1.Nemzetközi kapcsolatok elmélete

1./A nemzetközi kapcsolatok tudományának kialakulása és fejlődése

1. a nemzetközi kapcsolatok, nemzetközi viszonyok, nemzetközi politika fogalma
2. paradigmák a nemzetközi viszonyok tanulmányozásában
3. hasonlóságok és különbségek a nemzetközi politika elméleteiben 2 tétel
4. káosz, anarchia és esetlegesség

2./ A nemzetközi fogalma napjainkban

1. a nemzeti és a nemzetközi eredeti jelentései
2. nemzetközi és nemzetek feletti
3. a nemzetközi napjainkban: az állami szuverenitáson túl

3./ A nemzetközi politika kérdései

1. belpolitika és külpolitika viszonya
2. a legitim erőszak kérdése
3. a nemzetközi elítélés
4. gazdaság és politika a nemzetközi viszonyokban

4./ A realizmus

1. a klasszikus realizmus (Macchiavelli, Hobbes, Morgenthau)
2. a neorealizmus vagy strukturális (gazdasági) realizmus (Kenneth Waltz, Paul Kennedy, H. Kissinger

5./ A liberalizmus

1. klasszikus liberalizmus
2. neoliberalizmus (institucionalizmus)

6./ A nemzetközi politika marxista koncepciója

1. a marxizmus klasszikusainak elméletei
2. a neomarxista elméletek

7./ A konstruktivizmus

1. a konstruktivizmus elméleti alapvetése és főbb tételei
2. a konstruktivizmus önállósága a critical theory/postmodernizmus vonatkozásában

8./ A zöld politika a nemzetközi politikai színtéren

1. a zöld politika főbb tételei
2. a decentralizáció elmélete és kritikái

9./ A kultúra és a civilizációk szerepe a nemzetközi kapcsolatokban

1. Huntington elmélete
2. Észak - Dél, Kelet-Nyugat ellentét: okok és következmények

2. Közgazdaságtan és pénzügyek

1./ A közgazdaságtan tárgya, alapelvei és fő területei

1. Mit jelent, hogy sajátos gondolkodásmód?
2. Melyek a főbb alapfogalmai?
3. Miben különbözik egymástól a mikroökonómia és a makroökonómia?
4. Mi a közgazdaságtan szerepe a gazdaságpolitikai döntéshozatalban?

2./ A gazdasági (piaci) egyensúly

1. Hogyan alakul ki a piaci egyensúly?
2. Melyek az árrendszer funkciói?
3. Mi a közvetítők szerepe?
4. Melyek a makrogazdasági egyensúly területei? Jellemezze az egyensúlyi pozíciókat a magyar gazdaságban.

3./ A gazdaságpolitikai célok és eszközök

1. Mi a gazdasági ingadozás?
2. Melyek a stabilizációs politika céljai?
3. Melyek a stabilizációs politika eszközei?
4. Miről szólnak a stabilizációs viták?

4./ A makrogazdasági teljesítmény és növekedés

1. Hogyan mérjük a teljesítményt?
2. Hogyan mérjük a gazdasági jólétet?
3. Melyek a gazdasági növekedés tényezői?
4. Mi a munkatermelékenység, mitől függ növekedése?
5. Mi a keynesi modell?

5./ A modern pénz és bankrendszer

1. Melyek a pénz funkciói?
2. Melyek a pénz fejlődésének szakaszai?
3. Mi a bankrendszer szerepe a pénzteremtésben?
4. Mi a kétszintű bankrendszer?

6./ Pénzügyi politikák

1. Mivel foglalkozik a monetáris politika?
2. Mi a költségvetési politika?
3. Melyek a devizapolitika területei?

7./ A külkereskedelmi mérleg és a nemzetközi fizetési mérleg

1. Milyen elemzések elvégzését teszi lehetővé a külkereskedelmi mérleg?
2. Hogyan épül fel a nemzetközi fizetési mérleg szerkezete?
3. Mi a túlzott mértékben deficites nemzetközi fizetési mérleg hatása?
4. Melyek az adósságválság leküzdését szolgáló belföldi és nemzetközi politikák?
5. Mit fejez ki a vásárlóerő-paritás fogalma?

8./ A nemzetközi pénzügyi intézmények

1. Milyen feladatok elvégzésére hozták létre az IMF-t és a Világbankot?
2. Melyek az IMF és a Világbank funkciói és ellátásuk milyen hatásokat gyakorol a nemzeti gazdaságpolitikákra?
3. Miért kötött hitelszerződést Magyarország az IMF-fel és a Világbankkal 2008-ban?
4. Mi az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD, az Európai Beruházási Bank (EIB) és az Európa Tanács Fejlesztési Bankjának (CEB) szerepe a nemzetközi hitelnyújtásban?

3./ Nemzetközi jog

1./ A nemzetközi jog alapja, története

1. Az újkorban
2. A modern korban
3. A nemzetközi jog természete, sajátosságai

2./ A nemzetközi jog forrásai

1. A szerződések fogalma, jogi természete
2. A fenntartások
3. A szokásjog
4. A szerződések értelmezése
5. A bírói gyakorlat
6. Diszkrecionális bíráskodás

3./ Az állam a nemzetközi jogban

1. Az államhatár
2. A területszerzés jogcímei
3. Államok keletkezése, megszűnése, elismerés, utódlás

4./ Nemzetközi szervezetek

1. A nemzetközi szervezetek fogalma, fajtái
2. Tagfelvétel, kizárás, kilépés

5./ Az emberi jogok nemzetközi védelme

1. Az emberi jogok védelme az ENSZ-ben
2. Az emberi jogok védelme az Európa Tanácsban
3. Az EU Alapjogi Chartája

6./ A Nemzetközi jogi felelősség

1. A jogellenes cselekmény fogalma
2. Jogkövetkezmények
3. A felelősség érvényesítése

7./ A viták békés rendezése

1. A jogvita fogalma
2. A választott bíráskodás
3. A Nemzetközi Bíróság

8./ A kényszer alkalmazása a nemzetközi jogban

1. Az agresszió fogalma
2. Az ENSZ hatáskörei
3. Önvédelem
4. Ellenséges állam klauzula

9./ A hadviselés szabályai

1. A hadműveletek vezetése
2. A hadifoglyok
3. A háborús bűncselekmények
4. A semlegesség

4./ Diplomáciatörténet

1./ Az antik világ és a középkor diplomáciája

1. A hellén világ és a Római Birodalom
2. A frank birodalom, egyházi diplomácia, dinasztikus logika

2./ A modern diplomácia kezdetei

1. Az állandó képviselők, minisztériumok rendszere
2. A westfáliai béke, Grotius, Pufendorf
3. Az egyensúly-politika alapelvei a XVII-XVIII. sz.-ban

3./ A XVIII. sz. nagy háborúi

1. Konfliktus-források, stratégiai kérdések
2. Spanyol örökösödési háború, osztrák örökösödési háború, hétéves háború
3. Amerikai függetlenségi háború, francia forradalmi háborúk
4. A háborúkat lezáró békék

4./ A napóleoni háborúk és a bécsi kongresszus

1. Napóleon szövetségi rendszerei, stratégiai céljai, az európai politikai térkép forradalmi-napóleoni átalakítása
2. Napóleon-ellenes koalíciók, Szent Szövetség
3. A restauráció egyensúly-politikája 1814-1848 között

5./ A nemzetállami logika kialakulása és érvényesülése

1. A nemzetállamok kialakulása és elismerése
2. Hatalmi konfliktusok 1848-1914 között - krími háború, piemonti-francia-osztrák háború, porosz-osztrák háború, porosz-francia háború, orosz-török háború
3. Az 1878-as berlini konferencia
4. Az entente cordiale, kettős-, majd hármas szövetség

6./ Az első világháború

1. Casus belli, a konfliktus mélyebb okai, hadba lépések
2. Semlegességek és kilépések
3. A versailles-i békerendszer, a trianoni béke

7./ A második világháború

1. Szövetségi rendszerek Európában 1919-1939 között, helyi érdekű szövetségek (Kisantant), a német diplomácia 1933-1945 között
2. Hadba lépések, semlegességek, kilépések okai, időpontjai;
3. Titkos diplomácia 1939 szeptembere előtt, a Szövetségesek követelései
4. A német fegyverletétel, a párizsi béke

8./ A kétpólusú világrend

1. kialakulása, főbb szövetségi rendszerei
2. tömblogika, főbb konfliktusok: Korea, Vietnam, 1956, 1968, Afganisztán
3. a gyarmatbirodalmak széthullása
4. a szovjetek európai diplomáciája, a kétpólusú világrend megszűnése