|
A spodumen az ino- vagyis
láncszilikát a piroxéncsoport tagja.
Néha hatalmas kristályokban is
megtalálható, bordázott
felszíni lapokkal. A legnagyobb felfedezett
kristály 12,8 méter hosszú
és a súlya 56 tonna volt. Először
1800-ban a francia d'Andrada nevű fizikus publikálta
jellemzőit, így őt tekintik az ásvány
felfedezőjének.
Magmatikusan pegmatitokban
képződik. Gyakran kőzetalkotó
ásvány.
Hasonló ásványok: albit, ametiszt,
berill és turmalin.
Ásványosztály: |
IV.Szilikátok. |
Alosztály: |
láncszilikátok. |
Ásványcsoport: |
Piroxéncsoport. |
Kémiai
elnevezése: |
Lítium
alumínium szilikát. |
Képlete: |
LiAlSi2O6. |
Kristályrendszer: |
Monoklin. |
Megjelenési
forma: |
Prizmás,táblás,
zömök, oszlopos kristályai néha
hatalmas méretűek. |
Sűrűsége: |
3.15 g/cm3 |
Keménység: |
6,5-7,0 Mohs
szerint |
Hasadás: |
Jól hasad. |
Törés: |
Egyenetlen. Rideg. |
Szín: |
Szürke,
smaragdzöld, rózsaszín,
ibolyásvörös, bíbor,
színtelen, sárga. |
Porszín: |
Színtelen,
fehér. |
Fény: |
üvegfényű. |
Átlátszóság: |
Áttetsző. |
Oldhatóság: |
Nem oldható. |
Különleges
tulajdonság: |
Hevítve a
lángot vörösre festi. |
Hiddenit
A
hiddenitet 1879-ben W.E.Hidden észak-amerikai
geológus fedezte fel Észak-Karolinában.
Sötét
smaragdzöld spodument (Észak-Karolina),
drágakőnek is használják,
különösen a smaragd
hamisítására.
Kunzit

A kunzitot 1902-ben fedzték fel Kaliforniában
és nevét Kunz ékszerkereskedőről
kapta. A színtelen spodument 1971-ben
Brazíliában találták
és rendkívül ritka
ásványnak tekintik. A spodumen tiszta
példányai kedvelt ékszeralapanyagnak
számítanak, egy
Brazíliából
származó kunzitból 880
karátos briliáns formát csiszoltak.
Tömeges előfordulásban fontos ipari nyersanyag
lítium kinyerésére. A világ
lítium felhasználása évente
mintegy 80000 tonna, melynek döntő
többsége Ausztrália nyugati
vidékéről származik.

|