1538. február 4. : Váradi titkos egyezmény, Szapolyai és Ferdinánd között (mind ketten királyok, János halála után megkapja a területeit Ferdinánd)
Fráter György: Nagyváradi püspök, Szapolyai kincstárnoka (horvát neve: Utyesenics György, itáliai neve: Martinuzzi Gyögy)
1540- 1551: II. János
1541: Ferdinánd elfoglalja a Duna-Tisza közét és Budát=> Szulejmán segít, majd 1541. augusztus 29-én csellel elfoglalja Buda Várát
Lippába költöztetik II Jánost, õ lesz Erdély fejedelme…
Vilajet: a török közigazgatás legnagyobb területi egysége, melynek az élén a pasa (basa) áll (katonai és gazdasági vezetõ)
Beglerbég: egy nagyobb területnek a katonai és gazdasági vezetõje
1541-1663: Buda mellett- Eger, Temesvár, Várad, Érsekújvár, Kanizsa is vilajet lesz
Szandzsa: megyékhez hasonló, a vilajetek kisebb részei
Náhije: a szandzsák kisebb egységei, élén a bég áll
Díván: nagyobb rangú vezetõk tanácsadó testülete- bele tartoznak: Basa(a terület közigazgatási vezetõje, Mufti(egyházjogász), Kádi(bíró), Defterdár (a terület gazdasági ügyeit intézi)
Paraszt vármegyék: kisebb fegyveres szervezet, de erejük kizárólag önvédelmi szempontból használható
Rája: nem mohamedán
Dzsizje (Haradzs): éves fejadó 1arany forint = 50 akcse
Defshirme: gyerek adó,40 családonként összeszedtek egy fiú gyermeket és Janicsárnak vitték.
Török birtokok:
Khász: a szultás saját birtoka, ziámet: évente 20 és 100ezer akcse között jövedelmez, tímár (szpáhi),: 20ezer akcse alatt jövedelmezõ birtok
Mecset: nagyobb vallási központ, mindig van mellette minaret.
Baksis: kenõpénz
Gyalui egyezmény: ha Ferdinánd elüldözi a törököket, akkor János Zsigmond lemond a koronáról - nem sikerült
Fráter erdélyi vajda és Erdély püspöke lett
1551: lemondott János Zsigmond
Castaldo-t (olasz zsoldos) küldte Ferdinánd Erdély elfoglalására
1551. december 17: Frátert Alvincz várában Ferdinánd meggyilkoltatta
1568. Drinápolyi béke: A Ferdinándot követõ I. Miksa békét köt Szelimmel
1570 Speyer-i szerzõdés: 1654-76 János a magyar király, Jánosé a Tiszántúl és Erdély, a fejedelemség címe Miksára száll, ha nincs fiú utód
1571: megválasztották Báthory Istvánt János után
1575 július 8.: Kerelõszentpál-nál Bekes Gáspár e vezetésével indított Habsburg sereget leverte Báthory serege
II.Rudolf: 1576-1605
Báthory megszerezte a Lengyel trónt így 1576-1586 intervallum alatt perszonális unió jött létre hazánk és Lengyelország között
Helytartó és tanácsa: vezetõje a nádor= helytartó (az elsõ helytartó: Mária királyné)
tõzsér: marhakereskedõ
magyar kamra: befolyó adókat, pénzeket kezeli
Dévai Bíró Mátyás: szerzetes, aki Wittenbergben jártegyetemre, ott Luther tanait hallgatva áttért, õ volt az elsõ evangélikus igehirdetõ Magyarországon.
Kálvinizmus: arisztokraták, városi polgárok körében terjedt inkább el
Kálmáncsehi Sánta Márton 1551-tõl Debrecenben terjesztette a hitet
Mériusz Juhász Péter: Debrecen elsõ református püspöke
1590: Vizsó- i Biblia- Károli Gáspár fordításában
Antitrinitáriusok: Dávid Ferenc 1658: Tordai országgyûlésen kihirdették a szabad igehirdetést.
Anabaptisták: isten országát a Földön kell megteremteni=> demokratikusabb rendszert kell létrehozni.
Karácsony György: szerinte a törököt az istenbe vetett hittel is le lehet gyõzni a törököt Tiszántúli felkelés
Új védelmi vonal: Szigetvár, Kanizsa, Komárom, Érsekújvár, Kassa, Szatmár, Várad, Gyula, Lippa, Temesvár, Eger, Gyõr
Sáhintop, Baljamez, Zarbuzan: török ágyúk csak a Zarbuzant hozták M.O-ba, mert a másik kettõ túl nagy volt.
1551-1552: Ahmed és Ali pasa (két hadvezér) elfoglalják: Temesvár (Losonczy István a várkapitány), Lippa, Szolnok, Veszprém, Szécsény, Hollókõ várát
Szondi György: Drégely vára
1552: Eger vár ostroma Dobó István- várkapitány, majd késõbb bányavárosi fõkapitány, Nekcsey István- vicekapitány, Bornemissza Gergely hadmérnök
1566: 3. foglalási hullám- elfoglalják Gyulafehérvárt, Jenõ várát, Világos várát
1566: Szigetvári csata: Zrínyi Miklós (horvát bán, alsó magyarországi fõkapitány)- kirohanással hõsi halált halt
Ali Portugnak (hitehagyott portugál) szent türbét építetett
1568: Drinápoly-i béke- Miksa és II. Szelim között (1564-1612-ig tart)
III.Murád lett a szultán
1593-1606: 15éves háború Pálffy Miklós, császári generális visszafoglal sok várat, Esztergomnál viszont megtorpan
1594: Katona szent szövetség- csatlakozik Havas alföld, Moldva
1586-1602 Báthory Zsigmond seregével egyesül Mihály vajda (Havas alföld) 1595: megverték Gyurgyevónál a törököket.
1596: nagy vereségek sor kezdõdik
1559: Giorgo Basta összefog Mihály vajdával és legyõzik Báthory Andrást, Basta meggyilkolja Mihály vajdát=> így Erdély is és Havas alföld is az övé lesz., közben a törökök elfoglalják Kanizsát, Egert.
Felsõ M.o.-i kapitány: Belgio Joso
Alsó M.o.-i kapitány: Kolonicz Szigfrid
1604: Ámosdnál megveri Belgiosót Bocskay István, majd ebben az évben megválasztják Erdély és Magyarország fejedelmének
1606: Bécsi béke- Erdély függetlenedik, Bocskay fejedelemségének elismerése, szabad vallásgyakorlat, fenségsértési pejek befejezése, Ugocsa, Bereg, Szatmár vármegyék visszaadása
1606. november eleje: Zsitvatoroki béke II. Rudolf és I. Ahmed között=> véget ér a 15éves háború
II. Mátyás (1608-1619- 1612-1619-ig N-R-i császár) : rendi dualizmussal szeretne kormányozni, be akarja tartani a bécsi béke pontjait, jobbágyak felett bármiben ítélkezhetnek a fõurak => Koronázás elõtti törvények
Piros, fehér, zöld színû zászló, rendigyûlés Pozsonyban, Két táblás (kamarás) országgyülés- felsõtábla (grófok, bárók, fõnemesek, fõpapság, legfõbb tisztviselõk); alsótábla (köznemesség, városi polgárság képviselõi,=> követeik vannak) leirat: a két tábla megvitatja a dolgokat külön- külön, felirat megy az uralkodónak, és ha tetszik neki, akkor szentesíti azt, ha nem, akkor pedig újratárgyaltatja
Pázmány Péter (1570-1637): jezsuita szerzetes, mûvelt politikus, esztergomi érsek, királyi kancellár, ellenreformáció irányítója, anyanyelven misézik, Káldi György lefordítja a bibliát, nyomdákat nyit,
1635: Nagyszombati Egyetem-> késõbb: ELTE-> Pázmány Péter Egyetem
II.Ferdinánd (1619-1637)
Bocskay után Rákóczy Zsigmondot (1606-1608) választották meg Erdély fejedelmének, 2 év után megölik, utána Báthory Gábor kerül erre a posztra (de õ egy alkoholista állat), majd a szultán segítségével Bethlen Gábor váltja le (1613-1629): Merkantilista politikája van: fejedelmi monopóliumot hirdet, pl.: marha, só, viasz, bõr, méz, vas, higany, nemesfémek
Szcenzy Molnár Albert: fordította Kálvin mûveit
Comenius(lengyel tanár): sárospataki kollégium híres tudósa
Apáczai Csere János: protestáns tanár, Magyar Enciklopédia összeállítója
I. Rákóczy György (1630-1648): 30éves háború francia szakaszába avatkozik bele, 1645-be a Linzi békével száll ki.
II. Rákóczy György (1648-1660): lengyel király akar lenni, ezért szövetkezik a svédekkel, de végül a törökök leállítanak, mert nem kértünk engedélyt sem.
1660: a szultán, büntetõ hadjáratot indít Erdély ellen, Köplürü Mohamed vezetésével
1660 május: Szászfenesnél kikap Rákóczy és meghal=> Erdély 1/3-ára kiterjed a hódoltság- Nagyvárad Vilajet lesz
Barcsay Ákos (1660-61): az új választott fejedelem, de túlzottan törökbarát ezért megbuktatják
Kemény János (1661-1662): túl habsburg barát, ezért a törökök Nagyszõlõsnél megverik és meghal
Apafi Mihály (1661-1690)
III.Ferdinánd (1637-1656): szövetkezik a török ellen XIV. Lajossal és több N-R fejedelemmel Rajnai szövetség
I. Lipót (1657-1705)
1663.: Küpülü Ahmed (Mohamed fia) vezetésével 120 ezer fõs sereg elfoglalja Érsekújvárát, majd elindulnak Bécs felé-> Lipót megegyezik a Rajnai szövetséggel és kinevezi fõkapitánynak Zrínyit (az idõjárásnak köszönhetõen Ahmed visszafordul)
1664 febr. 2-án felgyújtotta Zrínyi az Északi hidat-> Lipót megijedt Zrínyi erejétõl, így leváltotta és helyére Rajmundo Montecuccolit("pénz, pénz, pénz") 1664 aug. 1.: Szentgotthárdnál megverte a törököket
1664 aug 10.: Vasvári béke megkötése a törökök és Lipót között
Wesselényi féle összeesküvés: tagjai: Zrínyi Péter(horvát bán), Nádasdy Ferenc: országbíró, híres arisztokrata, Frangepán Ferenc (Zrínyi péter sógora), gazdag arisztokrata, Rákóczy Ferenc (II Rákóczy györgy fia, Zrínyi veje, Ilona férje) Felvidék ura=> 1671 ápr. 30: Bécsújhelyen Rákóczy kivételével mind kivégezték
Kurucok: bujdosó végvári vitézek
1678: Thököly féle felkelés, elfoglalja az egész Felvidéket, feleségül veszi az özvegy Zrínyi Ilonát=> Zrínyi, Rákóczy, Báthory birtokok egy részét így örökli=> Magyarország 4részre szakad
Lipót becsokizik=> rendi dualizmust visszaállítja, országgyûlést összehívja-> új nádor: Eszterházy Pál, adók csökkentése, protestantizmus engedélyezése
1683: IV. Mehmed megtámadja a királyi Magyarországot Kara Musztafa vezetésével, Thököly csatlakozik hozzá, ezért elveszti támogatóit.
Habsburgok szövetkeznek: Sebieszky Jánossal (lengyel király), Ince pápával (csomó pénzt küldött), XIV Lajos pedig megígérte, hogy nem támadja õket
1683. szeptember 12.: felszabadítják Bécset
1683 okt. 12.: Párkánynál újra megverik a törököket, okt. 27: visszafoglalják Esztergom várát is
1684: a pápa javaslatára a résztvevõ államok megalapítják a Szent Ligát. (Velence, Oroszország, Lengyelország, németek, habsburgok)
Craffa: habsburg zsoldos vezér ostromolja 3évig Munkács várát (Zrínyi Ilona a várvédõ)
1686 június 18: Abubbahman Ali Abdi a budai pasa szeptember 2-án bevettük a várat.
A Szent Liga ekkori vezetõi: II. Miksa Emánuel, Lotharingiai Károly
1697.: Zentai döntö csata, 25 ezer török meghalt Savoyai Jenõ vezetésével
1699.: Lipót és Mehmed között Karlocai béke: Magyarország teljesen felszabadul, 25évre szóló béke
1691-tõl gubernium kormányzóság lesz Erdélybõl Diploma Leopoldinumban van leírva
1687.: Pozsonyi országgyûlés: szabad királyválasztás jogáról és az aranybulla ellenállási záradékáról lemondanak a magyar rendek, , habsburgok megkapják az örökös magyar királyi címet.
Porció: minden jobbágycsaládtól elvettek még pluszba annyi kaját és takarmányt, amennyi egy katonának és lovának elegendõ
Forspont: szállási kötelezettség- amikor a hadak vonultak, akkor a jobbágynak kötelessége volt az ökrös szekérrel a kaját, a lõszert vagy a katonát cipelni
Új szerzeményi bizottság: azt vizsgálják, hogy a vissza kapott földek kihez tartoznak (csak oklevelet fogadtak el)- ha tényleg a tiéd volt 10%-ot fizetned kellett a visszafoglalásért.
1697: Kis Albert, Tokaji Ferenc, Szalontai György kirobbantanak egy hegyaljai felkelést (Thököly volt hadnagyai)
II. Rákóczy felesége Amália Sarolta besúgott Lipótnak, így leverték a felkelést.
Esze Tamás- Rákóczy tarpai birtokáról csatlakozik a toborozásba (1703-ban)
Tiszaháti felkelés: megint megverik az ellenük küldött habsburg seregeket
Rákóczy küld egy Brezáni kiáltványt, egy zászlót a Rákóczy címerrel és ezzel a felirattal: "Cum Deo patria et Libertolo" = Istennel a hazáért és a szabadságért.
1707: ónodi országgyûlés- habsburgok trónfosztása (júni18) I. József az uralkodó
Általános adózás- mindenki fizet-> elpártolnak a nemesek Rákóczytól ezért
1708: pestis járvány
1708: Trencsén óriási vereség, Sárospataki országgyûlés- azok, akik végig harcolják a háborút fel lesznek szabadítva
Nagy Péter: orosz cár
1711-ben Rákóczy Lengyelországba megy-> Károly Sándor lesz a helyettese Pálffy János: feladata egyezkedés a magyarokkal, kurucok elleni háború1711: csonka országgyûlésen elfogadják a Habsburgok békéjét (Szatmári béke) -> nincs megtorlás, ha lerakják a fegyvert, szabad vallásgyakorlat,
1717: habsburg- török háborúk
Mikes Kelemen ír Rákóczy rodostavi életérõl