A kellékek szerepe a Freestyle kűrökben
Írta: dr. Szkukalek Attila
(forrás: www.dogdance.net)
A kellék fogalma témától és szövegösszefüggéstől függően többféleképpen is meghatározható, ahogyan a szótár is több jelentést rendel hozzá:
- Olyan eszköz, amit egy előadás alatt használnak a színpadon vagy a vásznon (kivéve a jelmezt és a díszletet).
- Bármilyen mozdítható tárgy, amit egy színmű vagy film folyamán használnak.
- Színpadi segédeszköz.
- Olyan egyéni sajátosság, ami hozzájárul tulajdonosa személyiségének kifejezéséhez.
(Amerikai értelmező kéziszótár)
Mivel ezek a meghatározások nem vittek közelebb ahhoz, hogyan, miért és mikor használható segédeszköz a freestyle kűrök során, megnéztem, hogyan definiálható a jelmez fogalma:
- Öltözködési mód, amely magában foglalja a ruhát, kiegészítőket és hajviseletet, és utal egy adott tájegység, korszak vagy személy jellegzetességeire.
- Alkalomra szóló öltözék, amit farsangkor, Halloween idején és hasonló alkalmakkor hordanak.
- Olyan ruha, melyet egy bizonyos alkalomra vagy időszakra vesznek fel.
Mivel a jelmez egyes könnyen mozdítható részei (pl. kalap, sál vagy kendő, stb.) a freestyle kűrben használva meghatározhatják vagy kihangsúlyozhatják a kutya bizonyos mozdulatait, és látványosabbá tehetik a felvezető mozgását is, elhatároztam, hogy a kellék és a jelmez szótári meghatározását ötvözve hozom létre a
freestyle kellék definícióját:
Olyan, a ringben használt tárgy, amely hozzájárul az előadás témájának látványvilágához, érzelmi hatásához és megértéséhez, illeszkedve a kűr művészi céljához és koreográfiájához.
Ezt a meghatározást véve alapul, a kellék használatának az alábbi elveket kell követnie:
- A kűr koreográfiájának szerves részét kell alkotnia. Például nem heverhet a földön eldobott tárgyként, illeszkednie kell a színpadképhez, a jelmezhez, stb., még akkor is, ha éppen nincs használatban. Helytelen ledobni egy tárgyat vagy a jelmez egy részét a ring padlójára a kűr elején csak azért, hogy a kűr végén a kutya odahozza, vagy a tulajdonos felvegye - kivéve, ha a tárgy része a színpadképnek.
- Emeli az előadás művészi és érzelmi értékét. A kellék használata olyan mélyebb tartalmakat hoz felszínre, amelyek nem mutatkoznának meg kellékhasználat nélkül.
- A kelléktárgyat eredeti rendeltetésének megfelelően kell használni. Kivételes esetben előfordulhat, hogy egy újszerű alkalmazási mód mélyebb benyomást kelthet, mint a hagyományos, de a kivétel erősíti a szabályt. Pl. hagyományos alkalmazásnak számít egy menetelős kűrnél pálcát használni, esetleg inteni, mutatni vele. Ugyanez a pálca egy társasági táncra épülő kűrnél már szokatlan, nem oda illő. Egy karddal a kutya lába elé mutatni, hogy üdvözlő meghajlásra késztessük a kűr elején vagy végén, helytelen használatnak minősül. Rendeltetésszerű használat azonban, ha pl. a kard kivonásával a kutyát két lábra állásra késztetjük.
- Közvetve vagy közvetlenül kapcsolódik egy mozdulathoz, amelyben az 1., 2., és 3. pontban leírtak szerint kerül felhasználásra, és amelyet a kutya a kellék használata nélkül nem tudna bemutatni, pl.: a kutya a gazda előtt áll, de neki háttal, és mindketten előre lépkednek. Fontos, hogy a kutya az adott feladat végrehajtása alatt figyeljen a kellékre vagy használja azt a koreográfia szerint, de a többi feladatnál, ahol nincs a tárgyra szükség, hagyja figyelmen kívül.
A kellékhasználat körüli vita azok miatt az előadók miatt robbant ki, akik a kelléket céltárgyként vagy megerősítésként alkalmazzák a gyakorlat végrehajtása során. A céltárgy használata nem jelent problémát, amíg a fentebb leírt elveknek megfelel, és a mozdulatot nem kizárólag ez, hanem ezzel párhuzamosan a hangjel mellett más inger: a felvezető kézjele, vagy kisebb mértékben a mozgása is kiváltja. Kiképzési szempontból a nehézség abban rejlik, hogy az ingerek erőssége az alábbi sorrendben csökken: Céltárgy (kellék) > kézjel > egyéb testjelek > hangjel. A legnehezebb a kutyát hanggal irányítani, kondicionált tárgyakkal, mint amilyen a mutatópálca, pedig a legkönnyebb. Így a bíró a technika értékelésekor színvonalasabbnak ítélheti a produkciót, ha nem tartalmaz céltárgyat/kelléket.
A kellék jutalomként való használata szintén komoly kérdés. Néhány felvezető olyan kelléket használ, amit a kutya a kűr során megfog vagy visszahoz. Ezekben az esetekben a legfontosabb, hogy a kutya a tárggyal csak a kívánt gyakorlat végrehajtásakor érintkezhet a kűr folyamán, más esetben nem. A tárgy használatának célja világosan meghatározható kell, hogy legyen. A bíró még akkor is megerősítésként értékelheti a kellék ilyen módon való alkalmazását, ha a kutya számára a tárgyhasználat nem jutalomértékű (pl. néhány kutyát csak nehezen lehet megtanítani rá, hogy visszahozzon tárgyakat).
És végül a kellékhasználat legvitathatóbb esete, mikor a tárgy kettős rendeltetésű, egyszerre kiváltja és megerősíti a mozdulatot.
Az, hogy egy adott kellék kizárólag a koreográfia része-e, vagy inger, megerősítés, esetleg kiképzőeszköz szerepét tölti be a kűr során, mindig is szubjektív megítélés tárgya marad, amely a bíró nézőpontjától függ. Ezért az előadóknak nagyon óvatosnak kell lenniük, ha kelléket használnak. A kellék hangsúlyossá, kifejezővé teszi a gyakorlatot.
Ugyanakkor a helytelen kellékhasználat negatívan befolyásolja a technikai kivitelezés és a művészi benyomás értékelését, és néhány szervezet szabályai szerint akár kizáráshoz is vezethet.
(fordítás: Kerényi Kata) |