Katona József
Bánk bán

A mû eredete:

A Bánk bán mondai eredetû, de történelmi hitelûnek tartott nemzeti tragédia. Katona az eredeti mûvet 1815. július 30-án fejezte be. A Bánk bán az Erdélyi Múzeum 1814-ben meghirdetett pályázatára készült, de ott válaszra nem méltatták. Bárány Boldizsár biztatására Katona átdolgozta a mûvet, azonban azt a cenzúra elõadni nem, csak kinyomtatni engedte, mely meg is történt 1820 õszén. Elsõ elõadása Egressy Gábor 1834-ben megtartott kolozsvári fellépéséhez kötõdik. 1835-ben Budán, 1839-ben pedig Pesten mutatták be, s 1857-tõl immár rendszeresen szerepel a mûsoron.

Szereplõk:

II. Endre, magyar király
Gertrudis, királyné
Béla, királyfi
Endre, királyfi
Mária, királylány
Ottó, Berchtold merániai herceg fia, Gertrudis öccse
Bánk bán, Magyarország nagyura
Melinda, Bánk felesége
Soma, Bánk és Melinda fia
Mikhál bán, Melinda bátyja
Simon bán, Melinda bátyja
egy zászlósúr
Petur bán, bihari fõispán
Myska bán, a királyfiak nevelõje
Solom mester, Myska fia
Bendeleiben Izidóra, türingiai lány
egy udvaronc
Biberach, lézengõ lovag
Tiborc, paraszt

valamint: zászlósurak, vendégek, udvaroncok, udvari asszonyok, lovagok, lázadók, katonák, jobbágyok

történik: 1213 végén

Történet:

Elõversengés (Prologus):
Ottó herceg mindenáron - ha csak egy éjszakára is - el akarja csábítani Magyarország nagyurának, Bánk bánnak erényes feleségét, Melindát. A kóbor lovag, Biberach megígéri, hogy segít neki.

Elsõ szakasz:
Petur bán és a "békételenek" iszogatnak. Összeesküvést szerveznek, mely megbeszélésének helye aznap este Petur házában lesz. Érkezik Bánk bán, akit Petur hívott haza országjáró körútjáról, s meghívja õt is a titkos találkára. Tiborc jön, aki lopásra adta fejét, s szeretne mondani valamit a nagyúrnak, de az nem hallgatja meg. Biberach találkozik Ottóval, s ígéretéhez híven különbözõ porokat ad át neki, melyek egyike altató a királyné számára, a másik pedig szerelemre gyújtja majd Melindát iránta. Melinda elutasítja Ottó közeledését, Gertrudis pedig közli öccsével, hogy támogatja Melinda iránti szerelmét. Eközben Bánk elrejtõzött egy rejtekajtóban, s kihallgatta Ottó tervét. A nagyúr kétségbeesve gondolkodik, mi tévõ legyen.

Második szakasz:
Petur házában gyülekeznek a "békételenek", akik pártütést szerveznek a királyné ellen, mondván kizsákmányolja az országot, s a magyar elöljárók helyett hazája fiait teszi a magyar hivatalokba. Bánk érkezik, aki végül mégis eljött a találkára. Hallva, miben egyeztek meg távollétében, meglepõdik. Megpróbálja lebeszélni õket tervükrõl, mondván nem akarja, hogy a felkelést a nép szenvedje meg, az pedig természetes, hogy a királyné jobban szereti övéit. Már-már siker koronázza fáradalmait, ámde érkezik Biberach, aki tudatja vele a szörnyû hírt, Ottó meggyalázta Melindát. Bánk elrohan, hátrahagyva a lázadozó Peturt és társait.

Harmadik szakasz:
Melinda Bánk bocsánatáért esedezik, hiszen ártatlanul bûnös õ. Bánk elzavarja, késõbb azonban rájön, hogy felesége valóban ártatlan. Újból feltûnik Tiborc, aki most már végre elmondja mi nyomja lelkét: a királyné kiforgatta õket minden vagyonukból, ezért kénytelen lopni éhezõ családjának. Bánk csak most veszi észre kivel van dolga: ifjú korában Tiborc mentette meg életét a jáderai csatában. Feleségét ezért barátjára bízza, hogy kísérje haza vidéki birtokára. A nõvére elõl menekülõ Ottó találkozik Biberachhal, aki azonban megtagadja tõle további segítségét. A lovag, mivel bûntelen, távozni készül, ekkor azonban a herceg hátulról orvul leszúrja.

Negyedik szakasz:
A királyné hívatja Melindát, aki tébolyulva beszéli el szerencsétlenségét. Gertrudis szánja, de nem tesz érte semmit. Mikhál bán érkezik, aki, mint mondja, követként érkezett a pártütõktõl. Ezt hallva Gertrudis azonban elfogatja, s hasonló szándékkal küld testvéréért, Simonért is. Érkezik Bánk, aki Mikhálra bízza fiát, majd Gertrudishoz belépve fejére olvassa a királynénak személyes és az ország iránti vétkeit. Gertrudis menekülni készül, azonban mikor a nagyúr hazáját gyalázza, megfordul, s tõrrel támad Bánkra. Õ azonban kicsavarja kezébõl azt, s leszúrja a királynét. Kívülrõl lárma hallatszik, a zendülõk törnek a szobába. A haldokló királyné gyermekei iránt kiált, majd Ottót teszi meg halála okozójának. Myska bán a királyfiakért rohan, míg Solom mester megpróbálja visszaszorítani a lázadókat.

Ötödik szakasz:
Endre, Magyarország királya gyõzedelmes hadjáratból érkezik haza, de itthon felesége halálának híre fogadja. Keresteti a gyilkost, de a zendülõk mind tagadnak, mondván, jöttükkor a királyné már halott volt. Végül megérkezik Bánk, aki magára vállalja a szörnyû tettet. Indoklása szerint azért tette mindezt, hogy az országban ne törjön ki polgárháború. Endre el akarja vitetni, de mivel Bánk az õsi Bor nemzetség tagja, ezért felette nem ítélkezhet. Ekkor párbajra hívja, de Bánk elutasítja. Már éppen vívni készül a király helyett kiálló Solom ellen, azonban Myska ekkor tudatja mindenkivel, hogy a királyné ártatlan, az altatónak köszönhetõen nem tudott semmirõl. Mikhál felajánlja a kis Somát a királynak. Szomorú menet érkezik, Tiborc a halott Melindát hozza. Elmondása szerint Ottó emberei felgyújtották Bánk házát, de õ elhozta Melinda holttestét. A király végül hosszas gondolkodás után szabadon engedi Bánkot, s megengedi, hogy eltemettethesse feleségét.