A közép és kelet-amerikai cigarettát különböző növényekkel borították, de amikor a felfedezők átvitték Spanyolországba, kukorica borítást kapott, és a 17. században kezdtek el papírborítást használni. Az így keletkezett terméket papelátumnak nevezték. 1830-ra a cigaretta eljutott Franciaországba, ahol megkapta a cigaretta nevet(cigar = szivar, ette = kicsi cigar+ette = kicsi szivar).
A nyugati civilizációban a cigarettázás hagyománya általánosan csak a 20. században terjedt el - a század kezdetén az egy főre eső évenkénti cigarettafogyasztás 54 szál volt (azaz a lakosság kevesebb, mint 0,5%-a szívott el 100 szálnál többet évente). Ennek ellenére az éves fogyasztás 1965-re fejenként 4 259 szálra nőtt. Akkoriban már a férfiak 50%-a és a nők 33%-a fogyasztott cigarettát, azaz évente több, mint száz szálat szívott el. A statisztikák szerint 2000-re a fogyasztás leesett 2,092 szálra fejenként, ami annyit tesz, hogy a férfiak 30%-a és a nők 22%-a szívott már csak 100 szálnál többet évente. 2006-ra az egy főre eső fogyasztás 1 691-re esett vissza, tehát a lakosság csak 21%-a fogyasztott el évente 100 szál cigarettát vagy annál többet.
A cigaretta sokat fejlődött első megjelenése óta. Például, a kis gumigyűrűk, amik azelőtt összefogták a cigaretta törzsét, mostanra már átalakultak vékony, könnyen égő papírrá, hogy a dohány hatékonyabban égjen, amikor szívják, és kevésbé, amikor leteszik a cigarettát. Szintén a változások között említhető, hogy a modern szintetikus szűrők részecskéi megakadályozzák a hamu eljutását a cigarettázóig, legalábbis annak egy részét.
Előállítása
A kereskedelemnek előállított cigaretták nagyon egyszerű tárgyaknak tűnnek, amelyek nagy részben csak vágott dohányt tartalmaznak, papírt, ragasztót, a külső papírborítás összeragasztásához, és legtöbbször egy cellulóz acetát összetételű filtert. Bár a cigaretták összeállítása jól meghatározott keretek közt van, mégis próbálnak figyelmet fordítani a tartalom milyenségére is, pontosabban a benne található dohánykeverékre, amely közel 100 összetevőt tartalmaz, a legtöbbje azonban csupán csak ízfokozó jelleggel bír. Az egyik legfontosabb hozzávaló, amely a függőséget okozza, hogy beleraknak újrahasznosított dohányt, amely adalékanyagai révén hozzájárul, hogy a nikotin erőszakosabban jusson be a szervezetbe amikor a cigaretta égési állapotban van