Prof. dr. Czövek István honlapja

Tanszékvezető egyetemi tanárként nagy gondot fordítottam a Történettudományi Tanszék tudományos műhellyé alakítására. Hazai viszonylatban jó kapcsolatot építettem ki a környező egyetemekkel és az egri Eszterházy Károly Tanárképző Főiskolával. Ennek bizonyítéka a szépszámú közös konferencia és publikációs kötet. Vendégelőadóként érkeztek Nyíregyházára olyan kiváló történészek, mint prof. dr. Ormos Mária (1999. április), prof. dr. Engel Pál (2000. október), prof. dr. Romsics Ignác (2000. november) akadémikusok, dr. Schimert Péter (2001. november). Szintén főiskolánkon került megrendezésre ezeket megelőzően, 1994. október 20-án a prof. dr. Gunst Péter szerkesztette Európa története című kötet tudományos vitája. Bevezető előadásomat követően a szerkesztő – aki a szerzők egyike is – vitaindító bemutatót tartott a műről. A hozzászólások után pedig a könyv jeles szerzőit – prof. dr. Orosz Istvánt, prof. dr. Papp Imrét, dr. Pósán Lászlót, prof. dr. Bartha Jánost, dr. Mózes Mihályt, prof. dr. okody Gyulát és prof. dr. Gunst Pétert – hallgathattuk meg.

Tanszékünk a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Levéltárával kooperálva megszervezte a Kutató Casinó és Levéltári esték rendezvénysorozatokat, amelyek a város történelem iránt érdeklődő közönsége számára nyújtanak élményszerű, a legújabb kutatási eredményeket bemutató előadásokat.

Tanácsadó tevékenységet folytattam a Klió című történelemi szemléző folyóiratnál megalakulásakor és működésének kezdeti szakaszában.

Közös konferenciákra és publikációkra koncentrálódó tudományos együttműködést sikerült kialakítanom számos külföldi egyetem jeles történészével is. H. Linke professzorral – a Johann Wolfgang Goethe Universität Kelet-Európa Intézetének igazgatójával, akivel szemináriumi beszélgetések keretén belül kicseréltük kutatási tapasztalatainkat Oroszország és Németország történeti kapcsolatáról a 19. század második felében –, Maria Paola Pagnini professzor asszonnyal az olaszországi Goriciai Egyetem Történelem Tanszékéről, Paul Gradvohllal – akinek meghívásai alkalmával előadásokat tartottam a Sorbonne Egyetem Centre Interuniversitaire d’ Etudes Hongroises részlegén -, Anne-Marie Pauleau professzor asszonnyal, aki párizsi tanulmányutam során támogatott. Szintén párizsi tartózkodásom alatt kerültem szakmai kapcsolatban Jean Jacques Becker professzorral a Sorbonne X. Történettudományi Intézetének vezetőjével, s ekkor született meg egy közös konferencia megrendezésének ötlete.

Kihasználva a DAAD ösztöndíj lehetőségét, 1994. október 23-tól december 31-ig Majna Frankfurtban a Johann Wolfgang Goethe Universitäten és a Stadt Archívban végeztem kutatómunkát Dietrich Beyrau professzor támogatásával. Az itt létesített jó szakmai kapcsolatunk okán érkezett Nyíregyházára Willfried Forstmann professzor 1995 októberében, s Christián Jakob Kraus und die Männer der preußischen Reform címmel tartott előadást. Vendégprofesszori meghívásomat ő is viszonozta, így 1998-ban ismét a majna-frankfurti Johann Wolfgang Goethe Universitäten tölthettem el két hetet. Előadásaim a „Rußland und 1867” téma köré csoportosultak.

1996-ban kaptam először meghívást Dietrich Dahlmann professzortól Bonnba, a Rheinische Friedrich-Wilhelms Universität Kelet Európa Intézetébe. Ekkor lehetőségem nyílt Koblenzben a Szövetségi Levéltárban és Bonnban a Külügyminisztérium Levéltárában történő kutatásra, ahol elsősorban a 19. századi Oroszországgal és Ausztria-Magyarországgal foglalkozó aktákat vizsgáltam. Ide több (1999-ben, 2000-ben, 2001-ben és 2004-ben) alkalommal is visszatértem, hiszen Dahlmann kollega 1999-ben felkért, vegyek részt a Rheinische Friedrich-Wilhelms Universität „Seminar für Osteuropische Geschichte” című, évenként megszervezésre kerülő rendezvénysorozatán. Ebben az évben a kettős szövetségről, 2000-ben Oroszország Eurázsiában elfoglalt helyéről beszéltem, 2001-ben Bismarck szerepét vizsgáltam a Zweibund létrehozásában.

A hazai és külföldi történész kollegákkal való kooperáción túl a Történettudományi Tanszék tudományos műhellyé alakítása volt a cél, az általam szerkesztett tanszéki acta sorozat megindításával. A köteteket jeles kollegák lektorálták. A sorozat – melynek ezidáig nyolc évfolyama került ki a nyomdából – a Tanulmányok az egyetemes és magyar történelem köréből címet kapta, s nemcsak tanszékünk oktatóinak kínált publikálási lehetőséget, hanem azon hazai és külföldi egyetemek munkatársainak is, akikkel partnerkapcsolatban álltunk.

19. századi egyetemes történészként fontosnak tartottam, hogy más történelmi korszakok kiváló képviselői tankönyv-pályázatuknál élvezzék főiskolánk hallgatóinak és tanári kollektívájának érdeklődését, ezért támogató nyilatkozattal biztosítottam többek között Gaál Ernő és Kertész István: ókori jegyzetének, Diószegi István: Bismarck és Andrássy monográfiájának, Fischer Ferenc: Megosztott világ című kiváló kötetének olvasottságát.

Tanszékvezetőként feladataim közzé tartozott a kollegák tudományos előmenetelének figyelemmel kisérése, szervezése. Segítségemmel szerzett PhD fokozatot Reszler Gábor, Fazekas Rózsa, de a Tanszék azon fiatal kollegái is élvezik támogatásomat, akik most dolgoznak tudományos minősítésük megszerzésén.

Jómagam 1996-ban a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem BTK multidiszciplináris PhD iskolájában előadásokkal vettem részt A szlavofilek címmel. Részt vettem a Miskolci Egyetem BTK Doktori Iskolájának szervezésében, ahol Oroszország és Európa a 18-19. században kötelezően választható kurzus tanítására kértek fel.