A Drámajáték és emberi kommunikáció tanterve  (Ez a kép visz tovább a folytatáshoz!!!)

Arany János Tehetséggondozó Program 9. évfolyam

Csoport: 7-12. Évfolyam, a drámajátékban járatlan is lehet. (Létszám: 15-22 fő)

Körülmények:

•  
• tér: tanterem félretolt padokkal, vagy a játéknak és a létszámnak megfelelő nagyságú terem; körberakott székek, a gyerekek úgy ülnek, hogy mindenki mindenkit jól lát.
• idő: 15-40 perc.

Téma: Lehet a tanár által megajánlott, majd közösen vállalt; de lehet a gyerekek által megajánlott és egyeztető beszélgetés nyomán közösen vállalt.

Megjegyzés: Az egyeztető beszélgetésnek, a kérdések fajtáinak, illetve a tanári kérdéseknek és a gyerekek válaszainak kezelésére javasolt áttekinteni Neelands könyvének ideillő fejezetét.

Néhány lehetséges téma:
 
 

• Elefántkötészet (Gabnai Katalin nyomán)

• Eladják az iskola épületét…

• Bemutatunk egy új találmányt…

• Az iskola tanulói nyilvánossághoz fordultak, mert elégedetlenek az iskolájukkal. (Fontos a távolítás!!)

• A mindennapos utazás problémái.

• Nincs időnk semmire.

• Öngyilkos lett valaki a környezetünkben (Távolítás!!!)

• Új adatok Petőfi eltűnéséről…

KERET: Korunkban, Magyarországon, egy országos televízió stúdiójában vagyunk Stúdióbeszélgetést, vitát, problémafeltárást, fogalomtisztázást (stb.) folytatunk “élő adásban” a “szerkesztő-riporter” (a tanár) irányításával. A gyerekek szerepük szerint általuk választott figuraként körben ülnek a “stúdióban”, és legjobb tudásuk szerint szólnak hozzá egyetértő, fogalomtisztázó vagy vitázó/megkérdőjelező attitűddel.

Megjegyzés: A szereplő érzelmi hozzáállásáról és szerepmegformálásáról még a szerepbelépés előtt beszélgetünk. Ez közös tudásként működik majd tovább a játék folyamatában.

A játékvezetés (egy lehetséges módja):

1. Miután megállapodtunk a játék keretében, idejében, tereiben/helyszínében, témájában, a szerepekben, a tanár jelezheti, hogy “MOST” indul a játék.
2. A tanár és a gyerekek szerepben:
3. A Drámajáték és emberi kommunikáció tanterve


Arany János Tehetséggondozó Program 9. évfolyam

A tanár/stúdivezető (riporter) szövege:

Szeretettel köszöntöm önöket a stúdióban. Tudják, hogy perceken belül élő adásban leszünk. Onnan vesz bennünket egy kamera, onnan és onnan is.

(Mutatja, ezzel is hitelesíti a teret és a szituációt.)

Mindannyiunkra csíptettek egy apró mikrofont, ez azt jelenti, hogy nem nagyon lehet majd izegni-mozogni, ugyanis szörnyű zajok keletkeznek ilyenkor. Kérem, megfelelő hangerővel, jól artikulálva beszéljenek majd.

Mielőtt indul az adás, a szerkesztő kolléga szeretné még egyszer ellenőrizni a neveket – tudják, amikor beszélnek, adáskor a képernyő alján megjelenik a nevük.

Kérek tehát egy rövid bemutatkozást és azt is tegyék hozzá, hogy milyen minőségben vannak itt (tudós, szakértő, az utca embere, szomszéd…) !

(Megjegyzés: Ez a szerepek megerősítése, a szerepbelépés megkönnyítése, tudatosítása is egyben, amellett, hogy már maga a szerepjáték aktusa folyamatban van.)

Köszönöm. Most azonnal befejeződik a reklám, ott az üvegfalon túl jelez a kollégám, ha kigyullad az a piros lámpa, akkor adásban vagyunk.

4. (ADÁSBAN) A stúdióvezető szerkesztő-riporter (a tanár) köszönti a nézőket, elmondja, hogy kik, milyen céllal tartózkodnak a stúdióban, felvezeti a témát, és megszólalásra ingerlő kérdés(eke)t tesz fel a stúdióban ülő embereknek.
5. Ha kifáradna (vagy megakadna) a beszélgetés, esetleg kiesnének a gyerekek a szerepükből, az stúdióvezető azt mondja: Most pedig rövid reklám következik. Ezzel kilép a zárt szituációból, és vagy még mindig szerepből vagy szerepen kívül megbeszéli a gyerekekkel, hogy

• mi a probléma,
• hogyan kell viselkedni egy élő adásban,
• milyen módon folytatható a beszélgetés (érdemes-e egyáltalán az adott témát folytatni, vagy más keretet, esetleg más játékot akarnak a gyerekek.

1. A “reklám” végeztével vissza lehet térni a vállalt kontextusba, és tovább játszani.

Olyan “D” típusú drámaóra vázlata következik példaképpen, amely témájában érinti a 7.;10. évfolyam irodalmi tanulmányait, és kapcsolatban lehet a színházzal is. A tanórát a Drámapedagógiai Magazinból emeltük át.

A Drámajáték és emberi kommunikáció tanterve

Arany János Tehetséggondozó Program 9. évfolyam
 
 

Elõzmények (részben ismert, részben egyeztetendõ a gyerekekkel): Thébai városállamban néhány napja fejezõdött be csupán az a szörnyû háború, amelyben egy testvérpár (Polüneikész és Eteoklész) harcolt egymással a trónért. Õk egymás kezétõl estek el, Kreón most a király, aki minden áron rendet akar tartani a városállamban. Halállal bünteti azokat, akik rendeleteinek nem engedelmeskednek. A város immár a béke képét mutatja, az emberek élik hétköznapi életüket. Egyetlen szörnyûségrõl keringenek a pletykák: Polüneikész ott fekszik temetetlenül a város kapuja mellett, Kreón megtiltotta az eltemetését; a már oszladozó hullát dögevõk marcangolják. A bûzlõ tetemet emiatt is õriztetni kell, de az a hír is járja, hogy Antigoné Kreón szigorú parancsa ellenére titokban el akarja temetni a testvérét.
 
 

A Drámajáték és emberi kommunikáció tanterve

Arany János Tehetséggondozó Program 9. évfolyam
 
 

A háború után egyébként sok család éhezik, többeknek nincs lakása. Azoknak persze nem kell keseregniük, akik végig Kreónnal, az új királlyal együtt harcoltak a háborúban, és most is hívei. Főleg a testőrség tagjainak és azok családjainak van mit aprítani a tejbe.

A játékban lezajló történet: Részben tisztelik (többen szeretik), részben rettegik a városban Kreón kedvencét, az 1. számú őrség parancsnokát. (Mindenki csak „ a Parancsnok”-ként ismeri.) A parancsnok állandó konfliktushelyzetben él, mert intézkedéseivel, melyekkel Kreónt szolgálja, legtöbben nem értenek

egyet. (Családja szemrehányásokkal illeti, barátai hidegen fogadják a közös sörözgetéseken, néha még a saját beosztottjai is lázonganak ellene, többször rémálmai vannak.)

A pletyka – miszerint Kreón rokona, Antigoné el akarja temetni Polüneikészt – egyre jobban idegesíti a parancsnokot, különösen, mert őt és csoportját bízta meg Kreón a bűzlő halott őrzésével.

Elérkezik a pillanat, amikor döntenie kell: elfogja és ezzel a halálba taszítja az ártatlan Antigonét, vagy fellázad Kreón ellen, esetleg kilép a szolgálatból, netán szemet huny Antigoné tette fölött, és úgy tesz, mintha nem látta volna, ki temette el Polüneikészt...
 
 

1. Kontextusépítő szakasz
2. Tanári narráció (a fenti Előzmények rovatban írtaknak megfelelően)


Nagy szerep jutott a király katonáinak, fõleg az õrségnek abban az ókori görög városban, amelyben a rendet és békét Kreón katonái és õrei biztosították hatalmas harcok után.

A Thébai nevû városállamban néhány napja fejezõdött be csupán az a szörnyû háború (a városállam stilizált képe – térképe – a falon), amelyben egy testvérpár (Polüneikész és Eteoklész) harcolt egymással a trónért. Mint tudjuk, õk egymás kezétõl estek el, Kreón lett a király, aki mindenképpen rendet akart csinálni és azt fönntartani a városállamban. Halállal bünteti azokat, akik rendeleteinek nem engedelmeskednek.

Azt is tudjuk, hogy az immár halott fiúk két lánytestvére is ebben a városban él, az egyiküket Antigonénak hívják, a másikat Iszménének. Kreón, az új uralkodó kihirdettette, hogy a város ellen támadó Polüneikész holttestét nem temetheti el senki. Õ tehát most is ott fekszik temetetlenül, dögmadarak és rovarok táplálékaként. Ezért is õrizni kell, de amiatt is, mert – a városi pletykák szerint – Antigoné elhatározta, hogy akár az élete árán is eltemeti Polüneikészt. Ebben talán még cinkostársai is akadnak.

A háború után egyébként sok család éhezik, többeknek nincs lakása. Azoknak persze nem kell keseregniük, akik végig Kreónnal, az új királlyal együtt harcoltak a háborúban. Fõleg a testõrség tagjainak és azok családjainak van mit aprítani a tejbe.

A tanár elindítja a játékot, bevonja a gyerekeket egy szituációba, melynek közösen meghatározzák a terét, az idõpontját, a lehetséges szerepeket.

Amit a tanár a játszóknak mond, azt idézõjelbe tettük. A konvenciókat és a hozzá tartozó információt kiemeltük.

A Drámajáték és emberi kommunikáció tanterve

Arany János Tehetséggondozó Program 9. évfolyam

Térmeghatározás

“Legyen ez a terület Thébai város fõtere! Hogy a városban hol helyezkedik el, látható a rajzon.”

Térkép a falon

(A város képe fikció; a térképet az órát megelõzõen a tanár készítette el.)

Állókép 1.

“Tegyük fel, hogy Thébai város fõterén vagyunk kereskedõk, járókelõk, rabszolgák, gazdagok és szegények, katonák... Kik lehettek még a téren egy hétköznap délutánján? Ha elhatároztátok, hogy kik lesztek, helyezkedjetek el a téren, és álljatok be valamilyen általatok elképzelt szituációba állóképben!

Mit mondanál az adott pillanatban és szerepben?”

Állókép 2.

“Szolgálaton kívül, civilként arra jön az 1-es számú õrség parancsnoka, Kreón kedvence, aki két dologról híres: 1. akkor is teljesíti Kreón parancsát, ha nem ért vele egyet; 2. vagyonát sem kímélve segít az embereknek, amikor csak teheti. Hogyan változik az elõbbi állókép a fõtérre érkezésekor?”

Gondolatkövetés

“Mit gondolsz most az adott szerepben és szituációban?”

Állókép 3.

“Elment a parancsnok. Mit mondanál a beszélgetõtársadnak?”

A teljes csoportot megmozgató szerepjáték – a bonyodalom bevezetése

“Mozdítsuk meg ezt az állóképet, és miközben élitek az adott szerepben az életeteket, pletykáljatok arról, ami a városban jelenleg a legérdekesebb vagy legfontosabb téma lehet!”

®

II. Narratív szakasz (a krízishez vezető folyamat)

Narráció

Azt az õrparancsnokot, akit mindenki csak „ a Parancsnok” néven emleget, nagyon kedveli Kreón, mert intelligens, erõs akaratú, jó harcos, és mindig számíthat a király arra, hogy teljesíti a parancsát. Ugyanakkor az ÕR szeretné, ha az emberek is megbecsülnék és szeretnék a városban, ezért akár a vagyonát sem kímélve igyekszik segíteni, ahol tud.

Kiscsoportos improvizáció

(Kérdés: Hogyan szembesül a Parancsnok a munkahelyi és a civil létébõl adódó konfliktusokkal?)

“Készítsetek négy csoportban egy-egy jelenetet a Parancsnok életének néhány percérõl!”

A Drámajáték és emberi kommunikáció tanterve

Arany János Tehetséggondozó Program 9. évfolyam

1. csoport

“Játsszunk el egy jelenetet arról, hogy a Parancsnok nem ért egyet a kiadott paranccsal, a társai is nagyon húzódoznak a parancs teljesítésétõl, de õ meggyõzi õket róla, hogy mégis teljesíteni kell a parancsot.”

2. csoport

“Játsszunk el egy jelenetet arról, hogy a Parancsnoknak magyarázkodnia kell otthon, a családja körében, mert olyan parancsot teljesített, amellyel sem õ, sem a családja nem értett egyet! Milyen érvei vannak?”

3. csoport

“Játsszunk el egy jelenetet arról, hogy barátai, katonatársai között fagyos légkör fogadja, amikor megérkezik a közös sörözésre. Egy idõ után magyarázatot kér a barátaitól a fogadtatás miatt.”

4. csoport

“Játsszunk el egy jelenetet arról, amikor a különlegesen nehéz feladat teljesítéséért magas jutalomban részesül a Parancsnok, ezt Kreón maga adja át.”

®

III. A fő probléma (krízishelyzet)

“A jelenetekbõl látható, hogy az Õrnek egyre tarthatatlanabb a helyzete. Kreón teljesíthetetlen parancsai és magánéleti problémái között vergõdik. Ugyanakkor fontos az állása, mert csak így biztosíthatja családjának és magának az anyagi jólétet.

A Parancsnok azt a feladatot kapja Kreóntól, hogy szervezze meg Polüneikész 24 órás, folyamatos õrzését!”

Hogyan reagálhat erre a Parancsnok?

(Beszélgetés, riportkészítés, esetleg maszkok használata; készíthetõk jelenetek is, vagy naplórészleteket írhatunk.)
 
 

Lehetőségek:

1. Megszervezi az őrséget. (Hogyan?)
2. Megpróbálja meggyőzni Kreónt, hogy nem jó ez így.
3. Beadja lemondását, és kilép a szolgálatból.
4. Milyen lehetősége van még?

Arany János Tehetséggondozó Program 9. évfolyam
 
 
 
 

Fórum-színház

Vagy:

1. a tanár szerepben: Kreón, a gyerekek által felkészített szereplõ: a Parancsnok;

2. két csoport készít fel egy-egy szereplõt: Kreónt és a „ Parancsnokot”.

“Tegyük fel, hogy a szorító körülmények hatására kétségbeesett lépésre szánja el magát a parancsok: Megpróbálja meggyõzni Kreónt, hogy nem szabad ilyen parancsot kiadnia, mert szörnyû következményei lehetnek.”

A vita lehetséges végeredménye:

1. Ha a tanár játssza Kreónt, semmiképpen nem enged, addig szorítja az őrt, amíg az bele nem egyezik, hogy őrizni fogja Polüneikészt, annak esetleges eltemetőjét élve elfogja és bekíséri.
2. Ha a gyerekek készítik fel mindkét szereplőt, más eredménye is lehet a vitának: pl. felmond az Őr; Kreón belátja tévedését, stb. Ha felmond az Őr, annak (anyagi, és egyéb) következményei vannak a családjára és önmagára nézve, ezután érdemes arról játszani.

Az elsõ változatot figyelembe véve a következõképpen folytatódhat a játék:

Játékos szimuláció

“A pletykák és eddigi tapasztalatai nyomán az ÕR arra számít, hogy valószínûleg többen is el akarják majd temetni Polüneikészt. Tegyük fel, hogy abban a játékban, amelyet kínálok, ölhet is az ÕR! Játsszuk el így az õrködést! Itt ez a bábu.” (A tanár a terem egyik sarkába helyezi.) “Le kellene takarni ezzel a lepellel, mintha Polüneikész tetemét takarná be valaki földdel. Mindannyian álljatok a teremnek az ellentétes sarkába, és próbáljatok meg eljutni a bábuig! Kézrõl kézre adogathatjátok a leplet, ha valaki elbukott a próbálkozásával, akkor átveheti tõle más a leplet. Ne felejtsétek el, hogy közben ott az õr, aki nagyon jól hall, és minden mozgást észre vesz. Ha a legkisebb hangot is meghallja felõled, odafordul, ahol te vagy, rád mutat, ezzel »megöl«. Akit mozgás közben lát, azt is »megöli«. Tehát: ha az ÕR rád néz, ne mozogj, ha nem néz rád, akkor pedig ne üss zajt!”
 
 

Őr-játék

Lezajlik az ÕR-JÁTÉK ebben a formában.
 
 

A Drámajáték és emberi kommunikáció tanterve

Arany János Tehetséggondozó Program 9. évfolyam
 
 

Az igazság pillanata

“Képzeljétek el, hogy az a Parancsnok, aki most éppen õrségben van, nem ölhet, mert Kreón megtiltotta neki. Csupán rácsaphat a Polüneikészt eltemetõ emberre – akárki is az –, elfoghatja, bekísérheti, de nem ölheti meg! Azt nem tudhatja, hogy hányan vannak a »merénylõk«. Ismerjük a lelkiállapotát. Mit tesz és mit mond, amikor meglátja Antigonét, aki éppen beszórja porral a fivérét, és áldozati virágokat dob rá?”

Jelenetek és naplóírás

•  
• Ha futni hagyja az ÕR Antigonét, akkor a következõket kérjük a gyerekektõl:

1. Játsszuk el, milyen rémálmai vannak az Őrnek ezek után!
2. Mit mond Kreónnak, AKI MÁR MINDENT TUD?
3. Hogyan magyarázza el a cellatársának Kreón börtönében, hogy miért engedte futni Antigonét?
4. Mit ír a naplójába aznap?

•  
• Ha nem engedi futni Antigonét, akkor “az Õrnek Kreón bukása után, néhány héttel késõbb válaszolnia kell az ÖTSZÁZAK TANÁCSA által feltett vádló kérdésekre, mely kérdésekkel arról akar megbizonyosodni a TANÁCS, hogy az ÕR is bûnös Antigoné, Haimón (Kreón fia, Antigoné szerelme) és Eurüdiké (Kreón felesége) halálában. Ha ez bebizonyosodik, természetesen teljes vagyonelkobzással és halállal kell bûnhõdnie.”

Az ÖTSZÁZAK TANÁCSÁNAK vezetõje, aki kérdez, itt a tanár lehet. A gyerekek legyenek védõk, készítsék fel a védekezésre a „ bûnös” Õrt!

(ITT A DRÁMAÓRA VÉGE!!!)
 
 
 
 

A Drámajáték és emberi kommunikáció tanterve

Arany János Tehetséggondozó Program 9. évfolyam

A kommunikációs készségfejlesztésen és a csoportos együttlét örömén, továbbá az adott, speciális drámaórák/foglalkozások célmeghatározásain túl további összefüggéseket is említenünk kell célmeghatározásként. Az Arany János-program ugyanis egyedi program, egy sohasemvolt képzési forma és módszer, tulajdonképpen kísérlet. (E tanterv készítője éppen az érdekes hasznos kihívás miatt vesz részt benne.)

A tanulók azonban nem érzékelhetik esetlegességét, kísérlet-jellegét és – ha vannak – bizonytalanságait. Főképp a kommunikációs tréning vezetője, a drámaóra játékmestere nem dolgozhat görcsösen, valamiféle olyan cél érdekében, amely konkrét-egyediségében nem módosítható. Az általános célok megfogalmazása után tehát engedjük, hogy a gyerekcsoport "vezessen" bennünket e speciális tantárgy célmeghatározásaiban, hiszen puszta létükkel, reakcióikkal, otthoni hátterükkel "átírhatják" elképzeléseinket.

Az egyik legfőbb cél tehát a csoport tagjainak bevonása a játékba, ezzel együtt a rugalmasság és az emberi empátia érvényesítése.

A további célokat felsorolásszerűen (rövid kifejtéssel) gondoljuk át!

• A személyes bevonódás szintjein egyre följebb tudjanak lépni a gyerekek.

• Saját készségeihez, képességeihez mérten mindenkinek fejlődjön az önismerete, a verbális és nonverbális kommunikációs eszközrendszere, kapcsolatteremtési-fenntartási készsége!

• Érjük el, hogy mindenkinek legyen szándéka, vágya, kedve részt venni és együttműködni ezeken az órákon! (Kényszerből nem lehet sem játszani, sem kommunikálni!)

• Fejlődjék az önuralom, önmérséklet, önfegyelem!

• Biztosabban el tudják helyezni saját magukat szűkebb és tágabb környezetükben;

• a társra való figyelés (empátia) és az önkontroll képessége fejlődjön;

• alakuljon ki a gyerekekben a mások megértésének, elfogadásának képessége, a toleráns magatartás!

A Drámajáték és emberi kommunikáció tanterve

Arany János Tehetséggondozó Program 9. évfolyam
 
 
 
 

• Nőjön a testi, térbeli biztonságuk, fejlődjék időérzékük;

• növekedjék esztétikai érzékenységük!

• elmélyültebben, tartósabban figyelni;

• az élményeket, szerzett ismereteket ne csupán befogadják, hanem őrizzék is meg;

• a munkavégzésben képesek legyenek erőfeszítésekre is!

• a legkülönbözőbb élethelyzetekben eligazodjanak;

• kezelni és elviselni is tudják a konfliktusokat;

• pontosabban és árnyaltabban fejezzék ki magukat;

• kedvezőbben alakuljanak társas kapcsolataik;

• értékként fogadják el az önálló gondolkodást, kreativitást, humánus gandolkodást, szociális érzékenységet;

• kulturáltabbá váljon vitakészségük (érvelés, cáfolás, indoklás);

• tudatosabb legyen a viselkedésük és az önkontrolljuk.

A tanulás szempontjából a dráma legfőbb célját úgy határozhatjuk meg, hogy:

"VÁLTOZÁS ELŐIDÉZÉSE".

A drámajáték hatására számos területen következhet be változás:

• változás a megértésben (egy korábbi megértési szint a dráma hatására módosul);
• az attitűd megváltozása;
• a szerepjátékra vonatkozó elvárások megváltozása;
• változás a szociális viselkedés terén;
• a nyelvi tapasztalatok megváltozása;
• mások szükségleteinek és szándékainak fel- és elismerésében bekövetkező változás.

Arany János Tehetséggondozó Program 9. évfolyam

Mivel ez a program kifejezetten a tehetséges gyerekek képzésével, készségfejlesztésével foglalkozik (a készségek fejlődésének kereteit adja meg), érdemes itt megemlítenünk a kommunikációs játékokat és a drámajátékot is újragondoltató néhány könyv, cikkgyűjtemény, tanulmánygyűjtemény címét.
 
 

• Balogh László – Herskovits Mária – Tóth László (szerk.): Tehetség és képességek.

• Martinkó József: A magyar tehetséggondozó társaság rövid története

• Nagy László: A tehetséges gyermek

• Ranschburg Jenő szerk.: Tehetséggondozás az iskolában

• Tóth László: A tehetségek tanítása

• Polonkai Mária – Herskovits Mária (szerk.): Tehetség és társadalom

(Továbbá lásd a “Tehetség” c. lap cikkeit, tanulmányait!)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

A Drámajáték és emberi kommunikáció tanterve

Arany János Tehetséggondozó Program 9. évfolyam
 
 

Mivel a Drámajáték és emberi kommunikáció eredményei rövid távon alig mérhetők, legfeljebb a mindennapi találkozáskor érzékelhetők, a követelmények és azok teljesítési szintjeinek meghatározásánál is óvatosan/pontosan kell fogalmaznunk.

A kínált játékkal, közös csoportos (csoportban végzett páros/egyéni) tevékenységgel elvileg összeegyeztethetetlen a didaktikus értékelés, dicséret, pláne elmarasztalás. A sztrókokat másképp szerzik itt a tanulók. Csak annak a közös tudása hozhat bármilyen megértésbeli változást, bevonódást a játékba, ha az nem külső (tanár általi) dicséretektől/elmarasztalásoktól függ. A csoportos játék ugyanis minden értékét abban hordozza, hogy az egyes embert a csoport egészére vonatkoztatjuk (a tanár is beleértendő), és a csoport egészét az egyénre. Viták, szembesülések, értékek felmutatása/kipróbálása, életmodellek prekoncepciójának kipróbálása nem lehetséges egy olyan légkörben, amelyben a játszótársnak először a tanár értékítéletével kell megküzdenie, még ha az dicséret formájában éri is őt.

Az "A" és "B" típusú játékoknál egyértelműen magának a játéknak a működőképessége ad sztrókot, illetve minden egyéb, ami a gyerekekből belülről fakad;

a "D" típusú, fókuszált játékfolyamatban pedig a megértésben bekövetkezett változást semmilyen egyéb "záradék" ("Na látjátok, így kell viselkedni!") nem helyettesítheti, nem hozhatja létre, csupán maga a játékfolyamat. (A hasonló didaktikus megjegyzések leginkább lerombolják a létrejött hatást.)

Mégis – fogalmazzunk meg néhány olyan elvárást, követelményt, amelyet nyilvánvalósága miatt érdemes rögzíteni.
 
 

Követelmény a tanárral szemben:

Legyen:

• jól képzett;
• problémaérzékeny;
• érdeklődő, nyitott;
• felkészült;
• kiegyensúlyozott;
• empatikus.

A Drámajáték és emberi kommunikáció tanterve

Arany János Tehetséggondozó Program 9. évfolyam
 
 
 
 

Követelmények a diákokkal szemben:

Legyenek:

• érdeklődők,
• problémaérzékenyek,
• aktívak,
• koncentrálni tudók/akarók,
• empátiára törekvők,
• a közös játékra/tevékenységre nyitottak,
• fogadják el az együttműködés szabályait,
• vegyenek részt a gyakorlatokban/játékfolyamatokban.

A kínált játékokhoz, gyakorlatokhoz megfelelő nagyságú térre van szükség. (Egy harmincas létszámú csoporttal szokványos tanteremben nem lehet játszani)

A játékcsoport ideális létszáma 15-18 fő. Mindenkinek annyi hely kell, hogy karjait bármilyen irányban kiterjesztve szabadon (a többiek akadályozása és tárgyakba-falakba ütközés nélkül) körbefordulhasson.

A legjobb a négyzet alapterületű, parkettás vagy padlószőnyeges terem. (Vannak olyan gyakorlatok, amelyekhez le kell feküdni a földre, esetleg ott kúszni-mászni.)

A tevékenység gyakran igényel nagy csendet, zajos terem tehát nem alkalmas erre.

A készségfejlesztésben, a drámapedagógiában és a kommunikációban egyaránt képzett és gyakorlott tanárt kíván a feladat (ideális esetben).

Ideális esetben rendelkezésre állnak mindazok az apró-cseprő tárgyi eszközök, amelyek gyakran nélkülözhetetlenek a különböző munkaformákban (babzsákok, labdák, kötelek, madzagok, gyertyák, leplek, vetítő, kamera, videolejátszó, fényeffektusok, audioeszközök, kartonok, gombostűk, rajzszögek, vékonyabb-vastagabb filcek, rajzirónok, kréták…egyéb kellékek).

*** A folytatáshoz a szöveg elején lévő csillagra kell kattintani!!!