A Bódva

A Bódva folyó Szlovákiában, a Gömör-Szepesi-érchegység déli lejtőjén ered, Hidvégardónál lépi át a magyar határt; Szendrő és Edelény érintésével Boldva község után ömlik a Sajóba. Hossza: 110 km, melyből a magyar szakasz 56,1 km. A meder átlagos esése: 83,8 cm/km, azaz a magyarországi folyók közül a legmeredekebb. Szélessége: 8-14 méter. A víz átlagos sebessége: 2-4 km/óra, mélysége: 0,5-1 méter.

Árvízi vízhozama: 80,0 m3/sec.

Vízgyűjtő területe 1730 km2, legfontosabb mellékfolyói az Ida, a Jósva és a Rakaca. Vize az év csapadékosabb hónapjaiban evezésre alkalmas, számos vízitúrát szerveznek rajta. A folyó hazai szakaszán bizonyítottan mintegy 35 halfaj él, az uralkodó halfaj a rózsás márna, fejes domolykó, valamint keszegfélék. Az alsó szakaszon gyakori még a csuka is.

A Bódva a régi időkben hadiút, békeidőben kereskedelmi útvonal volt. Vizében magas a karbonát tartalom, köszönhetően a mészkőhegységeknek, amelyek mellett elfolyik. Ezen a területen számos barlangot is kialakított az elmúlt évezredekben.

Az Aggteleki Nemzeti Park két részét is a Bódva sűrűn lakott völgye választja el egymástól.

Hossz: 110 km
Forrás szintje: 1 185 m
Átlagos vízhozam: 9,0 m3/s
Vízgyűjtő terület: 1 730 km2
Forrás: Gömör-Szepesi-érchegység, Szlovákia
Torkolat: Sajó
Országok: Szlovákia, Magyarország