háttérképek

A Dambell-ködöt (M27, NGC 6853) Charles Messier fedezte fel 1764. július 12-én, s be is jegyezte katalógusába 27-es sorszámmal (M27). A planetáris ködök között ez volt az elsõ objektum amit katalógusba vettek. A Dumbbell név John Herschel angol csillagásztól származik, aki 1828-ban az M27 megfigyelése közben a köd alakját egy súlyzóhoz hasonlította. A képzelõerõnek hála még a homokóra és a megrágott almacsutka is szóba szokott kerülni.
A planetáris köd a Vulpecula (Kis Róka) csillagképben található a 14 Vulpecolae csillagtól délre. A megfigyelésére a nyári idõszak a legalkalmasabb, ilyenkor van a horizont felett a legmagasabban és a leghoszabb ideig. A Súlyzó-köd a planetáris ködök között az egyik legnagyobb és legfényesebb, ezért az amatõr csillagászok körében népszerû objektum. A látszó fényessége 7,5 magnitúdó, ami egy 8 ívperc x 5,6 ívperc területen oszlik meg. Az M27 a Földtõl 1360 fényév távolságban helyezkedik el, kiterjedése eléri a 3 fényévet. A központi csillag 13 magnitúdó fényességû.
Kis keresõ távcsövekben, homályos kicsiny foltként látható. Közepes méretû távcsövekkel már látható homokóra alakja, s zöldes színe. A központi csillagának és finomabb részletek megpillantásához 350 mm-nél nagyobb nyílású távcsõ kell.
A köd - jelenlegi tágulási sebessége 31 Km/s alapján - 9800 évvel ezelõtt jöhetett létre, amikor egy a Naphoz hasonló csillag már a haldokló vörös óriás állapot utolsó fázisába került. Ekkor a csillag a külsö gázburkát lefújta magáról, miközben egy apró nagyon sûrû fehér törpe maradt visza, melynek átmérõje nagyjából a 0,055 napátmérõ (76000 km - a Föld átmérõjének 6-szorosa). A visszamaradt csillag tömege 0,56 naptömeg, becsült felszíni hõmérséklete 85 000 K. Ez az egyik legnagyobb ismert fehér törpe. A magas hõmérsékletû felszín fõleg a láthatatlan ultraibolya fényben sugároz, amit a ledobott gázok elnyelnek, majd fõleg a látható fényben sugároznak ki. Ezért van az, hogy a köd látható fényben fényesebb mint maga a fehér törpe.
A köd hasonló felépítésû, mint az M57 (Lyra gyûrûs-köd) vagy az M97 (bagoly-köd). Az, hogy a megjelenése teljesen más mint az elõbb említett planetáris ködöké, azzal magyarázható, hogy a gyûrûre nem szembõl, hanem oldalról, az egyenlítõ felõl látunk rá.