háttérképek

Elsõ ránézésre egy hatalmas égi szappanbuborékra hasonlít, melyet egy láthatatlan óriás fújt fel, s helyezte az ég ezen részére. A valóság egy kissé bizarabb. A buborék középpontjában egy a Napunknál 40-szer nagyobb tömegû óriás, Wolf-Rayet csillag helyezkedik el, melynek fénye több százezerszeresen múlja felül Napunkét. Az felszíni hõmérséklete igen magas 30000-60000 Kelvin. Az ilyen nagytömegû csillagok hamar felemésztik hidrogén készleteiket. A BD + 602522 jelû csillag az élete vége felé jár, s valószínûleg néhány millió éven belül szupernóvaként fogja végezni.
Az óriás csillagszele és részecskesugárzása hihetetlen erõvel fújja szét a környezetében lévõ anyagot, mely részben a csillag által kidobott anyag. A gyorsan mozgó anyag a molekulafelhõbe ütközve lökéshollámfrontot hoz létre, - itt az anyag összetömörül egy vékony héjba - kirajzolva a buborék alakját. A hidrogénbõl, oxigénbõl és a kénbõl álló héjat a BD + 602522 sugárzása ionizálja, így az ott lévõ ionizált gázok különbözõ hullámhosszakon sugározzák ki az energiájukat.
Különbözõ hullámhoszakat átengedõ szûrõk segítségével a ködöt lefényképezeve feltérképezhetõ a hidrogén, oxigén és a kén elhelyezkedése a "buborékban".
A csillag intenzív sugárzása nemcsak a Buborék gázait készteti világításra hanem az õt körülvevõ hidrogénbõl álló gázfelhõt is, ami 656,2 nm-es H-alfa vonal hullámhosszán nagyon erõsen sugároz. Ennek tudható be a képen látható vöröses szín. Jelenleg a buborék kb. 6 fényév átmérõjû, s 7 millió km/h-val tágul.
A galaxisunkban csak mintegy 300 db Wolf-Rayet csillag van.