1825-27-es diéta (a rendek csak a saját érdekeiket tartják szem elõtt)
Felsõbüki Nagy Pál - az alsóház elnöke, a magyar nyelv ügyéért szólalt fel az 1825-27-es országgyûlésen
Gróf Széchenyi István - alsótáblában van, gazdag arisztokrata, az 1825-27-es országgyûlésen felajánlja egy éves jövedelmét a Tudományos Akadémia felépítésére., 1830-> "Hitel" Desseffwy- Taglalat- a Hitelre (õsiség megszüntetése-> földvásárlás joga-> nemesi adózás-jobbágyfelszabadítás csírái), 1831 "Világ", "Stádium"- 12pontos összegzés, Kelet népe- Kossuth túl messze ment, nem szabadna ujjat húzni a Habsburgokkal
1832-36-os diéta- félelem elõzi meg, 1831: kolerások felkelése. . . félnek a nemesek a jobbágyoktól, hogy az udvar a saját oldalikra fogja õket állítani-> érdekegyesítés a cél (reformerek elsõ nagy erõpróbája)-> eredménytelen, mivel az örökváltság engedélyezését visszadobja a király)
Wesselényi Miklós - erdélyi arisztokrata, Széchenyi barátja 1831-ben írta a "Balítéletekrõl" c. (Erdély uniója, Birodalmon belüli szabadság, jobbágyrendelet), az országgyûlési ifjak tagja-> 38-ban hiába a pesti árvíz hõse, bebörtönzik, majd megvakul
Kölcsey Ferenc - Szatmár megye követe, az önkéntes örökváltság csíráit felhasználva szólal fel
Deák Ferenc - Zala megyei jogász és követ (sérelmi föliratot (a bebörtönzöttek érdekében) az õ nevében írták, logikai megfontolásból- Kossuth írta)
V. Ferdinánd - 1835-1848
Metternich- Habsburg államminiszter, elõször erõszakosan (országgyûlési ifjak), majd a politikai nézetek megosztásával (konzervatív párt) próbálja az udvar elleni fellázadásokat csillapítani
Lovassy László - Országgyûlési ifjak vezetõje 36-ban 10 évet kap, de 5 év múlva megbolondul
1839-40-es diéta- önkéntes örökváltság törvénybeiktatása, ipari üzemek alapításának engedélyezése bárki számára, a politikai perek elítéltjei amnesztiát kaptak
Kossuth Lajos- Zemplén megye követe->
-> Országgyûlési Tudósítások (reform eszmékkel tele),
->országgyûlési ifjak közé tartozik, majd börtönbe hurcolják 5 évre,
-> 1841-44-ig a Pesti Hírlap (-> kötelezõ örökváltság, közös teherviselés, népképviselet, érdekegyesítés, birodalmon belüli függetlenedés, a mûvelt köznemességre támaszkodik, birtok szerzés joga (bárki eladhat és vehet)) szerkesztõje lesz (Landerer és Heckenast nyomdájában),
-> meghonosítja a politikai vezércikk fogalmát,
-> Szerinte az ipar fejlesztéséhez védõvámokra van szükség
1843-44-es országgyûlés- magyar ipar védelmére társadalmi szervezet- Védegylet (1844)-> 6évig a tagok csak magyar terméket vettek, 1844/ II. törv. Cikk: hivatalos államnyelv lett a magyar
Desseffwy Aurél, gróf Apponyi György, báró Josika Samu - Fontolva Haladók csoportjának vezetõi (konzervatívok)
Eötvös József, Szalay László, Trefort Ágoston- centralista párt vezetõi- modern központosított államot kívánnak létre hozni (nincs szükség vármegyék alapján mûködõ pártokra), Birodalmon belüli függetlenség, országgyûlés kell+ kormány, A párt 44-tõl megkapja a Pesti Hírlapot
Batthyányi Lajos, Kossuth Lajos, Deák Ferenc - 1847-ben alakult Ellenzéki (liberális) párt tagjai-> Ellenzéki nyilatkozat: közteherviselés, nem nemes lakosság választójoga, kötelezõ örökváltság, õsiség eltörlése, önállóságot kíván
1847-48-as országgyûlés- Kossuth az alsóház vezetõ képviselõje, törvénybe kerül: háziadó (nemesek is fizették), õsiség törvényének eltörlése, nincs önkéntes örökváltság és közteherviselés
Petõfi Sándor, Vasvári Pál, Táncsics Mihály ("Azé a föld, aki megmûveli!", kötelezõ örökváltságot kívánt) -Forradalmi (radikális) demokraták- Fiatal magyar társaság, Pilvax kör, Márciusi ifjak
Ullman Móricz: 1836-ban engedélyt szerez a Pest- Szolnok- Debrecen vasút megépítésére, s oroszlánrésze van a Pesti magyar Kereskedelmi bank létrehozásában
Pollack Mihály, Hild József, Zitterbarth Mátyás- építészek
Erkel Ferenc(olasz+francia+ magyar opera ötvözete), Liszt Ferenc (hangszeres zene legnagyobbja)- zenészek
Horváth Mihály - Mo. történetet írt
Kõrösi Csoma Sándor-nyelv tudós- Tibeti- Angol szótárt írt