Az ókori Róma

I) Történelmének kezdetei

1) Itália földje:

· Kedvezõ fekvés=> Földközi-tenger (közlekedés, kereskedelem)
· Medencéi kedvezõek az állattartásra és a mezõgazdaságra (szarvasmarha, sertés, juh, ló, méh; gabona, szõlõ, olajbogyó, gyümölcsök)

2) Bevándorlás, városalapítás:

· Kr.e. 2.évezred- nagy népességmozgások (dór vándorlád, kb. Kr.e. 1200) =>indoeurópai latinok, szabinok, szamniszok, italikuszok érkezése => Latiumban letelepednek (mocsaras, dombos vidék)
· Szomszédaik: északról: etruszkok, délrõl: szamniszok
· Elsõ központjuk: Alba Longa- túlnépesedés=> szétszéledés- telepesek Tiberis menti dombokon (Palatinuson)
· Latin-szabin szövetség=> Róma megalapítása (Kr.e. 753)- szabin nõk elrablása

3) Görög-etruszk hatások:

· Görögök Dél-Itáliában telepedtek le
· Etruszkok: fejlett városi kultúra- városállamok, királyok vezetésével- arisztokrácia (hatalmi jelvények: bíborszegélyû tóga, vesszõnyalábba szúrt bárd, sassal díszített elefántcsont jogar, trónszék), földmûvelés, fémmûvesség (bronz, vas), építészet (boltív), Írásukat görögöktõl vették át=> a rómaiak kisebb változtatásokkal létrehozták a latin ábécét (fdöníciai-> görög-> etruszk-> latin)

4) Róma a királyok korában:

· Elsõ királya Romulus
· Vezetõ réteg: földbírtokos patríciusok (jó apától származók), földjeiket származásuk alapján, 300 nemzetség leszármazottai ként kapták az ager publicusból (állami föld), közülük került ki a királyok tanácsadó szervezete a senatus, õk adták a bronz fegyverekkel felszerelt Római haderõt
· Elszegényedett patríciusok: cliensek, kik támogatásért szolgálták a vagyonosabb patrícius rétegeket
· A nemzetséghez nem tartozók: plebejusok (tömeg), nem rendelkeztek polgárjoggal, nem voltak a Populus Romanum (római nép) része, nem kaptak az ager publicusból (csak kis parcellákat), szerepük az etruszk korban nõtt, katonaságban a nehézgyalogságban vettek részt
· Etruszk királyok építkezései- városfal, Capitoliumon a római isen hármas temploma, csatornák, Forum Romanum (piac)
· A nemzetségfõk elûzték az utólsó királyt, Tarquinius Superbust, Kr.e. 510=> arisztokratikus köztársaság

II) A köztársasági Róma

1) Államszervezete:

· Irányítói, a Populus Romanus ált. választott tisztségviselõk: magisztrátusok
· Kettõzték a hivatalnokokat
· Az állam élén két consul állt- övék volt a fõhatalom, háborúban õk vezették a hadsereget- ügyeiket a senatusnak jóvá kellett hagynia. (kezdetben 100, köztársaság korában 300fõs volt)=> Törvények születése
· Consulok helyettesei: praetorok, feladatuk: város rendjének fenntartása- bíráskodás
· Végveszély esetén dictatort választottak- tejhatalom
· Népgyûlés: comitia curiata

2) Patríciusok és plebejusok:

· Róma sorozatos háborúi=> föld, zsákmány
· Plebejusok szerepe a harcokban nõtt=> harcok: polgárjogért, jogi egyenlõségért
· Harcok megvalósítása: fenyegetõzés- új város alapítás (Szent-hegyre való kivonulás)
· Harcok eredménye: néptribunusi hivatal létrehozása Kr.e. 494-ben (kezdetben kettõ majd tíz), plebejusok érdekeit képviselték, személyük sérthetetlen volt, vétózhattak- támogatásukra létre hozott gyûlés: concilia plebls

3) A XII táblás törvények:

· Nincs különbség a patríciusok és plebejusok közt (kivéve a házasság kötés)
· A vagyonikülönbség számít a büntetések kiosztásánál
· Szigorúan védték a magántulajdont
· Adósrabszolgaság megmaradt
· A törvényben mint család szerrepelt- az apának szinte korlátlan jogok

· Tulliusi alkotmány:

· Vagyoni alapon öt csoportba osztották a város lakóit
· Népgyûlés feladata- felosztás

4) A Licinius-Sextius-féle földtörvény:

· Kr.e. 367-ben hozott törvény=> 500 jugerum(230hold) lehet maximum egy személy részesedése az ager publicusból
· Megnyíltak a legfontosabb hivatalok a plebejusok elött (papi tisztségek)

5) Új vezetõi réteg:

· Kr.e. 326-ban eltörölték az adósrabszolgaságot (okai: hódítások, új földterületek, rabszolgák)
· Kr.e. 287-tõl nem szükséges a senatus egyetértése
· A területi alapon szervezett népgyûlésen (comita tributa) plebejusok, patríciusok egyarán képviselték magukat
· Patríciusok és a vagyonos plebejusokösszeolvadásával kialakul egy új vezetõ réteg: a nemesség (nobilitas)

III) Itália meghódítása

1) A Hódítások kezdetei:

· Védekezések, földszerzés
· Róma mindig gyõztesen került ki a harcokból=> megerõsítette a hatalmát Latium felett
· Ellentámadás- etruszkok ellen, rómaiak elfoglalták Veiit (Kr.e. 369)

2) Közép-Itália megszerzése- A szamnisz háborúk:

· Dél felé terjeszkedett, Campania birtoklásáért harcolt a szamniszokkal (fõvárosa: Capua
· Via Appia- elsõ nagy országút
· Elve: Oszd meg és uralkodj!= Divide et impera!
· Elfoglalt területek földjeinek nagy részét kisajátította a római állam, melynek java a patríciusokhoz került
· Gyarmatokon a plebejusok coloniákat(település) hoztak létre=>római fennhatóság

3) Dél-Itália meghódítása- A Tarentumi háborúk:

· Róma beavatkozik az itáliai görög városok ellentéteibe
· A görög gyarmatváros Tarentum (Tarasz), háborút indított a latin városok ellen
· Tarentumnak csak zsoldos hadserege volt- vezetõje: epeiroszi király, Pürrhosz
· Pürrhosz több gyõzelmet is aratott, de a rómaiak mindig újabb csapatokat küldtek ellenük (parasztságból feltöltve)
· Végül Róma gyõzött, elfoglalták Tarentumot=> a többi dél-itáliai város is fennhatósága alá került (Oszd meg és uralkodj!)

IV) A pun háborúk és a Földközi-tenger medencéjének meghódítása

1) Karthágó

· Föníciaiak alapították- kereskedelmi támaszpontként
· Türosz gyorsan fejlõdött-> kereskedelmi flotta-> Földközi-tenger ny-i medencéje feletti ellenõrzés
· Zsoldoshadsereg

2) Az elsõ pun háború (Kr.e. 264-241)

· Oka: Szicília megszerzése
· Messana városában harcoló itáliai zsoldosok segítséget kértek, mind Rómától, mind Karthágótól, Syracusae ellen
· Szárazföldön Róma nyereséges, tengeren pedig Karthágó=> római teknikai újítás: csapóhíd=> Róma gyõz
· Róma kemény feltételei:
(a) Karthágó szicíliai birtokai
(b) Hadisarc
· Szicília=> provincia (jelentése: ez a terület a római nép közös tulajdona- évi adót fizetett a római államnak, hivatalnokait Róma nevezte ki)

3) A második pun háború (Kr.e. 218-201)

· Karthágó ereje nem tõrt meg
· Karthágó - gazdag területek Hispánia partvidékén, fémlelõhelyek közelében megalapították Carthago Novát
· Hannibál kiváló pun hadvezér (apja, Hamilkar Barkas nyomdokaiban)
· Váratlanul- hosszabb szárazföldi utat választva: Hispánia, Pireneusok, Alpok- lepte meg a rómaiakat, a rómaiak õs ellenségével, a gallokkal feltöltött seregével.
· Megzavarodott római seregek nem tudták egyesíteni erejüket=> Hannibál külön- külön verte õkettönkre (Cannae-nál Kr.e. 216-ban teljesen megsemmisített egy római hadsereget)
· Rómának, hasonlóan jó képességû hadvezére lett: Cornelius Scipio (késõbb: Africanus)
· Scipio csele: Afrikába ment seregeivel=> Hannibált visszarendelték, seregnélkül hazafelé Kr.e. 202-ben Zamánál legyõzték
· Újabb kemény feltételek:
(a) Végleg elvesztette nagyhatalmi állását
(b) Flottáját elvették (tíz hajót tarthattak meg)
(c) Hadisarc (melyet 50 évig fizettek)
(d) Kikötötték, hogy a város csak Róma engedélyével viselhet háborút

4) A harmadik pun háború (Kr.e. 149-146)

· Oka: Karthágó engedély nélküli háborút indított a szomszédos Numídia fejedelme ellen=> A rómaiak porig rombolták a várost

5) Elõretörés keleten

· Püdnai csata (Kr.e. 168) Makedónia döntõ veresége=>Macedónia provincia lesz belõle (Kr.e. 148)
· Görögséget Achaia provinciává alakították, kivéve: Spártát és Athént