A
Nemzetközi űrállomás (angolul:
International Space
Station, rövídítése: ISS) a
világ
egyik legnagyobb és legdrágább
eszköze. A
megépítésében 16
ország vesz
részt: USA, Oroszország, Kanada,
Japán,
Brazília és az ESA 11 tagállama.
A kezdetek:
-1984-ben kezdődött a Freedom-program - az USA,
Nyugat-Európa, Japán, Kanada vettek részt a
programban - az
űrállomás 4 modulból és egy szabadon
repülő egységből állt volna a tervek szerint - a '90-es
évek elején anyagi okok miatt
felfüggesztették a programot -1993-ban
Oroszország bekapcsolódik a tervezésbe -
megkezdődik az orosz gyártmányú
modulok tervezése - amerikai
űrhajósokat képeznek a MIR űrállomáson - az
űrállomás pályahajlását Bajkonurhoz
igazítják
Az
építés:
1 A/R
1998 november 20-án a kazahsztáni
Bajkonurból
emelkedett a magasba egy Proton rakétával az első
Zarya
névre kersztelt modul. Ez egy
kiszolgáló modul
melyet raktározásra,
áramellátásra
és pálya emelésre
használnak. Ehhez az
egységhez kapcsolódik a Zvezda nevű
lakóegység és a PMA-1 adapteren
keresztül a
Unity nevű összekötő modul.
2 A
1998 december 4-én az amerikai Endeavour űrsikló
az
STS-88 küldetés keretében emelkedett a
magasba
emelkedett, rakterében a Unity nevű
összekötő modult
és a PMA-1 és PMA-2 csatlakozó
adaptert
szállította az űrbe. December 8.-án a
Unity-t
és a Zarya-t összekapcsolták
és ezzel
létre jött a Nemzetközi
Űrállomás
1 R
2 év késéssel 2000 július
12-én egy
proton rakétára szerelve indult útnak
a Zvezda
nevű orosz lakó modul. A Zarya-hoz 13 nappal az
indítás után július
25.-én
kapcsolódott hozzá
3 A
2000 októberében a Discovery
űrrepülőgép az
űrállomáshoz szállította az
űrállomás helyzetét
beállító
4 giroszkópot tartó Z1 szerkezeti elemet valamint
a PMA-3
adaptert.
5 A
2001 február elején az Atlantis
űrsikló az STS-98
küldetés folyamán jutatta fel a
űrállomásra a Destiny nevű amerikai
kutató modult.
Ebben a modulban kaptak helyet az űrállomás
amerikai
legénységét
ellátó kutató
állomások és lakó
részek valamint
erre a modulra helyezték el az S0 rácselemet
4 A
2000 decemberében az Endeavour űrsikló a P6
rácselemet jutatta el az űrállomsához
mely 2
napelem párt és a tartó
szerkezetüket
tartalmazza. Ideiglenesen a Z1 tetejére
illesztették
és egészen 2007 októberéig
itt volt mikor
is a végleges helyére elyezték
át.
5 A.1
2001 márciusában a Discovery űrsikló
elletmányt vitt az űrállomásra
és az
űrállomás második
legénységét
szállította oda illetve az első
legénységet vissza a Földre. Első
repülése az olasz
építésű Leonardo
MPLM-nek
6 A
2001 áprilisában az STS-100 keretében
az Endeavour
űrsikló ellátmányt valamint a Candarm2
nevű
robotkart jutattal el az űrállomásra.
Ezután ez a
robotkar fontos szerepet tölt be az
űrállomsá
építésében és
karbantartásában.
7 A
2001 júliusában az Atlantis űrsikló a
Quest
légzsilipet juttatja az űrállomásra
amely
onnantól kezdve az amaerikai űrséták
fontos
kezdőpontja. A légzsilipet a Unity oldalára
csatlakoztatták.
7 A.1
2001
augusztusában a Discovery űrsikló
ellátmányt és tudományos
felszerelést szállít az ISS-re.
Valamint a
második állandó
személyzetet
lecseréli a harmadikra csapatra.
4 R
2001 szeptember 15-én indították
Bajkonurból egy Szojuz rakétával
majd
16.-án rákapcsolódott a Zvezda modul
Föld
felé néző csatlakozási
pontjára. Szojuz
és Progressz űrhajók
dokkolására
szolgál valamint az orosz Orlan űrruhákkal ezen a
modulon
keresztül hajtanak végre
űrsétákat.
UF 1
2001 decemberében az Endeavour űrsikló
ellátmányt szállít az
űrállomásra valamint a 3. és 4.
állandó személyzetet
cseréli.
8 A
2002 áprilisában az Atlantis
rakterében jutott az
űrállomásra a S0 rácselem mely a
Destiny modul
tetejére került. Ez az elem a központi
része az
űrállomás rácselemeinek.
UF 2
Az Endeavour
űrsikló újabb ellátmányt
szállít az űrállomásra
és az MBS
kanadai szerkezetet a robotkar mozgatására a
rácsszerkezeten.
9 A
2002 októberében érkezett az
űrállomáshoz az S1 rácsszerkezeti
rész mely
az űrállomás hűtését
szolgáló
3 radiátort tartalmazza.
11 A
2002 novemberében, másfél
hónappal az S1
után a P1 rácselem is az
űrállomársa
került és ugyan azt a funkciót
tölti be mint az
S1.
LF 1
A Columbia
katasztrófája óta az első
űrrepűlőgépes
küldetés. Ellátmányt
és új
giroszkópókat szállít a
Discovery az
űrállomásra.
ULF 1.1
2006
júliusában újabb
ellátmányt
szállít a Discovery az ISS-re valamint egy
új
személyzet tagot.
12 A
2006 októberében újabb nap elemek
kerültek az
ISS-re. a P3/P4 rácselem 2 napelem szárnyat
és az
őket a Nap irányába forgató
mechanizmust
tartalmazza.
12 A.1
2006 decemberében helyére került a P5
rácselem mely a P4 és a P6 szerkezetei
közt
biztosítja a megfelelő távolságot. E
küldetés kereteiben a P6 egyik
napelemszárnyát
összehajtották.
13 A
2007
júniusában került a helyére a
2 napelem
szárnyat hordozó S3/S4 rácselem
13 A.1
2007 Augusztusában az Endeavour űrsikló az S5
távtartó rácselemet illetve
újabb
ellátmányt szállított az
űrállomás
legénységének.
10 A
2007
októberében a Discovery űrsikló a
Harmony nevű
összekötő modult jutatta el az
űrállomásra. A
Destiny laboratóriumhoz csatlakozik, és ehhez a
modulhoz
kapcsolják később a Columbus európai
és a
Kibo japán kutató modult, valamint a PMA-2
adapeteren
keresztül itt dokkolnak az űrsiklók is.
1 E
2008
februárjában az Atlantis
űrrepülőgép az ESA
álltal gyártott Colombus kutató modult
szállítja az űrállomáshoz.
1 J/A
2008
márciusában az Endeavour
űrrepülőgép a
japán Kibo laboratórium első
részét (ELM-PS)
szállítja az
űrállomáshoz amely ideigelenesen a Harmony modul
felső
részére kerül. Valamint a kanadai
gyártmányű robotkarnak egy újabb
részét jutattja az
űrállomáshoz.
1 J
2008
május végén Discovery
rakterében jutott el
az űrállomáshoz a japán
kutató modul a Kibo
következő darabja amelyben a
kísérleteket
folytatnak. Ehhez a részhez kapcsolták
végül
a 3 hónappal korábban feljutatott
raktár
részt (ELM-PS). Valamint a modulhoz tartozó
robotkart is.
ULF 2
2008
novemberében az Endeavour űrsikló a Leonardo
modulban
új berendezéseket szállít
az
űrállomásra amely
segítségével az
állandó 3 főről 6 főre növekszik az
űrállomás
legénységének száma.
15 A
2009
márciusában az STS-119
küldetésben a
Discovery űrsikló eljutatta az
űrállomáshoz az S6
rácselemet amely 2 napelemszárnyat és
az
őket forgató mechanizmust tartalmazta, ezzel a
rácsszerkezet teljesen kész lett.
2 J/A
2009
júliusában indult útjára az
Endeavour
űrsikló mely a japán Kibo modul utolsó
részét egy külső platformot illetve az
ICC
külső tároló egységet jutatta
el az
űrállomáshoz.
17 A
2009
augusztusában a Discovery űrsikló
személyzetének ellátmány
szállítása és egy az
űrállomás hűtését
segítő
ammónia tartály cserélye volt a
feladata.
5 R
2009
novemberében egy Progressz űrhajóval
érkezett az
űrállomáshoz a Poiszk dokkoló-
és zsilip
modul. A Zvezda modul felső csatlakozó helyére
illesztették.
ULF 3
2009
novemberében az Atlnatis űrsikló az
űrállomásra szállította az
ELC-1 és
az ELC-2 segíségével az
űrállomás
működéséhez
szükséges tartalék
alkatrészeket melyek tartalmaztak 2 giroszkópot,
2
nitrogén tartályt, 2 szivattyút, 1
ammóniatartályt, a robotkar és a
robotkar
sín rendszerének az alkatrészeit
valamint egy
nagynyomású gáztartályt.
20 A
2010
februárjában az Endeavour űrsikló a Tranquility
összekötő modult és a Cupola nevű
kilátó
pontot jutatta el az űrállomásra. A Tranquility
modulhoz
lett csatlakoztatva még a PMA-3 adapter is.
19 A
2010
áprilisában a Discovery
űrrepülőgép
újabb ellátmányt és
eszközöket
szállított az űrállomásra.
A
küldetés ideje alatt kicseréltek egy
elromlott
ammonia tartályt is
ULF 4
2010
májusában az Atlantis űrsikló az orosz
Rassvet
kutató modult jutatta el az
űrállomáshoz mely
egyben egy dokkoló modul és egy
légzsilip is
űrsétákhoz.
ULF 5
2011 februárjában a Discovery űrsikló
az
állandó modullá alakított
Leonardo
raktár modult szállította az
űrállomáshoz.
