrom, narancs
          Oliva bogyó, Oliva olaj (termelésben 1.)
          Ásványkincs és ipar:
          É: vasérc+ Feketekõszén=> gépgyártás 
          pl.: hajó, autó (Seat)
          Színes ércek: higany, ólom, cink
          Uránérc: atomerõmûvek
          Energia: atom és vízenergia
          Könnyûipar: textil ipar
          Merinoi juh
          Idegenforgalom: jelentõs szigetek: Ibiza, Mallorca
          Vámmentes területek: Ceuta, Malaga
          Portugália:
          Lakosság: 99% portugál, 1% arab
          Fõvárosa: Lisszabon
          1500-as évek- gyarmatosítás
          1900-as évek: hanyatlás
          1970-es évek: elveszti gyarmatait és fél gyarmat 
          viszonyba kerül N.B.-val
          1986-ban csatlakozik az EU-hoz
          Mez. gaz.:
          Óceáni és mediterrán égh keveredése
          Parafa termelés
          Ásványkincsek, ipar:
          Volfrámérc, Uránérc, Márvány
          Gépipar, vegyipar, élelmiszeripar
          Idegenforgalom: szigetei: Madeira, Azori szigetek
          Szõlõ termesztés: Portó (borászat)