Iskolaérettség
Elküldve: 2011.09.19. 13:22Sziasztok!
AZ ISKOLAÉRETTSÉG KRITÉRIUMAI:A gyermek akkor válik alkalmassá a tanulás megkezdésére, akkor iskolaérett, ha fizikai, szellemi és pszichikus szempontból egyaránt képes megfelelni az iskolai követelményeknek, úgy, hogy azok teljesítése további fejlődését előmozdítja, és semmilyen téren nem károsítja.Az iskolaérettség tehát biológiai, pszichés és szociális érés eredményeként létrejövő fejlettségi szint. Az iskolaérettség kritériumait három csoportba sorolhatjuk: testi, pszichés és szociális kategóriákba.1. A szomatikus (testi) fejlettség szempontjából, lényeges, hogy a gyermek életkorának megfelelő egészségi állapottal, fejlettséggel rendelkezzen, vagyis súlya és magassága megfelelő legyen. Mozgásszervei, látása, hallása jól funkcionáljon, beszéde érthető legyen. Fontos továbbá az izmok kellő fejlettsége, hiszen ez teszi képessé a gyermeket a több órán át tartó egy helyben ülésre, és az iskolatáska cipelésére. A nagymozgások érési folyamata kihat a finommozgások fejlődésére. Az kézcsontok mozgásának differenciáltsága és összerendezettsége, a grafomotorika megfelelő érettsége szükséges az írástanuláshoz. Az iskolakezdés időpontjának meghatározásakor figyelembe vesszük az idegrendszer feszültségbírását, épségét, valamint azt, hogy egyértelműen kialakult-e a gyermek jobb-, illetve balkezessége.2. A pszichés fejlettség területén elsőként a figyelem, emlékezet és gondolkodás életkornak megfelelő szintjét emelem ki. Fontos továbbá bizonyos tanuláshoz szükséges tapasztalatok, alapismeretek és gyakorlati készségek érettsége is, valamint a feladattudat, kitartás, monotónia tűrés és késleltetés képessége.Az iskolába készülő gyermek akaratlagos figyelemre való képessége legalább 5-10 percre kell, hogy kiterjedjen. Fontos az is, hogy tudja tartósan (10-15 percig) lekötni magát rajzolással, színezéssel, feladatlap kitöltésével. Az emlékezet vizsgálatakor azt figyeljük, mennyire megbízható a hallás és látás utáni felidézés képessége. Elvárható a 6 évestől, hogy tudjon visszamondani egyszerű, vagy bővített mondatokat hallás után, és képes legyen 3-4 elemből álló képsort, vagy mintát felidézni. Ilyenkor már könnyedén tanulják meg a rövidebb versikéket, mondókákat. A gondolkodás érettségét jelzi a lényeglátás bizonyos fejlettsége, többek között annak felismerése, hogy az egész részekből áll és részekre bontható. Fontos, hogy legyen tisztában elemi fogalmakkal: ismerje és azonosítsa a téri és időbeni tájékozódáshoz szükséges fogalmakat, mennyiség- és számfogalma életkorának megfelelő legyen, tudjon tájékozódni a tízes számrendszerben. Az iskolaérett gyermek már képes dolgok, jelenségek közötti elemi összefüggések felismerésére is. Az iskola-kezdéshez szükséges tapasztalatok, alapismeretek és gyakorlati készségek körében vizsgáljuk az általános tájékozottságot, ábrázolókészséget, kézügyesség fejlettségét és a cselekvés szándékos irányításának képességét. Fontos kritérium az iskolai tanulásra való érettség is, amin a feladattudat kialakulását, a monotónia-tűrést és az átlagos munkatempó kialakulását, továbbá az önálló munka végzésére való képességet értjük. A játékos, fáradékony, lassabb munkatempójú gyerekek esetében megfontolandó, hogy az óvodai, vagy iskolai színtér kedvezőbb-e a felkészüléshez.3. Szociális fejlettség, beilleszkedési alkalmasság is összefügg az érési folyamatokkal. A gyermeknek ahhoz, hogy iskolába mehessen, rendelkeznie kell alapvető szociális érzékenységgel is. Ez azt jelenti, hogy tudja érzelmeit szabályozni, vágyait késleltetni, le tud mondani pillanatnyi érdekeiről, tud más célkitűzéseivel azonosulni, meghatározott célok irányában együttműködni, képes kapcsolatot teremteni és fenntartani a kortársaival, nehézségek nélkül beilleszkedik a csoportjába, végül képes a felnőttekkel való kapcsolat kialakítására, fenntartására, és elfogadja azok irányítását is.6-7 éves kor között minden gyermek érési folyamatában érzékelhető az a változás, ami jelzi, hogy egy új korszakba lépett: pocakos, játékos óvodásból egy nyúlánkabb, kiegyensúlyozottabb, a számok, betűk iránt érdeklődő kisiskolás lesz. Hány évesen menjen hát iskolába? Erre nem lehet általánosságban válaszolni, hiszen káros lehet a személyiség fejlődésre, ha éretlenül kerül iskolába, de az is, ha az iskolaérett gyermek marad még egy évig az óvodában. Ekkor jelentkezhetnek a különböző pszichés, szomatikus, vagy magatartás problémák.A lakóhely szerint illetékes nevelési tanácsadók szakemberei segítenek meghozni a döntést, amennyiben a szülők, vagy az óvónők bizonytalanok abban, hogy iskolaérett-e a gyermek.
AZ ISKOLAÉRETTSÉG KRITÉRIUMAI:A gyermek akkor válik alkalmassá a tanulás megkezdésére, akkor iskolaérett, ha fizikai, szellemi és pszichikus szempontból egyaránt képes megfelelni az iskolai követelményeknek, úgy, hogy azok teljesítése további fejlődését előmozdítja, és semmilyen téren nem károsítja.Az iskolaérettség tehát biológiai, pszichés és szociális érés eredményeként létrejövő fejlettségi szint. Az iskolaérettség kritériumait három csoportba sorolhatjuk: testi, pszichés és szociális kategóriákba.1. A szomatikus (testi) fejlettség szempontjából, lényeges, hogy a gyermek életkorának megfelelő egészségi állapottal, fejlettséggel rendelkezzen, vagyis súlya és magassága megfelelő legyen. Mozgásszervei, látása, hallása jól funkcionáljon, beszéde érthető legyen. Fontos továbbá az izmok kellő fejlettsége, hiszen ez teszi képessé a gyermeket a több órán át tartó egy helyben ülésre, és az iskolatáska cipelésére. A nagymozgások érési folyamata kihat a finommozgások fejlődésére. Az kézcsontok mozgásának differenciáltsága és összerendezettsége, a grafomotorika megfelelő érettsége szükséges az írástanuláshoz. Az iskolakezdés időpontjának meghatározásakor figyelembe vesszük az idegrendszer feszültségbírását, épségét, valamint azt, hogy egyértelműen kialakult-e a gyermek jobb-, illetve balkezessége.2. A pszichés fejlettség területén elsőként a figyelem, emlékezet és gondolkodás életkornak megfelelő szintjét emelem ki. Fontos továbbá bizonyos tanuláshoz szükséges tapasztalatok, alapismeretek és gyakorlati készségek érettsége is, valamint a feladattudat, kitartás, monotónia tűrés és késleltetés képessége.Az iskolába készülő gyermek akaratlagos figyelemre való képessége legalább 5-10 percre kell, hogy kiterjedjen. Fontos az is, hogy tudja tartósan (10-15 percig) lekötni magát rajzolással, színezéssel, feladatlap kitöltésével. Az emlékezet vizsgálatakor azt figyeljük, mennyire megbízható a hallás és látás utáni felidézés képessége. Elvárható a 6 évestől, hogy tudjon visszamondani egyszerű, vagy bővített mondatokat hallás után, és képes legyen 3-4 elemből álló képsort, vagy mintát felidézni. Ilyenkor már könnyedén tanulják meg a rövidebb versikéket, mondókákat. A gondolkodás érettségét jelzi a lényeglátás bizonyos fejlettsége, többek között annak felismerése, hogy az egész részekből áll és részekre bontható. Fontos, hogy legyen tisztában elemi fogalmakkal: ismerje és azonosítsa a téri és időbeni tájékozódáshoz szükséges fogalmakat, mennyiség- és számfogalma életkorának megfelelő legyen, tudjon tájékozódni a tízes számrendszerben. Az iskolaérett gyermek már képes dolgok, jelenségek közötti elemi összefüggések felismerésére is. Az iskola-kezdéshez szükséges tapasztalatok, alapismeretek és gyakorlati készségek körében vizsgáljuk az általános tájékozottságot, ábrázolókészséget, kézügyesség fejlettségét és a cselekvés szándékos irányításának képességét. Fontos kritérium az iskolai tanulásra való érettség is, amin a feladattudat kialakulását, a monotónia-tűrést és az átlagos munkatempó kialakulását, továbbá az önálló munka végzésére való képességet értjük. A játékos, fáradékony, lassabb munkatempójú gyerekek esetében megfontolandó, hogy az óvodai, vagy iskolai színtér kedvezőbb-e a felkészüléshez.3. Szociális fejlettség, beilleszkedési alkalmasság is összefügg az érési folyamatokkal. A gyermeknek ahhoz, hogy iskolába mehessen, rendelkeznie kell alapvető szociális érzékenységgel is. Ez azt jelenti, hogy tudja érzelmeit szabályozni, vágyait késleltetni, le tud mondani pillanatnyi érdekeiről, tud más célkitűzéseivel azonosulni, meghatározott célok irányában együttműködni, képes kapcsolatot teremteni és fenntartani a kortársaival, nehézségek nélkül beilleszkedik a csoportjába, végül képes a felnőttekkel való kapcsolat kialakítására, fenntartására, és elfogadja azok irányítását is.6-7 éves kor között minden gyermek érési folyamatában érzékelhető az a változás, ami jelzi, hogy egy új korszakba lépett: pocakos, játékos óvodásból egy nyúlánkabb, kiegyensúlyozottabb, a számok, betűk iránt érdeklődő kisiskolás lesz. Hány évesen menjen hát iskolába? Erre nem lehet általánosságban válaszolni, hiszen káros lehet a személyiség fejlődésre, ha éretlenül kerül iskolába, de az is, ha az iskolaérett gyermek marad még egy évig az óvodában. Ekkor jelentkezhetnek a különböző pszichés, szomatikus, vagy magatartás problémák.A lakóhely szerint illetékes nevelési tanácsadók szakemberei segítenek meghozni a döntést, amennyiben a szülők, vagy az óvónők bizonytalanok abban, hogy iskolaérett-e a gyermek.