Surányi Endre Szakképző Iskola és Kollégium
Iskolai Diákbizottságának
Szervezeti és Működési Szabályzata
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény.
A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM. Rendelet
A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény
A 2009/2010-es tanév rendjéről szóló 24/%2009.( V.25) OKM rendelet
Az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata
Igazgatói Munkaterv
IMIP
1. Az oktatási törvényben és miniszteri rendeletben rögzített tanulói, ill. gyermeki jogok érvényesítése, érdekképviselet.
2. Olyan demokratikus fórum biztosítása a diákok számára, ahol képviselőik segítségével megfogalmazhatják problémáikat, segítséget kérhetnek ezek megoldására.
3. A diákok döntési jogának érvényesítése és véleményezési jogának biztosítása minden, iskolát érintő kérdésben.
4. A diákok javaslatait, kérdéseit koordinálni és eljuttatni a címzetthez.
5. Tanulóinak az iskolai és helyi közéletben való részvételi lehetőségeinek kereteit megteremteni. Az iskola tanulói részére a programok szervezésével tartalmas, élményekben gazdag diákévek biztosítása.
Az iskolai Diákönkormányzatnak tagja minden, az iskola tanulói jogviszonyban álló diák �kivéve, ha írásos nyilatkozattal ennek ellenkezőjéről rendelkezik.
1. A Diákönkormányzatnak döntési jogköre van:
I.1. saját működésének meghatározásában,
I.2. a Diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásában,
I.3. egy tanítás nélküli munkanap programjának meghatározásában,
I.4. iskolaszéki képviselők megválasztásában,
I.5. a Diákönkormányzatot segítő pedagógus személyét illetően,
I.6. a Diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásában és működtetésében
I.7. az iskolarádió szerkesztőségének tanuló vezetőjéről, munkatársainak megbízásáról.
2. A Diákönkormányzatnak egyetértési jogköre van:
a) jogszabályban meghatározott ügyekben az iskolai Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadásakor és módosításakor,
b) a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor,
c) az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzösszegek felhasználásakor,
d) a Házirend elfogadásakor, módosításakor,
e) a fegyelmi tárgyalást megelőző egyeztető eljárás rendjének meghatározásakor
f) az adatkezelési szabályzat elkészítésénél, módosításánál
g) a maximális osztály létszám túllépése esetén
h) az iskolai büfé nyitvatartási rendjének meghatározása esetén
3. A Diákönkormányzatnak véleményezési jogköre van:
a) a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések meghozatalánál,
b) a tanulók jellemzésében, dicséret, jutalmazás és fegyelmi ügyek esetében,
c) az iskola munkájának, a tanulók helyzetének átfogó elemzésében, értékelésében, beszámolók elfogadásában,
d) a kollégiumba, speciális tanterű osztályba való felvétel elveinek, feltételeinek megállapításában,
e) az iskolai munkarend tanulókat érintő kérdéseiben,
f) a tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásában,
g) az iskolai költségvetés fenntartói meghatározása és módosítása előtt,
h) a könyvtár és a sportlétesítmények működési rendjének kialakításában,
i) tankönyvvásárlási támogatás módjának kialakításában.
j) az intézmény Minőségirányítási Programjának elfogadását megelőzően
k) a közoktatási intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával, vezetőjének megbízásával és megbízásának visszavonásával összefüggő fenntartói döntés előtt,
l) a tanév helyi rendjének elkészítésekor
m) a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetésekor
n) az iskolai sportkör működési rendjének megállapításakor
o) a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításakor
4.- A Diákönkormányzat javaslattevő jogköre kiterjed az iskolai élettel kapcsolatos minden kérdésre.
5. A Diákönkormányzat a Szülői Szervezettel közösen működteti a fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárást, melynek rendje a házirendben van meghatározva.
6.A Diákönkormányzat tagjainak az alapvető, jogszabályok által garantált jogain túl speciális, a diákönkormányzati tagsággal összefüggő jogai vannak.
Ezek a jogok a következők:
ˇ A Diákönkormányzat tisztségeire választhat és válaszható. Ez a jog el nem vonható.
ˇ -Diákönkormányzati tagságától az iskola tanulóit megfosztani, illetve a diákönkormányzat munkájából kizárni nem lehet.
ˇ Igénybe veheti a Diákönkormányzat, illetve az Iskolai Diákbizottság által biztosított lehetőségeket, szolgáltatásokat.
ˇ Érdekvédelmi segítséget kérhet a Diákönkormányzattól, annak vezető szervétől. Az érdekvédelmi segítség nem tagadható meg.
ˇ Kérdéseivel, javaslataival, kezdeményezéseivel, véleményével közvetlenül fordulhat az Iskolai Bizottság minden tagjához, a Diákönkormányzat Elnökéhez, a DÖK munkáját segítő pedagógushoz.
ˇ Kérdéseire, javaslataira, kezdeményezéseire, véleményére harminc napon belül érdemi választ kell kapnia.
A Diákönkormányzat ezen jogokat az iskolavezetés és a nevelőtestület véleményének kikérésével gyakorolja.
A diákönkormányzat szervei, tagcsoportjai:
1. Iskolai Közgyűlés
2. Iskolai Diák Bizottság
3. Osztály Közgyűlés
4. Osztály Diák Bizottság
5. Diákkörök: szakkörök, Diáksport Egyesület
a) Az iskola tanulóinak tájékoztató és tájékozódó fóruma
b) A KGy a Diákönkormányzat legfelsőbb szerve, küldöttközgyűlésként szervezve.
c) A KGy Tagjai:
a./ minden Osztály Diákbizottság (ODB)titkára, helyettese, valamint a kulturális-és sportfelelőse
b./ az Iskolai Diákbizottság (IDB)tagjai,
c./ diákkörök és más diákcsoportok képviselője,
d./ a kollégiumi diákbizottság képviselője.
d) A KGy évente legalább kétszer ülésezik, de a tagcsoportok egyharmadának javaslata vagy a IDB vezetőjének döntése alapján rendkívüli KGy hívható össze.
e) A közgyűlésen az IDB vezetője és az iskola képviselője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, a tanulói jogok helyzetéről,a házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól.
f) A közgyűlésen megválasztásra kerülnek az IDB tagjai.
g) A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni.
h) A KGy nyilvános.
i) Határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A KGy dönthet úgy, hogy határozatait titkos vagy kétharmados szavazással hozza meg, ha ezt a tagcsoportok többsége támogatja. Ha a döntés egyszerű igen-nem válasszal meghozható, a KGy összehívása nélkül a diákok írásban is szavazhatnak.
j) A KGy határozatképes, ha a küldöttek több mint fele képviselteti magát.
k) A KGy kizárólagos hatáskörébe tartozik a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása és módosítása.
l) A Közgyűlésen a DÖK elnöke, akadályoztatása esetén a Diákbizottság tagjai közül a helyszínen megválasztott diák elnököl.
m) A Közgyűlésre a diákokon kívül � tanácskozási joggal � meg kell hívni az iskola igazgatóját, a tanulók szüleit tömörítő szervezet vezetőjét, a diákmozgalmat segítő tanárt, illetve mindazokat, akiket a KGy napirendjére tűzött ügyek érintenek.
n) A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell vezetni, amely tartalmazza a KGy helyét, időpontját, napirendjét, a megjelentek számát, az előterjesztések, javaslatok lényegét és a hozott határozatokat a leadott szavazatok számának feltüntetésével.
o) A jegyzőkönyvet a gyűlést levezető elnök és a jegyzőkönyvvezető írják alá, a küldöttek közül a KGy által megbízott 2 diák hitelesíti, egyidejűleg a Diákönkormányzatot segítő tanár ellenjegyzi.
a) Az Iskolai Diákbizottság a Diákönkormányzat vezető testülete.
b) Az IDB 18 főből áll. Az IDB-ba az iskola minden képzési típusának (szakiskola, szakközépiskola, szakképzés) valamennyi évfolyama 1-2 főt delegál, az IDB tagja a kollégiumi diáktanács elnöke is.
c) Az IDB a munkatervében meghatározott rendszerességgel ülésezik. A bizottság egyharmadának kérésére vagy az Elnök döntése alapján hívható össze. Összehívását a Diákönkormányzatot segítő tanár az Elnöknek javasolhatja.
d) Az IDB határozatképes, ha tagjainak több mint a fele képviselteti magát.
e) Az IDB üléseire meg kell hívni � tanácskozási joggal � az iskola igazgatóját, a Diákönkormányzatot segítő tanárt, illetőleg mindazokat, akiket a napirendre tűzött ügyek érintenek.
f) Az IDB üléseiről jegyzőkönyvet kell vezetni, amely tartalmazza az ülés helyét, időpontját, napirendjét, a megjelentek nevét, az előterjesztések, javaslatok lényegét és a hozott határozatokat a leadott szavazatok számának feltüntetésével. A jegyzőkönyvet az ülést levezető elnök és a jegyzőkönyvvezető írja alá, a képviselők közül 2 diák hitelesíti, egyidejűleg a Diákönkormányzatot segítő tanár ellenjegyzi.
g) Az IDB ülései nyilvánosak, hozzászólásra azonban csak a IDB tagjai és az állandó meghívottak jogosultak. A meghatározott ügyben (napirend) meghívottak csak az őket érintő ügyben jogosultak a hozzászólásra.
h) Az IDB bármely tagjának indítványára, a tagok többségének beleegyezésével zárt ülés rendelhető el, ha a tárgyalt ügy jellege vagy más körülmények miatt ez szükségesnek látszik. A zárt ülést elrendelő határozatban dönteni kell arról is, hogy az egyébként kötelezően meghívottak együttesen vagy részben részt vehetnek-e a zárt ülésen.
i) Az IDB határozatai általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos vagy kétharmados szavazásra is sor kerülhet, ha ezt a képviselők többsége támogatja.
j) Az IDB ülését az Elnök, távollétében az IDB más, az ülésen megválasztott tagja vezeti.
k) Az IDB döntéseit a Közgyűlés felülbírálhatja, de ekkor köteles módosító javaslattal élni és a módosított döntést meghozni.
Működési rendje:
- Havonta egy alkalommal összeül, értékeli az elmúlt időszak munkáját és kijelöli a következő. hónap, ill. hónapok teendőit.
- A tervszerű munkavégzés érdekében, munkatervet és eseménytervet készít.
- Munkája során szorosan együttműködik a szabadidő-szervezővel.
- Az IDB akkor határozatképes, ha a tagok 2/3-a jelen van, a határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.
- Az IDB összehívásáért működtetéséért az IDB elnöke, szükséges esetben annak helyettese a felelős.
Az IDB feladatai
1. A DÖK szerveinek tevékenységével kapcsolatban:
a) a KGy összehívása, ülésének előkészítése,
b) beszámolás a két KGy közötti munkáról,
c) a KGy jegyzőkönyvének elkészíttetése,
d) a hozott határozatok végrehajtásával kapcsolatos tevékenység.
2. Dönt:
a) az Elnök megválasztásának kitűzéséről és a választási szabályzatról,
b) a megbízatásának ellátásában tartósan akadályozott Elnök helyettesítéséről,
3. Gyakorolja mindazokat a véleményezési, egyetértési és javaslattevő jogokat, melyet a Diákönkormányzatot megilletik.
4. Testületként képviseli a Diákönkormányzatot az iskola vezetése, a tantestület, a külső szervek és a nyilvánosság előtt.
A DÖK elnöke (Elnök)
1. Az Iskolai Diákbizottság minden tagját jelölhetik elnöknek. A jelöléshez legalább három fő jelölése szükséges. A tagok önmagukat is jelölhetik.
2. A szavazás titkos. A szavazás akkor érvényes, ha a szavazásra jogosultak legalább kétharmada jelen van, és az érvénytelen szavazatok száma nem haladja meg a leadott szavazatok 5%-át.
3. A Diákönkormányzat elnökének megbízatása egy tanévre szól. A tanév első ülésén meg kell választani.
4. A Diákönkormányzat elnöke visszahívható, ha
ˇ az osztályok osztálytitkárainak 1/3-a bizalmatlansági indítványt nyújt be,
ˇ Ha az iskola tanulóinak 1/5-e aláírásával hitelesítve kezdeményezi.
5. A visszahívásról az Iskolai Diákbizottság titkos szavazással dönt.
6. A Diákönkormányzat elnökének feladatai:
ˇ összehívja és vezeti az Iskolai Diákbizottság üléseit,
ˇ külső szervezetek felé képviseli a Diákönkormányzatot,
ˇ iktatja az Iskolai Diákbizottság üléseiről készült jegyzőkönyveket,
ˇ a Diákönkormányzati munkacsoportok tevékenységének koordinálása,
ˇ kéthavonta beszámol a Diákönkormányzatnak.
7. Az elnök megbízatása megszűnik:
ˇ ha az elnök tanulói jogviszonya az iskolával megszűnik,
ˇ lemondással,
ˇ visszahívással,
mandátuma lejárásával
a) Az osztály közgyűlés tagjai az osztály tanulói.
b) Az osztály közgyűlés véleményt nyilvánít a következő ügyekben:
-Az egyes tanulók magatartásának és szorgalmának minősítése.
-Tanulók jutalmazása és fegyelmi ügyei.
-Közös kirándulás, kulturális és sport program, valamint közhasznú, -közösségi munkavégzés megtervezése, szervezése.
-Osztályünnepélyek, megemlékezések szervezése.
-Minden, a tanulókat érintő kérdésben, különös tekintettel a Diákönkormányzat munkájára.
c) A fenti témákban a véleménynyilvánítás módja a következő: az osztálytitkár kezdeményezésére az osztály közgyűlés véleményt fogalmaz meg a konszenzus elvének előtérbe helyezésével. Ha a konszenzus nem lehetséges, egyszerű szótöbbséggel kell a véleményeket megfogalmazni a kisebbségi vélemények feltüntetésével.
d) A tisztségviselők visszahívhatóak, ha
az osztály tanulóinak 1/3-a azt indítványozza, az ok megjelölésével.
az osztálytitkár vagy helyettesének visszahívásáról minden esetben az osztály dönt.
a visszahívásról az osztály titkos szavazással dönt
Az osztály képviseletére létrejött 4 főből áll.
Az osztály tanulói, az osztályfőnökkel egyetértésben határozzák meg az ODB tagjait.
Tagjai:
- osztálytitkár és helyettes
Feladataik:
ˇ Vezetik az osztály közgyűlés üléseit.
ˇ Kapcsolatot tart az osztály és az Iskolai Diákbizottság között.
ˇ Az Iskolai Közgyűlésen képviseli az osztályt.
ˇ Véleményt kér az osztály tagjaitól.
- kulturális-és sportfelelős,
- gazdasági felelős,
A választott funkcionáriusok feladataik ellátásakor szorosan együttműködnek az IDB hasonló feladatkört ellátó tagjaival.
Minden olyan diákcsoport, sportkör, szakkör, amely minimum 10 fővel rendelkezik, elküldheti képviselőjét az iskolai közgyűlésre.
1. A DÖK munkáját segítő tanár olyan - a tanulók által felkért � az iskolában tanító tanár, akit erre az iskola igazgatója bíz meg határozatlan időre.
2. A DÖK munkáját segítő pedagógusfeladatai:
ˇ kapcsolatot tart a Nevelőtestület és az Iskolai Diákbizottság között,
ˇ összehívja az Iskolai Diákbizottságot (adott esetben)
ˇ Diákönkormányzat önkormányzatiságát nem sértve segíti annak munkáját,
ˇ aktívan részt vállal az információáramlás folyamatában.
3. Állandó résztvevője az Iskolai Diákbizottság üléseinek, a DÖK munkáját segítő pedagógus az Iskolai Diákbizottság ülésein napirendi pontot terjeszthet elő, felszólalhat, véleményezhet.
1. A Diákönkormányzat forrásaival szabadon gazdálkodik. A rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásáról az Iskolai Diákbizottság egyszerű szótöbbséggel dönt.
2. A gazdálkodásra vonatkozó általános szabályok szerint gazdálkodik.
3. A Diákönkormányzat bevételei:
ˇ Az iskola költségvetési támogatása,
ˇ természetes és jogi személyek támogatásai, adományai,
ˇ pályázati források,
ˇ egyéb bevételek.
4. A Diákönkormányzat kiadásai
ˇ céljainak megvalósítása érdekében felmerülő költségek,
ˇ a vállalkozási, szolgáltatási tevékenység költségei,
ˇ egyéb költségek
6. Vagyonát fel nem oszthatja, azt a céltevékenységére köteles fordítani.
1. A Diákönkormányzat az iskola helyiségeit térítésmentesen használhatja az igazgatóval történt egyeztetés alapján.
2. A helyiségek kulcsát bármelyik diák az igazgatói engedély után elkérheti a portástól, aláírásával felelősséget vállal a helyiség rendjéért, berendezéseiért.
1. A Diákönkormányzatnak a Szervezeti és Működési Szabályzatát évente felül kell vizsgálni és szükség szerint módosítani kell.
2. A szervezeti és működési szabályzat "gondozásáért" az Iskolai Diák Bizottság elnöke a felelős.
3. A Szervezeti és Működési szabályzatban rögzített szervezetek a működésükre vonatkozó részletesebb szabályozást a DÖK SZMSZ-ének figyelembevételével kötelesek elkészíteni.
4. Az SZMSZ elfogadása után az ODB elnökök, a különböző szervezetek és diákkörök vezetői részére, valamint az iskola igazgatójának és helyetteseinek, ill. a tantestületnek 1-1 példányt el kell juttatni.
A Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatát az iskolai közgyűlés 2009. október 13-án elfogadta.
A nevelőtestület a Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatát a 2009. november 4-én tartott nevelőtestületi ülésén jóváhagyta.
Kató Kitti
a diákönkormányzat elnöke