Karikakeszeg

Angol neve: White bream, Német neve: Güster

Leírása:

Magas hátú, oldalról lapított testű hal. Feje kicsi, orra rövid és tompán lekerekített, a szeme nagy. Kicsiny szája csúcsba nyíló vagy félig alsó állású. Rövid hátúszójában 8, hosszú farkalatti úszójában 19-23 elágazó sugár van. Pikkelyei közepes nagyságúak, számuk az oldalvonalon 45-50. Az oldalvonal és a hátúszó között a hosszanti pikkelysorok száma 8-10 a pikkelyek mérete az oldalvonaltól a hát íve felé haladva alig csökken. Páros úszóinak töve gyakran vörhenyes. Nem nő nagyra, maximális hossza 25-30 cm. A hazai horgászrekord 1,90 kg (1992).

Környezete:

A karikakeszeg élőhely tekintetében kevéssé válogatós. Nagyobb folyókban a paduczónától a félsós torkolati vizekig igen jelentős állományai élnek, és hasonló a helyzet a különböző állóvizekben is. A hegyi patakokból, a kis folyók domolykózónájából hiányzik, de a sügérzónában előfordul. Többnyire a nagyobb és mélyebb vizekben található gyakori hal.

Tápláléka:

Vízközt és a mederfenéken keresi táplálékát. Főként férgeket, rovarlárvákat és puhatestűeket, kisebbrészt növényi anyagokat fogyaszt.

Szaporodása: 

Ivarérettségét 3-4 évesen éri el, az ikraszám nőstényenként 10-100 ezer között változik. Ívása már áprilisban megkezdődik, de júniusig eltarthat. A nőstény az 1,6-2 mm átmérőjű ragadós ikraszemeket a sekély víz növényeire rakja.