Mi az a kínai orvoslás?

A hagyományos kínai orvoslás (HKO) a kínai népbetegségek gyógyításában szerzett több ezer éves tapasztalatainak a gyümölcse, saját ismeretrendszer és jellegzetes kezelési módszerek jellemzik. Kimagasló helyzetben van a világ hagyományos tudományai között. A gazdag tapasztalati háttér mellett az életminőség javítására, az egészség megőrzésére való hagyományos törekvések jellemzik. Az akupunktúra és a moxibuszció, más nevén tűszúrásos és hevítéses terápia a szervezetnek bizonyos akupontjainak és csatornáinak (ún. meridiánok) ingerlése révén fejt ki a szervezetre jótékony szabályozó hatást. Fontos alkotóeleme a kínai orvoslásnak, nagyon sokféle betegség kezelésében alkalmazható, rendkívül biztonságos gyógyító eljárás. Világszerte népszerű és elfogadott.

Mi az a Yin-yang, qi és vér?

Yin és yang elmélete egy általános szabályszerűséget ír le a természeti jelenségekkel kapcsolatban, miszerint minden jelenséget fel lehet osztani két ellentétes, szembenálló de egymást szervesen kiegészítő jellegre. Általánosságban mondhatjuk, hogy minden ami aktív, ami kifelé, felfelé mozog, ami melegít, ami fényes, ami serkent, ami előmozdít, ami funkcionális az „yang” jellegű, minden ami passzív, lesüllyedő, sötét, hideg, gátló, anyagi, visszafogó az „yin” jellegű.
A régi kínai tudományok „qi”-nek nevezik a természeti jelenségek működését meghatározó legalapvetőbb jelleget. A „qi” mozgása és változása határozza meg a természeti jelenségeket. A vér az emberi szervezetben a legalapvetőbb tápláló anyag ami elengedhetetlen a szervezet normális működéséhez, így a „qi” fogalmával leírt funkciók fenntartásához.

Mi az a négy vizsgálati módszer?

A „megtekintés” abból áll, hogy az orvos megfigyeli a páciensen a szellem, a bőrszín, a testalkat és a mozgás változásait. Szellem alatt a tudatállapot és a szellemi funkciókat értjük. Bőrszín alatt a belső szervek működésének bőrön megnyilvánuló külső jeleit értjük. Testalkat alatt az alkati jellegzetességeket, erőtlenséget, gyengeséget értjük. Mozgás alatt a mozdulatok természetességét, könnyedségét értjük. Más szóval megfigyeljük a páciens arcát, szemét, száját, orrát, fogát nyelvét, végtagjait, bőrét, hogy a szervezet belső folyamatairól tájékozódjunk. A régi történelmi orvosok nagy hangsúlyt fektettek a megfigyelésre, sokan a négy vizsgálat legfontosabbikának tartották. A „megszaglás és hallgatózás” a beszédhang, a légzés, a köhögés, az öklendezés, a csuklás, és más egyéb hangok meghallgatásából illetve a testszag, szájszag orrváladék, széklet és vizelet megszaglásából áll. (Ezek némelyikére gyakran csak rákérdez az orvos.) A „kikérdezés” a páciens állapotával kapcsolatos legfontosabb tényezőkre való rákérdezésből áll, melyek közül a leggyakoribb kérdések a hideg-meleg érzetekre az izzadásra, a fájdalmakra, a székletre és vizeletre, az étvágyra, az érzékszervek állapotára vonatkoznak. A „tapintás” a pulzusvizsgálatból és az érintett testrészek kitapintásából áll. A pulzusvizsgálat során a pulzus sebességérték fontos még a pulzus ereje, formája, mélysége. A test tapintásánál fontos az egyes részek hőmérsékletének, keménységének, érzékenységének kitapintása.

Milyen a normális nyelv?

A normális nyelv piros, vékony fehér lepedékkel. A nyelv teste puha, könnyed mozgású, a lepedék vékony fehér nedves, egyenletes elosztású, alsó rétege a nyelv testével összeforrt, nem lehet lekaparni, nem túl száraz, nem túl nedves, nem túl ragacsos.

Milyen a normális pulzus?

A normális pulzus percenként 70-80-szor ver, egyenletes, alakja se nem vastag se nem vékony, nem túl mély, nem túl felszínes, nem túl kemény, nem túl puha. A normális pulzusban az évszakok, az életkor a nem és az alkat szerint lehetnek eltérések. Például tavasszal, nyáron és ősszel felszínesebb, erősebb, míg télen mélyebb szokott lenni. Minél fiatalabb valaki annál gyorsabb a pulzusa, fiataloknak erősebb, időseknek gyengébb. Magasabb embereknél hosszabb a pulzus, míg alacsonyabbaknál rövidebb. Kövéreknél mélyebb, soványaknál felszínesebb.
Jóllakott vagy izgatott emberek pulzusa gyorsabb erősebb szokott lenni, éhes emberek pulzusa viszont gyengébb. Ha egy pulzus ellentmond a fentieknek, pld télen felszínes, sovány embernek mély, stb. az rendellenességnek számít.

Mi az elméleti háttere a Kínai Orvosi Kezelésnek?

A yingyang elmélet nagyon széles körben alkalmazható. Noha a szervezet folyamatai és a kínai orvoslás kapcsolódó ismeretei nagyon öszetettek, de mégis leegyszerűsíthetőek a yingyang elmélet szerint.A Sárga Császár Belső Könyve című klasszikus mű szerint „ az emberi élet elválaszthatatlan a yintől és a yangtól”.
Az emberi szervezet normális élettani működései mind leírhatóak a yin és a yang jellegek közötti egyensúllyal.
Amennyiben ez az egyensúly megbomlik a szervezet megbetegszik. Újra a Sárga Császár Belső Könyvéből idézünk: „ Yin és Yang az ég és a föld útja, a tízezer dolog törvénye, a változás apja és anyja, az élet és halál gyökere, a szellem fényének palotája. A betegségek gyógyításakor muszáj a gyökérhez nyúlnunk. Ez a „gyökér” amit kezelnünk kell nem más tehát mint a yin és a yang.

Milyen betegségeket lehet akupunktúrával kezelni?

Több mint 300 betegséget lehet akupunktúrával kezelni, ebből több mint 100 betegségben kimagasló gyógyhatással. A WHO (Világ Egészségügyi Szervezet) kiemelten ajánlja az akupunktúrát 64 féle betegségben.

1996-ban egy Olaszországban, Milánóban tartott konferencián a WHO kiemelt 64 olyan betegséget melyekben az akupunktúra nagy hatásfokkal alkalmazható.

1. A következő betegségekben random kontrollcsoportos kutatásokban elért kedvező eredmények alapján javasolt az akupunktúra: addikció, allergiás rhinitis (pollenosis), stressz szindróma, arcbénulás, epegörcs, asthma bronchiale, cardialis neurosis, nyaki gerincbetegség (cervicalis spondylosis). Krónikus mozgásszervi betegségek (nyak, váll, gerinc, térd), depresszió, fájdalmas menses (dysmenorrhoea), fejfájás, stroke rehabilítáció, övsömör, magas vérnyomás (primer hypertonia), elsődleges alacsony vérnyomás, erekciós zavarok, szülés megindítás, alvászavarok, leukocytopenia (alacsony fehérvérsejtszám), derékfájás, migrén, terhességi tünetek, hányingercsillapítás, vállfájdalom (scapulohumeralis periarthritis) műtét utáni fájdalomcsillapítás, pre-menstruációs szindróma (PMS), ideggyök fájdalmak, vesegörcs, rheumatoid arthritis, lágyszöveti sérülés és megerőltetés, állkapocsizületi szindróma, tensiós fejfájás, arcidegzsába (trigeminus neuralgia) hugyúti kövek, stb.,
2. Az akupunktúra hatásosságát klinikai megfigyelések igazolták az alábbi megbetegedésekben, de nem végeztek még el kontrollcsoportos vizsgálatokat: heveny mandulagyulladás és torokgyulladás, ascariasis, krónikus torokgyulladás, magzati fekvési rendellenesség, gyermeki ágybavizelés, teniszkönyök, epekő, irritabilis bél szindróma, meniere szindróma (szédülés), myofascitis(izomhártya gyulladás), gyermekkori myopia (rövidlátás), obesitas simplex (elhízás), tudathasadás, ülőidegzsába.
3. Az akupunktúrának a következő betegségekben való hatásosságát számos klinikai beszámoló támasztja alá, és a terápiás hatás viszonylag gyakori: