Dráma érettségi osztályozó vizsgájához 2.

                      (felkészülési anyag)

((Segédanyagokat mellékeltünk, illetve számítunk a drámaelméleti felkészítő foglalkozások hatékonyságára. További források: http://wenczel.fw.hu weblapon a drámajáték, az irodalom és az egyéb címszavak mögött.))

1.

Állítsa időrendbe a magyarországi színjátszás/színház/dráma történetének alábbi képviselőit legfontosabb, ’legélőbb’ színműveiket/szerepeiket figyelembe véve!

Madách Imre

Blaha Lujza

Katona József

Jókai Mór

Megyeri Károly

Csokonai Vitéz Mihály

Jászai Mari

Kisfaludy Sándor

Molnár Ferenc

Déryné Széppataki Róza

Vörösmarty Mihály

Lendvay Márton

Kazinczy Ferenc

Szigligeti Ede

Kisfaludy Károly

Egressy Gábor

Bessenyei György

Kelemen László

2.

Soroljon fel kritikusokat, elméletírókat, dramaturgokat (csakis azokat) a 19. századi magyar színházi élet történetéből!

(Segédanyagok mellékelve!)

3.

Ismertesse nemzeti színházunk (színházaink) történetének főbb állomásait!

(Gondolatmenete átlépheti a 19. századot.)

(Segédanyagok mellékelve!)

4.

Vázolja röviden két 19. századi magyar drámai költemény cselekményét!

5-5 mondat!

5.

Társítsa az alább műcímeket a felsorolt szerzőkhöz!

(…)

6.

Kicsoda-micsoda?

Melyik műben szerepel az alábbi név; helység; tárgy; fogalom; idézet (…) ? ((A szerző nevét és művének címét kérjük!))

7.

Jellemezze az alábbi szempontokból Madách Imre Az ember tragédiája c. drámai költeményét! Műismeretének mélységét pontos idézetekkel bizonyítsa!

Műnem, műfaj, verselés, dramaturgia (Isten-Lucifer; Ádám-Éva-Lucifer), szerkezet (keretes!), stílus, drámamodellek, nőalakok, filozófiai és/vagy tudományos elméletek (dialektika, triadikus rendszer, mechanikus materializmus, deizmus, lovagi erkölcs, Lavater, La Mettrie, dogmatika és eretnekség, Fourier, utópikus szocializmus, tömeg-elméletek, panteizmus, élet-lendület elmélet, ’világvége-elméletek’…)

8.

Állítsa párba a reneszánsz és a barokk művelődéstörténeti korszakának fontosabb ellentétpárjait! (Töltse ki az alábbi táblázatot!)

A reneszánszra inkább jellemző    ------         A barokkra inkább jellemző

………………………………..             …………………………………….

(…)

9. Soroljon fel (foglalkozással együtt) legalább tíz alkotót az európai reneszánszból! (Pl. festő, építész, lantművész, költő, drámaíró, színész, rendező…)

10. Soroljon fel (foglalkozással együtt) legalább tíz alkotót az európai barokkból! (Pl. festő, építész, lantművész, költő, drámaíró, színész, rendező…)

11. Soroljon fel (foglalkozással együtt) legalább három alkotót a magyar reneszánsz irodalmából! (Jelölje meg, melyikük írt drámát is! Kérjük az adott mű címét!)

12. Soroljon fel (foglalkozással együtt) legalább három alkotót a magyar barokk irodalmából! (Jelölje meg, melyikük írt drámát is! Kérjük az adott mű címét!)

13. Egészítse ki az alábbi teszt csonka szövegét! Értelmes mondatokban gondolkodjon!

*

###A BAROKK: a …………………………………….

követő korstílus kb. 1530 és 1750 között, jellemzői az ellentétek szembeállításából, lendületességéből és ünnepélyes pompából állnak - a barokk irodalmi művekre jellemző az

###antik és a ………………………………………..

mitológia látomásos megjelenítése, a nyelvi pátosz és cikornyás, zsúfolt stílus. Neve az olasz

###…………………………..

szóból származik, mely a szillogisztika egyik, bonyolultságot, nyakatekertséget kifejező alakzatának elnevezése. Az irodalmi barokk értelmezése mindmáig vitatott kérdés, mivel a fogalom használata nemzetenként változó: az angol irodalomtörténészek, pl. Shakespeare-t a reneszánsz csúcsának tartják, a németek ugyanőt a barokkhoz sorolják. Egy biztos: a barokk irodalom egyik legfőbb törekvése az idő, a mozgás, a változás, az elfutó

###…………………………..

###megragadása. Fő jellemvonása, a nyelv ………………………………………-us

kezelése, a stílus képszerű elemeinek túlburjánzása.

*

A spanyol barokk színházak és a szcenika

A hanyatló világbirodalomban a spanyol színház fejlődési vonala viszont felfelé ível, s Calderón "világszínház" koncepciójában érkezik el a tetőpontra. A spanyol barokk színház mintegy fordított tükörképe annak, ami Spanyolországban és Spanyolországgal történt, szinte pótolva a színpadon egy illúziót keltő álomvilággal azt, ami az életből hiányzott vagy fokozatosan eltűnt.

A spanyol barokk színháznak három változatát lehet megkülönböztetni:

l. a népies jellegű corral-színházat,

2. az udvari színházat, és

3. az úrnapi játékot.

A corrales, vagyis a három vagy négy ház által határolt téren vagy udvaron felépített színházak ugyanolyanok voltak, mint Cervantes idejében. A Calle de la Cruzon 1579-ben és a Calle del Principén 1582-ben épült corralok a XVII. században is vezető színházai voltak Madridnak. A színpad két oldalfalát és hátterét egy balkonszerű galéria horizontálisan osztotta ketté, a felső részt "alto del teatro "-nak nevezték. A színpad padlóján, a "tablado "-ra állították fel a mozgatható díszletelemeket. Egyébként a corral-színpad rendkívül egyszerű

###volt. Használtak egy köztes ………………………..-t

a jelenetváltozásokhoz és a hátsó színpad bevonására, illetve kirekesztésére. Ezekhez járultak a XVII. század elején egyszerű, keskeny oldalfüggönyök, amelyekre fákat és

###…………………………………

festettek. Sokszor egy nagy, mozgatható vászonfalra is festettek épületet, amelyet aztán egyszerűen betoltak a színpadra. Egyre inkább alkalmaztak repülőszerkezeteket és süllyesztőket is. Ezzel szemben még a XVII. században is hiányzott a színpadot lezáró előfüggöny (kortina), s ezért - akárcsak az Erzsébet-kori angol színpadon - továbbra is

###lényeges dramaturgiai és rendezői probléma maradt, a ……………………………………. kivitele a színpadról.

De Madridon kívül más városban is építettek állandó corral-színházakat. Valenciában már 1583-ban működött egy corral-színház. 1602-től rendszeres előadások folynak Córdobában, 1606-tól pedig Zamorában.

###A legfontosabb színházi városnak számított …………………………………..

1607-ben épült itt a Coliseo színház, majd 1611-ben a Teatro Sona Elvira. 1611 - 14-ig az előbbiben 258, az utóbbiban 268 előadást tartottak. De voltak állandó corral-színházak Zaragozában, Valladolidban, Barcelonában, Granadában és Toledóban is. A jelentős vándortársulatok elsősorban ezekben a városokban játszottak.

1620-től a nyilvános színházakban is alkalmazzák a színpadi

###……………………………………………..

és egyéb illúziókeltő eszközöket, mint ahogyan az 1609-ben Itáliában felfedezett kulissza alkalmazása is mindinkább elterjed.

Jellemző, hogy Lope de Vega egyáltalán nem használja ki a színpadnak ezt az újszerű technikai gazdagodását, hanem megmarad sajátos költői kifejező eszköze, a szövegdíszlet mellett. Megvetően jegyzi meg egy helyen, hogy a színház feloldódott a vásznak és szegek részére készült keretszerkezetben. Másutt gúnyolódva utal a látványos darabokra, "amelyekben az ács segít hozzá mesterfogásaival és terveivel, ahol szörnyetegek szálldosnak föl-le az égből, ahol a színpad olyan, mint valami íróasztal, csupa fiók és függöny, s úgy fel van osztva, akár egy sakktábla ".

Lope de Vega idejében ugyan még nem díszítették be a corral-színpadot, de annál nagyobb

###pompát fejtettek ki a ………………………………………..-ben,

ami nyilván azért nem zavarta a költőt, mert a ruha a színész és az általa megjátszott alak közvetlen tartozéka volt, s jellemét, foglalkozását, társadalmi helyzetét és rangját is meghatározta.

*

A jellemkomikum lényege, hogy olyan külső és/vagy

###……………………               …………………….

láttat a szerző a szereplő cselekedtetésével és beszéltetésével, amely tulajdonságok – egyrészt eltérnek az általános emberi normától, másrészt túlhangsúlyozzák az adott kor hibás beidegződéseit. A helyzetkomikum nevettető és a néző/olvasó szellemi (vagy más)

###………………………………….

sugalló hatása a drámaíró által létrehozott szokatlan (vagy nagyon is ismert !) szituációkból ered. (Pl. lánynak öltözött fiúnak egy másik fiú udvarol, mert azt hiszi róla, hogy lánya - a szereplőnek tehát információhiánya van a nézőhöz/olvasóhoz képest.) A jellemkomikumban

###és helyzetkomikumban egyaránt rejlik ……………………………………,

illetve szatíra és humor. (A szatíra a komikus vétség

###……………………………………………..

célzatú leleplezése.)

*

###A drámai költemény elnevezést először ……………………………….

###használta a Manfréd c. alkotásával kapcsolatban. …………………………………

is drámai költeménynek nevezte a Faustot. A drámai költemény tehát inkább olvasásra mint színpadi előadásra szánt, lírai elemekkel átszőtt (verses) dráma. (Dialógusokban íródott.) Líraisága abból fakad, hogy minden cselekmény a szerző

###…………………………………………..

###hordozza. E ………………………………….

az alkotónak az embertárshoz, nemzethez, emberiséghez, világmindenséghez való viszonyát tárja fel.

Segédletek, hivatkozások:

A magyar színjátszás kezdetei.doc

A magyar színjátszás kezdetei_feladatlap.doc

A Nemzeti Színház története.doc

A Kassai Színház korábbi bemutatói.doc

MAGYAR SZÍHÁZTÖRTÉNET részletes_bibliografia.doc

MAGYAR SZÍNHÁZTÖRTÉNET tételsor.doc

A_magyar_szinhaz_szuletese.htm

Prielle_Kornelia.htm

A_miskolci_nemzeti_szinhaz_tortenete.html

kezdetek.html

117A_drama_magyar_szinjatszas_kezdeteti.ppt

19_A_szinhaz_helyzete.ppt

klasszdia3.ppt