A
legtöbb drágakő és ékkő
ásvány.
Ennek megfelelően a drágakövek és
ékkövek keletkezésének
története
az ásványok története. A
következőkben
erről lesz szó röviden. (A nem
ásvány
drágakövek és
ékkövek (borostyán,
korall, gyöngyök)
létrejöttéről majd
ezeknek a drágaköveknek az
ismertetésénél szólunk
részletesebben.)
Keletkezés
Ásványok
nagyon eltérő módokon
jöhetnek létre. Egyesek izzón
folyós
olvadékokból és
gázokból keletkeznek
a föld belsejében vagy vulkáni
úton
fölhatoló lávából
a föld
felszínén, ill. annak
közelében (a
magmás folyamatok ásványai).
Mások vizes
oldatokból csapódnak ki, vagy élő
szervezetek
segítségével növekednek a
földfelszín közelében (az
üledékes
folyamatok ásványai). Végül
új
ásványok keletkezhetnek már
meglévő
ásványféleségeknek a
földkéreg
mélyebb rétegeiben uralkodó nagy
nyomás
és magas hőmérséklet
hatására
bekövetkező
átkristályosodásával (a
metamorfózis vagy átalakulási folyamat
ásványai).
Az ásványok kémiai
összetételét
képlettel fejezzük ki. Ennek
megadásánál nem vesszük
figyelembe a
szennyeződéseket és egyéb kisebb
elegyedéseket, még akkor sem, ha a kő
elszíneződését, sőt teljes
színváltozását
idézik is elő.
Kristályképződmények
Majdnem minden
ásványféleség
meghatározott kristályalakot ölt, vagyis
anyagukat
tekintve egységes testeket az atomok, ionok vagy
molekulák szabályszerű
rácsfelépítésével.
Felépítésük
szigorúan mértani,
és (ideális esetben) síklapokkal
határoltak. A legtöbb kristály kicsi,
sőt
részben mikroszkopikus méretű. Vannak azonban
óriási példányok is.
Ékszerek
készítése
céljára
általában mind az apró
kristályok
(csekély méretüknél fogva),
mind a
kristályóriások
(zárványaik,
szennyeződésük és egyenetlen
növekedési
jegyeik miatt) alkalmatlanok.
A belső szerkezet, a térrács határozza
meg a
kristályok fizikai tulajdonságait, így
a
külső alakjukat, keménységüket
és
hasíthatóságukat, a
törés
módját, a sűrűséget és az
optikai
jelenségeket.
A
legtöbb kristály kialakulása nem
egyenletes, hanem
torzult, mivel egyes kristálylapok jobban fejlődtek ki a
többi rovására. A lapok
bezárta szögek
azonban mindig azonosak maradnak.
Ha egyes kristályegyedek más
kristályformákkal, pl. hexaéder
(kocka) az
oktaéderrel kombinálódva
lépnek fel,
rendkívül nehézzé
válhat egy-egy
ásvány azonosítása a
kristályforma
alapján.
A lapoknak azt az elrendeződését, amelyben egy
ásvány megjelenik, a szakmai nyelv alkatnak
hívja.
A pirit pl. gyakran fordul elő az ötszögtizenkettős
(pentagondodekaéder) alakjában, a
gránát
ellenben a rombtizenkettősében.
A
kristályképződés alakját
termetnek
(habitusnak) hívjuk. Ez lehet táblás,
tűs,
nyárs alakú, oszlopos vagy
zömök. Tekintettel a
drágakövek ásványtani
előképzettséggel nem rendelkező
barátaira, a
következőkben az alkat és termet fogalmat
összefoglalva a szerkezet szóval
helyettesítjük.
Néha előfordul, hogy ásványok,
kémiai
átalakulási vagy cserefolyamatok
következtében, idegen, számukra nem
szokásos
kristályformában,
pszeudomorfózaként
(görög "álalak") jelennek meg.
Amikor
több kristály meghatározott
törvényszerűségek szerint nő
össze, kettős,
hármas vagy többszörös ikrekről
beszélünk. Aszerint hogy az egyes kövek
egymás
mellé vagy egymáson át nőttek-e,
mellénőtt
vagy átnőtt ikrek között teszünk
különbséget.
A
törvényszerű ikresedés mellett sokkal
gyakrabban
fordul elő az ásványok
körében
különböző kristályok
szabálytalan
összenövése, ezeket
ásványaggregátumoknak vagy
ásvány
társulásoknak hívjuk. A
növekedési
folyamat szerint keletkezhetnek pálcikás, rostos,
sugaras, leveles, héjas vagy szemcsés alakok. A
bányásznyelv a szabadon
álló
kristályosodott ásvány
társulásokat
fenn-nőtt kristálycsoportoknak hívja.
Gyakran
keletkeznek jól fejlett és jellegzetesen
alakuló
ásványféleségek a
kőzetüregek
(drúzák, geódák) belső
falain. Ezek a
gömbölyded, többnyire
gázbuborékoktól
származó üregek
főként magmás kőzetekben
találhatók.
Kristályrendszerek
A kristályokkal
foglalkozó tudomány, a
kristálytan a kristályokat hét
rendszerbe sorolja.
A megkülönböztetés a
kristálytani
tengelyek hossza meg ama szögek szerint
történik,
ahogy e tengelyek metszik egymást.
A
szabályos (izometrikus) rendszer
Mindhárom tengely
egyforma hosszúságú,
és derékszöget zár be
egymással.
Tipikus kristályformái a kocka, az
oktaéder, a
rombtizenkettős, az ötszögtizenkettős, az
ikozitetraéder, a hexakiszoktaéder.
A négyzetes
(tetragonális) rendszer
A három tengely
merőleges egymásra; kettő egyenlő
hosszúságú, és egy
síkban
helyezkedik el, a harmadik (a főtengely) hosszabb vagy
rövidebb.
Tipikus kristályformái a négyzetes
prizmák
és piramisok, trapezoéderek és
nyolcszögű
piramisok, valamint bipiramisok.
A hatszöges
(hexagonális) rendszer
A négy tengely
közül három egy síkban
helyezkedik el, és 120°-os szögben metszi
egymást, a negyedik, eltérő
hosszúságú tengely rájuk
merőlegesen
áll. Tipikus kristályformái a
hatszöges
prizmák és piramisok, valamint a
tizenkét
lapú piramisok és bipiramisok.
A
háromszöges (trigonális) rendszer
A négy tengely közül három egy
síkban
helyezkedik el, és 120°-os szögben metszi
egymást, a negyedik, eltérő
hosszúságú tengely rájuk
merőlegesen
áll. A tengelyek és a szögek megfelelnek
az előző
rendszernek, ezért néha mindkét
kristályrendszert hexagonálisként
foglalják
össze. A különbség a
szimmetriaelemekben
található. A hexagonális rendszerben a
prizmás alapforma keresztmetszete hatszögletű, a
trigonális esetében
háromszögletű. A
háromszögletű sarkok ferde
elmetszéséből
keletkezik a hatszöges, hexagonális alak. A
trigonális rendszer tipikus
kristályformái a
háromoldalú prizmák és
piramisok,
romboéderek és szkalenoéderek.
A rombos (orthorombos)
rendszer
Három
különböző
hosszúságú
tengely áll egymásra merőlegesen. Tipikus
kristályformái a rombos
bázisú
sokszöglapokkal határolt idomok, a rombos
prizmák
és piramisok, valamint rombos bipiramisok.
Az
egyhajlású (monoklin) rendszer
A három
különböző
hosszúságú
tengely közül kettő egymásra merőleges,
egy pedig
ferdeszöget zár be ezekkel. Tipikus
kristályformák a sokszöglapokkal
határolt
idomok és hajlott véglapú
prizmák.
A
háromhajlású (triklin) rendszer
Mindhárom tengely
egyenlőtlen hosszú, és ferde
szöget zár be. Tipikus
kristályformái
síklappárokkal határolt idomok.
