A magyar nép õstörténete

I; Kutatási nehézség: Nincs írásos emlék, csak a 9. sz.-tól, a Bizánciaktól, és az araboktól.=> Elõtérbe kerül a nyelvészet és a régészet.
II; Magyarok eredete: Vita: Finnugor eredet (nyelvi szempont)=><=török eredet (testfelépítés)
III; A magyar nép õshazája: Urál-hg. keleti lejtõi (Kr.e. 4. évezred)
· Pattintott kõeszközök
· Uráli közös alapnyelv
· Nomád életmód egészen Kr.u. 9. sz.-ig
IV; Vándorlás:
1) Finnugor kor (Kr.e. 3. évezred.)
· Szakadás: A finnugorok délnyugat (Volga folyó), a szamojédek észak felé indulnak.
· Csiszolt kõeszközök
2) Magyarság kialakulása
a) A Finnek a 2. évezredben kiválnak az ugorokból.
b) Iráni hatás délrõl=> fém megismerése, földmûv., állatteny. kialakul.
c) Kr.e. 1000-500 Az ugorok egy része északra húzódik. A déli ugorokból Kr.e. 500 táján kialakul a magyarság.
3) Baskíria (Kr.e. 500-Kr.u. 500)
· Magna Hungária
· A Volga és Urál folyó között
· Alánok (mai jászok) csatlakozása
· Török hatás=> testfelépítés, anyagi kultúra
4) Levédia (Kr. u. 8.sz.)
· Volga és Don között
· Kazár uralom alá kerültek=> Kettõs fejedelemség
a) Kende= Szakrális, vallási vezetõ
b) Gyula= Világi, katonai vezetõ, tényleges hatalommal bír
5) Etelköz (Kr. u. 9. sz)
· Etelköz =Etil-köz= folyóköz(Ny. Duna és Dnyeper köze)
· 8. törzs (Kabar) itt csatlakozik
· 7 törzs: Megyer, Kér, Keszi, Tarján, Jenõ, Kürtgyarmat, Nyék
· Erõsebb törzsszövetség=> vérszerzõdés
· 862: Elsõ megjelenésünk a Kárpát-medencében
V. A honfoglalás
1) A Kárpát-medence a honfoglalás elõtt
· Az ókorban a Dunántúl római provincia Pannónia néven
· 5.-6. sz.: Germán népek (pl. gepidák, longobárdok) hazája
· 6.sz. közepe-9.sz eleje: Avar birodalom területe
· 9.sz.:Három állam határvidéke
2) A honfoglalás elsõ szakasza
· 895: Besenyõ támadás=> a félmilliós magyarság a Kárpátok északi hágóin (Vereckei-, Tatár-hágó) és az erdélyi Békás szoroson át beözönlött a Kárpát-medencébe, ami az akkorra a Bizánccal folytatott harcokban meggyengült Bolgár állam határvidéke volt, így eleink 895-96-ra elfoglalták Árpád vezetésével a Tiszántúlt és a Duna-Tisza közét. (Álmost, Árpád apját a Vereckei-hágónál õsi szokás szerint feláldozták)
3) A honfoglalás második szakasza
· 898 és 902 között megszereztük a germánoktól (bajoroktól) Pannóniát, ill. a szétesõ morva birodalomtól az északi Kárpát-medencét (Kb. mai Szlovákia.)
· Bajor bosszú=> Kurszán megölése (904)=> vége a kettõs fejedelemségnek, Árpád az egyetlen fejedelem
· 907 :Döntõ vereséget mérünk a bajorokra Pozsonynál=> az egész Kárpát-medence magyar fennhatóság alatt
4) Kettõs honfoglalás elmélete (László Gyula prof.)
· 680 táján bevándorló késõ avarok=3 magyar törzs, köztük a székelyek is.
VI. Kalandozások (907-970)
1) Kalandozások célpontjai
· É-Itália
· Bajorország, Szászország (A mai Németország területe)
· Bizánc
2) A kalandozások sikerének titka, résztvevõi
· A nyugati országok belsõ hatalmi viszályai
· A nomád harcmodor (menekülést színlelve a lovon megfordulva az üldözõ ellenséget lenyilazták)
· A kalandozások általában egy-egy helyi törzsfõ és kíséretének zsákmányszerzési célból indított katonai akciói voltak.
3) A kalandozások vége
· 933-ban Merseburgnál I. (Madarász) Henrik, 955 I. (Nagy) Ottó, késõbbi Német-Római császár pedig Augsburgnál mért vereséget eleinkre. (Lehel kürtje)
· 970-ig még Bizánc felé indultak hadjáratok
VII. Államalapítás
1) Géza fejedelem (972-997)
· Felismeri, hogy Mo.-nak sak úgy van létjogosultsága, ha csatlakozik valamelyik európai egyházhoz.=> Nyugati térítõpapokat kér I. Ottó Német-Római császártól.
· Elveszi az erdélyi gyula lányát, Saroltot, legyõzi a lázadó törzsfõket=> központi hatalmat megerõsíti

2) Öröklõdési elvek
· Szeniorátus: Õsi, nomád elv, a család legidõsebb férfitagja kapja a fejedelmi címet. Eszerint Géza halála után Koppány lenne a fejedelem.
· Primogenitúra: Keresztény elv, az elsõszülött fiú lesz a fejedelem. Eszerint Géza fia, Vajk kapja a fejedelmi címet.
· Géze fia keresztény neveltetésére és bajor feleségére (Gizella) tekintettel Istvánnak szánta a trónt.=> háború István és Koppány között, István német lovagok segítségével legyõzi Koppányt. => 1000 és 1001 fordulóján Istvánt keresztény királlyá koronázzák.
3) István uralkodása (1001-1038)
· Ajtony és Gyula legyõzése=> az ország központosítása István kezében
· Vármegyerendszer létrehozása
· Önálló egyházszervezet kialakítása, az esztergomi és kalocsai érsekség megalapítása.
· Kolostorok alapítása (pl. Pannonhalma)
· Tized (egyházadó) fizetésének elrendelése