*Furcsa érzés keríti hatalmába, ahogy a női alak megjelenik előtte. Megborzong, mintha olyan csapdába került volna, mire már régóta számított, tehetetlennek érezné magát. Nemsokára enyhül az érzés, már tudja miért van itt. Összeszedi gondolatait, próbálja megfogalmazni válaszát, amivel nem szeretnő sokáig váratni a szellemszerű alakot*
- A nevem Ryltar Darow`e! *mondja határozottan, de hamar rá is ébred, hogy egyáltalán nem kell kiabálnia, a szellemnek bizonyára semmi baj a hallásával.*
- Életem történetével nem tudok teljes bizonyossággal szolgálni. Négy éve már csak kóborlok, bejártam több várost. Keresem a múltamat, élem a jelenemet. *biztosan közhelyesen hangzott, de most megpróbál magyarázatot is adni*
- Négy éve ébredtem fel. Nem emlékszem, hogy mi vagy ki voltam előtte, még a nevemben sem vagyok biztos. *megfogja a nyakláncán lógó medált, majd felmutatja*
- Ryltar Darow`e. Ez áll rajta. *biztosra veszi, hogy eléggé elvágta magát a bejutástól, de azért elmondja, hogy miért is van itt*
- Úgy érzem, hogy itt talán fény derülhet az életem egy újabb kirakósdarabjára. Az álmok talán segítséget nyújtanak majd számomra, ha Te is úgy akarod. *fejezi be a mondandóját, s reménykedik a számára kedvező válaszban. A nő arcáról sajnos nem tud se jót, se rosszat leolvasni, így csak vár, mást nem tehet*