Szerzői jogok

A honlapon található összes felvételt és információt szerzői jog véd, mely szerzői jog tulajdonosa Marosi Péter. Ezek a felvételek és információk felhasználása kizárólag a szerzői jog tulajdonosának előzetes engedélyével lehetségesek, amennyiben ez nem történik meg polgári- vagy büntetőjogi eljárás indul.

„...A szerzői jog alapvetően a polgári jog része, azonban olyan sajátosságokat felmutató jogterületről van szó, amely indokolja a relatív szabályozási elkülönültséget. Ez tükröződik abban, hogy Magyarországon is önálló kodifikáció tárgya a szerzői jog. (1969: III. törvény, sokszor módosítva)…”

„…A szerzői jog két alapvető kategóriája a mű és a szerző. A szerzői mű az alkotás az irodalom, a tudomány vagy a művészet területén keletkezett, a szellemi tevékenység bizonyos önállóságát, eredetiségét felmutatni képes terméke. A jogi oltalom az egyéni-eredet jellegre épül…”

„…A szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta (szerző). A szerző jogi védelem alatt áll…”

„…A szerző személyhez fűződő jogát sérti a mű minden jogosulatlan megváltoztatása. A mű épségére vonatkozó jog érvényesítésének nincs időbeli hatálya, s lemondani sem lehet róla. A mű csorbítatlanságához való jog értelemszerűen kiterjed az alkotás megsemmisítésének tilalmára is.
A szerző követelheti, hogy e minőségét senki ne vonja kétségbe. Az alkotói minőség elismerése fontos személyiségi érdek, alapvetően azt jelenti, hogy a szerző mindenkitől követelheti szerzőségének elismerését.
A szerzőt megilleti a jog, hogy művén szerzőként feltüntessék, a mű részletének átvétele, a mű idézése vagy ismertetése esetén jelöljék meg a szerzőt. Ha a mű elkészítése a szerző munkaköri kötelessége, a mű felhasználási jogát a munkáltató szerzi meg, a szerzői jogokat azonban ilyenkor is a szerző gyakorolja. Ezért a szerző rendelkezik a neve feltüntetéséről, annak módjáról, felvett név alkalmazásáról vagy az anonimitásról.
A szerző határoz afelől, hogy műve nyilvánosságra hozható-e. Vélelmezni kell a nyilvánosságra hozatal engedélyezését…”

„…A szerző személyhez fűződő jogait sérti művének minden jogosulatlan felhasználása. A mű felhasználásának engedélyezése a szerző kizárólagos joga, ezért a jogosulatlan felhasználás – a szerzőt megillető vagyoni jogokon túl – a személyiségi jogokat is sérti. Jogosulatlan felhasználás különösen, ha arra jogszabály vagy a felhasználási joggal rendelkezni jogosult személy felhatalmazást nem ad, vagy ha a felhasználó jogosultságának a határait túllépve, a művet szélesebb körben, nagyobb példányszámban stb. használja fel.
A szerzőt megillető személyhez fűződő jogok időben korlátlanok, a szerző ezeket a jogokat másra nem ruházhatja át, és róluk le nem mondhat.

A szerzőt megillető vagyoni jogok alapján
- a mű bármilyen felhasználásához a szerző hozzájárulása szükséges
- a szerzőt vagy jogutódját a mű felhasználása ellenében díjazás illeti meg.

Felhasználáson azt a folyamatot kell érteni, amely a művet vagy annak részletét a nyilvánossághoz közvetíti. A szerzőt természetesen megilleti az a jog is, hogy művet saját maga használja fel.
A felhasználáshoz adott hozzájárulás tipikus formája a felhasználási szerződésben megadott hozzájárulás. Az ilyen szerződésnek lényeges feltétele a díjazás kérdésében való megállapodás is. A díjazásról a jogosult csak kifejezett nyilatkozattal mondhat le…”

„…A szerzői jog megsértésének jogkövetkezményei sokban hasonlítanak ahhoz a szankciórendszerhez, amelyet a személyhez fűződő jogok esetében tapasztaltunk. A szerző jogainak megsértése esetén – az eset körülményei szerint – következő polgári jogi igényeket támasztja:
a) követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;
b) követelheti a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;
c) követelheti, hogy a jogsértő – nyilatkozattal vagy más megfelelő módon – adjon elégtételt, és hogy szükség esetén ennek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak a jogsértő által és költségén;
d) követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértés előtti állapot helyreállítását, a jogsértéssel előállott dolog megsemmisítését, illetve jogsértő mivoltától való megfosztását.

Az előbbi igények ún. objektív szankciók, ezek alkalmazására akkor is sor kerülhet, ha a jogsértő vétlen volt, azaz számára a jogsértés nem felróható. Szubjektív szankcióként a törvény kimondja, hogy a szerzői jog megsértése esetén a polgári jogi felelősség szabályai szerint kártérítés jár. A kártérítésre az is alap, ha a szerző személyhez fűződő jogait megsértették.

Ha szerzői jog megsértése a mű jogosulatlan felhasználásával valósult meg, a szerzőt megilleti a jogszerű felhasználás fejében járó díj is. Ez a jogkövetkezmény is objektív. A jogosulatlan felhasználó a díjat mindenképpen köteles megfizetni.

Ha jogsértés a felhasználónak ráadásul felróható is, akkor a kártérítésen felül a szerzői díjnak megfelelő összeget bírságként is meg kell ítélni.

A szerzői jogok megsértését a büntetőjog is szankcionálja. Aki egy művészeti alkotás szerzői jogának megsértésével vagyoni hátrányt okoz, vétséget követ el, melyet akár két évig terjedő szabadság vesztéssel büntethetnek…”
(Dr. Székely László – Magyar Sajtójog 1997. 109 – 117 old. )

A fentiek ismeretének hiánya felmentést nem okoz a szankciók alól!

Vissza