Drakan: Order of the Flame

Az 1998-as E3 game-kiállításon még a kezdetleges verzió kissé rozzant volt, de a további fejlesztéseknek köszönhetően, 3D-s játék-kategóriában vezetett, ezzel lekörözve a Prince of Persia 3D-t, a Shadow Man-t, s teljesen legyalázta a Tomb Raider-t. :D A Drakan szériát tartom a világ legjobban kialakított sárkányos játékának, bár ha Arokh több trükköt tudott volna, akkor még a hírhedt Drakengardot is lekörözné, de sebaj. Az Order of the Flame volt az első igazi, Windows-os PC-s sárkányszimulátor, utoljára C-64-en jelent meg sárkányszimulátor Dragon Strike néven, vagyis hosszú évek óta először van módunk sárkányirányítására. Bár a játék jellegében a Tomb Raider sorozatra hasonlít, az irányítást mégis a Heretic II-ből vették át a készítők. Ez sokaknak jó hír, hiszen az irányítás így gyakorlatilag megegyezik egy FPS (emberszimulátor) irányításával. Arokh irányítása egyszerű és könnyen elsajátítható, gyakorlatilag úgy kezelhetjük a sárkányt mintha a levegőben úsznánk. A fejlesztő cég az amerikai Surreal Software, a The Suffering nevezetű játék megalkotói, a kiadó pedig a hóbagoly emblémájú angol Psygnosis, kinek sok super nintendo-s játékot köszönhetünk.

A játék története a híres falusi lányról, Rynn-ról és a vele szövetséget kötő Arokh sárkány kalandjairól szól. Egy messzi-messzi világba kapunk betekintést, melynek egén két hold ragyog, ha a játék elején feltekintünk az égre. Főhősnőnk öccsét, Delon-t elrabolják az orkok, s a falut felgyújtják. Az egyetlen útmutatót Atimar, a falu papja adja a halála előtt, mely a leendő sárkányunk, Arokh barlangjához vezet. Arokh scroll-ját (lélekkristály) kell megkeresnünk először, mellyel a kövé dermedt Arokhot felélesszük (persze erre a házikedvenc jól megszidalmaz minket, hogy miért zargatjuk őt). Végülis kialakul a szövetség, s nem csak az orkok lesznek az ellenfeleink, hanem a jól megnőtt pengesárkányok és a denevérsárkányok is, de sok segítőnk lesz, kik közelebb visznek a cél felé, Delon megtalálásához.

A Drakan gyakorlatilag két játék egyben. A szabadban és a tágasabb helyeken a sárkánnyal közlekedhetünk, ellenfeleink ilyenkor általában más sárkányok, de a földön mászkáló egyéb ellenfeleket is megsütögethetjük. Arokh többféle lövedéket is tud köpni, ráadásul mindegyiket kétféle módon használhatjuk. Az arzenálunk a játék folyamán szép lassan bővül, a fontosabb ellenfelek leküzdése után megjelenik egy mágikus kőgyűrű amelybe berepülve sárkányunk újabb képességgel gazdagodik. A játék másik része, amikor Rynnt irányítjuk az olyan szűk barlangokban és épületekben, ahova Arokh nem fér be. Fő fegyverünk ekkor általában valamilyen kard vagy íj. Kardból, buzogányból és harci szekercéből sokféle található a játékban, közös jellemzőjük, hogy a használatban állapotuk romlik. Javítani nem lehet, így egy idő után kénytelenek vagyunk újat szerezni, szerencsére ez nem probléma, mert jó sokfélét találhatunk a játékban és van néhány elpusztíthatatlan fegyver is. Egyes kézifegyverek ezen kívül korlátozott számú mágikus töltettel rendelkeznek, amelyekkel "lőhetünk" az ellenfelekre. Van néhány mágikus fegyver is, sajnos ezek használata elég körülményes, mert a fegyverekhez nincs és nem is rendelhető billentyű, egyenként kell rajtuk végiglapozni. Rynn különböző páncélokat is viselhet, ezeket legtöbbször hullákról kell leszednünk. Maga a harc jól van megvalósítva, Rynn inkább a fürgeségben jeleskedik, ellenfeleink többségét simán körbe tudja szaladni. Kétféle taktikával érdemes harcolni: támadás-visszavonulás vagy körbefutás az ellenfél körül. Ha már itt tartunk, essen szó az ellenfelekről is. A szörnyek pókok, óriások, sárkányok, goblinok és mások, az összes poént nem akarom lelőni. Ezek mindegyike részletesen van megrajzolva a mozgásuk, hangjuk is meggyőző. Aki ügyes az egyes szörnyeknek lemetélheti különböző végtagjait is, nagy előny ha az ellenfelet megfosztjuk fegyverforgató karjától. Kár hogy a vége felé az amputálható szörnyeket páncélos harcosok váltják fel és ezeket csak megölni lehet. A helyszín általában egy magas hegyek által övezett kanyon vagy medence amelyen belül teljesen szabadon közlekedhetünk. Sok helyen találhatunk bejáratokat labiRynntusokba, barlangokba; ide általában Arokh nélkül kell bemennünk. Más játékok zárt folyosói és klausztrofóbiás lyukai után jó egy kicsit szabadabban kalandozni. A pályák grafikája elég változatos, különösen jók az időjárás-effektusok. Sajnos a külső helyszínek elég kicsik, bármelyik bejárható röpke percek alatt.