|
|
nyű,
sárgás színű, gyak n
| Ásványcsoport: |
Piritcsoport |
| Kémiai
elnevezése: |
Vas szulfid |
| Képlete: |
FeS2 |
| Kristályrendszer: |
Szabályos |
| Megjelenési
forma: |
Kocka, ötszög-tizenkettes,
lapjai rostozottak.Gyakori a tömeges változata. |
| Sűrűsége: |
4,9-5,2 g/cm3. |
| Keménység: |
6,0-6,5 |
| Hasadás: |
nem hasad. |
| Törés: |
kagylós, egyenetlen. |
| Szín: |
fakósárga,
aranysárga. |
| Porszín: |
szürkésfekete. |
| Fény: |
fémes. |
| Átlátszóság: |
opak. |
| Oldhatóság: |
vízben oldhatatlan |
| Különleges
tulajdonság: |
acéllal megütve
szikrázik. |
A
„bolondok aranya”. Színében
valóban hasonlít az aranyhoz, de attól
könnyen elkülöníthető, pl.
keménységük alapján. Az arany
könnyen karcolható, míg a pirit nagy
keménysége miatt ütésre
szikrát vet. Neve is erre utal ( görög
pür=tűz ).
Szinte
minden magmás, üledékes és
metamorf ásványtársulásban
megtalálható. Gyenge vasércnek
minősül, kéntartalma a vas
minőségét kedvezőtlenül
befolyásolja. Egyaránt
bányászták vas és
kéntartalma miatt is. Mállásakor
kénsav keletkezik. Fontos
kénsavgyártási alapanyag.
Hasonló ásványok: markazit,
kalkopirit, mindkettőnél keményebb.
Igen
változatos formában
taláható:
kristálycsoport, összenőtt kristályok,
aranyló, rostos felületű,
gömbösödés, kocka,
áthatolóan ikresedett
:
zöld
árnyalattal.
 A természetben előforduló
vaskéneg (vasdiszulfid) egyik módosulata,
a
sokkal gyakoribb piritnek dimorf tagja. Míg a pirit
szabályos rendszerben, addig a markazit rombos rendszerben
kristályosodik. Rombos táblás,
oszlopos vagy piramisos kristályokban terem, gyakran ikreket
alkot,
többnyire gömbös, vesés,
cseppköves, fürtös alakú
és sugaras-rostos szerkezetű halmazokban terem
(fésűkovand, a kevésbé
fényesek, amelyek gyakran pszeudomorfozák
más ásványok után,
májkovand
vagy hepatopirit néven
ismeretesek).
Közönséges
ásvány, mint utólagos
képződmény fészkekben,
repedésekben, igen gyakori a barnaszénben,
turfában, agyagban és más
üledékes kőzetekben, sokszor
konkréciók vagy cseppkövek
alakjában. Fémes fényű.
|