Drágakövek
leírása
vissza 

Gránát csoport és a Cirkon

Az aprószeműek, járulékos kőzetalkotók, nagyobb és szebb kristályai szkarnosodásban
keletkeznek, gyakran metamorf kőzetekben találhatók. Átlátszó nagyobb kristályaik drágakövek.
Elemi összetételüktől függetlenül azonos formájúak és kristályalakúak, megkülönböztetésük csak kémiai analízis alapján lehetséges.

Almandin

Szabályos kristályrendszerben rombos formában jelenik meg. Esetenként szálkásan szennyezett. Gyakoriak a dodekaéderes, 24 lapú trapezoéderes, 48 oldalú hexoktaéderes fenn-nőtt kristályokban és tömeges formában apró kristályszemekben is előfordul. Szépen fejlett kristályait ékszerkőnek is használják.

Képlete: Fe₃Al₂(SiO₄)₃
Szimmetriája: szabályos kristályrendszerben, több tengely- és lapszimmetriája létezik.
Sűrűsége: 4,05-4,3 g/cm³.
Keménysége: 7,0-7,5 nagyon kemény (a Mohs-féle keménységi skála szerint).
Hasadása: nem hasítható.
Törése: kagylósan, könnyen törik
Színe: sötétsárga, néha barnás, vagy arany-vörös, vöröses árnyalatú.
Fénye: üveg agy gyantafényű.
Átlátszósága: átlátszó vagy áttetsző.
Pora: fehér, színtelen.
Különleges tulajdonsága: savakban oldhatatlan, könnyen olvad. 

Andradit

Szabályos kristályrendszerben rombos és hexaoktaéderes formában jelenik meg. 

Szépen fejlett kristályait gyakran ékszer-kőnek is használják.

Brazíliában a 18.században fedezték fel, nevét a felfedezőről, Bonifacio de Andrade e Silva portugál ásványgyűjtőről kapta.

Képlete: Ca₃Fe₂Si₃O₁₂
Szimmetriája: szabályos kristályrendszerben, több tengely- és lapszimmetriája létezik.
Sűrűsége: 3,8–3,9 g/cm³.
Keménysége: 6,5–7,0 kemény ásvány (a Mohs-féle keménységi skála szerint).
Hasadása: nem hasítható.
Törése: kagylósan, könnyen törik
Fénye: üveg vagy gyantafényű.
Átlátszósága: átlátszó vagy áttetsző.
Pora: fehér, színtelen.

Különleges változatai

Melanit, sötétvörös vagy fekete kristályok. Elnevezése a fekete színre utal, gyászékszerként használták. Kémiailag: Ca FeTi(SiO₄)₃. Titániumandraditnek is nevezik.

Demontoid zöldes színű enyhe sárgás árnyalattal, melyet a krómszennyeződés okoz. Elnevezése a gyémánthoz való hasonlóságára utal. Az Urál-hegység középső szakaszán Jekatyerinburg közelében a Bobrovka folyó völgyében találták első példányait, 1853-ban, a cári korona díszítésénél is felhasználták. Urali smaragdnak vagy bobrovkai gránátnak is nevezik, az 1 karát fölötti példányok ritka ékkőnek számítanak. Kémiai összetétele azonos a melanitéval.

Topazolit sárgás-zöld nagyon ritka változat, ami könnyen téveszthető a topázzal.

Szivárványgránát;  andradit opálszerű fényjátékkal. Előfordulása Mexikó.

Grosszulár

A grosszulár a mészgránátok közé tartozik. Néhány esetben krómot és vasat is tartalmaz, mely elemek a kristály színét befolyásolják. Szabályos rendszerben kristályosodik rombokaéder és tetraéderes formában, tömeges tömött szemcsékben is előfordul. Drágakőként alkalmazott változatai: jacinat la bella sárga színű, míg a ceyloni hiacint jácintpiros, a zöld színűt gránátjadeit-nek nevezik. Zárványokat ritkán tartalmaz.

Képlete: Ca₃Al₂(SiO₄)₃
Szimmetriája: szabályos kristályrendszerben, több tengely- és lapszimmetriája létezik.
Sűrűsége: 3,5–3,7 g/cm³.
Keménysége: 7,5 nagyon kemény ásvány (a Mohs-féle keménységi skála szerint).
Hasadása: nem hasítható.
Törése: könnyen, kagylósan törik..
Fénye: gyémánt vagy üvegfényű.
Színe: sárga, aranysárga, jácintpiros, zöld, barna, ritkán színtelen is előfordul.
Átlátszósága: átlátszó vagy áttetsző, van opak változata is,
Fluoreszcenciája: a zöld glosszulár UV-sugarak hatására erős narancsvörös fénnyel fluoreszkál.

Változatai:

Hessonit

Nevét a görög hesszon (=csekélyebb) szó alapján kapta, mert kémiai összetétele azonos a grosszuláréval, de tulajdonságai a gránátcsoport többi tagjánál kedvezőtlenebbek. Színe sárgásbarna, barnásvörös jellegzetes szemcsés zárványai vannak. Szennyezettségét a két vegyértékű vasatomok okozzák.

Hidrogrosszulár

(névváltozatai: hibschit, plazolit) változatnál az SiO₄ csoportot hidroxilgyök: (OH)₄ helyettesíti.


Tszavolit

Transvalban fedezték fel 1974-ben és a külseje alapján tévesen Transval-jádénak nevezték el, de ismerik gránát-jádénak és grosszulár-jáde néven is. Átlátszatlanságát a krómszennyezés, fekete foltjait a hematit (Fe₂O₃) jelenléte okozza. Előfordul mangánnal szennyezve rózsaszínű és sárga kristályokban is.

Pirop

A pirop a gránátcsoport ásvány együttesébe tartozik. Szabályos kristályrendszerben dodokaéderes és tetraéderes formában jelenik meg. Tüzesen vörös színe a vas és króm szennyeződésből adódik. Kifejlett, de többnyire aprószemű kristályait gyakran ékszer-kőnek használják. Kristályi sokszor lekerekedettek. Jellegzetes zárványai a pirit, apatit tűszerűen jelennek meg. Több téves néven is ismerik. Szintetikusan is előállítható, ezen kristályok sűrűsége kisebb.

Képlete: Mg₃Al₂(SiO₄)₃
Szimmetriája: szabályos kristályrendszerben, több tengely- és lapszimmetriája ismerhető fel.
Sűrűsége: 3,7–3,9 g/cm³.
Keménysége: 7,0–7,5 nagyon kemény ásvány (a Mohs-féle keménységi skála szerint).
Hasadása: nem hasítható.
Törése: könnyen, kagylósan törik. A kristályélek gyakran csorbulnak.
Fénye: gyémánt vagy üvegfényű.
Színe: sötétvörös, tűzvörös néha barnásvörös
Átlátszósága: átlátszó vagy áttetsző.
Pora: fehér, színtelen.
Különleges tulajdonsága: savakban nem oldódik, hő hatására könnyen olvad.

Spessarint

A spessartin az ásványosztályon belül az önálló gránátcsoport ásvány együttesébe tartozik. Néhány esetben magnéziumot és vasat is tartalmaz. Szabályos kristályrendszerben dodokaéderes és tetraéderes formában jelenik meg. Színe a megvilágosítástól függően változik, ezért a kevés számú színváltó ásványok közé sorolják. Ez főként a pirop-spessartin elegykristályokra jellemző, ezek természetes fényben zöldes-kékek, míg mesterséges fényben sötétpirosak vagy bíborszínűek, de fluoreszenciájuk nincs. Kifejlett kristálya keresett ékszerkő, ritka drágakőnek minősül. Gyakran elegykristályt alkot almandin és hessonit társaságában is.

Képlete: Mn₃²⁺Al₂(SiO₄)₃

Szimmetriája: szabályos kristályrendszerben, több tengely- és lapszimmetriája létezik.

Sűrűsége: 4,12–4,2 g/cm³.

Keménysége: 7,0–7,5 nagyon kemény ásvány (a Mohs-féle keménységi skála szerint).

Hasadása: nem hasítható.

Törése: könnyen, kagylósan törik.

Fénye: gyémánt vagy üvegfényű.

Színe: narancssárga, jácintpiros (ennek neve: partschin), ibolyaszínű vagy barnáspiros.

Átlátszósága: átlátszó vagy áttetsző.

Uvarovit

Az uvarovit (kalcium-króm nezoszilikát) a gránátcsoport ásványai ásványcsoport tagja. Szabályos rendszerben kristályosodik rombokaéder és tetraéderes formában, igen ritka ásvány.
 
Drágakőként csak az 1 karátnál nagyobb darabjait hasznosítják, apró szemcséit csiszolópornak alkalmazzák. Elsősorban az ásványgyűjtők között népszerű.

Képlete: Ca₃Cr₂(SiO₄)₃
Szimmetriája: szabályos kristályrendszerben, több tengely- és lapszimmetriája létezik.
Sűrűsége: 3,4–3,8 g/cm³.
Keménysége: 7,5 nagyon kemény ásvány (a Mohs-féle keménységi skála szerint).
Hasadása: nem hasítható.
Törése: könnyen, kagylósan törik..
Fénye: gyémánt vagy üvegfényű.
Színe: élénk smaragdzöld vagy méregzöld.
Átlátszósága: áttetsző, van opak változatban is.

Cirkon

A cirkon cirkónium tartalmú nezoszilikát, a gránátcsoport tagja. Ékszerkőnek is gyakran használatos, de cirkónium és hafnium tartalma miatt (melynek ércásványa nem ismeretes) az iparban is használatos, melyeket különlegesen magas olvadáspontú acél és nikkelötvözetek készítésre a rakéta- és repülőgéphajtómű gyártás alkalmazza. A cirkóniumot az üveggyártásban is hasznosítják, mert az üveg hő- és savállóságát növeli. A cirkon nem tartozik a ritka ásványok közé. Közönséges, átlátszatlan, barnás színű kristályait savanyú magmából keletkezett kőzetekben gyakran megtaláljuk. 
Drágakőül alkalmas, szép színű, átlátszó változatai, a nemes cirkonok közül a sárgásvörös vagy narancsvörös hiacint a leggyakoribb. Mesterségesen is előállítható, de ekkor sűrűsége 4,0 g/cm³ alatt van, így könnyen megkülönböztethető a természetestől.

Kémiai elnevezése: Cirkónium-szilikát
Képlete: ZrSiO₄
Kristályrendszer: Tetragonális
Megjelenési forma: Piramisos vagy dipiramisos végződésű oszlopok, sugaras vagy szálas halmazok; gyakran ikerkristélyként;
Sűrűsége: 4,6-4,7 g/cm³.
Keménység: 7,5 Mohs szerint
Hasadás: Rosszul hasad
Törés: Egyenetlen, kagylósan törik, rendkívül rideg, könnyen törik, élei csorbulnak
Szín: Sárgásbarna, gyakran színtelen, a sárga színárnyalatok is gyakoriak, szürkészöld, olajzöld, jácintpiros, sötétvörös, ritkán kékes, indigókék
Porszín: Színtelen vagy fehér
Fény: Üveg- vagy gyémántfényű.
Átlátszóság: Átlátszó, vagy áttetsző
Oldhatóság: Csak királyvízben oldódik
Különleges tulajdonság: Tórium és urán kötődés esetén radioaktivitást mutat. UV fény hatására fluoreszkál.

Hiacint

Sárgától, sárgás-pirostól a pirosig igen sok színváltozatban létezik.

Jargon

Szalmasárgától csaknem színtelenig terjedő cirkonváltozat.

Starlit

Kék cirkonváltozat, más cirkonok égetésével hozzák létre.