„ ... nem azé, aki akarja, sem nem azé, aki fut, hanem a könyörülő Istené.” (Róm 9, 16)

DEBRECENI REFORMÁTUS KOLLÉGIUM DÓCZY GIMNÁZIUMA 4024 Debrecen, Kossuth utca 35.

ki volt Dóczy Gedeon?

Iskolánk névadójának életéről, pályájáról

A Dóczy Református Gimnázium első emeleti lépcsőfordulójában ennek a híres tanárnak és iskolánk egykori igazgatójának a domborművét láthatjuk, melyet minden évben a Matula-napok rendezvényein – Gedeon-napon (október 10.) – megkoszorúzunk, a tanári szoba előtti folyosón pedig eredeti fényképfelvétel őrzi e jeles személyiség arcvonásait. Mit érdemes ismernünk e jeles tanáregyéniség gyermekkoráról, családjáról? Dóczy Gedeon Miskolcon született 1832. november 17-én. Apja Dóczy István református lelkész, anyja Szabó Mária. Az első ismeretekre édesapja tanította meg, akit korán elveszített. Édesanyja taníttatta. 1841-ben a Miskolci Református Líceum tanulója, az 1-2. és a 3. osztály egy részét végezte ott.

1844 januárjában Sárospatakon elvégezte az akkor 6 évfolyamos gimnáziumot, majd ugyanott a Református Kollégiumban teológiát tanult. Már 22 éves volt, amikor 1854-ben Lőcsén tartózkodott, hogy még jobban elsajátítsa a német nyelvet. Tanulmányai során eljutott Svájcba is: megismerkedett a berni származású Levier Emmával, akit később feleségül vett. Öt gyermekük született. Andor fiuk korai halála nehéz próba elé állította őlet. Még nagyobb bánatot kellett elhordoznia Dóczy Gedeonnak 1876-ban, amikor felesége elhunyt. Ekkor már második éve volt Debrecenben a Református Leánynevelő Intézet élén.

Hol tevékenykedett debreceni évei előtt?

Az 1855-1856-os tanévet a Tiszáninneni Református Egyházkerület híres Kollégiumában, Sárospatakon töltötte: a gimnáziumra előkészítő osztály köztanítója volt. Letette a szigorú segédtanári és segédlelkészi vizsgát. Három esztendeig – 1856 szeptemberétől 1859 augusztusáig – házitanító volt gróf Degenfeld Schomberg Imre két lánya mellett, kik közül az idősebb hölgy a későbbi Tisza Kálmánné. 1859-ben a Tiszáninneni Református Egyházkerület Fő-leánynevelő Intézetében vezértanári (vezetőtanár) megbízást kapott. Itt kezdte nőnevelői pedagógiai tevékenységét: feleségével, Levier Emmával együtt hűségesen nevelték a növendékeket. 1872 júliusától Sárospatakon az Állami Tanítóképző Intézet igazgatója és a neveléstan tanára lett.

Hogyan és mikor került Debrecenbe, hogyan élt itt?

Pályázatot írtak ki a Debreceni Református Leánynevelő Intézet igazgatói tisztségére, melyet megnyert, és 1874 szeptemberétől az Intézet igazgató-tanárává választották.

Az 1876-os gyász után két esztendő múlva 1878-ban házasságot kötött a felvidéki, dobsinai származású Fischer Ilonával. E házasságból is öt gyermekük született. Példás családi életük hatással volt tágabb környezetükre is.

Hogyan ment végbe a Debreceni Református Leánynevelő Intézet Dóczy Gedeon igazgatósága idején való fejlesztése?

Az új igazgatóhoz fűzött remények kezdtek lépésről lépésre valóra válni. Fokozatosan bővültek az iskola képzési lehetőségei. 1874-ben Dóczy Gedeon első intézkedése az volt, hogy az eddigi elemi iskola utáni 2 éves intézeti képzést – amint arról már 1872-ben döntés született – ténylegesen 4 évesre fejlesztette tovább, így teljesen kiépült a 4 évfolyamos felső tagozat. Ezzel egyidejűleg megszervezte a 4 évfolyamos elemi iskolát is, amely gyakorlatilag az alsó tagozatot jelentette. Így összesen 8 évfolyamúvá – kéttagozatúvá – alakult az iskola. A nemzeti tárgyak mellett tanítottak idegen nyelveket, zenét és táncot is. Az 1891/1892. iskolai évben – Kiss Albert lelkész, országgyűlési képviselő, igazgatótanácsi elnök kezdeményezésére – a 8 osztályú leányiskola 4. osztálya fölé – az eddigi 4 felsőbb helyett, már 6 felsőbb osztályt terveztek, melynek első évfolyamát be is indították, s így fokozatosan kialakult a ”hatosztályú (azaz hat évfolyamos) felsőbb leányiskolai” tagozat. Ez már azt jelentette, hogy a mai értelemben vett 10. évfolyamig tartott az iskolai képzés.

Az 1899/1900. tanévben újabb tagozattal bővült a Dóczy Gedeon vezette intézet. A felsőbb leányiskola 4. osztály a fölé (a mai 8. évfolyam fölé) – az előbb említett hatosztályú felsőbb leányiskola meghagyása mellett – 4 évfolyamos tanítónőképző-intézetet szerveztek; abból a megfontolásból, hogy az „egyház kedves kis veteményeskertjeibe” – a református kisiskolákba (vagyis a református elemi iskolák 1-4. osztályába) – hozzáértő, hithű és a református hagyományokat jól ismerő tanítónők kerüljenek és váljanak a jövő nemzedék példaképévé. Bizonyos gyakorlati megfontolások miatt is, de lassan elnéptelenedett a nemrég kiépült hat évfolyamos képzés 5. és 6. osztálya, és átadta helyét a képesítést adó tanítónőképzőnek. A tanítónőképző mellett elemi gyakorlóiskola is létesült, vagyis az alsó tagozat 1-4. osztálya.

Milyen volt az intézet népszerűsége?

A családok igen megkedvelték ezt a leányaik számára teremtett képzési formát, mert itt olyan dolgokat tanulhattak meg, amelyeket később, háziasszonyként is jól hasznosíthattak. A felsőbb leányiskolai és az erre épülő tanítónő-képzési forma intézményi szempontból is közös igazgatás alatt állott és közös tanári kara volt 1908-ig, Dóczy Gedeon nyugalomba vonulásáig.

Életének utolsó esztendeiben is elég aktívan foglalkozott tudományos dolgaival. A „nőnevelés apostolaként” emlegetett Dóczy Gedeon 79 éves korában, 1911. május 16-án hunyt el Debrecenben. Dóczy Gedeon halála után 17 évvel hozták meg a hivatalos döntést az intézet új elnevezéséről, miszerint felveszi az intézet a Dóczi nevet (ebben a pontos i-vel írott formában).

Az új épület 1929-ben készült el. Igaz, a tervekhez képest a felét sikerült felépíteni, de már ez is sokat enyhített a helyhiánnyal küzdő iskolán. Így a leánygimnázium és a tanítónőképző intézet ott nyert elhelyezést. Ebben az épületben működik gimnáziumunk jelenleg is. Ma nevünket a személynév eredeti írásmódjához igazodva, y betűvel írjuk.

Ablonczy Béla

református lelkész, vallástanár

Vissza a főoldalra

Vissza

Lap tetejére