A barnaszínű füstkvarcok színe a szegfűbarnától a füstbarnán keresztül, egészen a feketésbarnáig terjed, az egészen feketeszínű kristályoknak morion a neve. A füstkvarc fennőtt kristályokban fordul elő; kristályai általában nagyobbak az ametiszt kristályainál, nagyságuk centiméterestől közel méteresig terjedhet, de átlagosan 5-15 centiméteresek. A kristályok rendszerint karcsú, romboéderlapok koronázta oszlopok; gyakoriak a trapezoéderlapok is. Csavart kristályok nem tartoznak a ritkaságok közé. A kristályok átlátszóak, áttetszőek; a feketeszínűek átlátszatlanok. A színeloszlás egyenletesebb, mint az ametisztben, de sötétebb és világosabb foltok színezte kristályok sem ritkák. Némelyik füstkvarc gyengén ibolyás árnyalatú.  Homokfürdőbe ágyazott és óvatosan hevített füstkvarc színe aránylag alacsony hőmérsékleten sárga színbe megy át. A melegítéssel sárgított füstkvarcok éppen úgy, mint az ametisztek, topáz néven kerülnek forgalomba.  Oroszországban a mursinkai-pegmatitban előforduló füstkvarcokat kenyérbe sütik vagy hamuba ágyazva hevítik s így sárgítják. A füstkvarc ásványi zárványai között a rutil-tűk a leggyakoribbak. Szabad szemmel látható, nagyobb folyadékzárványok nem gyakoriak; mikroszkopikus folyadékzárványok tömeges fellépte gyakran okoz zavarodást a kristályok belsejében.

A kvarc szilícium-dioxid, képlete SiO₂. 

Vegyi felépítésében a szilícium 46,7%, az oxigén 53,3%-kal vesz részt. Az idegen anyagoktól teljesen mentes, tiszta kvarc színtelen, átlátszó ásvány. 

Idegen anyagoknak rendkívül csekély mennyisége igen változatos színűre festheti; gyakori idegen szennyezései miatt a kvarc egyike a legszíngazdagabb ásványoknak. 

A kvarcváltozatoknak egy része kristályokban fordul elő, ezek a kristályosodott kvarcok vagy fanerokristályos kvarcok; más részüket kristályokban soha nem találjuk, ezek a vaskos kvarcok vagy kriptokristályos kvarcok. 

A kristályosodott kvarcváltozatok közé tartoznak a hegyikristály, az ametiszt, a füstkvarc, a citrin, a rózsakvarc, a zárványos kvarcok (kvarcmacskaszem, sólyomszem, tigrisszem, aranyos kvarc, rutilkvarc). A vaskos kvarcok vagy rostos vagy szemcsés szerkezetűek. 

Rostosak: akalcedon, a karneol, a krizopráz, a heliotrop, az achátok. 

Szemcsések aszarukő, a jáspis. Kvarckőzet az aventurin. 

A kvarc nem hasad. A kristályosodott kvarcok törése kagylós, a vaskosaké egyenetlen, szálkás. Rideg, a vaskos változatok valamivel szívósabbak, mint a kristályosodottak. 

A gyakrabban előforduló ásványok között a legkeményebb, keménysége 7; az üveget jól karcolja, acéllal szikrázik. A teljesen tiszta kvarc sűrűsége 2,6-2,7 g/cm³, a gáz-, folyadék- vagy ásványi zárványokkal telt daraboké ennél kisebb, illetőleg nagyobb. Zárványok a kvarcban nagyon gyakoriak, főképpen a kristályosodott változatokban, éspedig mind folyadék-, mind szilárd- zárványok. Utóbbiak egy része fontos kvarcváltozatokat hoz létre (zárványos kvarcok). 

Hevítve a színes kvarcváltozatok színüket változtatják, részben színüket vesztik. Forrasztócső lángjában a kvarc megolvad. 

A kvarckristályok, úgyszintén a csiszolt kvarcok tökéletesen üvegfényűek. Törésfelületükön a kristályosodott kvarcok zsírfényűek, a vaskosak részben szarufényűek. Finomrostos változatai selyemfényűek. 

A teljesen színtelen, valamint a szép, telt színű, átlátszó kvarcváltozatokat nemes kvarcoknak mondjuk (hegyikristály, ametiszt, füstkvarc, citrin, rózsakvarc). 

A kvarc fénytörése és kettőstörése nem nagy, színszórása (diszperziója) csekély.

Az ametiszt színezetét a mangán, illetve a vas-titán adja. Tiszta állapotban drágakő. Trigonális rendszerben kristályosodik. Hidrotermális eredetű, repedések, üregek falán találhatóak az ametiszt prizmás vagy piramis alakú kristályai. Igen kemény, rideg anyag, nem hasad, hanem törik. Az üveget jól karcolja, keménysége 7-es. Kémiailag ellenálló. A lila legkülönbözőbb árnyalataiban, az egész világos ibolyaszínen át a sötét kékesliláig sok árnyalatban fellelhető. Színe nem mindig egységes, gyakran világosabb és sötétebb részleteket látni rajta, hosszan tartó napfény hatására kifakulhat. A sötétebb színű kristályok általában ritkábbak. Melegítve a színét változtatja, megsárgul, többé-kevésbé megszíntelenedik. A kereskedők egy része ezt a sárga változatot citrinként árusítja. Kristályai egyszerűeknek látszanak, de az optikai vizsgálat azt árulja el róluk, hogy többnyire sokszorosan összenőttek. Az összenövés némelykor már egyszeri megtekintésnél is szembeötlik, mivel a kő törésén finom hullámos vonalakat látni.

A praziolit (Nevét a görög "hagymazöld kö"-ből származtatják.)  Az üveget jól karcolja, keménysége 7-es. Kémiailag ellenálló. A hagyma szárának zöldjéhez hasonló árnyalatokban, de igen ritkán fordul elő. Újabban a sárgás kvarc, illetve az ametiszt kb. 500 fokon történő égetésével hamisítják. Ezek a kövek napfény hatására lassan megfakulnak.

A rózsakvarc vaskos, kristályos tömegekben, a rózsaszínnek számos árnyalatában előforduló kvarcváltozat. Színe a fehéres-rózsaszíntől a sötétrózsaszínűig változik, néha ibolyás, máskor sárgás árnyalattal. A színeloszlás egyenletes, de nem ritkák a felhősen, foltosan színezett darabok sem; színezőanyaga a mangán. Kellemes színe nagyon érzékeny; erősebb fénynek kitéve, hamarosan kifakul. Hevítve 575 °C-nál színét veszti. Röntgen- és ibolyántúli sugarak hatására barna, rádiumbesugárzásra sötétbarna- fekete színűvé alakul át. Áttetsző; egyes dél-afrikai darabjai majdnem teljesen átlátszóak. Anyaga rideg, törése kagylós vagy egyenetlen. Zsírfényű, csiszolt és fényesített darabjai üveg fényűek.

Tigrisszem, macskaszemkvarc Elnevezése: a tigris mintázata, és a macskaszem hatás keresztezésére vezethető vissza.  Színük: tigrisszem: arany-barna, sárga, barna, fekete gyakran párhuzamos vonalakkal.  sólyomszem: kékes, kékes-szürke fekete vonalakkal Felhasználása kabosonnak vagy golyónak csiszolva szokásos, ritkábban használati tárgyként. Készítenek belőle pl.: nyeleket étkészletekhez, kisméretű tálalóeszközhöz stb.  Úgy keletkezett, hogy a kvarc az előzetesen létező krokidolit (víztartalmú Na-Fe-szilikát) rostjai közé beépült és az anyagban levő vasat oxidálta. Ettől van az aranybarna, vörösesbarna színe. Sósavas kezelés hatására olyan színt kap, mint a kvarc-macskaszem. A sólyomszem a tigrisszemmel együtt fordul elő, de színe kékesszürke, mert nem következett be a vas oxidáció.

Krizoprász Elnevezését a görög krüszosz ( arany) és praszon (lúg) szavakból kapta. A kvarccsoport egyik legértékesebb kövének számít. A nagy és repedezettség mentes, egyenletes telt színű darabok viszonylag ritkák. Színe: a zöld és az alma-zöld különféle árnyalatai. Találtak már (Ausztráliában) citrom-sárga és sárgás-zöld krizoprázt is. Elsősorban domború (kaboson) ékszerköveket csiszolnak belőle, de alkalmas iparművészeti tárgyak készítésére is. A legszebb, akár áttetsző darabok, az un. Frigyes féle (Nagy Frigyesről 1712-1786) csiszolást kapják, egy nagy tábla, körülötte egy sor fazettával. Tulajdonképpen zöld kalcedon, színét a 0,5- 2,4 % nikkeltartalomnak köszönheti. A nikkel jelenléte mikroszkóposan nem ismerhető föl. A mesterségesen zöldre színezett kalcedon spektrumában 630 nm-nél elnyelés mutatkozik. A krizoprázra jellemző a kvarcrostok sugaras elhelyezkedése, ellentétben az egyéb kalcedonfajtákkal, amelyeknél a rostok párhuzamosan, vagy legalábbis közel párhuzamosan helyezkednek el. Előfordul, hogy a krizoprázban az anyakőzet nyomai barna foltok formájában jelentkezik; ilyenkor krizopráz-mátrixról beszélünk.