A fogalmak meghatározása

A következőkben közelebbről is vizsgáljuk meg azokat a fontos szakkifejezéseket, amelyek a további oldalakon is elkísérnek bennünket.

<

Ásvány 

Klasszikus definíció szerint az ásvány a földkéreg természetes és szervetlen eredetű, homogén, szilárd, meghatározott kémiai összetétellel jellemezhető, kristályos szerkezetű építőeleme. Az ásványok tanulmányozásával az ásványtan vagy mineralógia tudománya foglalkozik.

A fenti meghatározás azonban több szempontból kifogásolható, mivel ásványok nem csak a földkéregben fordulnak elő, hanem más bolygókon, sőt az interplanetáris anyagban (pl. meteorokban, illetve meteoritokban) is. 
A vízmelegítésre használt edényben ugyanolyan kalcit rakódik le, mint amilyen a természetes keletkezésű mészkövet is felépíti. Számtalan élőlény biológiai folyamatok révén mész- vagy kovaanyagú vázat választ ki, tehát vázelemeit szerves eredetű ásványok alkotják.

Egyes szabad szemmel vagy optikai mikroszkóppal egyneműnek tűnő ásványokban műszeres analízissel (pl. transzmissziós elektronmikroszkóppal) egyértelmű szerkezeti vagy kémiai inhomogenitásokat lehet kimutatni. A természetes keletkezésű higany és víz szobahőmérsékleten folyadék, ráadásul utóbbi szilárd állapotában jelentős mennyiségben és folyamatosan megtalálható a Föld felszínén. 
Számtalan olyan ásvány létezik (pl. a földpátok), melyeknek bizonyos kristálytani pozícióiba többféle ion is beépülhet, tehát egy adott ásványfaj kémiai összetétele bizonyos határok között változhat. 
A kristályos szerkezet sem alapvető követelmény, hiszen a kovasavgél megszilárdulásával keletkező, víztartalmú opál gyengén kristályos, azaz csaknem amorf. 

Ásványtan (mineralógia) Az ásványtan az ásványokkal foglalkozó tudomány. 

Drágakő 

A drágakőnek nincs általános érvényű meghatározása. A legtöbb drágakő ásvány (pl. a gyémánt), ritkán ásványaggregátum (pl. a lapis lazuli) vagy kőzet (pl. az ónixmárvány). Egyes drágakövek szerves képződmények (pl. a borostyán), másokat pedig szintetikus úton hoztak létre (pl. a YAG; amely utóbbiak nem nevezhetők drágakőnek).
Nincs világos határ a szénnel, a csonttal, az üveggel vagy fémmel szemben sem. E csoportok egyes képviselőit is használják drága- és ékkőként. Példaként említsük meg a gagátot (bitumenes szenet), az elefántcsontot (az elefánt agyarát, valamint más nagy állatok fogait), a moldavitot (egy meteoritbecsapódás üvegszerű termékét) és az aranyrögöt (kisebb-nagyobb termésarany darabokat). Néha még kövületek is szolgálnak drágakő ékszerként. Mindeme említett anyagoknak egy közös jellemzője van: a különlegesség, a szépség. Némely köveket a színük, a színjátékuk vagy a fényességük emeli ki a többi kő közül, másokat a nagy keménysége vagy érdekes zárványa teszi különlegessé. Végül a ritkaság is szerepet játszik abban, hogy valamit a drágakövek közé soroljunk.

Minthogy a drágakövek nagyra értékelt tulajdonságai csupán csiszolás és fényesítés után igazán hatásosak, az igazi drágakövek mindig egyben csiszolt kövek is! A csiszolás és a polírozás egy-egy, néha különben jelentéktelen külsejű nyersanyag nemesítését jelenti.
Több száz önálló drágakőféleség létezik. Változataik száma ennek körülbelül kétszerese. Újra meg újra bukkannak új drágakövekre, vagy akadnak jól ismert ásványok között drágakő-minőségűekre.
Viselésre mindenekelőtt a keményebb kövek alkalmasak, a kevésbé ellenállók inkább a drágakő-specialisták és a hobbicsiszolók gyűjteményeibe vándorolnak.

Drágakőtudomány (gemmológia) A drágakőtudomány a drágakövekkel foglalkozik.

Ékesség

Minden ékszer ékesség. Szűkebb értelemben mindenesetre olyan ékszert értenek rajta, amely egy vagy több, nemesfémbe foglalt drágakövet tartalmaz. Néha foglalat nélküli csiszolt drágaköveket is neveznek ékességnek.

Ékkő 

Gyűjtőfogalom minden díszítőkő és kőhöz hasonló anyag számára; szűkebb értelemben csak a kevésbé értékes vagy átlátszatlan köveket foglalja magában. Időnként az ékkő szót a drágakövekkel azonos jelentésű szónak tekintik. Valójában nincs meggyőző határvonal az értékesebb és kevésbé értékes kövek között. Ezért gyakran célszerű összefoglalóan drága- és ékkövekről beszélni.

Ékszer 

Minden olyan tárgy ékszer, amelyet díszként viselünk. Szűkebb értelemben olyan tárgyat értünk rajta, amely egy vagy több, nemesfém be foglalt drágakövet tartalmaz. Néha foglalat nélküli csiszolt drágaköveket is neveznek ékszernek.

Féldrágakő 

A féldrágakő fogalmat az értéket csökkentő jelentése miatt ne használjuk. Korábban ezen a kevésbé értékes és nem túl kemény drágakövet értették, és ezt állították szembe a "valódi" drágakővel. A "valódi" és "féldrága" olyan jelzők, amelyek a drágakövek esetében ésszerűen nem határozhatók meg.

Kő 

A kő a földkéreg minden szilárd alkotórészére használatos gyűjtőfogalom a népnyelvben. Az ékszerész drágaköveket, az építészmérnök olyan anyagot ért rajta, amellyel utcákat kövezhet ki, és amelyből házakat építhet. A földtanban, geológiában nem kövekről, hanem kőzetekről és ásványokról beszélünk.

Kőzet 

A kőzet meghatározott ásványokból álló természeti képződmény. A kémiai és ásványos összetétel, továbbá a felépítő ásványok alakja és illeszkedési módja (kőzetszövet) jellemzi. Keletkezési módja szerint megkülönböztetnek magmás, üledékes és átalakult kőzeteket.

Kőzettan (petrológia) A kőzettan a kőzetekkel foglalkozó tudomány.

Kristály 

A kristály anyagát tekintve egységes, egyenletes belső felépítésű test, azaz legkisebb építőrészecskéi (atomok, ionok vagy molekulák) szigorú, határozott rendben ismétlődve helyezkednek el, és így kristályrácsnak nevezett térrácsot alkotnak. A rács különböző szerkezete az oka a kristályok és ezzel a drágakövek eltérő fizikai tulajdonságainak.

Kristálytan (krisztallográfia)  A kristálytan a kristályokkal foglalkozó tudomány.

Színes drágakő 

A színes drágakő egy újabb kereskedelmi megjelölés valamennyi drágakő számára (a nem színesekre is) a gyémánt kivételével; korábban röviden színes köveknek hívták ezeket.

Színes kő 

A színes kő kereskedelmi megjelölés valamennyi drágakő számára (a nem színesekre is) a gyémánt kivételével. Avégett, hogy hangsúlyozzák e csoport drágakőjellegét, újabban inkább színes drága kövekről beszélnek.
A drágakő-megmunkálás terén színes köveken minden drágakövet értenek az achát és a gyémánt kivételével.

Szintetikus kő 

A szintetikus kövek (röviden szintézisek) olyan kristályos, ember által előállított termékek, amelyek fizikai és kémiai tulajdonságai a mintáikul szolgáló drágakövekéivel messzemenőkig megegyeznek.
A drágakő-kereskedelem gyakran helytelenül ehhez a csoporthoz sorolja azokat a szintetikus köveket is, amelyeknek a természetben nincsenek megfelelői (mint pl. a fabulitot vagy a YAG-ot). Valójában ezek műtermékek vagy mesterséges termékek.

Szintézis A szintézis a szintetikus kő rövid megjelölése.

Utánzat 

Az utánzatok drágakövek vagy szintetikus kövek egészen vagy részben emberi kéz alkotta utánzatai. Mintáik megjelenését, színét és hatását utánozzák, nincsenek azonban meg bennük azoknak sem a kémiai, sem a fizikai tulajdonságai. Idetartoznak - szigorúan véve - azok a szintetikus kövek is, amelyeknek nincs a természetben megfelelője (mint pl. a fabulit vagy a YAG). A kereskedelemben azonban ezeket általában a szintetikus kövekhez sorolják.

Változat 

A drágakövek körében változaton olyan fajtát értünk, amely megjelenése, színe vagy más tulajdonságai révén eltér a tulajdonképpeni drágakőtől.