Április 11.: áprilisi törvények: kötelezõ örökváltság, választójog, , cenzúra eltörlése, parlamenti gyûlésrõl lehet tudósítani
Kormány tagjai: Batthyány Lajos gróf- miniszterelnök, Deák Ferenc- igazságügyi miniszter, Szemere Bertalan: belügy, Eötvös József-vallás és oktatásügy, Klauzál Gábor- földmûvelési - és iparügyi tárca, Kossuth- pénzügy, Széchenyi- közmunkaügyi miniszter, Mészáros Lázár- hadügyminiszter, Esterházy Pál-"király személye körüli" miniszter
A kormány programja a rend és béke volt
1848. július 5: 1. népképviseleti országgyûlés, Pesten
Honvédelem megszervezése (áprilisi törv.: magyar katonák jöjjenek haza), Nemzetõrség szervezése (10 zászló alj)=> honvédség elõdjei
1848. július 11.: Kossuth leghatásosabb beszéde-> honvédség toborozásáért-> beleegyeznek
Joszip Jellasicsot- horvát bán, katonatiszt- 1848 augusztusban bevetette az udvar-> bevonult Fiumébe
Mo eltörölte a szõlõdézsmát, szeptember 15-én, hogy a parasztokat megnyerje
Szeptember 11: Jellasics betör Mo-ba 35E fõs sereggel=> kormányban sokan lemondanak, de újra Batthyányi lett a miniszter elnök
Szeptember 15-16: létrejön az Országos Honvédelmi Bizottmány: (OHB), melynek elnökei: Kossuth Lajos, Pálffy János, Madarász László, Nyári Pál, Patay József, Szembrey Imre=> október 8-tól átveszik a kormány szerepét (végrehajtó hatalom lesz)
gróf Zichi Ödönt- tábornokot- leváltják gyávasága miatt=> helyette Móga Jánost választották, alezredesei pedig: Percel Mór, Görgei Artúr(majd Mo-on fõparancsnok)
Philiph Lamberg: birodalmi biztos, a császári hatalom küldi-> a népharag áldozata lett (villanyoszlopon lógott. . .)
Pákozd-i csata: szeptember 29- megverjük Jellasicsot
Philippovich és Roth tábornok- Ozoránál legyõzik a magyar seregeket október 7-én
Október 4.: V. Ferdinánd feloszlatja az országgyûlést, majd Jellasicsot kinevezte Magyar ország katonai biztosává
Október 6.: Bécsben forradalom tör ki (diákok, munkások)-> Laturt- osztrák hadügyminiszter- fellógatják, V. Ferdinánd Olmütz-be menekül => kinevezik Windischgrätz-et fõparancsnoknak, és õ leveri a forradalmat
Okt. 30.: schwehát-i csata (Jellasics, Windischgrätz csapatai ellenünk) -> vesztünk
Windischgrätz melletti tábornokok: Nugend, Simunics, Götz, Schlik, Puchner
Gábor Áron: hadügyi mérnök
V. Ferdinánd gyenge elmére hivatkozva lemond (dec2)=> Ferenc József lesz az új király (1848-1919-ig)-> nem veszi komolyan az áprilisi törvényeket (mivel Ferdinánd "gyengeelméjû volt)
December 30.: Percel Mór Mórnál vesztes harcot vív Jellasics ellen
Damjanics, Vécsey Károly- hadsereg vezetõi- gyûlnek a Tiszánál
1848. dec. 31.: OHB felajánlja, hogy elhagyják Pest Budát=> Debrecenbe mennek: A Debreceni Református Templomban ülésezett a kormány
Bem: erdélyi hadvezér
Február 5.: Guyon Richárd- baragyiszkó-i hágón átkel (magyar gyerek)
Február: Klapka tokajnál megállítja Schlik tábornokot, Percel Szolnoknál Windischgrätz-et
Január 5-én: Windischgrätz bevonul Pest Budára-> Deák és Kossuth tárgyalni szeretne, de kisebb sikerrel
Bem sikerei:
December 23: Bem Erdélyben megveri az osztrákokat, december 25: Bem felszabadítja Kolozsvárt, január 13.: Marosvásárhely visszafoglalása, február 9: Piskinél Pucknert megveri, március 11: Nagyszebeni gyõzelem az oroszok ellen, március 19: Brassó felszabadítása, március 21: Erdély felszabadul
Bem sikereinek oka: nem fosik, humánus a nemzetiségekkel, új haditaktika (gyalogosok sokat gyalogoltak, nagyon erõsek voltak), jó hadvezér volt
Görgei helyett Dembinszky Henrik lett a fõparancsnok-> 1849 február 26-27: Kápolnánál indul a csata-> visszavonulunk-> következmények: ismét Görgei lett a fõvezér- Klapka és Damjanich alvezér, Windischgrätz bekamuzta, hogy õk nyertek-> márc 4.: oktrojál (erõszakos) alkotmány: Mo. -nak nincs semmi önállósága, Mo Ausztria része, de feldarabolják-> Mo(belsõ rész), Erdély, horvát területek, szerb vajdaság, Temesi bánság, határõrvidék
Dicsõséges tavaszi hadjárat- március vége (mi gyõzünk!!!):
Gyõzelmeink:
Április 2: Hatvan, Április 4: Tápióbicske, április 6: Isaszeg=> ezek után Ferenc József leváltja Windischgrätz-et és Welden kerül a helyére, április 19: Nagy Salló, április 22: Komárom, április 23-24: Pestet megszálljuk, április 26: Görgei gyõz pesten, május 4: Henzy védi a budai várat, de május 21-én el is foglaljuk
1849. április 14: Kimondjuk a Habsburgok trónfosztását=> Magyar Függetlenségi Nyilatkozat
május 1. F József levelet küld az orosz cárnak-> hogy segítsen
Új kormány alakul: Békepárt: Szemere Bertalan- miniszterelnök, további tagok: Batthyány Kázmér, Csányi László, Vukovics Sebõ, Horváth Mihály, Kossuth kormányzóelnökké válik-> békés országot szerettek volna, de nem hallgatva Kossuthra, azt hitték, hogy a háborúnak már vége. . .
Május 9-én Miklós beleegyezik a segítségbe és Paszkijevics orosz herceg+hadvezér júni 15-én betör Mo-ba
Május 30.: Haynau lett az osztrák katonai vezetõ- bresciai hiána-> több oldalról támadnak minket: Kmethy- Csornánál kisebb gyõzelem, Klapka György- Nárasdi gyõzelem, Vécsey Károly Július 1-én elfoglalja Aradot, Görgei Komáromnál júli 2-án arat gyõzelmet
Július 28: Európa legmodernebb Nemzetségi törvénye lát napvilágot: Szegedre kerül a székhely, majd Aradra, az országgyûlésen lehet anyanyelven beszélni, létezhet közösségi nyelv (=> csak ez már túl késõ!!!)
Több frontos veszteségeink:
Erdély (Bem vezetésével)- Talmács, Uron, Gyulafehérvár, Segesvár (1849. júli 31- Petõfi), Nagycsül
Szegeden ismét Dembinszky a hadvezér- veszít
Augusztus 2. debreceni csatában Nagysándor József veszít
Dembinszky-t leváltották-> helyére Bem került (Temesvári csata)
Augusztus 11: Kossuth és a Szemere kormány lemond, Görgeit megválasztották feltétel nélküli hadvezérnek-> Világosnál letette a fegyvert augusztus 13-án
Augusztus15: Bem Veszít Lugosnál, Augusztus 19: Lázár Vilmos Veszít Koránsebesnél, Augusztus 17: Damjanich Aradnál megadja magát, Augusztus 21: Vécsei Károly- Boros Jenõnél fogságba esik, Augusztus 20: Munkács, Szeptember 5: Pétervárad, Október 2: Klapka György - Komáromnál kiharcolta, hogy a vár védõi szabadon távozzanak
Schwarzenberg herceg- osztrák miniszterelnök, kancellár, Lord Palmerston- angol külügyminiszter, Tocqueville- francia politikus/jogász, Radecky- Ithália fõparancsnoka
1850-ben lemondatták Haynaut
október 6.: Aradi 13 vértanú meggyilkolása:
Aurich Lajos: német, szemere kormány utolsó elnöke-> kötél, Damjanich János: szerb, vörös sipkások (III. Huszársereg), hadvezér- minden csatája gyõztes volt, utolsó elõtti ként halt meg-> kötél által (odaadta a hóhérnak a köppenyét), Dessewffy Arisztid: Percel Mór seregében szolgált (fiatal volt), golyó általi halál, Kiss Ernõ: szerbek ellen harcolt, nemzetõrség parancsnoka, golyó általi halál-> kendõ nélkül, Knézich Károly: Damjanich helyettese, kötél, Lachner György: német, hadmérnök-> katonai felszereléseket intézi- kötél, Lázár Vilmos: golyót kapott, Gróf Leininger-Westenburg Károly: német fejedelmi család, fiatal volt-> kötél, Nagysándor József: nemzetõr- kötél, Poeltenberg Ernõ: Osztrák (magyarul káromkodott), követ- kötél, Schweidel József: osztrák, É- Itáliai huszárezred parancsnoka, golyót kapott, Török Ignác: hadmérnök volt, tanár (õ tervei alapján épült a Komáromi vár), Gróf Vécsey, Károly: gazdag és császárhû volt-> utolsó, kötél, Továbbá: Csányi László: kormánybiztos, huszártiszt, Pest, Báró Perényi Zsigmond: legfelsõbb bíró, az országgyûlés elnöke, Szacskay Imre: Jegyzõ (aláírta a függetlenségi nyilatkozatot), Báró Jessenyák János, Vornyecky Miciszláv: Mo-on a lengyel légió vezetõje, Giron Péter: nemzeti légió vezetõje