Jókai Mór
          Az arany ember
        
          Szereplõk:
        Levetinczy Timár Mihály, a Szent Borbála hajóbiztosa, 
          késõbb földbirtokos nemes, kereskedõ
          Fabula János, a Szent Borbála kormányosa, késõbb 
          komáromi sáfár
          Trikalisz Euthym (eredeti nevén: Ali Csorbadzsi), Kandia kormányzója, 
          késõbb sztambuli khazniár
          Csorbaffy Timéa Zsuzsánna, Trikalisz Euthym lánya, 
          Timár felesége, majd Kacsuka felesége
          Teréza, özvegy parasztasszony
          Bellováry Noémi, Teréza lánya
          Almira, Terézáék kutyája
          Narcissza, Terézáék macskája
          Krisztyán Tódor, csavargó, késõbb 
          brazíliai kereskedõ
          Berkics Józó, pleszkováci paraszt
          Jaksics Mirko, pleszkováci paraszt
          Sándorovics Cyrill, pleszkováci esperes
          Kacsuka Imre, komáromi fõhadnagy, kapitány, majd 
          õrnagy, Timéa férje
          Brazovics Athanáz, komáromi nagykereskedõ
          Zófia, Brazovics úr felesége
          Brazovics Athalie, Brazovics úr lánya
          Timár Adeodat (Dódi), Timár és Noémi 
          elsõ gyermeke
          Timár Deodát (Dódi), Timár és Noémi 
          második gyermeke
          Galambos úr, balatoni halászmester
          Timár Noémi, Timár és Noémi dédunokája
        
          Történet:
        --- A Szent Borbála ---
        A Vaskapu
          A szerzõ bemutatja a Vaskaput, mely a román-szerb határon 
          található, s a Dunán a hajókra a nézve 
          a legveszedelmesebb hely.
        A Szent Borbála és utasai
          A korban még igásállatok vontatják a hajókat 
          a Dunán felfelé. Így halad elõre a Szent 
          Borbála is, dacolva a sötétséggel és 
          a rettenetes viharral. A hajó személyzetét a kormányos, 
          Fabula János; a hajóbiztos, Timár Mihály; 
          a "tisztító"; a hajóteher (tízezer 
          mérõ búza) tulajdonosa, Trikalisz Euthym; valamint 
          lánya, Timéa alkotja a legénységen kívül. 
          Hirtelen szörnyû veszélybe kerülnek: a víz 
          egy elszabadult malmot sodor feléjük...
        A fehér macska
          Timár öt emberével egy csónakba száll, 
          s megpróbálja elhárítani a veszélyt: 
          egy horgonnyal elkapja a malom még mozgó lapátjait, 
          s azt egy örvénybe kormányozza - sikeresen. A kis 
          Timéa azonban nem boldog, mert a malommal együtt a rajta 
          utazó fehér cica is a vízbe fúl.
        A salto mortale egy mammuttól
          A Szent Borbálát ért megpróbáltatásoknak 
          azonban még nincs vége: kiderül, egy huszonnégy 
          evezõs török ágyúnaszád követi 
          õket. Timár vakmerõ manõverre szánja 
          rá magát, hogy lerázza a török hadihajót: 
          a perigradai szorosban "átvádol" (egy veszélyes 
          folyosón átkel) a Duna szerb partjáról a 
          románra. Amint épségben megérkeznek a túlpartra, 
          Timár elkezdi toborozni az új hajóvontatókat.
        A szigorú vizsgálat
          A hajó folytatva útját szerencsésen megérkezik 
          Orsovára, ahol átvizsgálják a rakományt, 
          kikérdezik a tiszteket, s a "tisztító" 
          bizonyítja, hogy a hajó tiszta, nem érintkezett 
          keleten semmilyen pestises tárggyal.
        A "Senki" szigete
          A hátralévõ úton azonban a hajó egyszercsak 
          olyan ellenszélbe kerül, hogy nem tudnak továbbhaladni. 
          Lehorgonyoznak egy új, a Duna alkotta (ti. az Osztrova-sziget 
          egy darabját leszakította, majd arra hordalékát 
          lerakta) szigetnél. Timár elindul, hogy felderítse 
          a szigetet, s nagy meglepetésére szinte magát a 
          paradicsomot találja meg rajta.
        Almira és Narcissza
          Timár találkozik a sziget úrnõjével, 
          Teréza asszonnyal, lányával Noémivel, valamint 
          a két hûséges állattal: Almirával, 
          a nagy fekete newfoundlandi kutyával és Narcisszával, 
          a kis fehér cicával. A szigetiek megvendégelik, 
          s õ megkéri õket, hogy ezen az éjszakán 
          itt alhasson Euthym lányával a barátságos 
          kunyhóban, amibe õk bele is egyeznek. 
        Az éj hangjai
          A szigetre új vendég érkezik, Krisztyán 
          Tódor, aki, kiderül, Noémi jegyese, s valami pénzzé 
          tehetõért jött, melyet kisajtolhatna Terézától. 
          Goromba viselkedése miatt õ az egyetlen, akit mindenki 
          utál ennél a háznál, ennélfogva nem 
          is marad sokáig, s még aznap távozik.
        A szigetlakók története
          Teréza megosztja Timárral történetüket: 
          Valaha Pancsován laktak, férjével, akinek jó 
          barátja volt Krisztyán Maxim, Tódor apja, így 
          megegyeztek, hogy gyermekeiket összeházasítják. 
          Krisztyán kereskedõ volt, megrendelõje pedig az 
          a Brazovics Athanáz, aki Timár munkaadója jelenleg. 
          Teréza férje rendszeresen adott kezességet Krisztyánnak, 
          aki azonban egyszer megszorult, vagyonával elszökött, 
          így a pénzt a kezesektõl hajtották be, földönfutóvá 
          téve ezzel sok embert. Teréza férje öngyilkos 
          lett, õ pedig Noémivel és Almirával átszökött 
          erre a szigetre, s itt kezdett új életet. Minden, ami 
          itt található, az õ keze munkájuk gyümölcse.
        Ali Csorbadzsi
          Másnap a hajón Euthym elárulja az õ titkát 
          is: Eredeti neve Ali Csorbadzsi, Törökországban kincstárnok 
          volt, de bizalmas forrásból megtudta, hogy meg akarják 
          ölni, vagyonát s lányát pedig el akarják 
          kobozni. Õ búzává tette az elõbbit, 
          Timéával hajóra szállt, s igyekezett, hogy 
          eljusson Brazovics Athanázhoz, aki megboldogult görög 
          felesége révén az õ rokona. Azonban mivel 
          Krisztyán Tódor meglátta (ti. õ török 
          kém), most újból a nyomára bukkantak. Ezért, 
          hogy megmentse lányát, s számára vagyonát, 
          mérget vett be, s megbízza Timárt, hogy juttassa 
          el Timéát Brazovicshoz. Ezekután csendesen meghal.
        Az élõ alabástrom
          Timár a kapott utasítások szerint feléleszti 
          az alvó Timéát (ti. Csorbadzsi álomport 
          adott neki).
        A hajóstemetés
          A megholt utasítása, hogy a Dunába dobják, 
          nehogy rátaláljanak. Igen ám, de ez nem megy olyan 
          egyszerûen. Timár elõbb megkéri a legközelebbi 
          falu papját, hogy temesse el, de mivel az nem gyónt meg, 
          nem teheti meg. A parton nem lehet eltemetni, mivel a parasztok babonásak. 
          Ez utóbbit megelõzendõ föl is száll 
          négy helyi lakos a hajóra, akik, mikor a személyzet 
          alszik, a koporsót a Dunába vetik...
        A nevetni való tréfa
          Pancsovához érve ellenõrök rohamozzák 
          meg a hajót, akik a török szökevényrõl 
          kérdezõsködnek. Mivel azonban Timárnak mindenrõl 
          papírja van, s a holttest fel nem lelhetõ, ezért 
          a kincseket nem kobozhatják el.
        A Szent Borbála végzete
          Már majdnem elérik céljukat, amikor azonban szörnyû 
          baj történik: a Szent Borbála tõkére 
          (úszó fára) fut, s elsüllyed. Timár 
          kimenti a víz alól Timéa vagyonát, az ezer 
          aranyat tartalmazó ládikót. A legénység 
          pedig mentõcsónakokon hagyja el a hajót, s indulnak 
          tovább Komárom felé.
        --- Timéa ---
        A fogadott apa
          Timárék megérkeznek Brazovics komáromi lakására, 
          ahol annak felesége, Zófia asszony; lánya, Athalie; 
          valamint annak jegyese, Kacsuka Imre fõhadnagy tartózkodnak. 
          A hírre gyorsan megjön Brazovics úr is, aki gondjaiba 
          veszi Timéát, s felhatalmazást ad Timárnak, 
          hogy emeltesse ki a víz alól a búzát, s 
          árvereztesse el.
        A jó tanács
          A fõhadnagy meghívja lakására Timárt, 
          s egy ötletet ad neki: vásárolja fel õ az 
          egész búzát, s készíttessen belõle 
          (nem túl jó minõségû) kenyeret a három 
          hétig Komáromban hadsereg-összpontosításon 
          tartózkodó katonáknak.
        A vörös félhold
          Timár úgy is tesz, felvásárolja a búzát, 
          s elkezdi kiemeltetni azt. Estére azonban egy különös 
          vörös félholdas zsákot rak ki az emelõ. 
          Timár különviszi, s megvizsgálja. Igencsak meglepõdik, 
          miután kibontása után a zsákból dõlni 
          kezd a rengeteg drágakõ, kincs, pénz...
        Az aranybánya
          Timár hirtelen meggazdagodása igencsak szúrja Brazovics 
          szemét. "Jó" barátjaként érdeklõdik 
          is vagyona eredete felõl, mire Timár elõadja Kacsuka 
          úr ötletét. Nosza ahány élelmezésügyi 
          hivatal csak létezik, mind perbe fogja Timárt, hogy õ 
          dohos kenyeret adott a katonáknak. Csakhogy ez nem így 
          történt, ezért kénytelenek Timárt rehabilitálni. 
          Timár nem indít ellenpert, s ezért nagyon nagyra 
          becsülik. Mikor bécsi útján felvásárlási 
          szándékot mutat a levetinci birtok felé, azonnal 
          átengedik neki - a nemesi címmel és elõnévvel 
          együtt. Mikor pedig a vaskoronarenddel akarják kitüntetni, 
          õ talál arra méltóbb embert is, a pleszkováci 
          esperest.
        Leánytréfa
          Athalie ráveszi Kacsukát, hogy udvaroljon Timéának, 
          aki ezt nagyon is komolyan veszi, mire azzal biztatják, hogy 
          a fõhadnagy megkérte a kezét. Timéa ettõl 
          fogva lázasan készül az esküvõre: tanulja 
          a keresztény szokásokat, s varrja az esküvõi 
          ruháját... Mivel Timár szereti Timéát, 
          mindennap eljár ellenségeihez, a Brazovics-házba. 
          A ház ura azonban inkább Athaliet szánja az idõközben 
          igencsak meggazdagodott Mihálynak, aki erre dühösen 
          hagyja el a házat.
        Ez is egy tréfa
          Timár általános elképedésre elkezd 
          a Komárom melletti monostori homokdombon szõlõket 
          vásárolni. Késõbb a letelepedni vágyó 
          Fabulát is bevonja az üzletbe. Tudja jól mit csinál, 
          a kormány fel fogja azt vásárolni, mert várat 
          akarnak ott építeni. Ezt megneszelve Brazovics is minden 
          pénzébõl, de még hitelekbõl is telkeket 
          vásárol a környéken. Azonban egy dologra nem 
          számít...
        A menyasszonyköntös
          Zófia asszony elmeséli Timéának milyen is 
          az esküvõ, mire õ egész éjszaka aludni 
          sem bír, hiszen másnap hozzámegy a fõhadnagyhoz... 
          Mikor fölkel, azt kell látnia, hogy menyasszonyi ruháját 
          Athalie viseli. Már mindenki felkészült Athalie és 
          Kacsuka egybekelésére, amikor jön a hír Brazovics 
          meghalt, így az esküvõ elmarad. A ház ura 
          aznap tudta meg, hogy a kormány nem egyszerre vásárolja 
          fel a telkeket. Hanem Timáréit elõször, az 
          övéit pedig csak majd húsz év múlva. 
          Brazovics számára ez volt a végsõ csapás...
        Timéa
          Athalie meglátogatja Kacsukát, aki biztosítja, 
          hogy másnap érte megy, de ígéretét 
          nem tartja be. Közben az elszegényedett Brazovics család 
          vagyonát árverezik. Timár fölvásárolja 
          a házat, majd beállít, s felajánlja Timéának 
          azt magával együtt. Timéa rendkívül hálás, 
          s megígéri hozzámegy Timárhoz. Csak annyit 
          kér, Zófia asszony és Athalie hadd maradjanak itt 
          vele.
        --- A Senki szigete ---
        Az alabástromszobor menyegzõje
          Megtörténik Timár és Timéa esküvõje, 
          valamivel kevesebb pompával, mint ahogy Zófia asszony 
          mesélte. Timéa felveszi - Timár után - a 
          protestáns vallást, a keresztségben a Zsuzsánna 
          nevet kapja. Azonban Timárnak az esküvõ után 
          kell rájönnie, hogy Timéa hû ugyan, és 
          engedelmeskedik neki, de nem érez szerelmet iránta.
        A védördög
          Timár egyre gyakrabban jár el hazulról. Azonban 
          sokszor váratlan pillanatokban tér haza. Félti 
          Timéát, fõleg Athalie-tól. Egyszer viszont 
          a bosszúéhes nõ elmondja, õ látja, 
          hogy Timéa nem boldog, s ennek õ nagyon örül. 
        
        Tavaszvirány
          Timár menekül saját házából 
          levetinci birtokára. Ott elhatározza, hogy meglátogatja 
          Terézáékat a Senki szigetén. Megérkeztekor 
          látja, hogy az egész sziget rózsába borult. 
          Kiderül, Terézáék rózsavizet fõznek 
          belõle, amibe Timár is besegít.
        A pók a rózsák között
          A szigetre megérkezik Krisztyán is, aki elmondja, beállt 
          faszállítónak egy trieszti hajógyároshoz, 
          signore Scaramellihez. Azzal fenyegeti meg Terézát, ha 
          nem adja át neki a sziget diófáit, feljelenti a 
          szigetet a bécsi és a sztambuli kormánynál. 
          Ekkor azonban Timár elmondja, hogy õ kibérelte 
          a szigetet kilencven évre mindkét kormánytól, 
          s azt ingyen átadja Terézáéknak. Erre Krisztyán 
          fenyegetõzve rohan el.
        A világon kívül
          A szigetlakók nem gyõznek hálálkodni Timárnak, 
          jótettéért. Noémi bevallja, hogy szereti 
          Mihályt, akinek azonban lassan távoznia kell, ezért 
          elhagyja a szigetet.
        Tropicus Capricorni
          A túlparton Krisztyán orvul meg akarja ölni Timárt, 
          de szerencsére a merénylet nem sikerül. Timár 
          felajánlja Krisztyánnak, hogy az egyik hajóján 
          utazzon el Brazíliába, s legyen ottani új üzletének 
          (ti. Timár lisztet exportál Brazíliába) 
          irányítója. Krisztyán ebbe beleegyezik, 
          és úgy is tesz. Egy nap Mihály levelet kap Timéától, 
          melyben elküldi íróasztala kulcsát. Erre nagyon 
          megijed, ugyanis ha Timéa belenézett megtalálhatta 
          ott édesapja kincseit. Végül dönt: az üzleti 
          ügyeket Timéára bízza, õ pedig a Senki 
          szigetére utazik.
        Az édes otthon
          Timár boldogan él fél évig a Senki szigetén 
          Noémivel. Kiépíti az árvízelvezetõ 
          csatornákat, de az õsz közeledtével hazavágyik, 
          személyesen szeretné intézni gazdaságát.
        A családi ékszer
          Timár levetinci birtokára érkezik, s legnagyobb 
          megdöbbenésére ott találja feleségét, 
          aki - dolgozik. Timéa folytatta tovább férje üzleteit, 
          sõt újabb tételekkel meg is toldotta azokat. Timár 
          nem gyõz csodálkozni felesége áldozatain. 
          Miután télre hazaérkeznek Komáromba, Timár 
          drasztikus lépésre szánja el magát. Átadja 
          Timéának apja kincseit, mintha azokat törökországi 
          útján vette volna. Timéa õszinte öröme 
          anyja arcképe felett eloszlatja Timár kételyeit. 
          Felesége nem tud, s nem is fog tudni semmirõl.
        --- Noémi ---
        Egy új vendég
          Télen Timár intézkedik a gazdaság ügyeirõl, 
          majd ahogy elérkezik a tavasz, rohan le a Senki szigetére 
          Noémihez. Érkezésekor szomorúan látja, 
          hogy a tavalyi árvíz kiölte a szép nagy diófákat. 
          Mikor a kunyhóhoz ér egy kisgyermeket talál a két 
          nõvel. Teréza azt mondja, egy itt meghalt csempészlány 
          fia... Timár rögtön megszereti a gyermeket, s elhatározza 
          hogy a diófákat kivágja, s belõlük 
          házat épít neki. Az õsz közeledtével 
          azonban Mihály újból elhagyja a szigetet.
        A faragóember
          Otthon az orvosok tanácsára Timéát elküldi 
          Athalie-val Meránba. Õ maga fogad egy faragóembert, 
          s építtet vele monostori birtokán egy mulatólakot. 
          Sajátkezûleg segít neki, még szüksége 
          lesz a tapasztalatokra... A tavasz újból a szigeten találja, 
          ahol úgy oszlatja el a halászok gyanakvását, 
          hogy asztalosszerszámait fegyvernek titulálja, s így 
          a helyiek szabadsághõsnek tekintik.
        Noémi
          A szigeten Timár folytatja a házépítést, 
          de egyszercsak ledönti a lábáról a "hagymáz" 
          (tífusz), s õ hetekig csak fekszik, miközben Noémi 
          töretlenül ápolja. Mikor Mihály állapota 
          javulni kezd, kiderül, a kis Dódinak torokgyíkja 
          van. A betegség gyógyíthatatlan, holttestét 
          a szigeten temetik el, fölé egy rózsabokrot ültetnek, 
          de ezt Mihálynak csak teljes felépülése után 
          merik elmondani.
        Melankólia
          A történtek után Timár újból 
          hazamegy, ahol rögtön látják, hogy beteg, hogy 
          életveszélyben volt. Az orvosok azt tanácsolják, 
          hogy utazzon el valahova, ezért õ el is megy Balaton-felvidéki 
          kastélyába. Itt hosszú, magányos töprengés 
          után rájön, hogy õ nem élhet tovább 
          ilyen kettõs életet. Elõször határozza 
          el, hogy véget vet életének. E célból 
          tavasszal el is utazik a Senki szigetére.
        Teréza
          A szigetre érkeztével azonban új életcélt 
          kap, a kunyhóban újból egy kisfiút talál. 
          Teréza szerint õ is egy meghalt csempészlány 
          fia... Timár folytatja a házépítést, 
          amit négy év múlva sikeresen be is fejez. Ekkor 
          Teréza rossz hírt tudat vele: a szíve beteg, még 
          idén meg fog halni. Ezt hallva a szigetre érkezik Sándorovics 
          esperes úr Terézát meggyóntatni, de a nõ 
          már kissé eltávolodott a nõ vallásától. 
          Kis híja, hogy a pap be nem tör a másik szobába, 
          mivel tudni akarja, ki lesz Noémi jövendõbelije. 
          Csak a nõ lélekjelenléte menti meg a helyzetet. 
          Teréza nem sokkal késõbb eltávozik az élõ 
          közül. Koporsó nélkül jelöletlen sírba 
          temetik a Senki szigetén.
        --- Athalie ---
        A kettétört kard
          Timár hazatértével Athalie elárulja neki, 
          hogy Timéa hûtlen. Azt ajánlja, Timár tegyen 
          úgy, mintha elutazna, majd mutat neki egy titkos folyosót, 
          melybõl kihallgathatja majdan Timéa és az idõközben 
          õrnaggyá elõléptetett Kacsuka beszélgetését. 
          Azonban a dialógusból egész más derül 
          ki: Kacsuka úr párbajban megvédte Timár 
          becsületét egy csavargóval szemben, Timéa 
          pedig biztosítja, hogy õ a sírig hû urához. 
          Timár elérzékenyülve és feldúltan 
          távozik a háztól.
        Az elsõ veszteség
          Timár Rác utcai házában húzódik 
          meg, ahol felhalmozódott postáját kezdi olvasni. 
          Egy levélbõl kiderül, pártfogoltja Krisztyán 
          Tódor megcsalta s meglopta õt Brazíliában, 
          amiért tizenöt év gályarabságra ítélték, 
          de onnan is megszökött. Ezt olvasva Timárnak nincs 
          már maradása ebben a városban...
        A jég
          Hogy ne vegyék észre, gyalog elindul a befagyott Dunán 
          keresztül. Azonban leszáll a köd, s Timár csak 
          majd' kilenc óra gyaloglás után találja 
          el a túlpartot. Itt kocsit fogad, s balatoni kastélyába 
          fuvaroztatja magát. A Balatonon a helyi halászok gyülekeznek, 
          Galambos mester vezetésével léket vágnak 
          a tavon, s azon keresztül gazdag fogásuk van. Timár 
          együtt ünnepel velük, majd ezután megírja 
          utolsó levelét Timéának, mely mellé 
          egy kis halat is küld.
        A rém
          Aznap este Timár a kastélyában pihen, amikor váratlan 
          vendég érkezik, Krisztyán. Már korántsem 
          az a jó lélek, mint utolsó találkozásukkor. 
          Mihályra puskát szegez, s elmeséli neki brazíliai 
          megpróbáltatásait: Ellopott tízmillió 
          reist, de elfogták, s gályarabságra ítélték. 
          Azonban rabtársában apjára ismert, akinek elmondta, 
          hogy kicsoda a megbízója, s hogy egyszer a szökevény 
          basa miatt követte. Legnagyobb megdöbbenésére 
          apja ismerte Ali Csorbadzsit, ugyanis õ figyelmeztette hajdanán 
          a khazniárt, hogy az életére törnek. A basa 
          azonban kijátszotta õt, s nem fizette meg, pedig még 
          a lányát is Tódornak ígérte! A fiú 
          ebbõl "rájött", hogy Timár megölte 
          a basát, s elrabolta a kincseit. A rabságban apja meghalt, 
          õ pedig két társával elmenekült. Most 
          pedig azzal fenyegeti Timárt, hogy ha nem adja át neki 
          ideiglenes búvóhelyül a Senki szigetét Noémival 
          együtt, kitálal az osztrák és a török 
          kormánynak, sõt, Timéának és Noéminek 
          is. Erre Mihály kikapja kezébõl a puskát, 
          s elzavarja. De nem öli meg, õ már beletörõdött 
          sorsába...
        Mit beszél a hold? Mit beszél a jég?
          Timár másodszor határozza el, hogy öngyilkos 
          lesz, tehát elmegy a rianáshoz a Balatonon, hogy belefojtsa 
          magát. Azonban mikor odaér, a víz egy hulla fejét 
          emeli a felszínre. Krisztyán Tódor az.
        Ki jön?
          Timár ellátogat a Senki szigetére, Noémihez. 
          Érkeztekor a hálás Almira, akit elõzõ 
          látogatása alkalmával még Krisztyán 
          sebzett halálra pisztolyával, még utolsó 
          erejével üdvözli, aztán kimúl. Mihály 
          megígéri, hogy soha többé nem hagyja el õket.
        A hulla
          Tavasszal a meginduló Duna egy holttestet vet partra, melyben 
          mindenki Timárt véli felfedezni. Krisztyánt pedig 
          (hiszen õ volt az) a legnagyobb tisztességgel, mint a 
          magyar Szent István-rend, az olasz Szent Móric-rend s 
          a brazil Annunziata-rend kitüntetettjét a Levetinczyek saját 
          sírboltjába temetik...
        Zófi asszony
          Zófia asszony ellátogat Kacsuka úrhoz, kinek elmondja, 
          ideje már megtörni a hosszú gyászt, próbálja 
          meg elhódítani a még mindig szerelmes Timéa 
          szívét. Ezzel azt akarja, hogy végre Athalie-t 
          is kiházasíthassa, mert már õ sem bírja 
          tovább a háznál.
        Dódi levele
          Timár tanítgatja Dódit mindenre, így az 
          írásra is. Egyszercsak rádöbben, hogy mekkora 
          veszélynek van kitéve Timéa a bosszúéhes 
          Athalie miatt. Ezért, mivel más nem írhat haza 
          levelet, megkérik Dódit írja meg Timéának 
          a rejtekfolyosót, mely szobájába nyílik.
        Te ügyetlen!...
          Megismétlõdik a régi jelenet, csak a szerepek cserélõdnek. 
          Timéa elhatározza, hogy meghívja névnap 
          "báljára" Kacsukát, ahol a kezét 
          nyújtja neki. Nem egész fél év elteltével 
          a háznál az esküvõre készülõdnek. 
          Immár Athalie öltözteti Timéát a menyasszonyi 
          ruhába...
        Athalja
          Az esküvõ elõtti utolsó éjszaka Athalie 
          álomport kever a cselédek italába, melyet csak 
          Zófia asszony nem fogyaszt el, így rajta kívül 
          mindenki alszik. A rejtekfolyosón lesben áll, s miután 
          az õrnagy távozása után Timéa lefekszik, 
          saját kardjával (ti. Timéa Kacsukától 
          kapta azt emlékbe, mellyel Krisztyán ellen vívott) 
          támad rá, de vágásai nem halálosak. 
          A zajra Zófia asszony felriad, s az õrjáratért 
          kiált. Athalie elmenekül, Timéa elájul. Athalie-ra 
          késõbb szobájában találnak rá, 
          alvást mímelve.
        Az utolsó tõrdöfés
          Athalie ellen per indul, de nincs bizonyíték, õ 
          mindent tagad, Timéa pedig nem hajlandó vádolni 
          õt. Timéa megkéri leendõ férjét, 
          hogy olvassa fel neki a kapott leveleket. Az õrnagy mikor Dódi 
          levelét olvassa rájön mindenre, felfedi a rejtekfolyosót, 
          benne a bûnjelekkel: a karddal és a véres ruhákkal. 
          Miután Timéa felépül, megtörténik 
          az esküvõ. Azonban Timéának még át 
          kell esnie a szembesítésen a tárgyaláson. 
          Athalie-t elítélik, de õ hagy még egy utolsó 
          fullánkot Timéa szívében: elmondja, a rejtekajtóról 
          csak õ és Timár tudott, tehát Timéa 
          elõzõ férjének még élnie kell.
        A márianostrai nõ
          Negyven év telt el, de Athalie ezalatt soha nem kért kegyelmet. 
          Állítása szerint, ha kiengedik, azonnal megöli 
          Timéát. Pedig szegény nõ azóta már 
          rég' meghalt. Levetincen temették el, így nem került 
          apja halálának okozója, Krisztyán Tódor 
          mellé.
        A "Senki"
          Negyven év telt el. Az író barátjával 
          ellátogat a Senki szigetére, ahol békés 
          kis kolónia él. Két ember leszármazottai, 
          körülbelül negyvenen. Egy negyven év körüli 
          férfi, Deodát üdvözli õket, aki elvezeti 
          látogatóikat egy faházhoz, ahol az "öregek" 
          élnek. Az idõs férfi üdvözli õket, 
          s megkéri a szerzõt, hogy írja meg történetét: 
          õ ugyanis "odahagyta a világot, amelyben bámulták, 
          és csinált magának egy világot, ahol szeretik." 
          A szigetlakók a régi váltságdíjból 
          még kb. ötven évig élhetnek békében 
          a Senki szigetén.