Ülj közelebb, mert most egy olyan történetet mesélek el Neked, amit csak
keveseknek adatott meg hallani. Egy szomoró történetet szerelemről, hatalomról
és fájdalomról...

Egy egyszerű, hétköznapi fiú története ez, akinek a neve már rég feledésbe
merült az idők során. Mindig többre vágyott, mint amit szülei és az élelt
megadhattak Neki, hatalmas háborúkról, sárkányokról, varázslókról álmodozott, és
már egész fiatalon megfogadta magának, hogy egyszer - legyen az akár jó, akár
rossz értelemben - kitör abból a falunak nevezett porfészekből és hírnevet,
tekintélyt szerez magának. Elzárkózott a külvilágtól, sosem foglalkozott a többi
gyerekkel, akik ezért mindig különcnek tartották és gúnyolták, helyette
éjszakánként a falu kis könyvtárába lopódzott, megtanult olvasni, írni,
számolni, folyamatosan képezte magát. A nappalokat többnyire a közeli erdőben
töltötte, ahol megismerte első és egyetlen barátját egy árván maradt
kölyökfarkas személyében. Mivel a szabadságát nem akarta elvenni, nem vitte
haza, viszont minden nap meglátogatta, ételét megosztotta Vele. Egész addig a
szörnyű napig, ami beindította a lavinát.. Az erdőben hatalmas tűz ütött ki,
pokoli pusztítást végzett, és az áldozatok közül a fiú időközben felnőtt farkasa
sem maradt ki. Azonban a gyermek a tragédiát már elég szokatlan módon élte
meg... Nem elpusztult barátját látta lelki szemei előtt, csak a lángok
fékezhetetlen, szelidíthetetlen hatalmát... A katasztrófát követő napokon csak
némán ült, bámult maga elé, de semmit nem érzékelt a külvilágból, csak az előtte
lobogó túz csábító közelségét, gyönyörű, halálos táncát.. Szülei nem bírták
sokáig az értetlen magatartást, elhatározták, hogy egy vajákoshoz viszik
gyereküket, de mire léphettek volna, a fiú megszökött, és már mérföldekre járt
egykori otthonától, ahová már semmi sem kötötte...

A felnőtté váláshoz vezető rögös út számára különöseb sok szenvedéssel járt.
Hamar megtanulta ellátni és fenntartani magát egyszerű zsebtolvajként, és ennél
többre nem is vágyott, csak egyre... Állandó rémálmok gyötörték, sokszor ébren
is, amikben lángoló farkasok üldözték és követelték a lelkét. Hiába
próbálkozott, sehogy nem tudott szabadulni tőlük, és ennek köszönhetően egyre
meggondolatlanabbak, vakmerőbbek lettek a tettei, míg egy napon túl veszélyes
célpontot választott és elkapták.. Szerencséjére az ellopott javak tulajdonosa
szimpatikusnak találta a magát a kihallgatás során már Xertaannak nevező
kamaszt, befogadta otthonába, amíg ledolgozza a büntetését. Ahogy múlt az idő, a
nagyúr egyre inkább megkedvelte, szinte már saját fiának tekintette a kis
zsebtolvajt, aki azonban ura vele egykorú lányát bámulta egyre gyakrabban és
egyre nagyobb áhítattal. A lány valóban szemrevaló teremtés volt, még elfekhez
képest is, nemhogy egy egyszerű emberhez viszonyítva. Szerelmes lett.. És ez az
érzés egyre inkább háttérbe nyomta kísértő rémálmait. Mivel érzelmei viszonzásra
találtak, ura nem tehetett mást, áldását adta az ifjú párra, Xertaant
felmentette további szolgálatai alól, hálája és jókívánsága jeléül pedig
megajándékozta egy azóta már szimbolikus jelentőségű tűzvörös kámzsával, hogy
lánya mégse egy szakadt zsebtolvaj férje legyen..

Hamarosan elköltöztek egy közeli faluba, építettek egy kis házat, ahol olyan
boldogan éltek, amit az időközben férfivá érett fiú sosem tudott volna elképzlni.
Sokat és keményen dolgoztak, birtokuk szépen nőtt, ahogy népszerűségük is a
lakosok körében, míg végül eljutottak a várva várt esküvő tervezéséig. Hogy az
időzítés még tökéletesebb legyen, menyasszonya elújságolta, hogy Xertaannak
hamarosan lánya születik.. A férfi a mennyekben érezte magát, áldotta a napot,
mikor úgy döntött, megszökik otthonról.

Azonban minden jónak vége szakad egyszer, sajnos most sem volt ez másképp. Az
esküvő előtti napon az elf lány faképnél hagyta cselédből lett vőlegényét, hogy
alig egy hétre rá egy idegen felesége lehessen. Xertaan döbbenten, értetlenül
állt a tények előtt, de teljességgel tehetetlen volt. Összetört, mentálisan
leépült, rémálmai visszatértek és erősebbek voltak, mint valaha.. Öt hosszú,
szenvedéssel teli éven át nézte, hogy időközben egszületett lányát egy idegen
ellene neveli, rémtörténeteket mesélve igazi apjáról. Mikor közeledni próbált
felé, és a lánya sikítva elrohant, megelégelte a tétlenséget, és álmai
sürgetésére elhatározta, kinyomozza, mi áll az egész hátterében. Összeesküvést
gyanított, elvégre menyasszonyáról ilyet sosem lett volna képes feltételezni.
Megváltozott, már csak a dühe és a kegyetlen bosszúvágy éltette..

Tíz év.. Tíz keserves év telt el azóta, hogy útnak indult, mikor végre
megpihent. Átélt mindent, amire gyermekkorában vágyott, mégis üresnek,
kiégettnek érezte magát, túl sok vér tapadt már a kezéhez és az állandó
látomások.. Az őrülettül csak a Lare nevű primitív barbár társasága tartotta
vissza, aki kalandozásai során szegődött mellé zsoldosként. Habár a kettejük
közötti különbség ég és föld volt, a lelkükben tomboló tűz testvérekké tette
őket. Míg Xertaan megtanította társát írni, olvasni (az illemmel is
próbálkozott, de ez csúnyán kudarcba fulladt), Ő maga harci taktikákat,
stratégiákat sajátított el. Részt vett várostromokban, szolgált kalózhajón,
szított lázadást egy öntelt gróf ellen, napokba telne elmesélni, mennyi
hihetetlen kalandot élt át, észre sem véve, milyen távol került már eredeti
céljától..

A várost, ahol végre megpihent Távolrévnek hívták. Belefáradt a harcokba, az
értelmét vesztett nyomozásba és az állandó viaskodásba lelke lángoló
farkasaival. Mintha száz évet öregedett volna, napjait már csk egy fogadóban
tengette egy-egy csésze tea mellett, néha akaratlanul belefolyva a helyi
konfliktusokba. Itt találkozott Vele először... A lányt Clearnek hívták, bájos,
kicsit félénk elf volt, egyből meghódította Xertaan sötét szívét. Tizenöt év
keserve magány után újra azt érezte, hogy szerelmes.. De lelke ezúttal lázadt az
érzelem ellen. Álmaiban egyre gyakrabban látta a lány halálát, nem egyszer saját
keze által. Nem hagyta magát, elhatározta, hogy végre tesz valamit ellene, így
került hosszas kutatás után az Álom klánhoz. Hamar befogadták és késlekedés
nélkül elkezdte elsajátítani az álomszövés tudományát. Mivel Clear megengedte
Neki, hogy rajta gyakoroljon, hihetetlenül gyorsan tanult és egyre közelebb járt
hozzá, hogy Őrangyallá váljon.. De mint már oly sokszor, most is közbejött
valami. Kezébe került egy könyv a rémálmokról, ami ötletet adott neki. Jól
tudta, Őrangyal csak abból válhat, akinek teljesen tiszta a lelke és a szíve.
Habár Clearhez fűződő érzelmei őszinték voltak, bármikor az életét is adta
volna, ha ezzel megmentheti Őt, lelkében gyermekkora ott élt az egyre inkább
kísértő gonosz. Kiképzése utolsó lépései előtt felhagyott a tanórákkal,
elhatározta, hogy saját maga fog megszabadulni ettől a sötétségtől. Fogalma sem
volt, hány ember sorsát pecsételi meg ezzel az elhibázott döntéssel..

Gyorsan és hatásosan tanult, vérében volt a rémálmok szövése. Mikor végre
késznek érezte magát a nagy feladatra, elhagyta klánja területét, új otthonát,
hogy próbára tegye újonnan szerzett tudását. Egy fogadóban találkozott a
megfelelőnek vélt kísérleti alannyal, aki a Zaida nevet viselte. Bár a szőtt
rémképek gyengék voltak, és töredékét sem használták fel Xertaan tényleges
hatalmának, gyökeresen megváltoztatták szegény lány életét.. A férfi még hosszú
időn át követte, figyelte első áldozatát, mialatt tökéletesítette módszereit,
ismét megfeledkezve eredeti terveiről, céljairól. A leendő Őrangyal tovaszállt,
a lángoló farkasok pedig örömmel vették tudomásul a világra szabadult két lábon
járó pokol születését..

Ahogy teltek az évek, Xertaan teljesen kifordult magából. Bármit megtett a
hatalomért, akár egykori tanára, a bölcs Fyllia ellen is fellépett volna, ha
arra került volna sor. Mogorva, gyűlölködő ember lett, aki lenézte az "egyszerű
halandóakt", minden erejével azon volt, hogy tökéletes lényt faragjon magából.
Megszakította kapcsolatát a külvilággal, elzárkózott a szobájába az Álomtorony
tetején és csillapítani próbálta mérhetetlen tudásszomját. Volt menyasszonya
halála, lánya eltűnése, Lare csúfos vége az Ő nagyravágyása miatt, Clear
elvesztése nem nyitották fel a szemét, hogy rossz úton halad, egyre inkább csak
dühét fűtötték, egy eleven szörnyet faragva belőle.

Hosszú idő telt el, de eljött a bosszú napja.. És egyben a végítéleté. Xertaan
minden hatalmát felhasználva magába fogadta a Rémálmok Urát és ostromot indított
saját otthona ellen.. Szörnyű és váratlan nap volt az a klán életében. Nem egy
álomszövő vesztette életét vagy mentális épségét, az egykor gyönyörű, zöld
tisztás most feketén, felperzselve terjeszkedett az ódon Álomtorony romjai
körül.. A rémálmokat megállították, de mesterük még élt, és addig nem lehetett
nyugalom. Selene, a Sötét Angyal volt az, aki útját állta a mérhetetlen
gonosznak és felvette vele a harcot. A végső leszámolás véres volt és kegyetlen.
Mindketten bevetették hatalmuk utolsó morzsáit is, mikor váratlan dolog
történt.. A szörnyből kitörtek Xertaan lángfarkasai, és megadták az utolsó,
mindent eldöntő csapást a Rémálmok Urának.. A túlélés immáron biztosítva volt,
de az újjáépítésre nem volt remény, a klánnak költöznie kellett, ki a
valóságba...

Akkoriban úgy tűnt, a tragikus történetnek itt vége. De megint csalódni
kellett.. Van olyan gonosz, ami sosem nyugszik..

Furcsa alak tűnt fel a klán új otthonában, aki a Xyrian nevet viselte, és a
halott rémálommester egykori álmának vallotta magát. Mindent megtett volna, hogy
szabaduljon "gazdája" emlékeitől, és ha ez a csodás lehetőség megadatott neki,
egyszerű halandóként élje új életét. Szövetségre lépett Selene Úrnővel, és
együttes erővel próbálták eltüntetni "lelke" tartalmát.. Amiről, mint kiderül,
nem más, mint a halottnak hitt Xertaan.. Csapdába csalta, ugyanazzal a
módszerrel, amivel Őt vezették az orránál fogva évtizedeken át. A Rémálmok Ura
elleni utolsó csapásnál hatalmas trauma érte az akkor már három tudattal
rendelkező lényt, így a szörny pusztulásakor a mester és az álma szerepet
cseréltek.. Belülröl hamis sugalmakkal, képekkel irányította Xyriant, elvezette
Selenéhez, akivel aztán együttes erővel végleg elpusztították..

Hogy mi történt elután Xertaannal? Nos, legjobb tudomásom szerint él és virul..
Ha találkoznál Vele, készülj jópár órányi unalmas teázgatásra.. De az is lehet,
hogy olyan kalandokban lesz részed mellette, amiről álmodni sem mertél volna..
De ha rám hallgatsz, legjobban teszed, ha messzire kerülöd...