A walesi bárdok

                                                (komplex drámaóra)

 

Csoport: 7-8-9-10. osztály alapfokú drámabeli jártassággal.

 

Körülmények:

·       tér: tanterem félretolt padokkal, vagy a játéknak és a létszámnak megfelelő nagyságú terem;

·       idő: kétszer 45 perc.

Megjegyzés:

A 90 perces komplex drámaórát, ha szükséges, megelőzheti egy ismeretközlő, problémafeltáró (kontextusépítő) és/vagy beszélgető óra, amelyben tisztázhatók Anglia és Wales társadalmi-politikai viszonyai, a középkori foglalkozások csoportjai (földművesek, céhekben dolgozók, különböző mesterségek tanulói és mesterei, a művészetek képviselői ­ különös tekintettel a walesi énekesekre, a bárdokra), a családok életmódja, a gazdasági-politikai csoportok, a társadalom rétegződése, a hierarchiaviszonyok, a lakóhelyek minősége és fajtái.

Hogy "képben" legyenek a gyerekek, információkat kaphatnak a korabeli skót népdalokról vagy a provanszál trubadúr-, esetleg a németalföldi minnesanger-dalokról és szövegekről.

 

Minderről persze lehet „B” típusú drámaórát; vagy  komplex drámaórát; esetleg szakértői játékot is készíteni, attól függ, mennyi időnk van rá.

 

A legjobb talán ebből a témából kétszer 90 perces komplex drámaórát tartani, akkor mindenre van idő. Az első rész arról szólhat, hogy hogyan vált híres dalnokká az ifjú bárd; a második pedig a Montgomery-féle lakomán való szereplésének közvetlen előzményeiről és következményeiről. A tapasztalat azt mutatja, hogy vagy az említett beszélgetőórára, vagy egy hasonló hosszúságú kontextusépítésre van szükség, mert másképp nem tudják a gyerekek mélységében megérteni és megélni a kínált szerepeket. A másik érv a drámát megelőző beszélgetőóra mellett, hogy – ha irodalmi tananyagként vesszük -- az irodalom tantárgy tananyagaként sok olyan ismeretet is át kell adni, amely a drámajáték természetéből fakadóan nem közölhető egy fókuszra „kihegyezett” drámaórában. Mivel a téma Arany János balladájának ismerete után körvonalazható és feltárható, ezért mindenekelőtt érdemes a balladát elmondani és megbeszélni.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Téma: Arany János: A walesi bárdok c. balladája; az „ifjú bárd” fellépésének okai és körülményei.

 

 

A cselekmény és az alkalmazható konvenciók / szerepek:

 

1. Futótűzként terjednek a hírek a környék, sőt, talán az ország legtehetségesebb ifjú énekesének csodálatos fellépéseiről, aki másnap hazatér. Mindenki őt akarja hallani. Tanítómestere (egy öreg bárd) és barátja, a tavalyi bárdverseny győztese nagyon büszke rá.

*

PLETYKÁK, BESZÉLGETÉSEK KISEBB-NAGYOBB CSOPORTOKBAN, PÁRBESZÉDEK, RAJZOK, PLAKÁTOK; ­ a helyszínekhez és a figurákhoz, az embercsoportokhoz érdemes a játék előtt ötleteket adni vagy kérni. (Különböző kontextusépítő konvenciók.)  Mit tudtunk meg eddig az ifjú bárdról?  (Szerep a falon: kontextusépítő konvenció.)

 

2. Az ifjú énekest fogadják szülővárosának lakosai (még Montgomery és családja is szívesen látja), és segítenek neki felkészülni a másnapi nagy bárdversenyre: a család; a hangszerkészítő(k); a barátai (a tavalyi győztes és atyai jó barátja, az öreg mester) illetve Montgomery és családja.

*

ÁLLÓKÉPEK és KISCSOPORTOS JELENETEK. (Költői jellegű konvenció.) Tovább  épül, bővül, esetleg módosul a szereplőről alkotott véleményünk, tudásunk. (Szerep a falon.)

 

3. A dicsőség percei: Montgomery várában a lakomával egybekötött bárdverseny végén ünneplik a győztest, a nap hősét, az ifjú bárdot. Maga Montgomery lánya adja át a fődíjat.

*

„RAJZFILMJELENETKÉK” (esetleg zenei aláfestéssel vagy zajzenével)  a díj átadásának percéről különböző szempontokból; milyennek látták ezt a percet a szituáció résztvevői?

A figurák meg is szólaltathatók, a rajzfilmdarabkák zenei aláfestéssel is elláthatók. Több szempontot adjunk meg!  Pl. milyennek látja a jelenetet  Montgomery udvari bolondja; a győztes ifjú bárd; a tavalyi győztes, aki felkészítette az ifjú bárdot az idei vetélkedésre; az öreg bárd, aki régóta tanítja; egy olyan kortársa, akit legyőzött a versenyben, Montgomery lánya, aki a díjat átadja...?

egész csoportos ünneplésbe, gratulálásba megy át az utolsó kép. 

(Stílusváltás & a pillanat megjelölése: költői & reflektív jellegű konvenció; ünnepség részlete: költői jellegű konvenció.)

 

4. Egy mindent eldöntő (vesztes) csata egyetlen walesi túlélője érkezik az ünneplés tetőpontján, és bejelenti, hogy másnap Montgomery  várába látogat a véreskezű hódító: angliai Edward. Montgomery családostól visszavonul a magánlakosztályába, a vendégek pedig tovább maradnak, és arról beszélgetnek, hogy mit kellene tenni, illetve ők majd mit tennének Montgomery helyében. A katona elmeséli Edwardnak és hadseregének a rémtetteit és azt, hogy miképpen bánik a zsarnok a meghódított walesi területek lakosaival. Szörnyű adalék a történtekhez, hogy az előző évi bárdverseny győztes énekesének barátját kerékbe törette Edward, mert nem volt hajlandó a király tetteit dicsőítő dalt énekelni.

*

Szerepen kívül közölheti a tanár, hogy Montgomery úgy döntött, pazarul megvendégeli majd a hódító királyt, hátha ezzel  elnyeri jóindulatát, így azt a környéket talán megkíméli a véres megtorlásoktól.

A Montgomery várában zajló ünnepség résztvevőinek szerepében játszanak a gyerekek. (A teljes csoportot megmozgató szerepjáték; a tanár a hírnök szerepében: narratív konvenció.)

 

5. Készülődés Edward királynak és kíséretének a  fogadására. Az ifjú bárd különféle tanácsokat kap, hogyan viselkedjen majd a másnapi lakomán. Találkozás Montgomery lányával, az  öreg bárddal;  azzal a bárddal, aki a tavalyi verseny győztese volt, és felkészítette az ifjú bárdot az idei vetélkedésre;  beszélgetés egy óvatos harmadik  bárddal  és egy családtaggal.

*

Öt kis csoportban felkészítik a gyerekek egy-egy társukat arra, hogy hogyan viselkedjenek, mit mondjanak az adott szerepben, amikor "találkoznak" az ifjú bárddal.(A szerepek tehát: Montgomery lánya, az öreg bárd, a tavalyi énekverseny győztese, egy óvatos harmadik bárd, egy családtag.)   Ne feledjük, az ifjú bárd tapasztalatlan, még nagyon sérülékeny, és valószínűleg meg is van rémülve. Ugyanakkor már a bárdok közé tartozik, és az ő világuk nem tűri a megalkuvást, a gyávaságot  és a hazugságot. Vagy egyvalaki vállalja az ifjú bárd szerepét a gyerekek közül, vagy akár minden jelenetnél játszhatja  más.

(A fórumszínház egy változata: költői jellegű konvenció és mélyítés.)

 

 

 

6. Aznap éjjel többen is álmodnak a másnapi lakomáról.

·      Montgomery arról álmodik, hogyan fogadja majd a királyt.

·      A „ősz bárd” saját utolsó szerepléséről álmodik.

·      Az a bárd(a tavalyi verseny győztese), akinek a barátját megölette Edward, arról álmodik, hogy az ő énekére az egész vár fellázad, elfogják és megleckéztetik  a zsarnok hódítót.

·      Az ifjú bárd családjának rémálmában arról van szó, hogy az ifjú, épp most mesterré avatott bárd Edward rémtetteit dicsőítő dalt énekel a királynak Montgomery  egész udvartartása előtt.

·      Az ifjú bárd is Edwardnak énekel rémálmában. Megálmodja e szereplés következményeit is.

*

Három-négy vagy öt  kis csoportban   történik a tervezés és a "produkció". Lehetséges, hogy a gyerekek nem vállalják mindegyik álmot, illetve más szempontokat is felvetnek, ezért lehet kevesebb is és többfajta is a rémálom. A megadott ötleteket nem muszáj elmondani a gyerekeknek, ha kreatívak kitalálják, hogy miről álmodhatnak a szereplők. 

(Mímes játék ­ esetleg stílusváltással egybekötve: költői jellegű konvenció.)

 

 7. Másnap a lakomán Edward király fölényét és hatalmát fitogtatva mély utálattal és megvetéssel szól az egybegyűlt vendégekhez. Meg van sértődve, mert nem koccintanak a jelenlévők az egészségére. Azt követeli, hogy a híres walesi énekesek közül valaki dicsőítő dalt énekeljen neki. Az ezután következő események ismertek. Az öreg bárd dalával elítélő és szörnyű képet rajzol Edward véres tetteiről. Ez  nem tetszik a királynak, egy intéssel máglyára küldi az öreget, és egy másik, „lágyabb éneket” óhajt hallani. A király szolgája kiválasztja a következő szereplőt, jó érzékkel a talán legsebezhetőbb énekest, az ifjú bárdot.

*

Vajon mi játszódhatott le az ifjú dalnokban, amíg a király elé ért, és elkezdtek benne formálódni a szavak és dallamok? „Hallgassuk meg”­ tehát mondjuk ki ­  a bárd gondolatait, melyek ebben a vészterhes pillanatban születtek! (Ne felejtsük el, arról dönt, hogy a kínhalálba megy-e, vagy életben marad!) Szűk „folyosót” alkotunk a gyerekek sorfalából, és ebben a „járatban” halad lassan előre az ifjú bárd. Előrehaladása lehet jelképes is, mert nem muszáj élő figurával megjeleníteni őt. Miközben a gyerekek kimondják az ifjú bárd gondolatait, a tanár egymás után elhelyezheti a földön azokat a tárgyakat, az ifjú bárdra jellemző papírokra írt fogalmakat, amelyekből az óra folyamán „felépítettük” a szereplőt. Lehet a sorrend pl. a következő: rajz a családjáról és róla; egy rá jellemző fogalom; a győzelemért kapott érem; ismét egy fogalom; mesterbárddá avatásának oklevele; ismét egy fogalom; Montgomery lányának koszorúja... A fiú gondolatainak hangjait végül  szép zene halk indításával és folyamatos erősítésével „fedjük el”.

(Belső hangok: reflektív jellegű konvenció.)

 

8. Itt nincs cselekvés, csak narráció: „A lakomán lezajlott eseményekről költői és részletezett képet ad Arany János a balladájában. Idézzük fel ezeket a jeleneteket! ”

*

A tanár vagy egy tanuló (esetleg többen felkészülhetnek az egyes részletekből) elmondja A walesi bárdok néhány szakaszát. (A szöveg kezdete: „Montgomery a vár neve...”; a szöveg vége: „ Montgomeryben így esett a híres lakoma”)

(Narráció „hagyományos formában”: költői jellegű konvenció.)