Észak-Európa országai:
1. Norvégia: Oslo, királyság
2. Svédország: Stockholm, királyság
3. Finnország: Helsinki, köztársaság
4. Dánia: Koppenhága, királyság
5. Izland: Reykjavik, köztársaság

Népesség:
Norvégia: norvégok, lappok, finnek 4,3 millió fõ
Svédország: svédek, lappok, finnek 8,6 millió fõ
Finnország: finnek, lappok, svédek 5 millió fõ
Dánia: dánok, svédek, németek 5,1 millió fõ
Izland: norvég bevándorlók utódjai 0,26 millió fõ

Skandináv-fsz: óidõben keletkezett röghegység a Skandináv hg.
Kaledóniai hgr része. Legmagasabb pontja: Glittertind (2470 m).
Fõ kõzetanyagai: gránit és palástkõzetek.

Finn õsföld: õsidõben jött létre, a jégkorban a jég erõsen lecsiszolta ->
vásott sziklák maradtak. A puhább kõzetû területeken erõsebben
mélyített a jég -> ma itt tavak vannak.

Izland: Atlanti hátság felett helyezkedik el, a feltörõ bazaltból jött létre
(az Eurázsiai és É-Amerikai kõzetlemez határa), fiatal vulkáni sziget.

Jylland-fsz: középidei mészkõvel fedett terület, sík vidék, éghajlat:
tengerparton óceáni éghajlat, itt húzódik a Golf áramlat. Hûvös nyár,
enyhe tél, sok csapadék. A partvidéket fjordok tagolják (mély
tengeröblök), régi gleccservölgyeket tölt ki. Szárazföld belsejében
délen kontinentális éghajéat, ésakon tagja éghajlat.

Természeti adottságok és a gazdasági élet összefüggése:

Termõföld: Dánia – szántóföldek aránya a legnagyobb 60%.
Termõtalaj kitûnõ, jég által lerakott törmelékbõl moréna alakult ki.
Északon burgonya
Délen búza, cukorrépa
Takarmány növények termesztése -> állattenyésztés (szarvasmarha) -
> tejipar
Szövetkezetekben folyik a termelés, együttesek történik a termékek
feldolgozása, értékesítése.

A termõföldek aránya csekély Norvégiában, Svédországban,
Finnországban. Dániában és Izlandon burgonya és takarmány
növények termesztése jelentõs, de jellemzõbb az állattenyésztés
Izlandon juh, Lapföldön rénszarvas jellemzõ.

Erdõk ezekben az országokban: Svédországban és Finnországban
erdõkben leggazdagabb országok Európában.
É-on fenyvesek (celluksz és papír)
D-en lombos erdõk (gyufa, bútorgyártás)

Tenger: Norvégia és Izlan: halászat (tõke hal és hering)
Hajózás: Norvégia: (más ország számára vállalnak bérfuvarozást)
Tengeri ásványkincsei: magnézium -> tengervíz, kõolaj ->É-tenger
Nagy esésû folyók: Norvégia, Svédország vízenergiában
leggzdagabbak. Norvégia az 1 fõre jutó elektromos áram termelésben
az elsõ.
Geotermikus energia: Izland
Atomenergia: Svédország, Finnország
Ásványkincsek: vasérc (Svéd) Ericcson, electrolux

Finnország: gépgyártás (pl: Nokia)

Norvégia: timföld, bauxit -> alumínium kohászat, színesérc

Brit-szigetek:

Nagy Brittania és É-Írország Egyesült királyság (UK)
Államformája: királyság
Fõváros: London
4 országrész: Anglia, Skócia, Wales, É-Írország
Lakosság: jelenleg 60 millió fõ (92%-a városlakó)

Természeti adottságok:
Óidõ: kõzetlemezek ütközése -> gyûrthg, erõs lepusztulás,
feldarabolódás, ma röghegységek pl: Skót felföld, Kaledóniai
hegységrendszer
Középidõ: tengerelöntés, üledékképzõdés pl: Londoni medence
Újidõ: harmadidõszak: vulkanizmus, középidei mészkõre bazalt ömlött
pl: É-Írország, Skócia
Negyedidõszak: jégkor, London vonaláig jégtakaró, felszín lepusztult, a
jégkor végén tengerszint emelkedés, tagolt partvonal, É-on furth (fjord
szerû képzõdmény), d-en tölcsértorkolat pl: Temze
Jelenkor: alföldek, medencék kialakulása

Éghajlat: óceáni (golf áramlat hatása)
Sok csapadék, kevés napfény, hûvös nyár, kilúgozott sovány
termõtalaj ->mez gaz kevésbé jelentõs, állattenyésztés jelentõsebb,
szarvasmarha tenyésztés.

Növénytermesztés: jól gépesített farmok, É-on burgonya, árpa,
csíráztatott árpa, sörgyártás, whiskey, D-en búza, cukorrépa

Ipar:
Ásványkincsek: feketekõszén pl: D-Wales, Pennine-hg, Skót medence.
Kõolaj az É-i tengerbõl, a kikötõkben dolgozzák fel a vegyipari cégek.

Textílipar: fõleg behozatalból fedezik. Központjai: Pennine –hg,
Manchester, Liverpool, Leeds.

Írország:

Államformája: köztársaság
Fõvárosa: Dublin
„Smaragdzöld sziget” -> óceáni éghajlat hatásaként.
Ásványkincsek: tõzeg
Mezõgazdaság: állattenyésztés pl: juh, fõ élelmiszer: burgonya

Belgium:

30 ezer nkm, 10,2 millio fõ a lakossága
Flamandok, vallanok lakják
Fõvárosa: Brüsszel
Flandriai alföld: len termesztés, vászon, bürsszeli csipke
Brabanti dombság: búza, cukorrépa, gyümölcsök
Meuse völgye: iparvidékek
Ardennek (óidei variszkuszi röghegység): fa kitermelés, legeltetés
Belgium és Luxemburg az 1 fõre jutó acéltermelésben az elsõ a világon.
Flandria területén a textilipar kiemelkedõ.

Hollandia:

41 ezer nkm, 15,7millió fõ a lakossága
Flamandok (hollandok) lakják
Fõvárosa: Amszterdam
Hága a királyi székhelye
Jelentõs a mezõgazdasága, nagy export, földgázt az Északi tengerbõl
nyernek.
Holland mélyföld (tengerszint alatt fekvõ síkság): marsch
Holland alföld: gust jégkori hulladékkal van feltölte. Óceáni égh: sok
csapadél, dús legelõk, vezetõ ágazat az állattenyésztés pl: fríz
tehenek -> tej, sajt (exprtban az elsõ!)
Holland mélyföldön a lecsapolt területeken (polder) jellemzõ a
növénytermezstés.
Jelentõs volt a szélmalmok szerepe, víz kiszivattyúzása, ma inkább
szélerõmûvek mûködnek.
Hollandiában behozott nyersanyagokból a gépgyártás emelkedik ki
(philips). Saját földgázkészletet az É-i tengerbõl a vegyipar dolgozza fel
(shell).

Franciaország:

547 ezer nkm a területe, Ny-Európa legnagyobb országa.
Fõvárosa: Párizs
Államformája: köztársaság.
Lakossága: 60 millió fõ: 89%franciák, breton, határ mentén német,
baszkok, katalánok.
Tájak: óidõ: rögdarabok kialakulása pl: Brettagne–fsz., Francia-khg.
Középidõ:tengeri üledékképzõdmények pl: Párizs medence
Újidõ: harmadidõszak: Eur-hgr. Gyûrödéssel pl: Pireneusok, Alpok
Negyedidõszak: jelentõs hatása a jégkorban nem volt.
Jelenkor: mai partvonal kialakulása, vízhálózat pl: Loire, Szajna
(tölcsér), Rhone (delta)

Éghajlat:
Óceáni: Bretagne-fsz., Normandia, nyár: hûvös, tél: enyhe, sok
csapadék, takarmány növények, állattenyésztés, (szarvasmarha,
halászat).
Kontinentális: Párizsi medence, nyár: meleg, tél: hideg, kevesebb
csapadék, növény termesztés, északon búza, cukorrépa, délen
kukorica, szotyi, takarmány növények (sertés), szõlõ termesztés
(Champagne, Cognac).
Mediterrán: Földközi tenger partvidéke, nyár: forró, tél: enyhe,
csapadék télen sok, növénytermesztés szõlõ, citrusok, olajfák, virágok
(parfüm).
Hegyvidéki: Alpok, nyár: hûvös, tél: hideg, sok csapadék,
állattenyésztés (szarvasmarha), erdõgazdálkodás, idegenforgalom.

Ásványkincsek és ipar:
Energiagazdaság, uránérc a Francia-khgbõl -> atomenergia
Feketeszén bányászat ->hõerõmû
Vízenergia (Alpok, Pireneusok)
Behozott vasérc és feketeszén: gépgyártás, (repülõgépgyártás) pl:
Concorde, autógyártás (Renault, Citroen, Peugeot)
Fontosabb iparvárosok: Párizs, Marseille, Lyon, Strasbourg.
Területén fekvõ törpeállam: Monacco, (Monte Carlo)

Dél-Európa:

Pireneusi-fsz (Ibériai-fsz):
Természeti adottsága: középsõ részén óidei rögdarabok találhatók pl:
Mezeta: É: Ó-Kasztília, D: Új-Kasztília, középen: Kasztíliai
választóhegység.
Variszkuszi hgr tagjai:óidei rögdarabok vannak még az É-i részeken pl:
Kantábriai-hg.

Újidõ harmadidõszakában: Eur-hgr felgyûrõdése pl: Pireneusok, Sierra
Nevada
Újidõ negyedidõszakában: alföldek jöttek létre pl: Arragón medence
(Ebró folyó), Andalúzia, Portugál alföld (Duero, Tejo).

Változatos éghajlat, ÉNY-i részeken óceáni, középen száraz
kontinentális, DK-en mediterrán.

Spanyolország:

504 ezer nkm, lakossága 39 millió fõ
Fõvárosa: Madrid
Államformája: királyság
Lakosság: fõként spanyolok (kasztíliaiak 72%), katalánok 18%,
gallégok 6%, baszkok 1,5%.

Mezõgazdaság:
Óceáni: ÉNY Gallícia legeltetõ állattenyésztés (juh), halászat.
Kontinentális: pl: Mezeta, öntözõ rendszerekkel növénytermesztés
(búza, kukorica) kis gazdaságokban juh, kecske tenyésztés.
Mediterrán: D-en, K-en gyümölcs, citrusok, olivabogyó, pl: andalúzia
(olaj) szõlõtermesztés (bor), központ: malaga

Ásványkincsek és ipar:
Energia vízerõmûvekbõl, atmerõmûvek. É-on vasérc, feketekõszén
készlet, gépgyártás közp: Billbao, pl: Seat, uránércet
atomerõmûvekbõl, színes ércek, higany, ólom, cink.

Idegenforgalma jelentõs (mediterrán tengerpart) pl: Baleár szigetek,
Ibiza, Kanári-szk.
Marokkó területén két vámmentes terület található: Ceuta, Melilla.

Portugália:

92 ezer nkm a területe
Lakossága: 10 millió fõ, 99% portugál, 1% spanyol, arab
Fõvárosa: Lisszabon

Ásványkincsek és ipar:
Kevés ásványkincs, volfram érc, uránérc, márvány.
Gépgyártás, vegyipar.

Éghajlata, mezõgazdasága:
Óceáni és mediterrán hatások keverednek, gabonafélék, búza, szõlõ
(Porto).
Idegenforgalom: Azori-szk, Madeira-szk (turista forgalom jelentõs).

Olaszország:

300 ezer nkm a területe
Lakossága: 58 millió fõ 99% olasz.
Államformája: köztársaság.
Fõvárosa: Róma
Appennini-fszen helyezkedik el.
É-ra tõle az Alpok van. Mont Blanc (4807 m).
Ny-on kristályos kõzetek (gránit)
D-i részén a Dolomitok hegycsoport (dolomit, mészkõ)
Felszínt a jég alakítja pl: gleccserek. Gleccsertavak: Garda-tó, Comói-tó.
A fsz nagy részét az Appenninek foglalja el (Eur-hgr része)
Fõként üledékes kõzetek alkotják. A két hegység között van a Pó-
síkság (üledékanyagból töltõdött fel)

Olaszországhoz tartozó szigetek: Szardínia, Szícilia (itt van Európa
legmagasabb vulkánja az Etna kb 3000m magas.), Stromboli, Vezúv (a
lemezek ma is mozognak)

Gadaság:
É és D között jelentõs különbségek vannak.
Éghajlat és mezõgazdaság:
É-on: Pó-síkság. Kontinentális, termékeny talaj, fejlett, belterjes
mezõgazdaság pl: rizs, búza, cukorrépa, kukorica. Alpok lejtõin
szarvasmarhák.
D-en: mediterrán, forró, száraz nyár, ókortól erdõírtás. Az erdõk helyén
tüskés-bozontos növénytársulás jön létre: macchia. A feudális
nagybirtokok lassan alakulnak át kis paraszti birtokokká.
Növénytermesztés: citrom, narancs, szõlõ.
Állattenyésztés: juh, kecske.

Ásványkincsek és ipar:
D-en: kevés, fejletlen ipar, jelentõs munkanélküliség, kiemelhetõ az
élelmiszeripar.
É-on: Appennineknél higanyérc és kén a Pó-síkságnál. Földgáz ->
vegyipar. Feketekõszén, vasérc behozatalból gépgyártás. Vízenergia
felhasználása -> Alpok. Képzett munkaerõ.
Milánó: Alda Romeo, Pirelli, ENI
Torino: FIAT, vaskohászat, mediterrán tengerpart, ókori középkori
mûemlékek.
Genova: vaskohászat jelentõs és ez a legforgalmasabb kikötõ.

Görögország:

K-en Olimposz (óidei rödarab) 2911 m.
Ny-on Eurázsiai-hgr tagjai.
Legjelentõsebb alföldje a Tesszáliai medence.
Partvidéke erõsen tagolt, sok sziget, a terület folyamatosan süllyed.
Kréta a legnagyobb szigete.

Mezõgazdaság: É-on a Tesszáliai medencében kontinentális (búza,
árpa, gyapot, dohány).
D-en mediterrán éghajlat, citrusfélék, olajfák, szõlõ, mazsola.

Ipar: Bauxit, alumíniumgyártás, lignit hõerõmûvekben.
Élelmiszeripar, textílipar kiemelkedõ.
Idegenforgalom jelentõs (tengerpart, ókori emlékek)
Nagy a kereskedelmi flottája.
EU tagja 1981 óta.

Svájc:

41 ezer nkm a területe, 7 millió fõ a lakossága.
Államformája: szövetségi köztársaság.
Fõvárosa: Bern
A terület 70%-a hegyvidék.

Ásványkincsek és ipar: vízenergia használata, atomerõmûvek. Kevés
nyersanyag, de nagy szaktudást igénylõ iparágak terjedtek el (omega,
doxa, swatch), gyógyszergyártás (sandoz), elektronika.
Mezõgazdaság: medencékben kontinentális éghajlat: gabonafélék,
búza, jelentõsebb az állattenyésztés: Alpi tehenészet, nyáron
legelõkön télen istállókban. Istállózó állattenyésztés sík és
dombvidéken (sertés, szarvasmarha) -> tejipar, élelmiszeripar
(NESTLÉ) -> csoki, sajtgyártás (Emmentáli), termesztés kis paraszti
gazdaságokban.

Ausztria:

83 ezer nkm a területe, 8 millió fõ a lakossága.
50%-a az országnak magashegység.

Ásványkincs és ipar: : vízenergia, színesércek, ólom, kõolaj, földgáz
(Bécsi medence), kõsó, magnezit. Vegyipar (Salzburg), vasérc
(Eisenerz), vaskohászat, gépgyártás (Steyr), behozott
timföld+viezenergia = aluminium. Magnezit -> tûzálló tégla.

Mezõgazdaság: (lásd Svájcnál).

Európai törpeállamok:

Liechtenstein:160 nkm a területe, 30 ezer fõ lakja.
Államformája: hercegség
Fõvárosa: Vadúz
Jelentõs bevétel: bélyegkiadás

San Marino: Olaszország területén, 61 nkm a területe, 24 ezer fõ lakja.
Államformája: Európa legrégibb köztársasága
Fõvárosa: San Marino
Jelentõs bevétel: bélyegkiadás, idegenforgalom.

Vatikán: 0,44 nkm a területe (Rómán belül található)
Államformája: teokratikus monarchia
Lakossága: kb 800 fõ
8. században alakitott pápai állam maradványa.

Málta: 316 nkm a területe, 350 ezer fõ lakja, 3 sziget alkotja,
államformája köztársaság.
1800-as években brit gyarmat volt.
1966-ban lesz független.
Fõvárosa: Valletta

Monacco: 1,96 nkm a területe, 80 ezer fõ lakja
Fõvárosa: Monaco
Jelentõsebb városa: Monte Carlo
Államformája: hercegség

Andora: Pireneusokban van, 453 nkm a területe, 53 ezer fõ lakja.
Államformája: autonóm fejedelemség (Andorrai völgység)
Fõvárosa: Andorra la Vella
Bevételek: dohánytermesztés, juhtenyésztés

Németország:

360 ezer nkm a területe, 80 millió fõ lakja
Fõvárosa: Berlin
Államformája: szövetségi köztársaság, 15 tartomány (NSZK)
Európa legfejlettebb gazdasági országa

Gazdasági alapjellemzõk:
Európa legfejlettebb gazdasági országa
Nemzetközi kereskedelmben az elsõ
Külföldi beurházások ->tõke kivitel
Vegyipar, gépipar a legfejlettebb
Tranzit útvonal -> sûrû vasúthálózat, sûrû autópálya, tengeri kikötõk
(Hamburg)
Folyóhálózat (legforgalmasabb a Rajna)
1992. megépül a Duna-Majna-Rajna víziút
3500 km hosszú (É-i, fekete tenger összekötése)

Tájak és mezõgazdaság:

1. Germán alföld: Az Elba folyó két részre osztja: NY-Német
alföld, K-Német alföld.
É-i részét a jég hordaléka (moréna) töltötte fel. Jégvályta tavak pl:
Mecklenburgi tóhátság,
Óceáni éghajlat, takarmány növények (rozs, burgony), állattenyésztés.
D-i részét lösz fedi, kevesebb csapadék, nedves kontinentális éghajlat,
núza, cukorrépa termesztés.

2. Német középhegyvidék: óidei variszkuszi rögdarabok pl:
Harz-hg, Érc-hg, Fekete erdõ.

3. Rajna völgye: szerkezeti árokban jött létre, leglaposabb,
legszárazabb vidék -> zöldség, gyümölcs, szõlõtermesztés.

4. Sváb-Bajor medence: Alpok lepusztulásából származó
törmelék töltötte fel. Búza, kukorica, sörárpa, komló.

5. Alpok: Eur-hgr tagja. Legmagasabb pont Zugspitzer 2963 m.
Rét és legelõgazdálkodás -> állattenyésztés.

Ásványkincsek és ipar:
Energiahordozók: kõolaj, földgáz a Germán alföldön. Feketekõszén a
Ruhr vidéke és a Saar vidéken. Barnakõszén Kölnben és Lipcsében,
Cotbusban.

Egyéb ásványkincsek: kõsó, kálisó a Harz-hgben. Kevés vasérc a Ruhr
vidéken.

Iparvidékek:
Ruhr vidék: (sok központú agglomeráció), feketekõszén bányászat +
behozott vasérc -> vaskohászat, gépgyártsás (opel).
Területén keresztül halad a Rajna (olcsó szállítás) ipari vízigény
kielégítése.
Jellemzõ iparágak: üveggyártás, vegyipar, petrol kémiai ipar, textílipar.
Ma a bányászat kimerülõben. A nehézipari ágazatok válságban -> nagy
munkanélküliség, szerkezeti váltásra van szükség. Új iparágak jellenek
meg: elektronika, elektrotechnika, tudományos kutatási központok,
vegyipar fejlõdik.

Jelentõsebb iparvárosok: Düsseldorf, Duisburg, Köln

D-Német tartományok: Rajna mentén, itt a elgjelentõsebb a külföldi
vendégmunkások száma.
Frankfurt: pénzügyi központ, Európa legforgalmasabb reptere.
Mannheim: Saar vidékrõl (feketekõszén + behozott vasérc ->gépipar
Ludwigshafen: vegyipar jelentõs (BASF)
Stuttgart: gépgyártás (Daimler-Benz, Bosch)
München: gépipar (BMW, Siemens, Messerschmitt)

É-i és K-i országrész: A Harz-hg-ben kõsó, kálisó
Jelentõs kikötõvárosok:
Hamburg, Lübec, Rostock, Brema
Fõváros: Berlin
Hannover: vásárváros, itt gyártják a Volkswagent.
Frezda: mûemlékváros
Lipcse: vásárváros
Jena: üveggyártás (Zeiss)