Napjainkban egyre többször hallhatjuk az "ímó" kifejezést. De mi is ez? Egyszerû divathullám? Vagy ennél többrõl van szó?

Sok mindent mondhatunk az emoról, de figyelmen kívül semmiképp nem hagyhatjuk. Az emo az emocore nevû zenei stílusból jött létre. Ez a hardcore punkon alapuló zenei irányzat a 80-as években alakult ki az USA-ban, és azóta is fejlõdik.

Az "ímó" nem más, mint divatötletekkel egybe kötött zenei stílus. Az emok-ról sokan gondolják azt, hogy depressziósok, otthon vagdossák magukat, begyógyszerezik stb. Nos, ez így nem teljesen igaz. Valóban, ezek a tinik általában érzékenyebbek, és sokat filóznak az élet dolgain, de nem mindenki próbál öngyilkos lenni, akik pedig igen, azoknak azonnal segítségre van szükségük. Hogy honnan is tudsz felismerni egy vérbeli emot? Nézzük elõször a lányokat:

Hosszú haj, félfrufru, általában eltakarja a fél szemüket. ( Ezzel azt próbálják szimbolizálni, hogy nem kíváncsiak a világ rossz oldalára)
Erõs, fekete smink a szem körül
Póló kedvenc együttessel, csíkos, ill. pöttyös mintával
Sok-sok karkötõ
Farmer, ill. szoknya
Kitûzõk
Tornacipõ

Fiúk: /"emokid"-ek/
Kicsit hosszabb haj, itt is eltakarja a fél szemet
Póló a kedvenc együttesével
Karkötõk
Smink(!!)
Farmer
Tornacipõ
Kitûzõk

Természetesen ez nem törvényszerû, lélekben lehetnek emok, attól hogy nem öltözködnek úgy. Persze ebben az irányzatban is vannak olyan emberek, akik csak azért öltözködnek így, mert egyszerûen tetszik nekik, de nem érzik át ezt az életstílust. Az emok õket "pózer"-eknek nevezik.

Az EMO szó jelentése, története

Az emo eredetileg a hardcore punk zene egyik ága. Az „emo” szócskát a kezdetektől fogva számos különböző jelentéssel alkalmazzák, amelyek között gyakorta csak a közös eredet az összekötő kapocs. A kifejezés használatának jogossága is számos vita tárgya volt már. Az "emo" szó az angol „emotional”, azaz érzelgős szóból ered.

Eredeti formájában az „emo” kifejezés a 1980-as évek közepén a washingtoni hardcore punk szcéna kezdett egyre inkább eldurvulni ezért néhány együttes egy valamivel dallamosabb, kevésbé agresszív vonalat kezdett játszani, bár a hc hatásai még mindig erősen jelen voltak a zenéjükben. A későbbiek folyamán ugyanezt a színtért nevezték „emocore”-nak is, ez utóbbi az „emotional (érzelmes) hardcore” rövidítéseként szolgált. A korszak legfontosabb együttesei a Rites of Spring, Embrace, One Last Wish, Beefeater, Gray Matter, Fire Party, és valamivel később a Moss Icon. Az emo első hulláma az érintett együttesek többségének felbomlásával ért véget a korai 1990-es években.

A '90-es évek közepétől kezdve alkalmazták a szót az emo első hullámában feltűnt Fugazi együttes nyomdokait követő indie rockegyüttesekre is. Együttesek, például a Sunny Day Real Estate vagy a Texas Is the Reason az emo dallamosabb, kevésbé kaotikus oldalát mutatták meg, mint a korábbi generáció. Az ún. „indie-emo” színtér a '90-es évek végéig működött, amikor is több együttes feloszlott vagy más stílusra váltott.

Ahogy a megmaradt indie emo együtteseket felkapta a mainstream, újabb együttesek egyre populárisabb hangzást teremtettek, amelyre a popkultúra végülis rányomta az „emo” bélyeget. Emellett, ahogy az „emo” szó a múltban is együttesek változatos körét jelölte, a mai emoegyüttesek listája még bonyolultabb és összetettebb, ami a kifejezés zenei szakkifejezésként való használatát rendkívül megnehezíti. Némi támpontot adhat hogy sokan használnak a nevük előtt és/vagy után x vagy xXx tagot, ami eredetileg (és még napjainkban is) a straight edge-hardcore vonal jelképe volt, bár mára ez már kikopott a köztudatból.