A Diószegi család eredete, a botanikus születése

A debreceni Diószegiek valamennyien az érmelléki (Bihar vármegye) Diószegrõl származtak. A Diószegi család 1690. június 11-én I. Lipót királytól kapta az armális (nemesi) levelet. Eredeti családi nevük Ráskay volt. Több – Debrecen története szempontjából fontos – nevezetes személyiség is volt köztük.

1. Diószegi Sámuel – Debrecen fõbírája 1706-1716-ig. Az õ házában szállt meg XII. Károly svéd király, és ez a ház ma is látható a Széchenyi utcán.

2. Diószegi Sámuel – királyi postamester (1696-1735), fiai János és Sámuel, házuk szintén a Széchenyi utcán állt.

3. Diószegi Pál – a Csapó utcai tanító, õ Diószegi Sámuel, a botanikus édesapja.

Diószegi Pál elõször papnak készül, mégis a pedagógusi hivatás mellett dönt. 32 évig leánytanító a Csapó utcában. Elég jó anyagi körülmények között élnek feleségével, Szappanos Erzsébettel. 200 négyszögöles házas telekkel rendelkeznek, még lakójuk is van. Házuk nádfedeles, két ablakával az utcára néz. Semmiben nem különbözik a korabeli debreceni házaktól.

Idõsebb fiuk Mihály, fiatalabbik Sámuel, mint ahogy annyi nagyhírû õsük neve is volt.

Diószegi Sámuel 1760. december 29-én született a Csapó utcában. Az anyakönyvi bejegyzés szerint 1761. január 5-én keresztelték meg. Keresztszülei: Simonfy István, Molnár János, Nagy Bálint.

Diószegi Sámuel hû lesz õsei nevéhez.

Tanulmányainak kezdete: Debrecen

A gyermek Diószegi Sámuel az elemi ismereteket apjától sajátította el.

Középfokú tanulmányait a debreceni Kollégiumban jó eredménnyel végzi. Nem bentlakó, mivel szülei módosak, még azt is megengedhetik maguknak, hogy fiuk tanulását elõsegítendõ magántanítót is fogadjanak mellé.

Felsõ tanulmányokra 1775. április 27-én iratkozik be. A fõiskolán a hangsúly a teológiára és a klasszikus irodalomra helyezõdik. Emellett helyet kap még a bölcsészt és a matematika is, de a szónokká képzés is fontos cél. Diószegi szerencsés csillagzat alatt született. Több híres professzor elõadásait hallgathatja, de akiknek a legtöbbet köszönhet, azok a következõk:

1. Hatvani István, a „magyar Faust”, matematika és filozófia professzor

2. P. Szathmáry István, a teológia professzora

3. Varjas János, szintén a teológia professzora

4. Sinay Miklós, a klasszikus irodalom professzora

Egyetlen bánata a természettudományok terén nagy aktivitást mutató Diószeginek, hogy ilyen jellegû elõadást nem hallgathat. Kitûnõ matematikus, jó magaviseletû diák. Csak annyi elmarasztaló bejegyzés található róla, hogy 1-2 leckeóráról elmaradt, illetve néha elmulasztotta a templomba menetelt.

Jutalma sem marad el. 1783. szeptember 15-én diáktisztviselõ, primárius lesz, a diákok törvényszékének szavazó tagja. De aminek még jobban örül, nyolc társa közül õt bízzák meg a poétai osztály vezetésével.

Nagy csapás méri 1781-ben, elveszti az édesapját. Pályája azonban nem törik meg, papnak készül.

1784-ben Böszörménybe megy rektóriára, három évig írásra, számolásra, olvasásra tanítja a gyerekeket. Kitûnõen versel latinul és magyarul, nagyon megszeretik a böszörményiek, de õ is õket, „nagy kedvességgel forgolódik köztük.”

Szorgalmasan tanulja a német nyelvet, mert dédelgetett terve külföldre menni tanulni.

Fél évet Kecskeméten tölt mint kisegítõ professzor, majd álma megvalósul. Külföldre megy ismereteit gyarapítani.

A „Lehne-parti Athén”: Göttinga

Diószegi Sámuel két évet tölt a göttingai egyetemen, 1787 februárjától 1789 márciusáig.

Ebben az idõben sok magyar diák kereste fel a híres egyetemi várost. Diószegi tudatosan választotta ezt az egyetemet, mert sokat hallott erõs természettudományos fakultásáról, illetve a lelkészi pályára felkészítõ úton kiváló állomásnak tekintette ezt a felsõfokú intézményt.

Nagynevû tudós tanárok elõadásait hallgathatta az orvostudomány, a botanika területérõl. A legnagyobb hatást talán Gmelin János Frigyes tette rá, aki Linné svéd természetbúvár leghûbb követõje volt. Linné nagy munkája: A természet rendszere szintén Göttingában jelent meg 1774-ben.

Gmelin professzor Linné munkája alapján egy kilenc kötetes botanikus szótárt szerkesztett, ami óriási hatással volt a mi leendõ botanikusunkra. Diószegi Sámuel lelkes linnéistaként került ki buzgó tanárai keze alól. Gmelin elõadásai mellett nagy örömmel látogatja Blumenbach professzor elõadásait, akit úgy tartanak számon, mint a bonctan úttörõjét.

Diószegi vágya tehát beteljesült: azzal foglalkozhatott, ami a leginkább érdekelte. Ennek következtében elhanyagolja a theológiai elõadásokat, viszont a botanikában, a füvésztudományban erõs felkészültséget szerez.

A természettudomány más ágai közül fontos ismereteket sajátít el Lichtenberg professzor fizika elõadásain és Kastner professzor matematika óráin.

A természettudományokban jártas, de leginkább a botanikához kedvet érzõ tudós érkezett haza Magyarországra a kétéves tanulmányút után.

A hívek testi és lelki orvoslója Nánáson és Böszörményben

Göttingából hazaérkezve Diószegi legfontosabb célja az lesz, hogy állást szerezzen. El kellett tartania özvegy édesanyját és testvéreit. Így lesz pap elõször Nánáson, maid Böszörményben.

1. Nánás prédikátora 1789 májusától 1793 áprilisáig.

A református papok csöndes, nyugalmas életété éli Nánáson. Magához veszi édesanyját és testvéreit. Bõven van ideje arra is, hogy kedvelt tudományával, a botanikával foglalkozzék. 1789 decemberében veszi nõül nemes Fazekas Máriát, a költõ, fõhadnagy Fazekas Mihály testvérét. Máriában gondos, szeretõ társra talál.

Nánáson két gyermekük született: Juliánna és Mária. Az utóbbi sajnos csak pár hónapig élt.

Négy év múlva a böszörményiek visszahívták régi, kedves tanítójukat, és Diószegi engedett a kérésnek.

2. Böszörmény prédikátora 1789 áprilisától 1803 márciusáig.

Tíz évet tölt Diószegi Böszörményben. Azonban rögtön az elsõ évben súlyos csapás éri, 1793 novemberében elveszti édesanyját. Felesége és sógora, Fazekas Mihály tudják csak enyhíteni fájdalmát. Egyre szorosabb kapcsolatba kerül a hasonló érdeklõdésû Fazekas Mihállyal. A rokoni kapcsolat mély barátsággá alakul. 1799 januárjában nagy kitüntetés éri, a Brockhauseni Természetvizsgálók Társulata tagjai sorába választja a szerény református prédikátort. Böszörményben négy gyermeke született: Lajos és Mária, akik korukban meghaltak, ill. Sámuel és Zsuzsánna. Sámuel fia nagy karriert fut be mint kereskedõ. Bécs elismert polgára lesz, sõt a polgármesteri székkel is „megkínálják”. 1803-ban visszatért szülõvárosába, oda, ahol pályája eléri csúcspontját.

Debrecen tudós prédikátora

Diószegit 1803. március 19-én választják meg papnak Debrecenben, és 1813. augusztus 2-ig, haláláig itt élt.

Rövid ideig az ispotályban mûködött mint pap, majd a belvárosba, a kistemplom mellé került lelkésznek. Debrecenben születik meg a hetedik gyermeke: Erzsébet.

Fazekas barátjával együtt enyhíti a hányatott sorsú Csokonai végsõ éveit.

Bensõséges barátságot alakít ki régi professzorával, Sinay Miklóssal. A tragikus sorsú tudós megkéri halála elõtt, hogy Diószegi mondjon felette gyászbeszédet.

A debreceni tíz év Diószegi Sámuel pályájának csúcsát jelenti. A legfontosabb tényezõk, melyek ezt elõsegítették:

- mindennapi érintkezés a Kollégium tanáraival, közös tudományos munka

- kapcsolat Kazinczyval, levelezés és személyes találkozás 1807-ben

- Fazekas Mihállyal való „együtt-munkálkodás”

Diószegi elsõsorban csendes dolgozószobájába visszavonulva elmélkedik és írogat, de ez a munkálkodás meghozza gyümölcsét. Egymás után születnek mûvei, és eredményeit elismerik:

1. A Füvészkönyv megjelenése után a debreceni Kollégium elismerését fejezi ki Diószeginek azzal, hogy megfelelõ tanszék hiányában a teológiai tanszéket ajánlja fel a tudósnak. Diószegi ezt megköszöni, de nem fogadja el „egészségbeli fogyatkozására” hivatkozva.

2. 1808-ban esperessé nevezik ki.

3. 1809-ben a tiszántúli egyházkerület fõjegyzõje lesz.

Ezután már csak a püspöki cím következhetett, de a botanikus betegsége ezt megakadályozta.

1813. augusztus 2-án halt meg Debrecenben. Arckép nem maradt fenn róla.

Diószegi Sámuel munkái idõrendben

Debrecen nemcsak szülõvárosa a nagy botanikusnak, de a tudós munkásságának eredményei itt öltenek könyvformát, itt kerülnek kiadásra.

Idõrendi sorrendben ezek a következõk:

1. 1805-ben megjelenik Magyar  ábécé a fiúi és leányi oskolák számára címû könyve, melynek célját õ maga így határozta meg: „Ne csak a tanítók az oskolában, hanem a Szülék is a házaiknál ebbõl és ez által a gyermekeket hasznosan gyakorolhassák.”

2. 1807. március 21-én megszületik élete fõmûve, amit Fazekas Mihállyal együtt közösen írt, a Füvészkönyv. A Füvészkönyv nem hozza meg az anyagi sikert, kevesen vásárolják, és támadások érik: „nem papnak való az ilyen stúdium.”

3. Ezekre a támadásokra való válaszadás ihleti  1808-ban megjelenõ mûvét: Erkölcsi tanítások prédikációkban címmel. Véleményét így önti szavakba: „Erõsenn meg vagyok gyõzõdve, hogy általjában a Természettel való esmérkedés a Vallással nem tsak szépen megeggyez, hanem annak szent tzéljainak elérésére is, - ti. a Teremtõ esméretre, és az ember szíve javítására, - nagy segítség.”

4. Halála elõtt néhány hónappal jelenik meg 1813 májusában az Orvosi Füvészkönyv. Az anyaggyûjtést még Fazekas barátjával végezték, de a mû megírása Diószegi nevéhez fûzõdik. Célja: „..nem arra a kérdésre adni feleletet: melyik betegséget mivel lehet gyógyítani, hanem erre: melyik plántának minémû ereje van.” Diószegi jól eltalálja munkájával a közízlést, sokáig valóságos családi könyve volt a magyar családok legszélesebb rétegeinek.

5. Ritkán kerül említésre a botanikus pályájának elemzésekor, hogy részt vett a református énekeskönyv reformmunkálataiban, és néhány zsoltár az õ nevéhez fûzõdik.

Diószegi és Fazekas Füvészkönyve

Megjelenése: 1807. március 21.

Szerzõi: Diószegi Sámuel és Fazekas Mihály.

Teljes címe: Füvészkönyv, mellyel a két magyar hazában található növényeknek megismerésére vezet a Linné alkotmánya szerint.

A szerzõk célja:

- tudományos rendszerezésen kívül egy egységes növényelnevezés létrehozása

- Linné általánosan elfogadott rendszerének alkalmazása a magyar növényvilágra, és rendteremtés a magyar növények között

- a növények tudományos ismertetése, nem orvosi szakkönyv írása

A munkálatok menete:

Rövid idõ alatt készülnek el az akkori magyar tudományos élet egyik legjelentõsebb mûvével. A felsorolt 669 növénynemzetség neve között 350 újonnan felfedezett van, melyek használata ma is közkeletû. A növény részeire, tagjaira és azok sajátosságaira vonatkozó mûszókkal megveti az alapját, sõt meg is alkotja a növények magyar tudományos mesterszó gyûjteményét. Az idegen eredetû elnevezéseket csökkentették, magyaros hangzásúvá tették vagy lefordították. Néhány esetben a hagyományos, népi elnevezést fogadták el véglegesnek. A tudományos növénytan ma is jórészt a Füvészkönyv nevét használja.

A mû korabeli hatása:

A magyar Füvészkönyvnek nem volt meg az a kívánt hatása, amit szerzõi vártak. Diószegi belátta, hogy a tudományos növényi rendszer megértésére nincs megfelelõ mûveltségû közönség. Nem csüggesztette el, hogy élete fõ munkája célját nem érte el, hanem igyekezett a kor szellemi színvonalának megfelelõ módon terjeszteni az ismereteket. Ezért írta élete alkonyán Orvosi Füvészkönyv címû mûvét. Ezzel aztán sikerült eltalálnia a közönség ízlését.

A mû értéke korunk számára:

Négyezer magyarországi növényt írtak le áttekinthetõ rendszerben tömören, jó magyarsággal, ami a felvilágosodás korában korszakalkotónak minõsült. Legfõbb érdemük a magyar növénytan nyelvének megteremtése.

Az úttörõ munka dicsõsége az övék.